Válasz-exkluzív: 32 zsákban fér el az eddigi legnagyobb magyar maffiatörténet
Bűnügyi szenzációtól hangos a sajtó: a Válasz értesülése szerint a rendőrség nem kevesebb, mint 32 zsáknyi bűnjelet, javarészt hanganyagot ásott elő a minap Portik Tamás múltjából. A több alvilági leszámolásban érintett egykori olajvállalkozó eleve zsarolási céllal rögzíthette a magyar gazdasági, politikai „elit” egyes tagjaival folytatott beszélgetéseit. Aztán a sors úgy hozta, hogy amikor börtönbe került, mások próbáltak pénzt szerezni az ő kompromittáló felvételei segítségével – például Gyárfás Tamástól. Az Index tegnap a volt MSZP-s Dósa István mellett egy S. Gábor nevű zsarolót is azonosított, aki kutatásaink szerint nem lehet más, mint a Volánbusz 2013-ig regnált vezérigazgatója. Egy biztos: a Portik-féle adathordozók feldolgozása hónapokig tart majd. Viszont a végére talán többet fogunk tudni arról, hogyan ért össze a szervezett al- és felvilág a kilencvenes, kétezres években.
Vannak olyan helyzetek, amikor sokat látott rendőrségi, belügyi forrásaink is kizökkennek az érzelemmentes tényközlőszerepből. A Válasz többekkel beszélt, akik hivatalból rálátnak a Gyárfás–Portik-nyomozásra, és mindegyikük kriminalisztikatörténeti fordulatról beszélt – nem kis lelkesedéssel. „Olyan irdatlan mennyiségű, jórészt felcímkézett, rendszerezett formában tárolt hangfelvételt szedtünk elő decemberben a Farkasréti temető egyik kriptájából és más helyszínekről, hogy ki merem jelenteni: Portik Tamás alighanem az összes olyan megbeszélését rögzítette, amelyben pénzről, nagypolitikai vagy hatósági kapcsolatépítésről lehetett szó. Csak összehasonlításképpen: Gyárfás Tamás 2018 tavaszán egyetlen bűnjelzsáknyi információ alapján lett gyanúsított a Fenyő-gyilkosság ügyében, és már ez is rengeteg adatnak tűnt. Most újabb 32 darab, félembernyi méretű Portik-zsákunk lett hirtelen” – mondja egyik informátorunk.
Tavaly áprilisban jeleztük először még a nyomtatott formájú Heti Válaszban, hogy nem egy, hanem rengeteg kompromittáló felvétele van az ügyészségnek a Gyárfás–Fenyő-témában. Akkor azonban még szó sem volt kriptáról meg zsákok tömegéről; annyit tudtunk, hogy a nyomozók közel ötven, azaz tényleg rengeteg, 2000 és 2004 között rögzített beszélgetés alapján gyanúsították meg a sportvezető-médiavállalkozót. Azok a Portik- hanganyagok tehát nem az 1998-as Fenyő-gyilkosság előkészítéséről szóltak, hanem a két fél utólagos helyzetértékeléséről, amelyből – a hatóságok szerint – egyértelművé vált Gyárfás Tamás felbujtói szerepe.
Tavaszi cikkünkben azt is egyértelművé tettük, hogy a frissen kirobbant botrány csupán egy még nagyobb horderejű történet mellékmozzanata. Konkrétumokat azonban nem írhattunk, mivel ezek akkor még minősített adatok voltak. Forrásaink most azt mondják: Gyárfás meggyanúsításakor azért bátorkodtak kvázi beígérni a nagyobb szenzációt (értsd: a 32 zsákos fogást), mert már pontosan tudták, hogy Portiknak van valahol egy raktára, illetve a raktárosait is azonosították, ám a helyszín pontos „bemérése” csak decemberre sikerült.
Miért most?
