Megfordult velünk a világ: harminc fontos pillanat 2018-ból
Nyilván lehetetlen összefoglalni az elmúlt 12 hónapot 30 képben, de a magunk mögött hagyott évnek azért bőven akadtak ikonikus pillanatai, amiket nem árt újra felidézni, netán elgondolkodni rajtuk. Folytatódó háborúk, egyházszakadás, tüntetések, történelmi találkozók, évfordulók, katasztrófák. Ez volt 2018, szerintünk.
Egészségügyi önkéntes ment ki egy kisgyereket a szíriai rezsim ellen harcoló csapatok által ellenőrzött Kelet-Gúta tartomány Hamuria városában, Damaszkusztól nem messze. A települést a kép készítésekor – január 6-án – orosz légicsapás érte, Moszkva ugyanis nemcsak az Iszlám Államot, de az Aszad-rendszer ellen harcoló erők jó részét terroristának tekinti. A szír háború a bolygó egyik legbonyolultabb konfliktusa – márciusban lesz 8 éve, hogy elkezdődött –, a megoldás pedig még éveket vehet igénybe.
Dél-Szudán, egy elfeledett polgárháború. A függetlenségét 2011 nyarán kikiáltó afrikai országban gyakorlatilag az önállóság óta mészárolja egymást a lakosság legnagyobb részét kitevő két törzs, a dinkák és a nuerek. A kegyetlenkedéseikről hírhedt milíciák gyakran gyerekkatonákat is besoroznak. Február 7. egy olyan ritka alkalom volt, amikor „leszerelték” őket. A háború elől már csaknem 1,5 millióan menekültek el, a két legfontosabb célország Uganda és Etiópia.
Az év egyik legnagyobb sporteseménye a február 9. és 25. között rendezett téli olimpia volt a dél-koreai Pjongcshangban. A Korea-közi politikai enyhülés vetületeként az 1953 óta jogilag még mindig hadban álló Észak és Dél közös zászló alatt vonult, a phenjani rezsim pedig még lelkes „hivatalos” szurkolókról is gondoskodott.
Pjongcshang magyar szempontból is történelmi volt, megszületett ugyanis az első aranyérmünk a téli olimpiákon. A hőstettet február 22-én, a kangnungi jégcsarnokban vitte véghez 5000 méteren a Liu Shaoang–Liu Shaolin Sándor–Knoch Viktor–Burján Csaba összetételű rövidpályásgyorskorcsolya-váltó, Kínát és Kanadát legyőzve. Képünkön a váltót behozó Liu Shaolin Sándor döbben rá, mi történt.
A megtestesült állandóság, Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Nagy Népi Csarnokban, a 13. Országos Népi Gyűlésen március 9-én. A kongresszus örökre emlékezetes döntése két nappal később következett, amikor eltörölték az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást, lehetővé téve, hogy az országot 2013 óta vezető Hszi akár élete végéig elnök maradhasson.
Április 8., egy másik állandóság állomása. Minden várakozást felülmúlva – és a Márki-Zay-sejtés okozta összes ellenzéki reményt összezúzva – az itt éppen Semjén Zsolttal Kossuth-nótára gyújtó Orbán Viktor vezetésével a Fidesz–KDNP egymás után harmadszor szerezte meg a választáson a parlamenti helyek kétharmadát. Ezzel mai tudásunk szerint még legalább négy – vagyis összesen minimum tizenkét – évig tart majd az akadály nélküli kormányzás, ezúttal a kereszténydemokrácia jegyében.
Napjaink egyik legnagyobb menekülthulláma 2017 második felében érte el Bangladest, amikor a szomszédos Mianmarban – az egykori Burmában – a buddhista államvezetés etnikai tisztogatást rendezett a muszlim vallású rohingya kisebbség körében, 700.000 embert kényszerítve menekülésre. A nemzetközi közösség idén igyekezett tető alá hozni egy hazatelepítő programot, de a többség inkább lenne tovább menekült Bangladesben, mint újra mianmari lakos. Ez az április 25-i felvétel éppen erről tanúskodik.
