Magyar Tudományos Anarchia: pontokba szedtük, amit az akadémiai balhéról tudni érdemes
Ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nem adja át tudományos kutatóhálózatát, április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül – értesült a Válasz. A kormány eltökélt abban, hogy a tudomány irányítása ne maradjon az Akadémiánál, a tudóstársaságnak a jövőben nem lehet saját kutatóhálózata. A jobboldali értelmiségiekből álló Professzorok Batthyány Köre hétvégi kompromisszumos javaslatának elfogadásán csak annyi múlik, hogy az akadémiának lesz-e bármi beleszólása a magyar kutatás jövőjébe. Az MTA elnöksége ma tárgyal a kérdésről, közben az Akadémiai Dolgozók Fóruma élőláncot szervez az akadémia épület köré, hogy kitartásra bátorítsa Lovász László elnököt. De hogyan vált a Széchenyi István felhívására létrejött akadémia kommunista örökséggé a kormány szemében? Hogyan lett a világhírű matematikusból politikai ellenfél? Bonyolult ügy, 19 kérdésre szálaztuk szét, hogy megértsük, mi miért történik.
1. Tényleg át kell alakítani a magyar tudományfinanszírozást, akkora baj van?
Abban az értelemben biztosan, hogy a magyar tudomány mélyen alulfinanszírozott. Magyarország nagyon keveset költ kutatásfejlesztésre; 2017-ben például a GDP 1,35 százalékát fordította erre a célra. A folyton példaként idézett Németországban ez az arány 2,7 százalékos, az EU-ban pedig átlagosan 1,9 százalék. Az alulfinanszírozottság egyik jele, hogy 40 éves, jó nevű kutatók keresnek nettó 240 ezer forintot, a nem kutató státuszú értelmiségieknél pedig előfordul nettó 140 ezer forintos bér is. Eközben a magyar tudománynak vannak nemzetközileg is sikeres részei: a matematika, az idegtudomány vagy például a kémia.
2. Mi az átalakítási terv lényege?
A kormány megnövelné a kutatásfejlesztésre jutó összeget, cserébe elvenné a kutatás finanszírozását az akadémiától. A kutatóintézet-hálózat nem maradhat náluk. Vagy csak úgy, ha egy fillér állami pénzt sem kapnak rá.
3. Az akadémia nem csak akadémikusokból áll?
Nem. Van ugyan 365 hazai választott tagja, közülük 200 sosem lehet lehet fiatalabb 70 évesnél. Ők egytől egyig a tudomány doktorai, köznyelven szólva nagydoktorok. Viszont ma a Magyar Tudományos Akadémiáé a legnagyobb magyar tudományos intézethálózat is, 5000 dolgozóval, köztük 3000 kutatóval, akiknek átlagos életkora 44 év. Lényegében minden tudományterületet lefed ez az intézményrendszer a filozófiától a zenekutatásig, a juhok természetes megtermékenyítésén át az űrkutatásig. A kormány tervei szerint az MTA a jövőben csak a tudóstársaságból áll majd, a kutatóintézeteket pedig leválasztják róla.
4. Az egész az „öreg komcsi akadémikusok” ellen irányul?
Nem. Az a furcsa, hogy nem öreg komcsi emberekről beszélnek, hanem öreg komcsi akadémiáról. Az érvrendszer alapja, hogy az MTA-nak a szovjet időkben lettek kutatóintézetei, ezért ezt bolsevik örökségnek tartják. Közben az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László is hangsúlyozza, hogy a tudományos akadémia mára politikai szempontból kiegyensúlyozottá vált, egyaránt tagja például az egykor baloldali miniszterséget vállaló Glatz Ferenc vagy a jobboldali kormányokban szerepet vállaló Hámori József.
5. Akkor miről szól ez az egész?
Alapvetően a politikáról, mi másról. A kormány szerint csak az politizálhat, akit a választók megválasztottak, vagyis a politikai pártok. Palkovics viszont úgy látja, az MTA is politizál. A kormány nem bocsátja meg nekik, hogy jogászaik felemelték szavukat a közigazgatási bíróságok ellen, hogy támadták Matolcsy György jegybankelnök gazdaságpolitikáját, óvatosan ugyan, de az elnök kiállt a CEU mellett és a tudomány függetlenségéről beszél. Amikor pedig Palkovics László előállt a terveivel, az Akadémia közgyűlése leszavazta őt, és Lovász László elnök sem hajolt meg a nagyhatalmú miniszter előtt. A viszony mára teljesen elmérgesedett, mivel a Fideszhez közel álló – de politikailag kevéssé tájékozott – tudósok lépéseket tettek Palkovics elmozdítására, azt gondolván, a kormány felhatalmazása nélkül cselekszik. S volt, aki Palkovics akadémikusi címét vette volna el. Nyílt politikai csata zajlik, a miniszter határozottan közölte, hogy az önálló kutatóintézet-hálózat fennmaradását nem tekinti tárgyalási alapnak, annak elvételét erőből át fogja vinni.
