Kötelező vagy érdemes? Megtérülő befektetés az épületenergetika fejlesztése
Éves szinten hazánkban körülbelül 20.000 új ingatlan épül, ugyanakkor nagyjából négymillió a magyarországi lakóegységek száma, amelyek döntő része felújításra – leginkább energetikai korszerűsítésre – szorul. A közeledő szabályváltozások – a kimondottan komoly szigorodás – ellenére az épület energetikai besorolásának kérdése, s annak kardinális pontjaként a hőszigetelés inkább az új házak építése során, vagy a régiek eladása esetén vetődik fel, hiszen ott kötelező. Ahol meg nem kötelező, ott egyszerűen érdemes.
Jóllehet felmérések szerint a felújítások között előkelő helyet foglalnak el az energiamegtakarítási célú beruházások, mégis tény, hogy a lakástulajdonos nem mindig képes önerőből felújításba fogni. Holott a hőszigetelés valójában olyan közép- és hosszútávon kamatozó, értéktartó befektetés, melynek a beruházást követően azonnal érezhető a megtérülése.
Külcsín vagy belbecs?
A lakásfelújítók elsődleges céljai funkcionális vagy esztétikai megfontolásból fakadnak: például egy vagy több új lakóhelyiség kialakítása, az elválasztófalak variálása, a kopott, foltos padló lecserélése, vagy a falak átfestése új, trendi színekre. A korszerűsítési törekvések a hűtő-fűtő szerkezetek és a nyílászárók lecserélését érintik gyakrabban. A ház hőszigetelésének javítására sajnos kevesebben áldoznak: igaz, hogy ez a munka nem a külcsínt, sokkal inkább a belbecst fokozza, s komolyabb a nagyságrendje is. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) országos felmérést folytat április 30-ig a lakosság körében arról, melyek a legfőbb felújítási tervek, célok és mit gondolnak a hőszigetelésről; a szakemberek körében pedig arról, mit tudnak a közelgő változásokról és hogyan alkalmazkodnak az új előírásokhoz munkájuk során.
A korszerűsítési befektetésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló számok mindenesetre beszédesek:
Azonnal jelentkező értéknövekedés
Vegyünk példaként egy, a hetvenes-nyolcvanas években épített átlagos „Kádár-kockát”! Egy ilyen épületben a gyenge hőszigetelés miatt a belső falak hőmérséklete télen 12-13 fok is lehet. Az emberi test úgynevezett „sugárzásos hővesztesége” viszont fokozott lesz a nagy kiterjedésű hideg felületek felé, így a lakók hőérzete még megfelelő fűtés mellett is rosszabb lesz ebben a környezetben. Tegyük fel, hogy a Kádár-kocka tulajdonosai úgy döntenek, hogy a hőszigetelést fejlesztik! Ezáltal nemcsak az épület hővesztesége lenne kisebb, hanem a benne lakóké is, s ennek következményeként akár a korábbinál 5-6 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre is elég lenne felfűteni a lakást a megfelelő komfortérzethez. Lássuk, mit jelent mindez az anyagiak szempontjából?
Egy ilyen átlagos ház hőszigetelése 16 cm vastag EPS szigetelőlapokkal – ezek a piacon kapható korszerű szigetelőlapok közül a leginkább megtérülők – körülbelül 1,5-2,5 millió forintba kerül munkadíjjal együtt. A korszerűsítéssel a fűtési költségek legkevesebb 40, de akár 80%-kal is csökkenhetnek, ami egy fűtési szezonra kivetítve akár 200.000 Ft megtakarítást is jelenthet.
A ház értéke a hőszigetelés fejlesztésével azonnal 15%-kal nő – átlagosan ennyivel magasabb az ára az ingatlanpiacon egy kedvező energetikai besorolású épületnek.
Bónuszként a fejlesztéssel az életminőség is érzékelhetően javul, hiszen az épületben élőknek nem kell saját lakásukban nyáron megfőni, télen dideregni, és esetleg falakon tanyázó penészgombákkal osztozni otthonukon.
Befektetés a jövőbe
A megfelelően választott hőszigetelés globális befektetés is egyben: bár a hőszigetelő anyagok piacán is vannak bio besorolásúak (például a parafa vagy a kenderszál), de a svájci Büro für Umweltchemie több szempontú (többek között a termék élethosszát, az adott gyártási technológiát, a szállítást és az alkalmazást, vagy az újrahasznosítást is figyelembe vevő) 2018-as vizsgálata alapján a grafit adalékos polisztirolhab bizonyult a leginkább környezettudatos választásnak. A különböző vastagságban kapható polisztirolhab hőszigetelő tábláknak az alapanyaga ugyan szerves kőolaj, de a végtermékben ez pusztán 2%-ban van jelen, a maradék 98% nem más, mint levegő.
A hőszigetelésbe való befektetés azonban nemcsak személyes, hanem globális szinten is megtérül. Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez ugyanis – az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve – 670 liter nyersolaj szükséges, ám a hőszigeteléssel 50 év alatt ugyanez a ház 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg.
