Ukrajna ellentámadáshoz gyűjt erőt – helyzetkép a 400. napon
Az oroszok Bahmut központjában vannak. A Pentagon és az ukrán politikai vezetés másként látja az ottani orosz veszteségeket – a sorok között a városért folyó harc értelmetlensége húzódik meg. Az ukránok óvatosabban kezdtek kommunikálni a saját ellentámadásukról. Nő a nyugati tüzérségi lőszergyártás. Lukasenka újabb kirohanást intézett Lengyelország és a NATO ellen. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 400. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok Bahmut központjában vannak.
- Lassan érkeznek az ukránokhoz az idén januárban megígért nyugati eszközök – azonban ütőképes (al)egységnyi erő összeállításához (április–)májusig várni kell, s esetlegesen további kiképzés is szükséges lehet.
- Az ukrán kommunikáció visszább vett és (sokkal) óvatosabb lett saját ellentámadásuk vonatkozásában – ez pl. az időjárástól is függ.
- Csöves légvédelmi eszközök, illetve helikopterek is érkeznek Ukrajnába. A németek olyan műszaki járműveket adnak (kis darabszámban), amelyeket aknamezőn átvezető folyosó nyitására lehet használni.
- Nő a nyugati tüzérségi lőszergyártás. Amerikai bejelentés szerint jelenleg összesen 11 ezer ukrán katonát képeznek.
- Lukasenka újabb kirohanást intézett Lengyelország és a NATO ellen.
- A Pentagon és az ukrán politikai vezetés másként látja az orosz veszteségeket – a sorok között a Bahmutért folyó harc értelme(tlensége) húzódik meg.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők elérték Bahmut központját, a városmagért heves harcok folynak. Az ukrán Vezérkar szerint a Csasziv Jartól északkeletre és délre, az ukrán védelem áttörése érdekében végrehajtott további, sikertelen támadásokat követően az agresszor a Szlavjanszkba vezető M03-s autóúttól délre fekvő Orihovo-Vaszilivka [Оріхово-Василівка] elfoglalására koncentrálhatott – Bahmut térségében az elmúlt napokban ezen település lehetett az egyetlen olyan, ahol az oroszok támadtak. Az oroszok sem Avdijivka térségében, sem pedig a Donyeck városától nyugatra fekvő kiszögellésben nem értek el jelentős előrehaladást. Az agresszor által Kreminna és Sziverszk között, illetve a Luhanszk és Harkiv megyék közös közigazgatási határán megismételt támadásokat a védők harcfelderítési kísérletekként kezelték, nem pedig olyan tevékenységként, amelyek valóban az ukrán védelmi vonalak áttörésére irányulnának. [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni.] A harccselekmények párnapos lelassulása után az orosz támadások gyakorisága újfent megnőhetett – a március 27-én és 28-án regisztrált hatvanas szintről március 30-ára több mint nyolcvan támadásra nőve. A támadások egyharmadát hajthatták végre Bahmut térségében (az elmúlt hetekben a városban és annak környékén az összes támadás közel felét hajtották végre).
Március 27-én és 30-án az oroszok Shahed–136/131 kamikázedrónok felhasználásával korlátozott célú támadásokat hajtottak végre. Az első támadásban a védők a tizenöt, támadásban részt vevő drónból tizennégyet lőhettek le; a drónok által okozott pusztításról Dnyipro városából, illetve Kijevből érkezett jelentés (a kijevi katonai adminisztráció szerint a pusztítást a lelőtt drónok lehulló maradványai okozták). A második nap a védők tízből kilenc drón lelövését jelentették be, azonban a támadás hatásairól semmifajta információt nem adtak. Az orosz rakétatámadások fő célpontja Harkiv megye volt. A március 30-ról 31-ére virradó éjjel Harkivra összesen kilenc ellenséges rakéta hullhatott; ugyanezen az éjjel Zaporizzsja és környéke vált rakétatámadás célpontjává. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve a határmenti járásokban is folytatta a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A múlt heti szünet után az agresszor újrakezdte Ocsakiv térségének mindennapos tüzérségi lövetését, Herszon és a környező települések továbbra is az ellenség állandó célpontjai. Március 29-én az ukránok Melitopolt lőtték tüzérséggel.
