„Idióták vagyunk? Mi vagyunk többen!” – a Fidesz kizárását elindító belga néppárti a Válasznak – Válasz Online
 

„Idióták vagyunk? Mi vagyunk többen!” – a Fidesz kizárását elindító belga néppárti a Válasznak

Ablonczy Bálint
Ablonczy Bálint
| 2019.03.21. | Nagytotál

„Furcsa volt látni, hogy valaki saját maga szankcionálására szavaz” – mondja a Válasz Online-nak Benoît Lutgen, a Fidesz kizárásának egyik kezdeményezője, a belga cdH párt politikusa. Lapunk Brüsszelben követte, ahogy a magyar kormánypárt megbüntetését követelők összefeszülnek Orbán Viktorral az Európai Néppártban. A kormánypárt tagságának felfüggesztésében minden fél megtalálhatja azt, amiért sikerről beszélhet, a jövő pedig attól függ: lesz-e „népek tavasza”, azaz áttörnek-e a rendszerellenes erők a májusi európai parlamenti választáson. Elemzés és exkluzív interjú a szerdai politikai csata után, egyenesen Brüsszelből.

hirdetes

Váratlan ismerőssel találkozhatott az Európai Néppárt politikai közgyűlésére igyekvő látogató szerdán a brüsszeli Európai Parlamentben. Egy kissé szomorkás tekintetű Antall József-mellszobor mellett vezetett út a tanácskozásnak otthont adó teremig, s a parlament e szárnyát is a néhai magyar miniszterelnökről nevezték el 2008-ban – éppen a fideszes európai parlamenti képviselők javaslatára. Nem tudni, hogy csupán a praktikum miatt került ebbe az épületbe a Fidesz kizárásáról szóló indítványt tárgyaló néppárti tanácskozás, vagy esetleg valami célzatosság is volt a döntés mögött. Akárhogy történt is, sokat változott a világ, amióta Antall József elindult az akkor Helmut Kohlt is soraiban tudó európai jobbközép pártcsalád felé. Mostanában az első szabadon választott miniszterelnök örökségére hivatkozó Fidesz és a német kancellárt sokat emlegető Néppárt közötti csata van napirenden.

Tizenhárom, összesen tíz országból származó tagpárt indítványozta a Fidesz kizárását. (Az előzményekről, a régóta tartó konfliktusról és a Juncker-plakátokról itt írtunk.) Ez igazából rosszul jött mind a Néppárt csúcsjelöltjének, az Európai Bizottság elnöki tisztét megcélzó bajor Manfred Webernek, mind a hazai kampányát a jól bejáratott témákra felfűzni akaró Orbán Viktornak. Előbbi láthatóan egyre idegesebb volt attól, hogy bármilyen témában is szólalt meg, mindig a magyar miniszterelnökről kérdezték. Mivel az Európai Bizottság elnökéről az Európai Parlament is szavaz, Webernek szüksége lesz majd baloldali, liberális és zöld voksokra is – márpedig ezekre a magyar miniszterelnök védelmezőjeként nem számíthatna.

Manfred Weber végre másnak passzolhatta át a forró krumplit. Fotó: EP/Vincent Van Doornick

A kormányfőnek sem jött jól ez a csata, a Die Weltnek adott interjújában bevallotta, nem számított ekkora európai viharra. Innentől kezdve mindkét fél arra törekedett, hogy a helyzetet kezelje, illetve a neki előnyös helyzetbe fordítsa. Manfred Weber tőle eddig nem látott keménységgel szabott feltételeket a magyar kormányfőnek, aki szédítő kállai kettőssel válaszolt. Egyrészt meghajolt az erő előtt és beszüntette a kormányzati plakátkampányt. Orbán Viktor bocsánatot is kért, amiért a baloldal „hasznos idiótáinak” nevezte a kizárását kezdeményező pártokat és még a CEU ügyében is hátrébb lépett egyet – elfogadta, hogy a müncheni műszaki egyetem három budapesti tanszéket finanszírozzon. (A részletek egyelőre tisztázatlanok.) Miközben  Orbán Viktor gesztusokat tett, a kormányzati média nem győzte harsogni, hogy a Fidesznek ideje távozni a Néppártból, mert az sorosista-liberális befolyás alá került – azaz igyekeztek az esetleges kizárást elvi döntésnek  beállítani. Arról a logikai bukfencről nem esett szó: ha Manfred Weber Soros Györgynek engedelmeskedve csuklóztat, vajon a miniszterelnök miért teljesíti feltételeit?

