Hiába csapott oda Lázár János, végül elsikálták a Feneketlen-tavi ingatlanmutyit
Egyetlen olyan korrupciógyanús ügyről tudunk az elmúlt időszakból, amelyre közös erővel ugrott rá a Fidesz-kormány, konzervatív értelmiségiek és a baloldal. A Feneketlen-tavi ingatlanspekulációról van szó (bőven a piacinak mondható ár alatt privatizáltak egy exkluzív budai fejlesztési területet az említett tó mellett), melyről értesülve Lázár János „vérengzést” rendezett a Miniszterelnökségen, az ellenzék pedig feljelentéseket fogalmazott. A lavinát éppen két éve indítottuk el a Heti Válaszban: cikkünk nyomán a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya is nyomozni kezdett. Majd most, immár Válasz Online-ként kaptuk a hírt, hogy a rendőrség a minap lezárta az ügyet, gyanúsítotti kihallgatás nem történt. Bónusz: az egyik „bulista” ma már Kósa Lajos embereként szolgálhatja tovább a hazát.
Régóta készültünk az idei augusztus másodikára. Két éve ugyanekkor szóltunk először, hogy egy fejlesztőcsoport minden elképzelhetőnél brutálisabb beépítésre készül a főváros XI. kerületében – 350 lakásnyi új lakót és ötszáz gépkocsit szabadítva rá a Feneketlen-tó csendes, zöldövezeti oldalára. Azért vártuk a mai napot, mert sokáig úgy tűnt: minden csillag együtt áll ahhoz, hogy bejelentsük: nem vagyunk következmények nélküli ország. Arra számítottunk, hogy a projektterületet magánosító ingatlanspekulánsok nem jutalmat és előléptetést kapnak az államtól, hanem esetleg elszámoltatják őket. Reméltük, hogy a telekeladás ügyében nyomozó rendőrség kivételesen nem zárja le gyanúsítás nélkül ezt a „tankönyvi” umbuldát – melyet alább 14 pontban összegeztünk.
Derűlátásunk alapvető oka az volt, hogy a történet régóta nem látott nemzeti egységet teremtett. A Miniszterelnökséget tavalyig vezető Lázár János – aki alól kiprivatizálták az 1,2 hektárnyi ingatlanrészt – például minden létező felelőst eltávolíttatott a tárcától és a területet értékesítő ÉMI Nonprofit Kft.-től. Emellett visszaparancsolt 500 millió forintot a nyerészkedőktől az állam javára, illetve szigorú vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Az egyik ellenzéki párt feljelentést tett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya pedig hűtlen kezelés gyanújával nyomozni kezdett. Közben lokálpatrióta konzervatív értelmiségiek mozgalmat szerveztek, melyhez százszámra csatlakoztak helyi jobb- és baloldali, illetve semleges civilek, akik aztán cselekvésre is bírták a XI. kerületi vezetést. Az önkormányzati testület végül összpárti döntéssel rendelt el változtatási tilalmat a „panama sújtotta” telekre. Az a félelem sem igazolódott tehát, hogy az ingatlan végfelhasználója, a projektjét Buda Gardens néven „márkásító” DVM Group közelebb áll a hatalomhoz, mint Lázár János vagy a fideszes polgármester. (A cégcsoport jellemzően piaci megrendelőknek dolgozik. Az állami szereplők közül a jegybankkal működtek együtt az Eiffel Palace irodaház ügyeiben, ők kivitelezték a néhai Andy Vajna és neje által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, majd az Erzsébet-táborok renoválási munkáiból vehették ki a részüket. Ugyancsak fontos referenciájuk a Városligeti fasori Spitz-villa felújítása – melyet a magyar miniszterelnök török barátja, Adnan Polat rendelt meg tőlük. Egyelőre úgy tűnik, ennél közvetlenebb kapcsolatuk nincs a hatalommal, egyik forrásunk sem nevezte a társaságot Fidesz-alvállalkozónak.)