Volodimir Zelenszkij elnök március 29-én, az Associated Pressnek adott, az ukrán katonai terveket ismertető interjújában hosszú hónapok óta először tért ki a tavaszi ellentámadás bejelentése elől: Ukrajna Oroszország felett győzelmet érhet el, „kis győzelmek” és „kis lépések” sorozatának köszönhetően. Ugyanezen a napon Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt állította: az ukrán ellentámadásnak nincsen határideje – s arra nem kell úgy tekinteni, mint a győzelem elérésének utolsó esélyére, amely elvesztegetése után az egyetlen megoldás az agresszorral történő tárgyalás lenne. Egy nappal később ezt a tézist a Financial Times-nak adott interjúban Dmitro Kuleba külügyminiszter is megismételte.
Március 29-én Olekszij Reznyikov védelmi miniszter észt sajtótermékeknek adott interjújában a szövetségesek által átadott Leopardok frontra érkezésének időpontját firtató kérdésre válaszolva április–májust említett, s elmondta: „Vezérkarunk döntésének megfelelően azokat egy ellentámadáskor látják majd”. Kiemelte, hogy több irányra készítenek ellentámadási terveket, az időpont és helyszín kiválasztása az időjárási viszonyoktól, illetve attól a pillanattól függ, amelyet a hadsereg a legmegfelelőbbnek tart. Reznyikov megjegyezte, „tavasszal a talajunk nagyon nedves”, s kizárólag lánctalpas eszközt lehet használni.
Március 30-án Patrick Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője arról tájékoztatott: 65 ukrán katona fejezte be a Patriot rendszer használatára történő alapkiképzését, s érkezik majd Európába, hogy már magával a fegyverrel folytassa a kiképzést – a következő lépésben ezen fegyverekkel térhetnek vissza Ukrajnába. Ugyanúgy befejezéshez közeledhet több mint négyezer ukrán katona kiképzése – ők a Bradley páncélozott gyalogsági harcjárművel és Stryker páncélozott kerekes szállító harcjárművel felszerelt két dandár állományát képezhetik. Ryder szerint több partnerországban jelenleg összesen 11 ezer (sic!) ukrán katonát képeznek, kiképzésükben huszonhat ország kiképzői vesznek részt.
Március 30-án Németország hivatalosan is megerősítette, hogy Ukrajnának tizennyolc Leopard 2A6-os harckocsit, illetve 40 darab Marder páncélozott gyalogsági harcjárművet adtak át, az eszközökhöz tartozó lőszerrel egyetemben. A legfrissebb német katonai támogatási csomagban ezen felül két darab Bergepanzer 3, illetve két darab WiSENT 1 műszaki mentőjárművet (utóbbit ekés aknamentesítő berendezéssel felszerelve; mindkét típusú eszköz alapja a Leopard 2-es harckocsik alváza). [Ford. kieg.: az aknakifordító ekék alkalmazásáról, illetve előnyeiről és hátrányairól ld. Dr. Lukács László: A Föld akna-problémája és a megoldás lehetőségei, különös tekintettel a magyar honvédség közreműködésének javasolható irányaira II. 3.2.2 pont (5. oldal) (pdf)] Két nappal később Portugália védelmi minisztériuma három darab Leopard 2A6-os harckocsi átadásáról tájékoztatott. Március 29-én Ben Wallace brit védelmi miniszter megerősítette: Ukrajnába megérkeztek az első Challenger 2 harckocsik – megjegyezte azonban, hogy ezek hatékony kihasználásához az ukrán katonák további képzése szükséges. Ugyanezen a napon Margarita Robles, a spanyol védelmi tárca vezetője bejelentette: az átadni tervezett tíz Leopard 2A4-es harckocsi első hat példányát húsvét után szállítják le Ukrajnának. Csehország megerősítette tizenöt darab MR–2 Viktor drónelleni harcra alkalmas rendszer (Toyota terepjáróra szerelt, 14,5 mm-es KPVT ikergéppuska) Ukrajnába küldését. [Ford. kieg.: az MR–2-k Ukrajnába küldése március elején merült fel, a leszállítási határidőt március végére tették.]