6. Tényleg nem politizálhat az akadémia?
Mi más üzenete volt a Széchenyi István reformkori felajánlásának, ha nem politikai? Az MTA tíz évig nem ült össze az 1848-as forradalom után. Ugyan miért? Politika. Az 1956-os forradalom alatt vajon mit csinált? Politizált, visszafogadta 1949-ben eltávolított tagjait. És a rendszerváltáskor? Politizált, például amikor a Bős-Nagymarosi építkezés felfüggesztését kérte.Tudománypolitizált. Azért köztestület. Ez a dolga. A kormány azonban nem akar hatalmi ellenpontot, ez a konfliktus lényege.
7. Palkovics szerint 90 éve változatlanul működik a Magyar Tudományos Akadémia. Tényleg így van?
Nem. Pálinkás József vezetésével jelentősen átalakították az elmúlt években a kutatóintézeti hálózatot, csökkent az intézetek száma, bevezették a pályázati rendszert, s számos olyan terület van, ahova a bevétel 40 százaléka már ma is pályázati úton érkezik. A Lendület program révén nyugatihoz közelebb álló bérekkel hazahoztak fiatal kutatókat. A kiválóság jutalmazására épülő rendszer pedig – nyugati mintára – maga is erősíti a nagy teljesítményt nyújtók finanszírozását.
8. Mi változott eddig és mi fog ezután?
Az MTA eddig külön költségvetési soron kapta a pénzét, és nagyjából maga dönthette el, milyen arányban osztja fel saját intézményhálózata között. Idén januártól átmenetileg a Palkovics-minisztériumtól jön a pénz. A kormány azt akarja, hogy irányításával létrejöjjön egy alapítvány, amelybe beviszik a kutatóintézeti hálózatot. Lényegében a teljes magyar tudományt azon keresztül finanszíroznák pályázati alapon – tehát nemcsak az akadémiát, cserébe pedig megemelnék az elérhető forrásokat.
9. De ha eddig a parlamenti többség adta a pénzt, az is Fidesz, meg a kormány is Fidesz, esetleg az alapítvány is Fidesz. Nem mindegy?
Nem, mert a végső döntést eddig az akadémiai hozhatta meg.
10. Az állam adja a pénzt, miért ne mondhatná meg, mire menjen?
Mert a tudományos munka, a teljesítmény és a felfedezések sehol sem politikai célmeghatározásra és megrendelésre születnek. Ha az állam valamit kiemelt feladatnak tart, kiírhat rá célpályázatokat. Emlékezetes a magyar történelemnek olyan korszaka, amikor a politika mondta meg az irányt. Abból jött a gumipitypang.
11. A kormány a Max Planck Társaságra hivatkozva a német példát említi mintaként. Tényleg hasonlít a német példára a kabinet elképzelése?
Koncz Csabához, a tudomány doktorához fordultunk, a Max Planck Társaság kölni intézetének csoportvezetőjéhez, aki eddig 37 évet dolgozott a társaságnál. Koncz Csaba azt tudatta velünk, hogy valóban volt a német történelemnek egy olyan fájdalmas szakasza, amelyben a hatékonyságot a tudomány direkt állami támogatásában látták, de ennek még az emlékét is szeretnék elfelejteni. „1948 óta azonban a Max Planck nevet fölvéve a legnagyobb német tudományos társaság visszatért a demokratikus alapelvekhez, amelyek legfontosabb eleme a tudomány szabadsága és a tekintélyelvet kizáró, tudáson alapuló vita és döntési rendszer. A társaság kormányzati szervektől és minisztériumoktól lényegében független, munkáját a szervezet választott szervei és vezetői irányítják. Hasonlóképpen, mint a Magyar Tudományos Akadémiát – jelenleg.” Vagyis a tudós határozottan cáfolja, hogy a német modell hasonlítana arra, amit a kormány be szeretne vezetni.