Nem egy, hanem rengeteg kompromittáló hangfelvétele van az ügyészségnek a Gyárfás-Fenyő-ügyben – tudta meg a Heti Válasz. Információink szerint a mostani botrány csupán egy még nagyobb horderejű történet mellékmozzanata; az igazi szenzáció fél éven belül jöhet.
Egyik belügyi emberünk a most lefoglalt gigantikus hangfelvételcsomag tartalmi ismerete nélkül is arra a következtetésre jutott, hogy Portik Tamás valószínűleg nem az a nagystílű olajmilliárdos volt, akinek mutatta magát. (Hősünk a ’80-as években a tököli fiatalkorúak börtönében szocializálódott, majd tíz évvel később marketingigazgatói titulust viselt az olajmaffia Energol nevű cégében.) „Aki ilyen szorgos munkával rögzíti az üzleti partnereivel, tettestársaival folytatott beszélgetéseket, nyilvánvaló, hogy üzemszerű zsarolóként éli az életét. Egy igazi nagyhal, mint például Vizoviczki László, nem szöszölt ilyesmivel, kiépítette a rendszerét az éjszakában, és hagyta befolyni a milliárdokat. Portik ehelyett a felvétel- meg a stopgombot nyomogatta a diktafonján” – mondja interjúalanyunk. (Mivel a temetői adathordozóraktárban régi kazettát, flopi- és kompaktlemezt, illetve pendrive-ot is találtak a nyomozók, valószínűsíthető, hogy legalább 15-20 évnyi anyag pihen a bűnjelzsákokban.)
Hogy Portik és egykori bizalmasai valóban zsarolásra próbálták-próbálják használni a felvételeket, több nyilatkozat és tény is igazolja. Nézzük időrendben:
1. Az olajszőkítési ügyek miatt sokáig a legkeresettebb magyar bűnözőként emlegetett Portik ellen a ’90-es évek végén adtak ki elfogatóparancsot, ami elől ő évekig tartó külföldi „száműzetéssel” tért ki, legalábbis az általánosan elfogadott verzió szerint. A rendőrségnél azonban olyan információk is landoltak, hogy tartósan nem lépett le az országból; hol egy Újbuda–Tétényi úti tízemeletes panelban, hol a XII. kerületi Galántai utcában, hol egy Solymár környéki villában húzta meg magát. Majd a kétezres években – amikorra a terhére rótt cselekmények elévültek – újra „előbújt”. Rendezni kezdte életét, amihez a Gyárfás Tamással ápolt régi kapcsolatát is igénybe vette; az a Széchenyi-hegyi (Ágnes út 11.) luxusvilla például, amelyben később elfogták Portikot, 2004-ben épp a tévéstől került át az olajvállalkozó élettársának nevére. Úgy tudjuk, az egykori Energol-marketinges valósággal vadászott az ilyen két utcafrontos, menekülést biztosító, eldugott helyekre.
Gyárfás és Portik ekkoriban tehát rendszeresen beszélt személyesen és telefonon, utóbbi mindig rögzítette a dialógusokat. Ezek során többször szóba hozta a Fenyő-gyilkosságot – szándékosan úgy, hogy Gyárfás felbujtói szerepe világossá váljon, alkalmassá téve a hangfelvételt a későbbi esetleges zsarolásokra. Az úszószövetség exelnöke – a fentiekkel összhangban – most azt állította az RTL Klubnak, hogy tíz éve beszélt utoljára Portikkal, aki anyagilag épp bajban volt, egy-két millió forintot kért, majd hangfelvételt mutatott neki egy beszélgetésükről. Az úszószövetség exelnöke úgy emlékszik, valójában ekkor jött rá, hogy ismerőse több eszmecseréjüket is rögzítette, de pénzt nem adott neki. A továbbiakról csak annyit tudhatunk biztosan, hogy Portik Tamást 2012 júliusában őrizetbe vették az Aranykéz utcai robbantással és a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben.
