Szent klímavédő vagy a tökéletes PR-termék: kicsoda Greta Thunberg?
Nincs jelenleg népszerűbb szabadidős tevékenység Európában a klímaváltozás elleni tüntetésnél. A demonstrálók a hétvégén Magyarországra is megérkeztek. A megmozdulások csillaga egy 16 éves svéd lány, akinek sokan máris odaadnák a Nobel-békedíjat. Amit lehet, hogy inkább Greta Thunberg PR-osai érdemelnének meg. Nagyobb baj, hogy nem csak Greta sztorija nem tűnik teljesen igaznak: a klímaváltozás elleni tennivalók sem olyan egyszerűek, ahogy a tüntetők sugallják.
Adott egy copfos 16 éves lány, akit fogadott már a pápa, akivel szelfizett már Európa politikai és gazdasági vezetőinek jelentős része. Akit már jelöltek is az idei Nobel-békedíjra. S akinek hatására volt olyan nap, hogy egyszerre csaknem másfél millió európai diák tüntetett a klímaváltozás ellen. Nem rossz teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy az idei nőnapon máris Svédország legbefolyásosabb nőjének kikiáltott Greta Thunberg csak annyit tett, hogy tavaly augusztusban kiállt a svéd parlament elé egy házi készítésű táblával, amelyen a „skolstrejk för klimatet” felirat állt. Ami, ugye, még a korlátozott svéd szókinccsel rendelkezők számára is világosan szólította fel a svéd kormányt, hogy csökkentse az ország szén-dioxid kibocsátását, különben Greta nem megy iskolába.
Aztán spontán elkezdtek terjedni az akcióról készült képek a közösségi médiában, a világ felkapta a fejét, a hatás pedig megállíthatatlan volt. Megalakult a Fridays for Future, azaz a Péntekek a jövőért mozgalom, amelynek keretében péntekenként diákok tömege ment utcára iskola helyett.
A történet már így is felemelő, de egyre derültek ki az újabb és újabb megható részletek. A kivétel nélkül hozsannázó hangvételű cikkekből megtudtuk, hogy Greta először nyolc évesen hallott a klímaváltozásról, s egyre bővülő ismeretei egy idő után annyira felzaklatták, hogy 11 évesen depressziós lett, szabályosan megnémult, azaz a családtagjain és egyetlen tanárán kívül senkivel nem beszélt. Sőt. Két hónapig enni sem tudott, ezért is kisebb termetű még ma is társainál. Amikor a világ vezetőit cselekvésre szólítja fel, akkor is azt mondja nekik: „azt akarom, hogy pánikoljatok, hogy érezzétek a rettegést, amit én érzek”.
Még szerencse, hogy ebben a nehéz helyzetben a szülők maradéktalanul ott álltak Greta és nála három évvel fiatalabb húga mellett, amire a két lánynak annál is nagyobb szüksége volt, mert az orvosok mindkettőnél Asperger-szindrómát (az autizmus enyhébb formáját), valamint figyelemzavart és kényszerbetegséget állapítottak meg. Az apa felhagyott színészi munkájával, hogy a lányoknak szentelje életét, és az operaénekes anya is visszavett fellépéseiből. Greta pedig lassan minden idejét a klímaváltozás tanulmányozásának szentelte, felhagyott egyéb hobbijaival a zenétől a lovagláson át a színjátszásig. A jelek szerint megérte. Még akkor is, ha az anya sokat panaszkodik, hogy a család rengeteg fenyegetést kap azoktól, akik irigyek a lánya sikereire.
Akik azonban kevésbé hisznek a véletlenekben és a csodákban, egy másik történetet mesélnek el. Ebben is óriási szerepe van a szülőknek… Meg egy PR-szakembernek, bizonyos Ingmar Rentzhognak.
A Svenska Dagbladet svéd lap nyomozásából derült ki: Rentzhog volt az, aki profi fotóst küldött a helyszínre már Greta tüntetésének első napján, és akinek megbízásából Facebook-, Instagram-poszt és YouTube-videó is készült. Minden felkerült a Rentzhog által indított startup, a klímavédelem első számú közösségi felületének beharangozott wedonthavetime.org honlapjára. Rentzhog aztán az általa ismertté tett Gretát gyorsan felkérte a cég tanácsadó testületébe is, ami a befektetők toborzásánál azonnal több milliós hasznot hozott. És ez tényleg haszon, a cég ugyanis csak a profit tíz százalékával kapcsolatban tett olyan ígéretet, hogy egy klímavédelmi alapítványba rakja. Amióta mindez kiderült, Rentzhog folyamatosan magyarázkodik, Greta és szülei pedig hangsúlyozzák, hogy nekik ehhez semmi közük, ők semmiről sem tudtak. A lány ki is lépett a tanácsadó testületből.
Szóval csupán annyi történt, hogy egy gonosz/élelmes PR-os kihasználta a naiv családot? Lehetne így is, ez a család mindenesetre egyáltalán nem tűnik annyira naivnak. Erről tanúskodik egy újabb különös egybeesés: Greta akciójának kezdete után mindössze pár nappal jelent meg az édesanya, Malena Ernman önéletrajzi könyve, a borítón pedig feltűnt Greta. Az anya mindig is nagyon ambiciózus volt: egy időben próbált operaénekesből popsztárrá válni, el is indult svéd színekben 2009-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon (La Voix című produkciója itt látható), de a vert mezőnyben végzett. (Érdekesség: az apa távoli rokona annak a svéd Nobel-díjas tudósnak, aki még a XIX. század végén először foglalkozott az üvegházhatással).