Az évnek voltak fontos, de kevésbé izgalmas eseményei is. Például az orosz elnökválasztás. Ezen ugyanis Vlagyimir Putyin még a félhivatalosan elvártnál is sokkal jobban szerepelt: 67,5 százalékos részvétel mellett a szavazatok 76,7 százalékával söpörte be az újabb hatéves mandátumot, azaz 2024-re éppen negyedszázada lesz Oroszország élén állam- vagy kormányfőként. Ha ennél tovább szeretne elnök maradni – utód egyelőre nincs a horizonton –, ahhoz alkotmányt kell módosítani, de mivel az Állami Dumában a kormányzó Egységes Oroszországnak 2016 ősze óta több mint 75 százalékos többsége van, ez nem jelentene komoly akadályt. Képünkön Putyin május 7-i beiktatása a Kremlben.
Nem könnyű újdonságot mutatni az Izrael és a Gázai övezet határán időről időre előforduló összetűzésekről, de ez a május 11-i kép talán kivétel. Március végétől az ősz közepéig kisebb-nagyobb hullámokban tartottak a tüntetések a határkerítésnél, több mint 150 palesztin halottal és több ezer sérülttel. A forgatókönyv a szokásos volt: Gázából Izraelre kilőtt Hamász-rakéták, izraeli válaszcsapás, palesztin tüntetések. November 13-án tűzszünetet kötöttek a felek, az ezzel kapcsolatos ellenvetései miatt pedig távozott Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter, amely a Netanjahu-féle kormánykoalíció felbomlásának első jele volt. Jövő áprilisban előrehozott választást tartanak.
A brit uralkodói családnak az idei évre is volt egy, a fél világot hetekre lázba hozó eseménye. Május 19-én fogadott egymásnak örök hűséget II. Erzsébet királynő unokája, Harry herceg és Meghan Markle amerikai színésznő. Azóta a Sussex hercege és hercegnéje megszólítás is megilleti őket. A ceremónia után a windsori kastélyban készült el a családi fotó.
Donald Trump amerikai elnök diplomáciai csörtetése 2018-ban is folytatódott. Ennek csúcspontja a június 12-i szingapúri csúcstalálkozója volt Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral. Mindezt néhány hónappal az után, hogy Trump egyebek közt köpcös, rakétás embernek nevezte Kimet, mire Phenjan lefogyatékosozta az amerikai elnököt. A szingapúri csúcs után egy ideig élt az optimizmus, de konkrét eredmények – például a nukleáris leszerelés terén – egyelőre nem látszanak.
Európa populista fordulatának apostola, a Földközi-tenger migránsútvonalainak beszántója, Matteo Salvini olasz belügyminiszter beszél egy helyi tévének június 20-án. Néhány héttel előtte, negyedéves vajúdás után alakult meg Olaszország első, vegytisztán establishment-ellenes kormánya, Salvini Liga pártjából és az Öt Csillag Mozgalomból. A populista ígéretek első próbája a 2019-es olasz költségvetés volt, amelyet Róma az Európai Bizottság heteken át tartó fenyegetése után volt kénytelen kiigazítani.
Június és július fordulójának drámája a barlangban rekedt thaiföldi gyerekfocicsapat kimentése volt. Az egész világ heteken át figyelte a gyerekek kiszabadítására indított nemzetközi mentőakciót, amely végül júliusi 10-én ért véget sikeresen. A képen már a thai uralkodó portréja előtt állnak vigyázzban Bangkokban.
Az év sporteseménye az oroszországi futball-vb volt. A július 15-én rendezett döntőben Franciaország a moszkvai Luzsnyiki Stadion gyepén 4–2-re verte a közben fél Magyarország kedvencévé váló horvátokat. A bronz Belgiumé lett. Képünkön a francia játékosok öröme az eredményhirdetés utáni felhőszakadásban.
