A fő kultúrharcos barátja lett a Magyarságkutató Intézet főigazgatója
Horváth-Lugossy Gábor jogászt nevezte ki a Magyarságkutató Intézet főigazgatói tisztségére Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere – írja a Magyar Idők. Horváth-Lugossyról a 24.hu megírta, hogy Kásler a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályáról emelte ki az újonnan felálló intézet élére, de a fő „magyarságkutatónak” van ennél beszédesebb munkája is: a Válasz információja szerint Horváth-Lugossy annak a társasházkezelő cégnek a tulajdonosa, ahol korábban a kultúrharcos cikkeiről elhíresült Szakács Árpád dolgozott. Bónusz: a tulajdoni lap szerint Szakács könyvkiadó cége Horváth-Lugossy lakásában működik.
Nem új információ, hiszen már tavaly nyáron több lap is megírta, hogy a Mediaworks Központi Szerkesztőségének főszerkesztője, a Magyar Idők újságírója (és a Kinek a kulturális diktatúrája? című sorozat szerzője), Szakács Árpád korábban a Magyar Társasház Kft. ügyvezetőjeként dolgozott. Újdonság viszont, hogy ebből a „házmester körből” más is helyzetbe kerül a magyar közéletben: a Magyarságkutató Intézet élére kinevezett Horváth-Lugossy Gábor ugyanennek a Magyar Társasház Kft.-nek mai napig a tulajdonosa, és információink szerint közeli baráti viszonyt ápol a kultúrharcos Szakáccsal. (Nyitóképünkön közösen szerepelnek: Horváth-Lugossy jobbról, Szakács balról a második.)
A Szakács–Horváth-Lugossy kapcsolatnak akadnak más hivatalos nyomai is. Szakács saját könyvkiadó cége, a Kárpátia Stúdió Kft. székhelye (egy 32 m²-es budapesti, Csalogány utcai lakás) birtokosa a tulajdoni lap szerint nem más, mint Horváth-Lugossy Gábor. A Kárpátia Stúdió elsősorban Raffay Ernő történész alternatív világmagyarázatainak terjesztésével vétette észre magát az elmúlt tíz évben – ennek biztosít „infrastruktúrát” a Magyarságkutató Intézet újonnan kinevezett vezetője. A Magyar Társasház Kft. jegyzőkönyveiben csak HLG-ként jelzett Horváth-Lugossy még publikált is Szakács – szintén inkább az alternatív történetírás hívei között terjesztett – Nagy Magyarország című lapjában. A pozsonyi sortűz címmel megjelent cikk ugyan nem érhető el online, de több hivatkozás is őrzi a nyomát.
A Magyar Idők szerint 880 millió forintból gazdálkodó Magyarságkutató Intézet főigazgatói tisztségével kapcsolatban Kásler Miklós a PestiSrácok.hu-nak november 30-án azt mondta: „nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait.” És valóban: Horváth-Lugossy Gábor közel sem a legavatottabb tudós (egyáltalán nem is tudós), de a fenti kapcsolódásokból kiolvashatóan abból a kultúrharcos, alternatív történelemre fogékony körből érkezik, amelynek „legtöbbet bizonyított” figurája a Magyar Idők publicistája.
Mi az a Magyarságkutató Intézet?
Január elsején hivatalosan felállt a Magyarságkutató Intézet, az új, Emmi alá tartozó intézmény, aminek megalapítását Kásler Miklós miniszter szorgalmazta. A Magyar Idők fent idézett cikke szerint a szervezet feladata, hogy „olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség”. Ezzel a megfogalmazással azonban több probléma is akad. Egyrészt az MTA-n 2012-ben alakult meg a Magyar Őstörténeti Témacsoport, melynek legfontosabb feladata a különböző tudományterületek összefogása volt, valamint a nyitás a tudományos igénnyel dolgozó hagyományőrzők felé. 2013-ban a Heti Válasz színeiben ott voltunk a MŐT nagyszabású konferenciáján, mely után azt írtuk, ez Új kezdet a magyar őstörténet kutatásában. A belterjesség ellenállása ma már biztosan nem jellemző az akadémiai munkára. Szintén a Heti Válaszban írtuk meg tavaly márciusban, hogy megalakult a László Gyula Intézet, Szabados György történész vezetésével, hasonló célokkal, mint a Magyarságkutató Intézet. (Szabados ráadásul szintén közel áll Kásler miniszterhez, hiszen mindketten tagjai voltak a III. Béla csontjait kutató csoportnak.) Nem világos tehát, hogy pontosan hol és mivel talál magának utat a MTA témacsoportja és az egyelőre nem igazán működő László Gyula Intézet mellett. Az Index mindenesetre Emmi-közeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Szabadosékat integrálhatják a Magyarságkutatóba. |
A nyitókép forrása Bácskai János polgármester Facebook-oldala