Március 30-án a macedón sajtó arról adott hírt, hogy az észak-macedón kormány döntést hozott Mi–24V harci helikopterek átadásáról Ukrajnának. A korábban közölt információkból az derül ki, hogy Szkopje tizenkét, ilyen típusba tartozó helikopterrel rendelkezik (ezeket 2001-ben Ukrajnától vásárolták); a hat, az elmúlt évtizedben limitált modernizáláson átesett eszköz közül kettő maradt szolgálatban. Egy nappal később Mario Banožić horvát védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy a zágrábi kormány tizennégy Mi–8 szállítóhelikopter átadását készíti elő. Az ukrán parlament március 30-án Pozsonyban tartózkodó alelnöke, Olena Kondratyuk arról tájékoztatott, hogy a Szlovákia által átadott első négy MiG–29-es vadászrepülő Harkiv felett őrzi a légteret.
Március 28-án Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter bejelentette: március végével havi kétezer darabra növelik az Ukrajnának biztosítandó 155 mm-es tüzérségi lőszer mennyiségét. Ugyanezen a napon Lecornu szlovák partnere, Jaroslav Nad’ arról tájékoztatott: Szlovákia évi maximum 100 ezer darabra növelheti a 155 mm-es tüzérségi lőszer gyártását – EU-s társfinanszírozás esetében pedig maximum 150 ezer darabra. Jelenleg Szlovákia évi 30 ezer darab 155 mm-es lőszert állít elő.
Március 29-én Mark Milley tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke az amerikai Szenátus előtt beszélve arról tájékoztatott: a Pentagon az orosz veszteségeket „jelentősen többre” mint összesen 200 ezer halottra, sebesültre és eltűntre becsüli. Ugyanerre a forrásra hivatkozva Ben Wallace brit védelmi miniszter hozzátette: a háború kezdete óta 220 ezer orosz halt vagy sebesült meg. Ugyanezen a napon az ukrán Vezérkar arról tájékoztatott, hogy 2022. február 24-e óta 172 340 orosz katonát öltek meg.
Március 29-én Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy Ukrajna fő feladata jelenleg a katonai kiadások finanszírozási feltételeinek megteremtése. Megjegyezte: az állami költségvetés bevételei jelenleg havi 80 milliárd hrivnyára rúgnak, a katonai tevékenység folytatásához pedig havi 130 milliárd hrivnyát költenek. A 2023-as költségvetési tervek szerint Ukrajna önállóan fedezheti a háború folytatására tervezett összköltségek felét – a másik fél külső támogatás lehet.
Március 30-án Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a 2023. évi tavaszi sorozás megszervezéséről szóló rendeletet – ez április 1-jétől július 15-ig tarthat (két héttel tovább, mint a háború kitörését megelőzően megszervezett sorozási kampányok). A feltételezések szerint a kötelező katonai szolgálatra 147 ezer, 18 és 27 év közötti oroszt hívnak be. 2022 tavaszán 134 500-at, ősszel pedig 120 ezret hívtak be – a behívottak idei magasabb száma az Oroszországi Fegyveres Erők számának tervezett (a folyamat végén másfél millióra) növeléséből fakad. Az orosz Vezérkar szerint egyetlen besorozottat sem fognak az ún. különleges katonai művelet övezetébe irányítani.