Ilyen előzmények vezettek oda, hogy az eddig meglehetősen unalmasan zajló európai parlamenti kampány kitüntetett eseménye lett a néppárti belvita. A tanácskozásnak helyt adó terem előtti folyosón tegnap vagy húsz méteren keresztül kígyózott az újságírók sora. Az érkező gyakorlatlanabb küldöttek egy ideig tanácstalanul toporogtak a szokatlan érdeklődés láttán. Az élelmesebbek igyekeztek maguknak öt perc hírnevet szerezni a köréjük sereglő, minden hírmorzsára éhes riporterek segítségével. A nagymenők viszont megállás nélkül sepertek a terem felé, rutinosan mosolyogva a kérdéseket kiabáló újságíróknak – így érkezett Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök, Manfred Weber és Orbán Viktor is.

Többórás vita után ízelítőt kaphattunk abból, hogyan működik az európai döntéshozatal: olyan határozat született, amit mindenki elkönyvelhet győzelemként – miközben a számára hátrányos elemekről hallgat.

A lényeg, hogy felfüggesztették az Európai Néppártban a Fidesz tagságát, azaz a magyar kormánypárt nem jelölheti embereit különféle pozíciókra, nem vehet részt a pártcsalád döntéseiben, életében. Ma már például Orbán Viktor nélkül tartják meg  az európai állam- és kormányfők tanácskozását megelőző jobboldali miniszterelnöki találkozót. A  Néppárt három korábbi politikusból (Hermann van Rompuy, az Európai Tanács korábbi belga elnöke; Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár és Hans-Gert Pöttering, a Néppárt volt frakcióvezetője) álló bizottságot küld ki, hogy az jelentést tegyen: a Fidesz megfelel-e a pártcsalád értékeinek és érdekeinek. A határozatba ugyanakkor bekerült, hogy a döntéssel a magyar kormánypárt is egyetért, azt a Fidesz is megszavazta. Orbán Viktor sajtótájékoztatóján arról beszélt, jó döntés született, s a párt önként felfüggesztette tagságát a „bölcsek” vizsgálatának lezárultáig – ami aligha következik be a május végi európai parlamenti választás előtt.

És hogy ez a döntés miért jó mindenkinek?

Ma már nagyon mást gondol a világról az Európai Néppárt főárama és Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök azonban reálpolitikus. Jól tudja, milyen befolyást jelent az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó családhoz való tartozás, azt azonban még nem látja, mi lehetne helyette – ezért nem távozott önként. Megvárja, hogy mit hoz az európai parlamenti választás. Lesz-e „népek tavasza”? Azaz megerősödnek-e a rendszerellenes jobboldali erők, akikkel összefogva esetleg új páneurópai formációt hozhat létre. Addig pedig eltelik az idő a bölcs bácsik vizsgálódásával.

Azt ma még nem tudni, hogy egybeterelhető-e a kelet-európai munkavállalókat kedélyesen utáló osztrák Heinz-Christian Strache Szabadságpártja a visegrádi lázadókkal, az oroszbarát francia Marine Le Pen az oroszellenes Jaroslaw Kaczyńskivel. A tegnapi néppárti döntés a Fidesz felfüggesztésről mindenesetre azt jelzi, egyre kevésbé tartozik össze, ami egykor összenőtt.

×××

Benoît Lutgen volt miniszter, Bastogne város polgármestere nyolc évig elnökölte a vallon Demokrata Humanista Centrumot (cdH), jelenleg annak európai parlamenti listáját vezeti. Pártja az elsők között kezdeményezte a Fidesz kizárását, az ügyről döntő néppárti tanácskozás után beszélgettünk vele Brüsszelben.

– Elégedett?

– Teljes mértékben. Nagyszerű döntés, hogy eltávolítjuk a döntéshozatal közeléből a Fideszt. Ez a legkevesebb azok után, hogy hét éven keresztül mindig szavakat és ígéreteket hallottunk Orbán Viktortól, amelyeket aztán folyamatosan megszegett. Szép győzelem ez, azt mutatja, hogy az Európai Unió és az Európai Néppárt alapvető értékei nem lehetnek alku tárgyai. Tudom, hogy a miniszterelnök az osztrák példa nyomán méltányosságot kér. De 2000-ben, amikor az Osztrák Néppárt tagságát felfüggesztettük a szélsőjobboldali Szabadságpárttal való koalíció miatt, ausztriai partnereink soha nem támadták saját politikai családjukat, ahogy azt a Fidesz Jean-Claude Junckerrel tette. Ausztriában ráadásul szó sem volt a jogállam leépítéséről.

