Furcsa véget ért Lázár János kastélyprivatizációja: többszöri nekifutás után mindössze két kastélyt sikerült elajándékozni, azok közül is az egyiket egy önkormányzatnak. Ez a jó hír: az állami kastélyvagyon megmaradt. A rossz hír az, hogy a költségvetésben más forgatókönyvvel számoltak, és nem adták oda az épületeket kezelő NÖF-nek azt a pénzt, amire az év második felében szükség lenne a működéshez. Nagyjából 3 milliárd forint kellene néhány héten belül a bedőlés elkerüléséhez. Bővebben >>>
Örömteli lenne a Collegium Budapesthez hasonló tudományos intézet újraalapítása, írja válaszul Szathmáry Eörs evolúcióbiolóus felvetésére Deme Zoltán. De nem bárhogyan: az állam csecsén lógó, önálló gazdálkodásra képtelen intézmények kiszolgáltatottak a politika szeszélyének, és hosszabb távon életképtelenek. Ezt bizonyítja a Collegium Budapest és az 1956-os Intézet esete is. A kutatás szabadságát inkább az olyan műhelyek biztosíthatnák, amelyek – az amerikai kutatóintézeti modellnek megfelelően – pénzügyileg is a saját lábukon állnak.
Bővebben >>>Mick Jagger, Michael Jordan, Jerry Bruckheimer és Balásy Gyula között a leglényegesebb különbség, hogy míg előbbiek a saját erejük és képességeik termékei, utóbbi egy elképesztően drága politikai átverésé, amit úgy hívnak: „nemzeti nagytőke”. A Kontroll hétfő videójából világosan kiderül, hogy az ott felhalmozott hihetetlen vagyonok alapja nem is valódi tulajdonlás: a politikai rendszerváltás első szelére kártyavárként omlik össze az egész.
Bővebben >>>Döbbenetes tapasztalat – mondja Pintér Béla arról, hogy április 12-én hatalmasat ugrott a történelem kereke, s a nézők máris úgy hahotáznak a darabjaiban megmutatott NER-en, ahogy A tanún szoktunk nevetni. A művész elismeri, hogy az aktualitásokkal teletűzdelt darabokon itt-ott változtatnia kell a NER bukása után, s a Válasz Online-nak nagyon plasztikusan írja le Vidnyánszky Attilával való kapcsolatát is. De mi lesz most vele, hogy vége a Fidesz rendszerének? Téma nélkül marad?
Bővebben >>>Az Orbán-rendszer nem klasszikus autoriter rezsim, hanem információs autokrácia volt, amely a valóság rendszerszintű torzításával tudta 16 évig megtartani a hatalmat – és amelynek hagyatékát egy kormányváltás önmagában nem számolja fel – írja Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint sajátos hibrid rezsimben éltünk az elmúlt másfél évtizedben, s felszámolásához információs lépések sorára van szükség. Vendégcikk.
Bővebben >>>A politikai rendszerváltás után most rendszerváltásnak kell jönnie az építésben: meg kell fogalmazni, milyen egy pluralista, demokratikus társadalom építészete. Ez 1989 után elmaradt, most azonban nem spórolható meg többé, szögezi le nagylélegzetű véleménycikkében Bojár Iván András építészkritikus.
Bővebben >>>A Válasz Online-nak adott alább olvasható interjúban jelenti be a Hagyományok Házát vezető Both Miklós, hogy Baán László után ő is lemond a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött pozíciójáról.
Bővebben >>>Hogyan kerülhetett tízmilliárdos összeg a nemzeti kultúrbüdzséből fideszes celebekhez a kampányban úgy, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) felügyelő bizottság, köztük Baán László is állítja, nem tudott ezekről a döntésekről? Hogy került az aláírása a dokumentumokra? Odahamisították talán? A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a hét közepén mondott le az NKA-s bizottsági tagságáról, exkluzív interjúban válaszol és magyarázza el a helyzetet.
Bővebben >>>A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz.
Bővebben >>>Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.
Bővebben >>>Most nyílik egy ritka történelmi ablak. Kapcsoljunk át alkotó üzemmódba! – mondja Somlai-Fischer Ádám Prezi-társalapító, médiaművész.
Bővebben >>>Immár a jegybankelnök szerint is átláthatóságra van szükség a magántőkealapok ügyében. Kijelentette továbbá: a sajtó jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik alapnak kik a tényleges tulajdonosai. A lapunk által kiadott NER-aktákban minden feltételezett haszonhúzót néven neveztünk.
Bővebben >>>Három év után másodfokon is pert nyert munkáltatója ellen a megyei gyermekvédelmi vezetőből nevelővé visszafokozott Wettstein Dániel István, aki nem volt hajlandó fideszes zsebekbe visszaosztani. Egy olyan szakember kálváriája következik, akiről még a Fidesz-kormány korábbi ágazati vezetője is azt mondta, ha minden megyébe jutna hozzá hasonló, a gyermekvédelem problémái megoldódnának.
Bővebben >>>A választók elsöprő többsége nem egy tiszás ellen-NER-t akar, hanem azt, hogy a jövőben senki ne építhessen ki hasonló rezsimet. Nagyívű, teljesen új alkotmányra ehhez valóban nincs szükség, a közjogi rendszer gondos újrakalibrálására azonban igen. Ez nem megy másfél hónap alatt. Győry Csaba alkotmányjogász, az ELTE oktatója reagál Tordai Csaba felvetésére.
Bővebben >>>„Abszurdnak tartom, hogy katalán, baszk, dél-tiroli partnereknek gratulálhatok, de a leendő magyar miniszterelnöknek nem” – mondja Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt külügyi megbízottja. A székelyföldi autonómiáért küzdő legjelentősebb romániai civilszervezet eltávolította tisztségéből, miután április 12-én gratulálni merészelt Magyar Péternek. Belső civakodás? Inkább jelképe egy törésnek, amely a magyarországi választók és az erdélyi magyarok egy része között kialakult.
Bővebben >>>Ha a magyar demokrácia állapotát vizsgáljuk, nem kerülhető meg a „demokratikus deficit” fogalma, a valós alternatíva hiánya, és ezzel kapcsolatban a mára nyomtalanul eltűnt „óellenzék” történelmi felelőssége.
Bővebben >>>
