Négy ok, amiért várjuk „a világ legjobb középületét”
Előre szólunk, hogy ebből botrány lesz: ha valóban úgy épül meg az új Néprajzi Múzeum, ahogy az ingatlanszakma nemzetközi versenyén, az International Property Awardson győztes látványterveken szerepel, az emberek a város közepén akarnak majd búzatáblában feküdni, hemperegni a tetejét fedő park lankáin. A világbajnok középület-terv azt is megszólítja, aki érzéketlennek gondolja magát a modern építészet iránt. Összeszedtük, miért éreztük úgy, hogy az új Néprajzi Múzeum terve nagyon eltalál valamit bennünk, legbelül.
Érti Budapestet
Az új épület Pest Várkert Bazártól a Vigadón keresztül a Király utcán át a Városligeti fasor palotasorain keresztül húzódó „történelmi tengelyének” Városligetbe csatlakozó pontjánál helyezkedik el. Az Andrássy út megépüléséig lényegében ez a vonal volt Pest „főutcája”. A Liget kapujában áll majd a Néprajzi Múzeum, új térélményt hozva létre, egyfajta második Hősök terét, csak modernebb formában. A történelmi tengelyből kulturális tengely lesz, hiszen ennek meghosszabbítása a Liget projekt részét képező Zeneházig ér majd. Az igazán élhető városokban sok bolyongásra, felfedezésre, városi túrára alkalmas hely van. A Vigadó tértől a Zeneházig terjedő hosszú sétaútba bárhol be lehet majd kapcsolódni. Izgalmas útvonalat kínál, a Duna melletti andalgástól, a szűk belvárosi utcákon át a széles, alléval övezett Városligeti fasorig, és a múzeum mögötti hatalmas parkig.
Az új épület még a vele szemben álló két modernista irodaházra is reagál. Az 1948-ban elkészült, egyébként jó arányú szakszervezeti székházra – amelyről Révai József kultúrpolitikus azt mondta, évtizedekig fog állni a „mi szégyenünkre” – valamint a mellette álló, a turisták által gyakran látogatott Erick van Egeraat holland építész által tervezett biztosítóházra.
Új értelmet ad az 56-os emlékműnek
Az építészet a hátrányok előnnyé formálásának művészete, és a Néprajzi Múzeum terve ebben is erős. Egy városi park elé építeni egy gigantikus, csak a Parlament hosszúságához mérhető épületet, óriási hátrány – hiszen elzárhatja a zöldterületet a látogatók elől. Az egyik kihívás éppen ez volt: elrejteni az épület monumentalitását, úgy – és itt a másik nagy feladat – hogy a középpontba az 1956-os emlékművet emelje.
Ugyan sokaknak rossz emlékeket idéz a 2006-os átadás, mégis ez kellene, hogy legyen a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legfontosabb szobra. Nyers erővel mutatja meg, hogyan álltak össze az egyéni vágyak nemzeti akarattá, az ócska rozsdás vasdarabok acélpengévé. Másrészt azon kevés forradalmi emlékművünk egyike, amely feladatot ad a befogadónak, nem pedig könnyen értelmezhető figuratív alkotás. Az új épületnek pedig ezt a hatalmas, modern szoborkompozíciót is magába kellett foglalnia, és ezt még a pályázaton szintén induló világklasszis BIG (Bjarke Ingels Group) sem tudta megoldani, pedig tervezőik az egész épületből egy hatalmas keretet formáltak volna a szobor köré.
A Napur Architect Kft. építésziroda (Ferencz Marcel, Détári György, Ferencz István, Bodonyi Csaba, Rudolf Mihály, Papp Dávid és a Heti Válasz egykori építészkritikusa, Őrfi József,) valamint az Exon 2000 Kft. viszont egy útkereszteződést hozott létre, amely átvezet a parkba, vagy az épületbe, de úgy, hogy az egész középpontjában az 1956-os emlékmű áll. Megkerülhetetlenül és átlényegítve az egész épületet. A megoldás azért is újszerű, mert a Néprajzi Múzeum középpontjában az emlékmű áll, az épület súlypontját mégis a mélyben elhelyezkedő kiállítóterek adják.