– A Fidesz szerint bevándorlásellenes politikája és keresztény elvei miatt támadják a liberális néppártiak. Tény: önök 2002-ben lecserélték korábbi  keresztényszocialista nevüket és  az európai  pártcsalád balszárnyához tartoznak.

– Az európai kontinens valóban a keresztény civilizáción alapul, ezt azonban ne keverjük össze a vallás és a hit politikai instrumentalizációjával. Orbán Viktor nem Ferenc pápa, szerencsére nem a magyar miniszterelnök kereszteli a gyerekeket és nem ő gyóntat. A cdH alapítótagja az Európai Néppártnak és mindig szilárdan képviseltük a keresztény társadalmi tanításból is levezethető igazságosságot, egyenlőséget, a fajgyűlölet elleni küzdelmet. Nem mi távolodtunk a pártcsalád értékeitől, hanem Orbán úr. Már így is túl sokat gyakoroltuk a türelem keresztény erényét, nem egyszer, nem kétszer tartottuk oda az arcunkat a Fidesznek. Természetesen elfogadjuk a véleménykülönbségeket és annak is tudatában vagyunk, hogy figyelnünk kell Közép-és Kelet-Európa sajátos történelmi tapasztalataira.

Továbbra is úgy gondolom, hogy Orbán Viktor és a Fidesz sokat tett a kommunizmus megdöntése érdekében, amiért köszönet illeti őket. De egyszerűen nem értem, hogy aki egyszer a reménységet hordozta, miképpen válhatott ilyen baljós személyiséggé.

Már így is túl sokat gyakoroltuk a türelem keresztény erényét – mondja Benoît Lutgen. Fotó: Belga Photo/Bruno Fahy

– Ha a három bölcs jelentése pozitív, a Fidesz ismét teljes jogú tag lesz?

– Nincs kristálygömböm, nem látom a jövőt. Bízunk Hermann van Rompuy-ben és kollégáiban, hogy körültekintően elvégzik a munkát – amire különben nem lenne szükség, ha a magyar kormány másként politizál.

– Pártjuk egyik korábbi elnöke azt nyilatkozta, ha a Fideszt nem zárják ki, önöknek kell kilépniük. A magyar pártot csak felfüggesztették – a cdH tehát távozik az Európai Néppártból?

– Szó sincs róla. Az az irányadó, amit Maxime Prévot, a cdH hivatalban lévő elnöke nyilatkozott: vagy ők vagy mi. Ez eldőlt. Orbán Viktor korábban hasznos idiótának nevezte a Fidesz kizárását kezdeményező pártokat. Erre azt válaszoljuk: lehet, hogy idióták vagyunk, de mi vagyunk többen.

– Meglepte, hogy a Fidesz is megszavazta a felfüggesztésről szóló döntést?

– Úgy gondoltam, hogy végül majd maguktól elmennek. Döntésük azt bizonyítja, hogy Orbán Viktornak igenis szüksége van az Európai Néppárt jelentette legitimitásra, ezért nem távozik önként. Bevallom, furcsa volt látni, hogy valaki saját maga szankcionálására szavaz.

– Ugyanakkor az Európai Néppártnak is fontos a Fidesz, mert komoly gondot okozhatna a például Matteo Salvinivel való szövetségkötés.

– Nem kívánom, hogy létrejöjjön az Európa-ellenes blokk a választások után, de ne feledjük: Orbán Viktor már öt éve sem szavazta meg az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság elnökének. Nagyon örülök annak, hogy mostani csúcsjelöltünk, Manfred Weber komoly szerepet játszott a Fidesszel kapcsolatos belső egyeztetések levezénylésében. Ez jó alap a kampányhoz.

 

Borítókép: Orbán Viktor megérkezik az Európai Parlament brüsszeli székházába, az Európai Néppárt tanácskozására 2019. március 20-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ha tetszett a cikk, kérjük, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon!

#Európai Néppárt