Ilyen előzmények után kaptuk a hivatalos hírt, hogy a rendőrség a minap bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a volt ÉMI-telek ügyében, „gyanúsítotti kihallgatás” nem történt. A közösségi érdek érvényesülése helyett tehát ezt vagyunk kénytelenek bejelenteni a Feneketlen-sztori kezdetének kétéves „jubileumán”. Ettől persze a változtatási tilalom él, és a helyi testület az októberi önkormányzati választásokig nyilván nem is fogja elfogadni a területre vonatkozó új építési szabályzatot – hiszen voksolás előtt senki nem konfrontálódik a potenciális szavazóival.
Summa summarum: a tényszerű előjelek alapján arra lehetett számítani, hogy a BRFK hosszú vajúdása nem a semmibe torkollik majd. Voltak azonban informális előjelek is – és ezek inkább a nyomozás mostani végkifejletét valószínűsítették. Egyfelől az ügyésztársadalmat régóta aggasztja, hogy
a hűtlen kezeléses esetek bizonyítása kvázi lehetetlen. Az ugyanis, hogy egy funkcionárius által aláírt szerződés hasznos-e az államnak, többnyire mérlegelés dolga, és ha mellette nem igazolható a korrupciós indíttatás, azaz nincs fénykép-, hang- vagy videófelvétel a vesztegetésről, szinte lehetetlen eljutni a gyanúsításig.
Másrészt az elmúlt hónapokban többen is megüzenték szerkesztőségünknek, hogy ne értékeljük túl Lázár aktivizmusát – arról volt csak szó, hogy a 2018-as parlamenti választás előtt próbálta „jó rendőrként” pozicionálni magát. Aztán lám, mégis kikerült a kabinetből. Arra szintén többen felfigyeltek, hogy a Fidesz-elit látványosan felkarolta a volt ÉMI-ingatlannal spekuláló cég vezérigazgatóját, Schulek Csabát. Még a legelején tartott a nyomozás, amikor a Kósa Lajos-féle Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezetőjévé választották az egykori sportújságírót. Schulek nemrég ezt az operatív szerepkörét egy másikra cserélhette: ma már „csak” a Nemzeti Korcsolyázó Központ-beruházásért felel, valamint a szövetség sportdiplomáciai és nemzetközi kapcsolataiban elnöki tanácsadóként segíti Kósa munkáját.
Jelenleg tehát annyi biztos, hogy a Feneketlen-ügy központi figurái nem fognak bíróságra járni az elkövetkezendő hónapokban, illetve az önkormányzati választásokig nem indul el a Buda Gardens-beruházás (amely állítólag időközben lakótelepről irodakomplexummá „terveződött” át).
És akkor, ahogy ígértük, jöjjön a teljes történet – jegyzőkönyvszerűen és okulásképpen.
×××
Az ÉMI-telekügy 14 pontban
1. 2014 vége: A Miniszterelnökség átvette a nemzeti fejlesztési tárcától a XI. kerületi Diószegi útról Szentendrére költöztetett Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft.-t, majd Henn Pétert ültette az állami társaság élére. A tulajdonosi jogokat a stratégiai ügyekért felelős államtitkár, a Lázár János bizalmasaként ismert Sonkodi Balázs gyakorolta. Henn ekkoriban – 2015 végéig – a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökeként is regnált.
2. 2015: Henn Péter megpróbálta állami cégeknek eladni – sikertelenül – a Diószegi út 37. szám alatti, osztatlan közös tulajdonú telek ÉMI-re eső hányadát. Ez a teljes ingatlan 11826/18141-ed része; a terület társtulajdonosa a mosószerekkel, szépségápolási cikkekkel kereskedő Henkel-csoport (5796/18141) és az osztrák Warimpex (519/18141).
3. 2016 eleje: Az ÉMI vezetése elhatározta, hogy a „piacon” értékesíti a maga 65,19 százaléknyi ingatlanrészét.
4. 2016 júniusa: Bejegyezték a Walnut Estate Zrt.-t, melynek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs, aki – mint a cserkészszövetség volt nevelési igazgatója – Henn Péter bizalmi köréhez tartozik. A magáncég azonnal megvásárolta a Warimpextől a Diószegi-terület 2,86 százalékát (és közel 280 millió forintos értéken szerepeltette a mérlegében). A Walnut ezzel elővásárlási jogot is szerzett az ingatlan többi részére.