2. Az Aranykéz-ügy és a Fenyő-merénylet kivitelezése miatt később elítélt Jozef Roháč testvére, Štefan Roháč, illetve az ő ismerőse, bizonyos Imrich K. 2017 szeptemberében szintén jó ötletnek találta megzsarolni Gyárfás Tamást egy felvétellel és néhány leirattal – ezek az Index mai híre szerint Portik élettársától kerültek Dósa Istvánon át (róla a következő pontban szólunk) a szlovákiai csapathoz. Gyárfás azonban feljelentést tett, amivel eljuttatta a nyomozókat Imrich K.-ig, majd rajta keresztül a szlovák rendőrségtől kapott házkutatási paranccsal Štefan Roháč lakhelyéig. (Vagyis miközben Gyárfás „áldozatként” fordult a rendőrséghez, közvetve több, maga ellen szóló terhelő hangfelvételig juttatta a rendőröket.)
3. Nemrég aztán az általában jó belügyes kapcsolatokkal bíró Pestisrácok.hu robbantotta a friss hírt, hogy a rendőrség újabb Portik-hangfelvételeket foglalt le – immár több százórányit. A történet előzménye, hogy a volt Energol-igazgató valamikori üzlettársa, Dósa István és társai – a 2017-es a szlovákiai zsarolási kísérlet folytatásaként – német álnéven bejelentkezve megkeresték Gyárfás ügyvédjét, Bánáti Jánost egy vágatlan hangfelvétellel. Ezt a 2018 nyári zsarolási kísérletet az érintettek elhallgatták a hatóságok elől, de a rendőrség hónapokkal később mégis tudomást szerzett az akcióról, majd decemberben „bevette” a Farkasréti temető Portik-raktárnak használt kriptáját (több más ingatlanban pedig házkutatást tartott).
Az MSZP karitatív tagozatának első elnökeként is jegyzett, német-magyar kettős állampolgársággal és kölni lakhellyel rendelkező Dósa Istvánról a Heti Válaszban már bő hat éve megírtuk, hogy ő volt a Portik család egyik bizalmi pénzembere. Dósa hozta létre például az ifjabbik Portik Tamás birtokában lévő, szoláriumhálózat-üzemeltetésre szakosodott Euro Beauty Solár Kft. kvázi jogelődjét, a Kata-Maki Kft.-t. Utóbbi cégben 1999 és 2000 között felügyelőbizottsági tagként működött a politikus-fenegyerek Schmuck Andor – akitől Dósa István az ezredfordulón a Magyar Motorsport Szövetség elnöki székét is átvette.
Az Index tegnap világossá tette, hogy „D. István nem egyedül zsarolta meg Gyárfást, voltak társai is”, például régi üzleti partnere, bizonyos S. Gábor. Aki a korábban „karitatívan szocialistáskodó” Dósához hasonlóan szintén vállalt közszereplést – igaz, nem MSZP-s, hanem jobbos kormányzati színekben. „S. Gábor öt évvel ezelőtt még az egyik állami vállalat vezetőjeként tevékenykedett; neve az elmúlt években a budapesti metrópótló buszok kiszervezésével kapcsolatban is többször felvetődött, és akkor úgy emlegették őt, mint akinek fideszes hátszele van” – írta a hírportál. Ha helytálló az Index alapinformációja, S. Gábor kutatásaink szerint nem lehet más, mint a Volánbusz 2013-ig regnált vezérigazgatója, Simon Gábor; őt korábban a Tombor András–Habony Árpád-tengely buszos lobbiembereként azonosították a sajtóban.
Mindezek után egyetlen költői kérdés maradt: vajon Imrich K.-t, Dósát és S. Gábort Portik instruálta a börtönből, vagy ellenkezőleg, ők váltak le a zsarolásspecialista főnökről, és saját jogon igyekeztek behajtani Gyárfástól a behajthatót?
Borítókép: dpa/Válasz
