A tető a gyenge pontunk? A legtöbben annak hőszigetelésére áldoznának
Egy friss felmérés szerint a hőszigetelő anyagok között a polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb, legtöbben a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának, és egyre többen kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé. A megkérdezettek fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését, de az épületenergetikával kapcsolatban sokan nincsenek képben: például minden harmadik megkérdezett fogyasztó beérné mindössze 5-10 cm vastag hőszigeteléssel. Lássuk a részleteket!
A hőszigetelés kérdése – akár a komfortérzet, akár az ingatlan értékének a jobb energetikai besorolás révén történő emelkedése, akár a 2020. december 31. után szigorodó épületenergetikai szabályozás miatt – szerencsére csöppet sem marginális kérdés a lakásfelújítók és építkezők körében. Ám hogy milyen szempontok szerint, milyen információk ismeretében döntenek egy-egy hőszigetelő anyag, megoldás mellett a fogyasztók és a szakemberek? Nos, ennek járt utána egy most zárult felmérés.
Május 20-ig több mint 1300-an töltötték ki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) kérdőíveit, mellyel a fogyasztók és a szakemberek hőszigetelésre vonatkozó szokásait, elvárásait, preferenciát, valamint a változó szabályozással kapcsolatos ismereteit mérte fel a szakmai szervezet. A „Hőszigetelj a holnapért!” című energiahatékonysági ismeretterjesztő kampány keretében indított nem reprezentatív felmérés április 1. és május 20. között folyt.
Az energiamegtakarítás és a rezsicsökkentés viszi a prímet
A fogyasztói kitöltők (1150 fő) több mint fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését. A felújítás legfontosabb szempontjaként az energiamegtakarítás szükségességét jelölték meg a válaszadók, ettől alig maradt le a rezsiköltségek mérséklésének szándéka, harmadik helyen pedig a korszerűsítésre való törekvés szerepelt.
A hőszigetelést tervezők vagy a hőszigetelést az elmúlt évek során végzett válaszadók közül a legtöbben (38,1%) a tetőt vagy a homlokzatot (37,8%) hőszigetelnék vagy szigetelték, harmadik helyen a lábazat szigetelése végzett (10,2%). A hőszigetelésen kívül elvégzett vagy tervezett korszerűsítések között is a tetőcsere szerepelt az első helyen (32,3%), ezt követte a nyílászáró csere (26,6%). Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó kérdésre adható „Egyéb” válaszok tanúsága szerint a napelemek felszerelése különösen foglalkoztatja a magyar fogyasztókat.
Hogy is van ez a szabályozás?
A preferált hőszigetelő anyagok között a fogyasztók körében 43% a polisztirolt választja, és a válaszadók majdnem fele (45%) 10-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést tartott megfelelőnek. Meglepő módon azonban a válaszadók több mint harmada beérné mindössze 5-10 cm vastagságú hőszigeteléssel, és csak 14,7% szerint szükséges egy épületet 15-20 cm vastag hőszigeteléssel ellátni. Ez az utóbbi megoldás felelne pedig meg a 2020 után szigorodó épületenergetikai szabályozásnak, melyről a válaszadók alig több, mint fele hallott; ám mindössze 8%-uk véli érintettnek magát annak alkalmazásában.
A MEPS kérdőívét kitöltő 160 szakember körében szintén a polisztirol (különös tekintettel a grafitos EPS) bizonyult a legnépszerűbb hőszigetelő anyagnak: elsősorban a könnyű elérhetőségét és energiahatékonyságát emelték ki a tervezők és kivitelezők.
Az épületenergetikai szabályozás szigorodásáról szinte minden kitöltő szakembernek tudomása volt, s a változás a válaszadók 80%-ának folyamatban lévő munkái legalább egytizedét érinti is. Ennek ellenére csak minden második kitöltő tartotta kielégítőnek saját ismereteit a témában, és e téren alaposabb tájékoztatást tartana szükségesnek.
Számítanak a centik
A válaszadó szakemberek véleménye megoszlik a tekintetben, hogy milyen változásokat szükséges eszközölni az építkezés során az új épületenergetikai szabályoknak való megfeleltetésekhez: azzal 80% egyetértett, hogy a hatékonyabb hőszigetelésnek kiemelt fontossága lesz az elkövetkező években, de a megfelelő épületenergetikai szint eléréséhez a kérdőívet kitöltők 42%-a már minden szerkezeti elem kialakításának teljeskörű átgondolását tartotta szükségesnek. Ezt követte a hatékonyabb hőszigetelő anyag és vastagság megválasztása, majd a megújuló energiaforrások alkalmazása.
A szakemberek 44%-a arra a konkrét kérdésre, hogy B30-as téglafalra milyen vastagságú fehér polisztirol homlokzati hőszigetelést tartanak szükségesnek, 15-20 cm-t jelölt meg – ez már akár a közel nulla energiafogyasztású épület kialakításához elegendő, azaz a szakembereknek csupán közel felének megfelelőek az információi szabályoknak megfelelő tervezéshez. 28,9 % még ennél is tovább ment: 20-30 cm vastagságot ajánlott a megadott feltételek mellett, és csak 15,1% tartott elegendőnek 10-15 cm alkalmazását. A szigorúbb szabályokhoz való igazodáshoz ugyanerre a falra a válaszadók 42%-a már 20-30 cm-t ajánlott, 25,8% pedig 15-20 cm vastagságú fehér polisztirol hőszigetelést tartott alkalmasnak a célra; a kérdőívet kitöltő szakemberek 18,2%-a viszont a 30-40 cm vastagságban látja a garanciát a megfelelő épületenergetikai szinthez, ami szakértők szerint túlzás.
Nyakunkon a szezon
A hőszigetelés tehát foglalkoztatja a lakosságot és a szakembereket egyaránt. A kérdés aktualitásához hozzájárul, hogy a közelgő forró évszak nemcsak a nyaralásnak szezonja, hanem az építkezéseké, s lakásfelújítóknál a télen aktuálissá váló problémák – például a lakás kihűlése, a falak vagy a padló nedvesedése, penészedése – kiküszöbölésének, így a hőszigetelés korszerűsítésének is. Bölcs döntést hoz, aki nyáron gondoskodik a hőszigetelés korszerűbbé tételéről, hiszen ősszel és télen sokkal nehézkesebb, drágább a hőszigetelési munkálatokat elvégezni a hideg, nedves idő miatt, ráadásul így a fűtési költségeken érdemben egy fityinget sem spórolhat az ingatlantulajdonos.
A hőszigeteléssel kapcsolatos döntésekhez és az új épületenergetikai szabályozáshoz egyaránt hasznos iránytűt szolgáltat a folyamatosan frissülő Hőszigetelj a holnapért! honlap.
Nyitókép: Cultura Creative/Monty Rakusen
