Igaz vagy hamis? Népszerű tévhitek a hőszigetelésről
Az építkezők, felújítók az épületenergetikai szabályozás közelgő szigorodása dacára is a hőszigetelésre afféle kipipálandó feladatként tekintenek a munkálatok listáján, amit lehetőleg minél olcsóbban kell megúszni – jóllehet a megfelelően kivitelezett hőszigetelés nem más, mint azonnal megtérülő befektetés. A hőszigetelést ráadásul számos tévhit övezi, amelyek elbizonytalanítják a lakástulajdonosokat a választásban és döntések meghozatalában. A tisztánlátás érdekében a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete szakemberei egy tanulságos „kisokost” állítottak össze. Lássuk, mi igaz és mi nem a hőszigetelésről!
Tévhit: A polisztirol hőszigetelés bedunsztolja a házat, vastag hőszigetelés alatt a falak nem tudnak lélegezni.
Tény: Valójában semmilyen építőanyag vagy épületszerkezet nem „lélegzik”, így a hőszigetelés és a falak sem. Rendelkeznek ugyan kisebb-nagyobb légáteresztő képességgel vagy páraáteresztő tulajdonsággal, de a lakásban élők alapvető érdeke éppen hogy a légzárás lenne, hiszen az ellenőrizetlen levegőforgalom nagyon sok meleget képes elvinni a lakótérből vagy éppen beereszteni oda. A légtömörség nem az ördögtől való, sőt, éppen hogy elérendő cél! A párának viszont valóban szabad utat kell engedni kifelé: ezt azonban nem a falak fogják megoldani, hanem a megfelelő gyakoriságú szellőzés. A lakásban képződő pára (főzés, fürdés, mosás, növények, stb.) legfeljebb 1-3%-át képesek a falak eltávolítani, a többi a távozó elhasznált levegővel megy ki. A párafeldúsulás veszélyére elsősorban ablakcsere után kell figyelni, és megoldani a rendszeres szellőztetést, hogy a pára távozhasson. A hatékony hőszigeteléssel éppen hogy csökkentjük a nedvesség lecsapódásának veszélyét: mivel a falak melegebbek lesznek, így kisebb az esélye annak, hogy megjelenjen rajtuk a penész.
Tévhit: Nem érdemes vastagon szigetelni.
Tény: Ma panelra vagy régi, szigeteletlen téglaépületre legalább 14 cm a javasolt vastagság EPS hőszigetelő anyagból – ám ésszerűbb tekintettel lenni a hamarosan életbe lépő, közel nulla energiaigényt kívánó új rendeletekre is, és annak alapján már inkább 22 cm vastag hőszigetelésre lenne szükség. Persze a gazdaságos szigetelési vastagság nem egy olyan fizikai állandó, mint a fény sebessége. Az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával, a fosszilis energiakészletek kimerülésével folyamatosan módosul a hőszigetelés ésszerű mértéke. Ma már előtérbe kerülnek a környezeti szempontok, az energiapazarlás és a környezetszennyezés, valamint a klímaváltozás járulékos költségei is – ha mindezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor a hőszigetelés vastagságának növelése elkerülhetetlen. A vastagabb hőszigeteléstől sokakat a magasabb költség rettent el – csakhogy az árnövekedés mértékét rendszeresen túlbecsülik! A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag és duplán hatékony hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, hanem általában és átlagosan pusztán 15-25 %-kal többe.
Tévhit: A hőszigetelés túl sokára térül meg.
Tény: És egy tisztasági festés mikorra térül meg? A leggyorsabban az a beruházás térül meg, amely azonos teljesítmény – esetünkben azonos energiamegtakarítás – mellett a legkisebb beruházási költséggel bír. Ebben a polisztirolhab verhetetlen, akár a fehér, akár a fokozott hőszigetelő képességű grafit változatot nézzük. A magas megtakarítási arány alacsony költségszint mellett gyors megtérülést – a fűtési-hűtési költségek akár 40-80%-os csökkenését – eredményezi. De ha a hőszigetelés értéknövelő hatását is figyelembe vesszük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a befektetés azonnal megtérül, mivel az energiahatékony lakások magasabb áron és gyorsabban értékesíthetők, mint amelyek még nem estek át a felújításon. Érdemes tehát ingatlaneladás tervezésekor is fejleszteni a lakás hőszigetelését, hiszen egy magasabb energetikai besorolású lakóegység akár 15%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon.
Tévhit: A polisztirol szigetelés veszélyes hulladék.
Tény: Vannak olyan építési anyagok (pl. festékek, bitumenes anyagok), melyek akár eredeti formájukban, akár mint bontási hulladék veszélyes anyagnak minősülnek. Az EPS viszont a kezeletlen fához hasonlóan normál hulladéknak számít. A hulladékok között ugyanis három kategóriát különböztetünk meg: inert hulladék, ami lerakás után nem változik; veszélyes hulladék; illetve a kettő között a „normál” (nem veszélyes) hulladék. Az EPS hulladékudvarokban háztartási mennyiségben jogszabályilag leadható, de számos cég foglalkozik az újrahasznosításával is, ezért leginkább ezeket érdemes megkeresni. Az EU-ban az építési-bontási EPS hulladék kétharmadát energetikailag hasznosítják, vagy új termék előállítására használják fel. Reméljük hamarosan Magyarországon is ilyen arányról számolhatunk be.
Tévhit: Nyugaton már szedik le az EPS hőszigetelést az épületekről!
Tény: Ezt bizony kár is lenne cáfolni. Valóban sok épületről bontják az EPS hőszigetelést, mert a tulajdonosok vastagabb, hatékonyabb típusra cserélik – az anyagválasztás azonban változatlan. A 10-20 évvel ezelőtt alkalmazott 5 centiméter vastag hőszigetelés ma már messze nem elégséges, ezért vagy új szigetelést kell rátenni, vagy elbontás után a mai igénynek megfelelő, 15-20 centis hőszigeteléssel kell ellátni az épületek homlokzatát. Német nyelvterületen manapság is 60-80 millió négyzetméter EPS hőszigetelést építenek be évente.
Tévhit: A műanyag szigetelés környezetszennyező.
Tény: A gyakran alkalmazott hőszigetelések közül az EPS-ben van a legkevesebb anyag: a termék 98%-a levegő, és csak a 2% a szilárd műanyag. Ennek köszönhető az is, hogy a Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab a leginkább ökotudatos választás – még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés!
Mint életünk nagy horderejű kérdéseiben, a hőszigetelés kapcsán is érdemes a kétes forrású vagy megalapozottságú „népítélet” helyett elsősorban a szakértői tanácsokat megszívlelni. A Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap támpontokat nyújthat az energiatudatos, költséghatékony, a bolygó jövőjére is figyelő hőszigetelés megvalósításához.