12. A kormányzattal általában szimpatizáló Professzorok Batthyány Köre is Max Planck-ozik. Ők mit akarnak?
Ők úgy kerülnek a képbe, hogy több akadémikus a kormány oldalán dolgozik az Akadémia reformján, az akadémia átvilágítására ugyanis a kabinet is delegált hét főt, köztük Maróth Miklós és Závodszky Péter akadémikusokat, akik egyben a Professzorok Batthyány Körének is tagjai. Palkovics és az Akadémia között kialakult patthelyzetet látva közvetítő szerepet szántak maguknak. Javaslatuk elfogadásával szerintük elkerülhetnék, hogy a kormány „az akadémia megalázásával” döntsön. A kutatóintézet így sem tartható meg, a kutatásfinanszírozási szerep így is elvész. Viszont az MTA is küldene a felsőoktatás, a vállalkozások és a Miniszterelnökség mellett két-két tagot egy nyolctagú testületbe, amely az új alapítvány kuratóriumát adná. Ha ügyesen tárgyalnak, akkor néhány kutatóintézet esetleg az akadémiai nevet is megtarthatná.
13. Akkor az alapítvány független lenne a kormánytól?
Elvileg igen, de ugye a kiindulópont az, hogy az Akadémia független, és ezt akarják megváltoztatni, szóval mérget azért nem vennénk az alapítvány függetlenségére. A szakmai kérdésekben mindenesetre nem a kabinet, hanem a kuratórium által delegált nyolcfős tudóstestület határozna, ebben négy természettudós, két gazdasági ember és két társadalomtudós foglalna helyet. Nem mellékesen pedig a jelenlegi 80 milliárdról két év alatt 120 milliárdra növelnék az alapkutatási pályázati alapot, és az innovációs kutatási alapba befolyó összeget pedig a kormány megduplázná.
14. És mi lenne a kutatóintézetekkel?
A kutatóintézetek közül a nemzetközileg is elismert természettudományosak az alapítványhoz tartoznának, de még ezekben is jelentős leépítések lennének. Néhány terület a társadalomtudományok közül is megmaradhatna, például a néprajz, az irodalom, a történelem, a zene – forrásaink a teljesség igénye nélkül ezeket említették. Jó néhány kutatóintézet dolgozói az egyetemekhez kerülnének. A filozófia, a szociológia vagy a közgazdaságtan kutatóinak sorsa pedig kérdéses. A tervek nem látszanak túlságosan kimunkáltnak.
15. Kik szerveznek ma 14 órától élőláncot az akadémia épülete köré?
A kutatóhálózat dolgozóiból alakult érdekképviseleti szerv, az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Ők az akadémia elnökségét támogatják, hogy tartson ki a közgyűlési határozat, vagyis az autonómia pártján, és ne engedjen a kormánynak.
16. Miért sorosozták le őket?
Politikai térbe léptek, a kormány el is helyezte őket ott. Az Index birtokába került levél szerint Palkovics azt mondta, hadüzenetnek tekinti, hogy „sorosista rendezvény” volt az MTA egyik épületében. A politikának aligha tetszik, hogy a fórumban összeborultak a társadalom- és a természettudományos kutatók, akiknek eddig éppen a megosztására játszottak. Épp ezért jelentős az a kezdeményezés, amelyet többek között Pálinkás József indított a hét végén – a Válasz Online-on megjelent nyilatkozatot mára több mint ezren írták alá egyetértőleg: köztük rengeteg természettudományos kutató is. Ők egyértelműen az akadémiai álláspont mellett, a kormány terve ellen álltak ki.
Pálinkás József, Beer Miklós, Csaba László, Lányi András és Szathmáry Eörs közös nyilatkozata
17. Igaz, hogy a kutatóintézetekben kikapcsolják a villanyt?
Palkovics László nem éppen a diplomáciai érzékéről híres. Ő a nyílt nyomásgyakorlás híve, ezért úgy döntött, hogy csak a kutatók munkadíját biztosítja, a rezsiköltségeket nem, és ez így is lesz március végéig. Akkorra készül el a kutatóintézetek átvilágítása.
18. De ha március végéig készül el a kutatóintézetek átvilágítása, akkor miért kell február végéig pályázni a pénzre?
A politikai nyomásgyakorlás része ez is. Ha a kutatóintézetek pályáznak, azzal elismerik az új rendszert. Ha nem pályáznak, akkor a többi intézmény (egyetem, más kutatóintézet, egyház) elviszi előlük az állami támogatást, ők forrás nélkül megszűnnek, a kutatóik pedig elszerződnek tőlük. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről máris olyan információk érkeznek, hogy sorra alakulnak a kutatóintézeteik, amelyeket már ebből a forrásból építgethetnek.
19. Vagyis a kormány végső soron kész több pénzt tenni a kutatásba, de lojalitást vár érte?
Igen. A kormány nyugati mintáról és teljesítménymérésről beszél, de közben mindenki az oroszokra gondol. Vlagyimir Putyin hatalompolitikájának egyik fontos lépése volt az orosz tudományos élet megtörése. Sok magyar kutató úgy látja, nálunk is ez áll a változtatási tervek mögött.
Borítókép: Hemis/René Mattes
