A liberális újságíró, aki kardot rántott a marihuána ellen, és most halálos fenyegetéseket kap
A legtöbbet tárgyalt, egyszerre gyűlölt és szeretett könyv Amerikában ezekben a pillanatokban egy 46 éves liberális újságíró műve a marihuánafogyasztás káros hatásairól. Alex Berenson össztűz alatt van, mióta klinikai pszichiáter felesége tapasztalatai nyomán írni kezdett a kannabiszlobbi erejéről és arról, hogy „a marihuána ugyan nem öl, de őrültté tehet”. Berenson a magyar sajtóban először a Válasz Online-nak nyilatkozott a hatalmas felzúdulást okozó könyvéről.
A marihuána ártalmatlan drog. Hatékony fájdalomcsillapító, sőt alternatív gyógyszer. Marihuánát szívni cool – széles körben vallott nézetek. Aki bármelyiket meg meri kérdőjelezni, felvilágosult körökben könnyen megkaphatja az „elmaradott”, a „korlátolt” vagy a „paranoiás” bélyeget. A 46 éves, sikeres kémregény-szerző, a New York Times kitüntetett tényfeltáró újságírója, Alex Berenson – akinek A hűséges kém című kötete magyarul is olvasható – mégis vette a bátorságot, hogy szembeszálljon a nagy erejű marihuánalobbival, amikor a januárban kiadott, óriási port felvert könyvében (Tell Your Children: The Truth About Marijuana, Mental Illness and Violence, vagyis Mondd el gyermekeidnek az igazságot a marihuánáról, mentális betegségekről és az erőszakról) a fű veszélyes hatásairól szól.
Hogy milyen igazságot kellene elmondani gyermekeinknek? „A marihuána sok esetben elmezavart, a mentálisan sérülékeny embereknél skizofréniát okozhat, különösen akkor, ha a rendszeres fogyasztás tinédzser korban kezdődik. Mindeközben a kannabiszipar és a drogreform-lobbi igyekszik bagatellizálni a veszélyeket, nehogy megakadjon a marihuána széleskörű legalizálása” – mondja a Válasz Online-nak Alex Berenson.
„A feleségem klinikai pszichiáter, naponta találkozik mentálisan súlyosan beteg marihuánafüggőkkel. Az ő élményei késztettek a könyv megírására” – folytatja kérdésünkre.
„Látszólag messze esik ez a téma az eddigi tevékenységemtől, de a New York Timesnál korábban sok tényfeltáró cikket közöltem. Akkor egy-egy probléma gyökereit tártam fel, most pedig sok éves munkával egy egész iparágat vizsgáltam. Fel vagyok készülve a támadásokra, de a kutatások, tudományos vizsgálatok engem igazolnak. Nem félek” – mondja. Pedig Berensonnak nagyon is lenne oka félni: a könyv megjelenése után ő és családja is halálos fenyegetéseket kaptak.
| A kritika özöne
Berenson könyvére a sajtó minden szegletéből reagáltak az angolszász világban. Furcsa helyzet, de a liberális New York Times újságírója inkább a bal- és liberális oldalról kapott intenzív negatív kritikát, míg a The American Conservative-ban megdicsérték. Szemle. „A marihuána veszélyeiről szóló népszerű könyv tiszta vészmadárkodás.” (The Guardian) „Alex Berenson műve túlzásokkal és üldözési mániával akar érvelni a marihuána legalizációja ellen.” (The Nation) „Alex Berenson trollkodik velünk a fűellenes könyvével? (…) Fogalma sincs a tudományról!” (The Rolling Stone) „Berenson könyve mindent megváltoztatott.” (The American Conservative) Tegyük hozzá, két jelentős balliberális magazin, a New Yorker és a Mother Jones kiállt a könyv mellett és elismerte, hogy elsöprő tudományos bizonyíték van arra, hogy a marihuána „sokkal problémásabb, mint valaha is gondoltunk”. |
Az Egyesült Államokban szövetségi szinten még mindig tiltott a marihuánafogyasztás, de harminchárom államban már legalizáltak orvosi vagy „kikapcsolódási” célokra. A 21 éven felüliek tíz államban – köztük Colorado, Oregon, Nevada, Massachusetts, Kalifornia – speciális üzletekben szabadon vásárolhatják a kannabisztermékeket, legyen az csokoládé, cukor, tea, krém. Bár az igazságügyi minisztérium elvileg beperelhetné az egyes államokat, eddig mind az Obama- mind a Trump-kormány eltekintett ettől. Kisebb problémának tartják ezt, amikor éppen egy másik szer, az opioid (félszintetikus vagy szintetikus vegyület a morfinhoz hasonló hatással) szedi áldozatait már-már járványszerűen.
