Ránk küldték Mészáros Lőrinc embereit: viszik a Heti Válasz-hagyatékot
Az elmúlt napokban Válasz Online kontra Mészáros Lőrincék párharc alakult ki a tavaly bezárt Heti Válasz archívumáért és egyéb jogaiért. Nyilván nem nyerhettünk a pályázaton, így veszélybe került a lap közel 18 évnyi múltja.
A történet dióhéjban: a Heti Választ a második legolvasottabb országos magyar közéleti hetilapként záratták be tavaly nyáron – és azóta is zajlik a kiadó felszámolása. A Válasz Online-t eleve azért hoztuk létre, hogy a múltat ne lehessen végképp eltörölni. Hogy amit csak lehet, átmentsünk a Heti Válasz értékeiből. Hogy fennmaradjon a propagandamentes konzervatív sajtó. Hogy közösségbe szervezzük az értékelvű (azaz nem pártszerű), olvasni és gondolkodni szerető polgárokat. Árgus szemekkel figyeljük tehát az „anyalap” felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből. Aztán „váratlanul” lett két vetélytársunk: az egyikük Benyó Zsuzsanna, aki jelenleg két fontos Mészáros Lőrinc-érdekeltség vezetője, a másikuk pedig Vörös József, a felcsúti milliárdos legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője. Előbbi a minimálár közel negyvenszeresét, 7,9 millió forintot ajánlott a Heti Válasz-jogokért, utóbbi „csak” ötmilliót. Nyilván mindkét összeg nagyságrendekkel több, mint amit mi, az „örökösök”, a Válasz Online csapata vállalni tudott (volna). Mészáros emberei végül a spórolósabb megoldást választották: Benyó a tegnapi eredményhirdetés előtt visszalépett, így Vörös ötmillióért viheti a Heti Válasz-hagyatékot. Mi persze nem csüggedünk: olvasóink, előfizetőink támogatásával cikkről cikkre, fényképről fényképre, tégláról téglára építjük fel az új Választ.
×××
Nemrég évfordulót ültünk: tavaly ilyenkor jelent meg az utolsó nyomtatott Heti Válasz. Nem titok, nehezen éltük meg egykori lapunk beszántását, de nem akartuk túldrámázni a dolgot: kesergés és nyilvános önsajnáltatás helyett új médiumot alapítottunk, amely közösségteremtő erővé akar válni. Erről szólnak a cikkeink, a támogatóinknak járó napi tartalomajánló hírleveleink, havi klubestjeink. Immár fél éve tesszük a dolgunkat, és igyekszünk ritkán előhozakodni a múltunkkal, a körülményeinkkel.
Ha mégis írunk magunkról, azért tesszük, mert az ügyünknek rajtunk túlmutató tanulságai vannak.
Ám ilyenkor sem használunk hatásvadász kifejezéseket – például ennek a cikknek sem „Hullarablás” lett a címe, pedig lehetett volna –, hiszen tudjuk, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb.
Nézzük hát a tényeket. A Heti Válasz Kiadó Kft. felszámolója jelenleg sorra értékesíti a cégben „ragadt” vagyonelemeket: bútorokat, könyveket, egy leányvállalatot, továbbá az úgynevezett immateriális javakat. Azaz a Heti Válasz védjegyét, kiadói jogát, illetve a valasz.hu domain alatt elérhető teljes archívumot. Utóbbi csomagot a felszámoló 200 ezer forintos minimáláron hirdette meg a kormány által működtetett Elektronikus Értékesítési Rendszerben – és a pályázat június 10-i zárásáig három ajánlat érkezett. Mi a lehető legtranszparensebben, a Válasz Online Kiadó Kft. pecsétes papírján nyújtottuk be pályázatunkat; eszünkbe sem jutott strómanok, ügyvédek, titokzatos cégek mögé bújni. Az ajánlattételi dokumentációban pedig világossá tettük, hogy csak minimálár közeli összeget tudunk fizetni a Heti Válasz-jogokért, kifejezett célunk viszont az újság értékeinek, archívumának megmentése. Mint írtuk, ez szerintünk úgy lehetséges, ha a fenti immateriális javaknak mi leszünk a gazdái – pláne, hogy a szóba jöhető versenytársak inkább a Heti Válasz-múlt eltörlésében lehetnek érdekeltek.
A pályázat zárása után elszánt oknyomozásba kezdtünk, hogy kiderítsük, kik akarnak győzni rajtunk kívül – illetve mennyit ér meg nekik, hogy ne a Válasz Online kiadója szedje fel a megmaradt Heti Válasz-morzsákat. Viszonylag gyorsan egyértelművé vált, hogy egy 5 és egy 7,9 millió forintos ajánlattal is fölénk lőtt a Nemzeti Együttműködés Rendszere – egy-egy magánszemély képében. Először úgy gondoltuk, esetleg a fideszes médiakonglomerátumot összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) áll a gáláns ajánlatok mögött, de a holding egyik vezetője egyértelműen cáfolta ezt a sejtelmünket.