A szülők és Greta természetesen visszautasítanak minden olyan vádat, hogy itt promócióról, PR-akcióról volna szó. A szülők állítják, hogy ők egyenesen le akarták beszélni Gretát az akcióról és azt szerették volna, hogy inkább járjon iskolába. „Nem ők végeztek rajtam agymosást, hanem én rajtuk” – mondja maga Greta. Szerinte az ő hatására lett a család vegán, vett elektromos autót, kezdett el zöldségeket termeszteni, hagyott fel a repüléssel és mondott le minden fölösleges fogyasztásról.
Greta Thunberg’s emotional speech to EU leaders
A sometimes tearful Greta Thunberg criticised EU leaders in Strasbourg for not taking the threat posed by climate change seriously enough. The 16-year-old activist said: ‘If our house was falling apart our leaders wouldn’t go on like we do today …
Gretának azonban nem csak a története vitatható, hanem tiltakozásának módja is. Igazságtalanság lenne persze, ha nem ismernénk el: akárkiből nem lehet Greta Thunberget faragni, legyen az ember bár a legjobb PR-os a világon. A lány előadásmódja, beszédkészsége (a svéd mellett angolul), kiállása kétségkívül különleges és figyelemfelkeltő. Az azonban már korántsem látszik magától értetődőnek, hogy az iskolából hiányzás volna a legjobb megoldás a bolygó megmentésére. Egyrészt nem tűnik túl nagy áldozatnak és lemondásnak, másrészt meglehetősen első világbéli hozzáállásról árulkodik. A világ jelentős részén ugyanis az a probléma, hogy a gyerekek miként tudnának minél többet és minél jobb iskolákba járni, nem az, miként hiányozzanak onnan. Persze hétvégén nyilván nem olyan vidám dolog tüntetni.
Ha Greta története és módszere vitatható is, a mondanivalója attól még fontos. Azzal az állításával például nehéz vitatkozni, hogy a környezet tönkretétele a jövő generációk számlájára történik. Csakhogy Greta azt is mondja, hogy Asperger-szindrómája miatt mindent világosan és feketén-fehéren lát. Ugyanolyan feketén-fehéren, mint a másik nagy környezetvédelmi tüntetéssorozat, az Extinction Rebellion szerezői és résztvevői. Ők, a kihalás ellen lázadók úgy vélik, hogy a bolygónak és az emberi civilizációnak legfeljebb pár évtizede van hátra, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást. Ehhez pedig az kell, hogy 2025-re az emberiség beszüntesse a szén-dioxid kibocsátást és csak környezetbarát energiát használjon. Ez a mozgalom tavaly ősszel indult és a hétvégén ők érkeztek meg Magyarországra – igaz, itt nem bénították meg a belvárosi forgalmat, mint Londonban tették. Egyik legnagyobb rendezvényük fő szónoka természetesen maga Greta volt, aki teljesen egyetértett a helyzetelemzéssel és a célokkal.
Csakhogy hiába van abban igazuk, hogy az emberek eddig nem tettek eleget a klímaváltozás ellen, s hogy a helyzet tényleg veszélyes, sajnos a megoldások még így sem fekete-fehérek. Talán nem szentségtörés felvetni: lehet, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű átállítani egy egész bolygó életét anélkül, hogy milliók jussanak koldusbotra.
Mint ahogy az sem világos, pontosan ki hatalmazzon fel kit az átállásról szóló döntésre, és ki viselje az átállás terheit és költségeit. A helyzet bonyolultságára elég csak visszagondolni a tavaly Franciaországot megbénító, végül az elnököt meghátrálásra késztető sárga mellényes tüntetésekre, amelyeket egy apró klímavédelmi intézkedés, a dízel adójának húsz, a benzinének tíz forintos emelése és némi sebességkorlátozás robbantott ki.
Mi van a kis francia forradalom mögött? 5 pontban a „sárga mellényes” káoszról – Válasz Online
Elgondolkodhatunk azon is, hogy németországi atomerőművek környezetvédők által kikövetelt bezárásának következményeként az országban még tovább nőtt a szén-dioxid kibocsátás, mert a kiesett nukleáris energiát szénnel kellett pótolni. Mint ahogy az elmúlt évtizedben az is kiderült, hogy hiába követelték korábban a környezetvédők, valójában egyáltalán nem zöld megoldás bioüzemanyag céljából növényeket termeszteni. További példa a mindennapok bonyolultságára: még olyan kérdésekre sem nagyon lehet általános választ adni, hogy egy jutazsák vagy egy nejlonszatyor a környezetbarátabb termék, vagy akkor ártunk-e kevésbé a bolygónak, ha új elektromos autót veszünk, vagy ha a használt benzinest hajtjuk tovább.
És akkor még nem is szóltunk arról, hogy legyen akár a legtisztább Greta és társai szándéka, az egész bolygót nézve ez a mostani megmozdulás-sorozat reménytelenül marginális, hiszen gyakorlatilag csak a nyugati városokra terjed ki. Márpedig a világ egyre kevésbé áll nyugati városokból. Nem látni afrikaiak, ázsiaiak tüntető tömegeit, de még kelet-európaiakat sem. Aztán: ki fogja rávenni a változásra Oroszországot, Kínát vagy Indiát? Erre továbbra sincs válasz. Az ott élő milliárdokhoz képest globális szinten viszont nagyjából mindegy, mit csinál egy maroknyi svéd.
Borítókép: dpa/Daniel Bockwoldt