Július 27-én lehettünk tanúi a 21. század leghosszabb teljes holdfogyatkozásának, amely 1 óra 43 percen át tartott, és csak négy perccel maradt el minden idők leghosszabb teljes holdfogyatkozásától. A kép a bulgáriai Kazanlak közelében készült.
Ha nyár, akkor erdőtüzek. Idén leginkább Görögország és az Egyesült Államok nyugati partvidéke szenvedte meg a pusztítást. Ezen a július 31-i képen kaliforniai tűzoltók próbálják megfékezni a lángokat.
A tűz mellett vízből és szélből is kijutott. Augusztus végén indult útnak és szeptember elején a keleti amerikai államokat tarolta le a Florence hurrikán, amely még az űrből is félelmetesen festett.
Theresa May szó szerint beszambázik a brit toryk október eleji birminghami pártkongresszusára. A miniszterelnöknek olyan sok oka nem volt az örömtáncra: alig három hónappal Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése előtt 2018 sem volt elég arra, hogy London és Brüsszel tető alá hozza a brexit pontos feltételrendszerét, az EU-s 27-ek és a brit kormány által is elfogadott egyezséget ugyanis még a brit parlamentnek is meg kell szavaznia, s mivel May pártja megosztott a kérdésben, a brexit-deal lehet, hogy elvérzik. Új megállapodás vagy megismételt népszavazás egyelőre kizárt.
Több újságíró-gyilkosság is borzolta idén a kedélyeket. Szűkebb környezetünkben, a szlovákiai Nagymácsédon február 21-én ölték meg menyasszonyával, Martina Kusnírovával együtt Ján Kuciak oknyomozó újságírót, aki az olasz maffia és a szlovák politikusok összefonódásait akarta bemutatni – halála után a független Szlovákia legnagyobb tüntetéssorozata és Robert Fico kormányfő lemondása következett. De történt egy még brutálisabb gyilkosság is október 2-án. A szaúdi monarchiát bíráló, 59 éves Dzsamál Hasogdzsit ölték meg hazája isztambuli főkonzulátusán. A török hatóságok szerint a parancs a legfelsőbb rijádi körökből érkezhetett. A képen Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös fogadja az újságíró fiát, Szalahot október 23-án, Rijádban.
2018 késő ősze az első világháború lezárásának 100. évfordulója volt Európa-szerte. Képünkön Emmanuel Macron rója le kegyeletét a „vérszivattyú” helyszínén, a verduni katonai temetőben november 6-án.
Az első világháború befejezésének 100. évfordulója egybeesett a háború után függetlenségüket el- vagy visszanyerő országok – Lengyelország, Románia, balti országok, Finnország – centenáriumi ünnepségeivel. Az egyik leglátványosabb esemény a november 11-i varsói függetlenségi menet volt, amelynek védnökségét idén az elnök, Andrzej Duda vállalta, elejét véve a komolyabb szélsőjobbos elhajlásnak. A lengyel főváros utcáin mintegy 250 ezren vonultak fel, a rendszerváltás utáni Lengyelország legnagyobb tömegrendezvényévé téve a centenáriumot.
Közép-amerikai bevándorlók az amerikai–mexikói határkerítésnél november 18-án. Október 19. óta mintegy 9000-en érkeztek Mexikóba különböző – leginkább hondurasi –„karavánokban”. A helyzet odáig fajult, hogy december végén Donald Trump már a Mexikóval közös határ lezárásával fenyegetőzött arra az esetre, ha a demokraták nem szavazzák meg a két ország közötti határon építendő fal költségvetését a kongresszusban.