Szakértők szerint nincs akadálya annak, hogy rövid időn belül az Egyesült Államok egész területén legalizálják a marihuánát, és a lakosság 65 százaléka – a vonatkozó szóló kutatás alapján – még egyet is értene ezzel. Hiszen – mondják – amúgy is terjed a fű Kanadától Uruguayig a világ minden táján, legálisan vagy illegálisan.
Berenson könyve felteszi a kérdést: hogyan érte el a marihuánalobbi ezt a példátlan sikert? Mitől van a legalizációnak ekkora támogatottsága? A történet nem most kezdődött: már a nyolcvanas években, az AIDS-járvány csúcsán elterjesztették, hogy egyes kannabisztermékeknek fájdalomcsökkentő hatása van. Ezzel megnyerték az ügynek a halálos kórban akkoriban leginkább szenvedő embereket: a homoszexuálisokat. Később emberjogi problémaként tálalták a marihuánahasználat miatti büntetőjogi felelősségre vonást. Csak a szegény színes bőrűeket küldik börtönbe, tehát az eljárás egyértelműen rasszista – hirdették.
A libertariánusok meggyőzése sem volt nehéz, hiszen ők az egyéni szabadság megtiprását látták a hozzáférés korlátozásában. Hiába jelentette ki az Amerikai Orvosi Akadémia 2017-ben, hogy „a kannabisz használata nagy valószínűséggel növeli a skizofrénia és más elmezavar kockázatát; minél többet használják, annál nagyobb a veszély”, mára sikerült annyira aláásni az intézmények tekintélyét, hogy sokan ebben a nyilatkozatban is sandaságot láttak. Sokat segített a kannabiszlobbinak a mainstream média támogatása. A marihuána ügye – ahogy sok minden más, például a klímaváltozás is – lassan ideológiai kérdéssé vált: fegyver lett a baloldal kezében. Aki politikailag értelmezi a kérdést, annak a tudomány cáfolata sem számít.
És hogy mi az a kannabiszlobbi? A fűben profitot látó befektetőket, termelőket, kereskedőket a politikusok, törvényhozók felé képviselő, nagyjából ötven darab szervezetet és lobbistát jelenti. (Ez tehát nem tévesztendő össze az érdekvédelmi mozgalommal, amely szintén számtalan befolyásos szervezetből áll.) Mint sok más lobbi, az USA-ban ez is teljesen legális. A kannabiszlobbi csak 2018-ban 2, 5 millió dollárt emésztett fel, és mint az alábbi grafikonon is látható, az összeg ugrásszerűen megnőtt az utóbbi időszakban.
A befektetők úgy látják, megéri lobbistákat pénzelni. Kaliforniában a legalizáció következtében már – az aranyláz mintájára – „zöldlázról” beszélnek. Ezzel együtt az igazán nagy profitra még várni kell: a dekriminalizációval nem sikerült teljesen letörni a feketepiacot. Egyelőre keveslik a tavalyi év két és fél milliárd dolláros bevételét. De optimizmussal tölti el őket, hogy 2019-re 17, 2020-ra 31,3 milliárd dollárra jósoljak az ipar jövedelmét.