Az ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága szerint a széles körben bejelentett téli offenzíva semmilyen jelentős sikert nem hozott az ellenség számára, az agresszor hadserege pedig alkalmatlan stratégiai jelentőségű támadóművelet végrehajtására. Ennek ellenére a harcok jelenlegi intenzitásának fenntartásával az ellenség 2023-ban, akár pedig 2024-ben is háborút tud vívni. Az ukrán hírszerzés szerint a nyugati szankciók jelentősen befolyásolják az ellenség harci potenciálját – ezek eredményesen korlátozzák az orosz hadipar termelési lehetőségeit. Mindezt az elavult szovjet harceszközök (pl. a T–62-es vagy T–54-es harckocsik) frontra küldése bizonyítja – illetve az arra való törekvés, hogy egyfelől a belarusz ipar lehetőségeit maximálisan kihasználják, másfelől pedig az: külföldről (elsősorban Iránból) szerezzenek be fegyvereket.
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette: az Egyesült Államok által átadott katonai támogatást rendeltetésszerűen használják fel, a visszaélések marginálisak. Hasonló nyilatkozatot adott ki az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID; United States Agency for International Development) is – a szervezet a humanitárius segélyek elosztásáért felelős.
Március 31-én Aljakszandr Lukasenka a népnek és a parlamentnek szóló évértékelő beszédében Lengyelországot azzal vádolta meg, hogy az a védelmi szükségleteken túlmenő fegyveres erőt épít ki. A Dél-Koreából és az Egyesült Államokból származó katonai felszerelés „tömeges” beszerzése Lukasenka véleménye szerint a Belarusz belső destabilizációját célzó amerikai terv része – sőt, szélsőséges esetben, a lengyel hadsereg részéről fegyveres támadás lehetőségét teremti meg, amelyet egy amerikai kontingens támogat. Lukasenka a KGB által állítólagosan megszerzett, nyugati tábornokok és Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter „nem nyilvános” beszédeinek részleteit hozta nyilvánosságra – ők tavaly év végén állítólag azt fontolgatták, hogy a NATO „második frontot” nyit Belaruszban amiatt, mert Ukrajna nincs egyértelműen jobb helyzetben. Az „agresszív” Nyugat oldaláról érkező állítólagosan növekvő fenyegetés arra késztethette Lukasenkát: tárgyalásokat kezdeményezzen Putyinnal, hogy újra atomfegyvereket telepítsenek a Belarusz Köztársaság területére – ez hatékony biztonsági garanciát jelenthet. A belarusz elnök azonban elismerte: a nukleáris robbanófejek 1996-os, Belaruszból való elszállítása akarata ellenére történt meg – Borisz Jelcin akkori orosz elnök nyomására, aki a nyugati reakcióktól tartott. Ugyanakkor arra is utalgatott, hogy emigrációban lévő belarusz „banditákból” olyan egységeket szerveznek többek között Lengyelországban, amelyek feladata a határon való átkelés és a „megfelelő pillanatban” Belarusz elpusztítása belülről. Lukasenka véleménye szerint „a nyugati bábmesterek” saját támadó terveikben ezeket a formációkat „ágyútöltelékként” kezelik.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A tavasz közeledtével Kijev elkezdte felpuhítani az elmúlt hónapok során bejelentett ellentámadással kapcsolatos üzenetet – annak megkezdését a szövetséges, a nehézfegyverzet leszállítását érintő bejelentésektől téve függővé, illetve kiemelve a nyugati harci repülőgépek beszerzésének fontosságát. A közelmúltbeli nyilatkozatok – különösen Danilové és Kulebáé – arra utalnak: növekszik az aggodalom, hogy egy sikertelen ellentámadás egyfelől azt eredményezheti, megnő a Kijevre kifejtett nyomás az agresszorral való tárgyalások megkezdésére; másfelől pedig korlátozhatja a katonai támogatást.