Ismét egy elfeledett háború: Jemenben, 2014 óta. A szaúdi vezetésű arab koalíció 2015 tavaszán avatkozott be a konfliktusba, miután az Irán támogatását élvező húszik elfoglalták a fővárost, és elűzték az ország nemzetközileg elismert kormányát, amely most Szaúd-Arábiában működik. A több éve tartó háború miatt a lakosság 60 százalékának – nagyjából 18 millió embernek – bizonytalan az ellátása, majdnem 2 millió gyerek számít alultápláltnak, közülük négyszázezren vannak kritikus állapotban. Ez a november 22-i fotó megmutatja, mennyire.
Sárgamellényes tüntető december 1-jén Párizsban. A novemberben, eredetileg az üzemanyagárak emelése miatt indult utcai demonstrációk hamar országos mozgalommá terebélyesedtek, felszínre hozva a francia középréteg évtizedes problémáit. Hogy pontosan miket, azt a Válasz hosszú elemzésben magyarázta el.
Idén egy volt amerikai elnöktől is búcsúztunk: november 30-án, 94 éves korában meghalt George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke. Az amerikai politikai vezetés december 3-án rótta le kegyeletét a washingtoni Kapitólium kupolacsarnokában.
18 év után december 7-én Angela Merkel leköszönt pártja, a CDU elnöki tisztségéről, és korábban azt is jelezte, a következő választáson már nem jelölteti magát kancellárnak. Hamburgi búcsúbeszédét hosszan tartó vastaps követte, utódja a párt élén pedig a szövetségesének tekintett Annegret Kramp-Karrenbauer lett.
A december itthon sem telt eseménytelenül. A túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény elfogadása után kezdődött spontán tüntetések felrázták az évek óta tetszhalott ellenzéket, amely egységfrontba tömörülve adott hangot követeléseinek. Évek óta ismeretlen látvány volt, hogy a rendőrség több Kossuth téri demonstráción is könnygázt használt, a legemlékzetesebb pillanatok viszont a köztévé székházánál zajlottak. A tüntetők ígérik, január elején folytatják, kérdés, marad-e a lendület.
A 2014 óta tartó ukrán–orosz háborúnak volt néhány bizarr pillanata, de azt mégis kevesen gondolták volna, hogy a szemünk előtt zajlik majd egy komplett egyházszakadás, egyértelmű politikai töltettel. A jövő márciusban újraválasztásban reménykedő Petro Porosenko ukrán államelnök áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot az akkor még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán ortodox egyháznak. Ezt az ukránok – Moszkva tiltakozása ellenére – megkapták, december 15-én pedig megválasztották az új egyház vezetőjét, Jepifanyij perejaszlavi és bilocerkivi metropolitát (képünkön a szőnyeg közepén).
698,5 milliárd forintos vagyon egyetlen képen, csak épp helycserével. Az év vége hazai szenzációja, hogy a Forbes legújabb listája szerint már nem Csányi Sándor a leggazdagabb magyar: a becses pozíciót Mészáros Lőrinc orozta el előle. Felcsút volt polgármesterének vagyonát a lap 381,3 milliárd forintra teszi, míg az OTP-vezér 317,2 milliárddal szerénykedik mögötte.
30+1:
A magyar média 2018-as átalakulását egyszer még a történelemkönyvek fogják megírni. Mivel – a Heti Válasz egykori újságíróiként – ennek magunk is kárvallottjai voltunk, az új Válasz elindítása számunkra az év eseménye. Üzenetünk változatlan: ez az oldal mindazoké, akik hozzánk hasonlóan otthontalannak érezték magukat az elmúlt hónapokban; akiknek van határozott értékrendjük és világnézetük, e tény viszont nem jelenti egyúttal, hogy senki máséra ne lennének kíváncsiak. Mi továbbra is ezt figyelembe véve dolgozunk. Találkozunk 2019-ben!
Ha tetszett a cikk, támogassa a Válasz munkáját, és kövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki csúcstalálkozója 2018. július 16-án. Fotó: AFP/Brendan Smialowski