Alex Berenson emlékszik arra, amikor egyetemistaként ő is szívott marihuánát. Bevallása szerint ennek hatására „idiótán” viselkedett. Akkoriban a marihuána gyenge drog volt – és ezt nem csak nosztalgiából emlegetik a 70-es, 80-as évek fogyasztói.
A régi idők marihuánája általában öt százalék tetrahidrokannabinolt (THC) tartalmazott. Ma huszonöt százalékos marihuánát árulnak.
„Olyan, mintha a sör és a Martini hatását hasonlítanánk össze” – mondja Berenson.
A legalizálással ráadásul a szokások is megváltoztak: sok helyen napi gyakorlattá vált a marihuána szívása. Nemcsak a felnőttek, de a kamaszok körében is; a legtöbbet fogyasztók ma már a 18-25 éves korosztályból kerülnek ki, mintegy 7,6 millióan. Mindezt jól jelzi, hogy a középiskolák is kénytelenek szorosabban követni a fogyasztási szokásokat. San Franciscóban egyszeri szívásnál felfüggesztik a tanulót, többszöri használatnál kizárják az intézményből. Azonnali kirúgást jelent, ha a tanuló az iskola környékén marihuánát árul.
A lobbi hangoztatja, hogy a marihuána mindenekelőtt gyógyszer, ami segít bizonyos betegségek megfékezésében, de azt elfelejtik megemlíteni, hogy a kannabisznak azon összetevője – kannabidiol (CBD) – okoz pozitív hatást, aminek nincs pszichoaktív hatása. Vagyis a CBD-alapú, gyógyhatású készítmények nem okoznak bódulatot.
„Nincs bizonyíték, hogy a marihuána valaha is ölt volna” – hirdette a 2016-os libertáriánus elnökjelölt, Gary Johnson, és Berenson elismeri, hogy a keménydrogokkal ellentétben valóban nem lehet marihuána-túladagolásban meghalni. Ugyanakkor állítja, hogy hosszú távon, rendszeres használat mellett hatása van mind a szív- és érrendszer működésére, mind az agy tevékenységére. „A marihuána valóban nem öl, de őrültté tehet” – írja Berenson. Mivel a mentális betegségeket egyrészt nehéz megállapítani, másrészt az erről szóló információk bizalmas adatnak számítanak, szerző a sürgősségi osztályok jelentéseit veszi alapul. Az ezeken a helyeken készített statisztikák szerint 2014-ben kilencvenezer marihuánafüggőt ápoltak mentális problémákkal. Ez a szám csak növekszik. Sok cikk szól arról, hogy a tinédzserek köreben növekszik a marihuána miatti kórházi kezelés, például Coloradóban, Kaliforniában. (A marihuána okozta rendellenességekről szóló amerikai statisztikát itt lehet megnézni. Forrás: The National Survey on Drug Use and Health: 2017)
Berenson feleleveníti a jómódú Eric és családjának kálváriáját. Eric fia, Charles magán középiskolában szokott rá a marihuánára, szinte minden nap szívott. Hallucinációi lettek, kimaradt az egyetemről. Nem sokkal később utcára került, és állami segélyből élt. Az orvosi és családi segítséget visszautasította. De a könyv foglalkozik a rapsztár, Kanye West gyakori elmezavaraival, kórházi kezeléseivel is; az ő esetében is kapcsolat lehet a marihuána és a betegség között. „A marihuána okozta elmezavar erőszakos cselekedeteket válthat ki” – írja Berenson. Ilyen lehetett a 2011-es arizonai lövöldözés, ami hat ember életét követelte, tizenegy sérült meg, köztük Gabrielle Giffords kongresszusi képviselőnő. A gyilkos marihuánafüggő volt, skizofréniával kezelték. Igaz, a kannabiszlobbi szószólói állítják, hogy a marihuánafogyasztók kisebb eséllyel követnek el erőszakos bűntettet, de Berenson szerint ez nem igaz, sőt Coloradóban emelkedett az ilyen cselekmények száma a legalizálás óta.