Nyitott kapu vagy bárka a múlt és a jelen között
A jól eltalált modern épületek tág értelmezési teret kínálnak; megragadják a fantáziánkat, élménnyé teszik a befogadást. Nagyon egyedi az a megoldás, ahogy az épület a tetején létrehozott térfelszínből is beengedi a látogatót a múzeumba. Land art, így nevezik, amikor egy ház maga is tájként funkcionál. Ám ha jobban megnézzük a terveket, ez nem sima park: a felszíne felmart, látni engedi a talajt. Van, ahol már-már vidékies jellegű (búzaföld), van, ahol városi tér, fűvel, fával. Izgalmas, szokatlan élmény.
Bemutatjuk az új Néprajzi Múzeum épületét – Liget Budapest
Hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum – még ebben az évben megkezdődik az új épület kivitelezése. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg.
Az új épület, bár nagy része a föld alatt van, nem bújik el, hangsúlyos, maga is egy hívogató városi park, rajta élő fákkal. A két oldalától megközelítve viszont masszív épülettömböt látunk, ami azzal hökkent meg, hogy könnyedén elemelkedik a földtől, és két lágy ívben folytatódik. Noha egy ház természetéből fakadóan statikus, ez az épület egyáltalán nem az: mozdulatot formál.
A közösségi és az egyedi találkozása
Ha a néprajzosok nem vigyáznak, még az is előfordulhat, hogy erősebb élményt kínál maga az épület, mint a kiállításaik. Óriási kihívás lesz ezt a nagy teret igényes tartalommal megtölteni. Az épület belső terei rétegekként jelennek meg, de a sok üvegfelület miatt ezek átláthatók, úgy érezzük majd, nem tévedhetünk el. A kiállítás legígéretesebb része azt az élményt dolgozza fel, hogy a népművészet a közösségi és az egyedi izgalmas találkozása. Hiszen ezek az alkotások mind egyéniek, ám egy kancsó vagy festett tányér színével, formájával, mintájával egyben a közösséghez tartozást is megmutatja – egy néprajzos még azt is megmondja, melyik faluban készült. Legjobban azokat a hatalmas látványraktárakat várjuk, amelyek tömegélményt kínálnak majd cseréptárgyak százainak, ezreinek vagy tízezreinek bemutatásával.
Az épületre jellemző az átlényegülés. Oldalról, távolról például csak a rétegeket látni majd, közelebb érve ezek népművészeti motívumokká bomlanak szét, egészen közelről viszont azzal lepik meg a látogatót, hogy a minták ugyanolyan alapegységekből épülnek fel.
×××
Egy néprajzi múzeumot nagyon könnyű elvinni az építészeti giccs irányába. Szerencsére ebben az esetben magas szellemi igényességű pályázati kiírás született, amelyre egy magyar iroda adta a legnagyszerűbb választ. És nem csak a nemzetközi zsűri gondolta így: a tervet nemrég egyenesen a világ legjobb középületévé minősítették.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Néprajzi Múzeum jelenleg a világ legígéretesebb gödre, amelynek egy egyeztetési hiba miatt nincs építései engedélye (majd lesz), és a költségvetése is csak 2019 végéig biztosított (majd biztosítják tovább is). Ha a kész épület tényleg hasonlítani fog a látványtervre, és hatalmas, liftaknaszerű konténerekben az épületbe nyúlnak majd a felszínen álló fák gyökerei, olyan erős üzenetek sorozatát kínálja majd, hogy tényleg élmény lesz meglátogatni.
Budapest eddig nem kényeztette el túlzottan a modern építészet szerelmeseit, a Néprajzi Múzeum új épülete viszont új híveket szerezhet a kortárs építészetnek. Persze mindig izgalmas, mi valósul meg egy látványtervből. A díj talán segít abban, hogy minden ötlet megmaradjon. A búza is.