Egy évvel ezelőtt jelent meg az utolsó nyomtatott Heti Válasz | Válasz Online
Aztán a NER körüli jogászvilágot igyekeztük megszondázni, és hamar el is kotyogta valaki, hogy a 7,9 milliós csúcsajánlat gazdája bizonyos Benyó Zsuzsanna. Ő hosszú éveken át Simicska Lajos egyik legközvetlenebb munkatársa, stábtagja, bejáratott cégvezetője volt, ám a 2018-as választások után – Vida Ildikó egykori NAV-elnökhöz hasonlóan – átszegődött Mészáros Lőrinchez. Pontosabban: az egykori Simicska-birodalommal együtt Benyó is automatikusan „beolvadt” a felcsúti érdekkörbe. Máig ő ügyvezeti például a Mészáros-befolyás alá került Pro A és Pro B nevű vagyonkezelő kft.-ket, vagyis a híres-hírhedt Közgép Zrt. öt anyavállalata közül kettőt.
A hivatalos cégjegyzék szerint Benyó Zsuzsanna egy 61 négyzetméteres pesti lakásba van bejelentve, melyet 2012-ben 7 millió forintos jelzáloggal terheltek meg – vagyis nehezen hihető, hogy saját pénztárcájából vette volna elő a Heti Válasz-jogokért beígért 7,9 milliót. Végül persze egy fityinget sem kellett előhúznia sehonnan, hiszen a pályázat tegnapi eredményhirdetése előtt néhány nappal visszalépett – és ezzel átadta a győzelmet az ötmilliós ajánlattal benevezett Vörös Józsefnek. Merthogy biztosan róla van szó, információnkat a nevét viselő ügyvédi irodában is megerősítették.
Vörös egyébként szinte mindenkinél közelebb áll Mészároshoz; ő a Puskás Akadémia jogi képviselője, akin keresztül nemrég a Simicska-cégegyüttes is „hazatért” a miniszterelnök felcsúti bizalmasához.
Hogy mi történik majd ezután a Heti Válasz védjegyével, kiadói jogával, illetve a valasz.hu domain alatt elérhető archívummal? Amikor még abban a hitben éltünk, hogy a 7,9 millió forintos ajánlat is él, telefonon érdeklődtünk Benyó Zsuzsannánál, aki „nyugtatólag hatott”. Mint mondta, ő biztosan nem fogja lekapcsolni, eltüntetni a Heti Válasz archívumát. Ma már tudjuk persze, hogy mindezt azért vállalhatta ilyen bátran, mert időközben ejtette saját pályázatát. Vörös József viszont nem élt a visszahívás lehetőségével, úgyhogy sejtelmünk sincs, mihez kezdenek az ország legfontosabb emberei az előlünk elhappolt javakkal.
Azért van néhány lehetséges forgatókönyv a fejünkben:
1. Cikkünk hatására összerezzennek, nem írják alá a szerződést a Heti Válasz felszámolójával, és ezzel helyzetbe hozzák a Válasz Online csapatát. (Nem valószínű.)
2. Aláírják a szerződést, fizetnek, majd mindent törölnek az éterből, ami a Heti Válasz emlékét őrzi; elássák a védjegyet, bezárják az archívumként funkcionáló valasz.hu oldalt. (Meglátjuk.)
3. Aláírják a szerződést, fizetnek, elérhető állapotban hagyják az archívumot, a Heti Válasz kiadói jogával pedig egyelőre nem csinálnak semmit, csak maguknál tartják – alighanem azért, hogy ne legyen másnál. (Meglátjuk.)
4. Aláírják a szerződést, fizetnek, majd eladják/felajánlják a megszerzett jogokat például a KESMA-nak, amely aztán feléleszti a „Heti Választ”. (Egy biztos: a Válasz Online csapata semmi ilyesmiben nem lesz partner.) Annyit segítünk: a Vörös József által megszerzendő javakkal nem jár együtt a néhai Heti Válasz előfizetői listája. Tehát semmiképp se küldjenek kéretlen leveleket régi, elkötelezett olvasóinknak!
Hogy a fenti négy irány közül végül melyiket választja a Mészáros-csoport, igyekszünk mielőbb kideríteni. Addig viszont cselekvésre hívunk mindenkit, aki velünk együtt hiszi, hogy az ilyen helyzetekben sem keseregni kell, hanem cselekedni. Figyelem, unortodox marketingszöveg következik – vagyis minden mondat igaz lesz belőle!
Tehát: annyit mindenki tud tenni a konzervatív, de propagandamentes sajtóért, hogy olvassa, megosztja, terjeszti cikkeinket. Az elszántabbaknak azt ajánljuk, csatlakozzanak előfizetői közösségünkhöz, építsék tovább velünk az új Választ, hogy merjünk nagyobbak lenni! Az újságírás pénzbe kerül. Ha havonta annyit áldoznak erre a médiumra, mint annak idején a Heti Válaszra, eltörölhetetlenek leszünk. De nemcsak kérünk, adunk is: támogatóinkat minden nap hírlevélben értesítjük a hazai és a nemzetközi sajtóban megjelent legértékesebb írásokról. Illetve klubesteket szervezünk, hogy ne csak virtuális, hanem valódi közösségként létezzünk. Mi így képzeljük az új sajtót, ha már régi lapokat sorra bezárják.
És ezennel ígérünk még valamit: néhány héten belül megírjuk a Heti Válasz „elcsendesítésének” teljes, kronologikus történetét, amely persze szintén nem az önsajnáltatásról fog szólni. Hanem arról, hogy miként próbálták gazdasági csődként beállítani egy újság politikai indíttatású beszántását. Okulásul az utánunk következőknek.