Alex Berenson így összegez: a kannabiszhasználat egyéni elhatározás, a legalizálás politikai döntés – de a marihuána agyra, testre gyakorolt veszélyes hatása már tudományos ügy kell, hogy legyen. Szerinte érdemes lenne megállni, az egyéni és a politikai szint mellett tudományosan is mérlegelni, elgondolkodni, mielőtt a marihuánalegalizáció végigsöpör a világon.
A szerzőt a világ minden tájáról keresik a könyv megjelenése óta. Nemcsak a média és aktivisták, hanem szülők, tanárok, rendőrök, törvényhozók. „Ha másra nem is, erre biztosan jó a könyvem: hogy megerősítse a marihuánafogyasztás miatt aggódókat, nincsenek egyedül” – mondja Válasz Online-nak Alex Berenson.
×××
„Tévhit, hogy a marihuánafüst ártalmatlan”
Kaliforniában 2016 óta mind az orvosi, mind a „kikapcsolódási” célokra használt marihuána fogyasztása legális. A University of California egyetemi hálózat több intézménye is folytat ezirányú kutatást. Vizsgálják a marihuána befolyását a tinédzser agyra, gyógyító hatását a gyermekkori epilepsziára, a „betépett” állapotban való autóvezetést, a kannabisztermesztés környezetvédelmi problémáit. A San Francisco-i orvosi egyetem professzorát, Matthew Springert a passzív marihuánafogyasztás hatásairól kérdeztük.
– Mikor ismerte fel a passzív marihuána-fogyasztás problémáját?
– Régóta foglalkozom azzal, hogy a passzív dohányzás mennyiben növeli a szív és érrendszeri megbetegedéseket. 2010-ben egy Paul McCartney-koncerten voltam a San Francisco-i baseballstadionban. Nagyon sok néző füvezett. A Beatles-sztár egyszer csak azt mondta: „Something in the air!” Nemcsak világhírű dalukat konferálta fel, hanem határozott utalást tett a stadion marihuánafelhőjére. Akkor döntöttem el, hogy bekapcsolom a passzív marihuánafogyasztást is a kutatásunkba. 2012 óta laboratóriumunk komolyan foglalkozik a problémával.
– Milyen módszerekkel végzik a vizsgálatokat?
– Patkányokon kísérletezünk, mert érrendszerük az emberéhez hasonlóan reagál bizonyos impulzusokra. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a passzív dohányzás hatására érrendszerük átmenetileg rosszul funkcionálhat. Ha ez sűrűn előfordul, nehezíti a véráramlást, s könnyen okozhat szívinfarktust, agyvérzést. Komoly veszélyt jelent tehát. Hasonló eredményt kaptunk a marihuána esetében is. El kell tehát oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a marihuánafüst ártalmatlan.
– Mi lesz a kísérlet következő fázisa?
– Embereken szeretnénk folytatni kísérleteinket, de korlátozottak a lehetőségeink. A kormánytól kell engedélyt kérnünk, mivel a marihuána szövetségi szinten illegális.
– A kannabiszlobbi mindig ígéri a kutatások támogatását. Ők nem tudnak segíteni?
– Nem fogadhatunk el pénzt a kannabiszipartól. Engem egyébként sem kerestek. Ellenben a drogreform szószólói többször is érdeklődtek a kísérlet állásáról. Gondolom, pozitív eredményt várnak. De nem tudnak befolyásolni minket.
– A dohányzást számos közterületen tiltják, marihuánát viszont nyugodtan lehet bárhol szívni.
– Én azt szeretném, ha a marihuánázókra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a cigarettázókra. Hogy csak a kijelölt helyen szívhassák, és semmiféleképpen sem engedném, hogy zárt terekben használhassák. San Franciscóban a Golden Gate parkban tilos dohányozni. Nem felháborító, hogy a Föld napját ugyanebben a parkban azzal ünneplik, hogy telefüstölik a parkot marihuánával? De meg kell, hogy mondjam, én Európa nagyvárosaiban is éreztem a füstöt. Ott is el kellene gondolkodni.
Borítókép: Alex Berenson