- Március utolsó hetében Ukrajnába elkezdett megérkezni az a nehézfegyverzet, amelynek átadását Kijev partnerei januárban jelentették be. Az eddig leszállított harckocsik és páncélozott gyalogsági járművek azonban nem teszik lehetővé teljes harcértékű alegységek felállítását. A Leopard 2A4-esekből szervezett „lengyel” zászlóalj a Spanyolországból érkező szállítmányra vár, s legnagyobb valószínűség szerint április közepén lesz teljes – míg a másik, vegyes, (Leopard 2A6 és 2A5-ös eszközökből álló) „német” zászlóalj a Svédországból érkező harckocsikra legnagyobb valószínűség szerint legalább májusig kell, hogy várjon. Figyelembe véve a brit védelmi tárcavezető a további kiképzésről szóló bejelentését, azt kell feltételezzük, hogy a Challenger 2 harckocsikból álló század legnagyobb valószínűség szerint májusra éri el a műveleti készenlétet. A helyzet sokkal jobb a leszállított páncélozott gyalogsági harcjárművek esetén, amelyeket Ukrajna azonnal, illetve ugyanúgy felszerelt, teljes zászlóaljnyi vagy akár még nagyobb mennyiségben kap meg. Az országba már megérkeztek a német Marderek, áprilisban pedig az amerikai Bradley-ket és Strykereket is ott kell, hogy találjuk. Még mindig nem tudni, Svédország mikor szállíthatja le a megígért 50 darab CV90 gyalogsági harcjárművet.
- Az alegységek egymással való összeillesztése után legkorábban májusban Ukrajna rendelkezésére összesen 77 nyugati harckocsi (33 Leopard 2A4, 21 Leopard 2A6, tíz Leopard 2A5 és 14 Challenger 2), 149 gyalogsági harcjármű (109 Bradley és 40 Marder), 90 Stryker páncélozott kerekes szállítójármű, illetve (sajtójelentések szerint) maximum 40 darab, 105 mm-es fő fegyverzettel ellátott AMX–10RC páncélozott felderítőjármű fog állni – utóbbiak közül legalább egy pár már megérkezett Ukrajnába. Ez olyan potenciált képez, amely egyidejű és egy helyszínen történő bevetése lehetővé teszi az orosz védelem áttörését, illetve a Kijev által bejelentett ellentámadás végrehajtását. Ezen ellentámadás sikerére a legnagyobb veszélyt azonban a fronthelyzetben bekövetkező olyan változás jelenti, amelyet az ukrán parancsnokság úgy ítél meg: a nyugati fegyverzetet szükségképpen be kell vetni azért, hogy a front legveszélyeztetettebb szakaszait folyamatosan megmentsék.
- Az agresszor veszteségeire vonatkozó nyugati becslések eltérnek az ukrán üzenettől. A Pentagon nyilvánosságra hozott adataiból az derül ki: azok nem a Kijev által deklarált mértékben nőnek, a megöltek és megsebesültek száma közötti aránytalanságok mindkét oldalon jelentéktelenek. Február elején Washington az orosz összveszteséget 180-200 ezer főre, az ukránt pedig körülbelül 100 ezerre becsülte. Március közepén a megszállók soraiban keletkezett veszteségek meghaladhatták a 200 ezret, a védőké pedig a 120 ezret – mindez azt jelenti, hogy másfél hónap alatt a felek körülbelül 20-20 ezer főt veszíthettek. Az amerikai jelentéseket az ukrán hatóságok képviselői (Danilov és Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes) cáfolták – ők fenntartották azt az álláspontot, hogy egy megölt védőre az agresszor hét–tíz katonája jut. A Pentagon adatai szerint ez az arány jelenleg 1:1,66-hoz [3:5-höz] az ukránok javára. [Ford. kieg.: a Pentagon számaival Washington azt állítja, hogy mivel az attríciós arány drasztikusan romlott, az utolsó hat hétben Bahmut védelme az orosz egységek felőrlése szempontjából nem érte meg az ukránoknak – az ukrán tagadás ennek a fényében jobban értelmezhetővé válik.]
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: felvonják az ukrán zászlót a Kijev közelében fekvő Bucsában tartott megemlékezésen 2023. március 31-én (fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