5. 2016 júliusa: Tekse Balázs (pontosabban az általa jegyzett Pro Invento Kft.) 120 millió forintért megvette az Égszi Senior Kft. nevű mérnökcéget is, amely egy IX. kerületi irodahelyiség tulajdonosa. Ezt az eseményt csak azért említjük, mert
forrásaink szerint Tekse korábban semmilyen aktivitást nem mutatott az ingatlanpiacon – majd hirtelen százmilliós, milliárdos Égszi- és Walnut-ügyletek közepén találta magát.
6. 2016 ősze: Az ÉMI mindössze saját honlapján és a XI. kerületi önkormányzat egyik hirdetőtáblájára „eldugva” tette közzé felhívását a Diószegi úti telekeladásról. Az elvileg nyitott, de kvázi titkos pályázatra két, egymással rokonítható hátterű cég jelentkezett: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő (Emaing) és a Walnut Estate Zrt. Előbbi társaságnak már ekkor Schulek Csaba egykori sportújságíró volt a vezetője – utóbbi irányítását kicsit később vette át ugyanő. A kiíró végül érvénytelenítette a magasabb árat kínáló Walnut ajánlatát, de, mint kiderült, ezzel valójában csak kedvezett a vállalkozásnak (lásd a következő pontot).
7. 2016 decembere: Az ÉMI végül az érvénytelenített ajánlatot adó Walnuttal kötött adásvételi szerződést, ráadásul az Emaing által kínált, 1,03 milliárd forintos alacsony áron, hiszen a Tekse-cégnek volt, mint írtuk, elővásárlási joga, mellyel tehát élt is. Az immár Schulek Csaba által vezetett Walnutnál mindössze egyetlen hétig parkolt a telek, ezután – a Warimpextől „összeszedett” 2,86 százalékkal együtt – továbbadták a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapnak. Utóbbi a DVM Group kezelésében áll.
8. 2017 májusa, júniusa: Lázár János értesült az ÉMI-telekmutyiról, és parancsba adta Henn Péternek, hogy az ügyletet ne 1,03 milliárdos, hanem 1,529 milliárdos áron zárják. Ekkor lemondott államtitkári pozíciójáról az ÉMI-nél a tulajdonosi jogokat gyakorló Sonkodi Balázs, majd a kancelláriaminiszter Hennt is eltávolította a köztulajdonú társaság éléről. A nyilvánosság ekkor még semmit sem tudott a nagy Feneketlen-bizniszről.
9. 2017 augusztusa: Megjelent az első Heti Válasz-cikk a témában, melyben jeleztük: a XI. kerületben kezdenek elszabadulni az indulatok, ugyanis a kertvárosias környezetbe három óriástömböt „ültetne” egy fejlesztőcsoport – Buda Gardens márkanéven – 350 lakással és 500 parkolóhelyes mélygarázzsal.
10. 2017 októbere, novembere: Szentimrevárosi konzervatív értelmiségiek (köztük Makovecz Imre özvegye, Sipos Mihály Muzsikás-tag, Entz Géza volt államtitkár, valamint neves építészek, helyi notabilitások) Hoffmann Tamás kerületi polgármesterhez fordultak, majd online petíciót is indítottak a Buda Gardens-terv ellen. Ezután megjelent a második Heti Válasz-cikk, melyben feltártuk az ÉMI-telekprivatizáció főbb részleteit. Írásunk nyomán több feljelentés született (Tényi István magánszemély és az Együtt nevű ellenzéki párt nevében Szigetvári Viktor tollából), a cserkészszövetség világosan elhatárolódott korábbi tisztségviselőitől, azaz Henntől és Teksétől, Lázár János pedig vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve további felsővezetőket távolíttatott el az ÉMI-től. Ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdett nyomozni a témában. Közben az újbudai képviselő-testület változtatási tilalmat rendelt el a Buda Gardens-projekt területére – az új kerületi építési szabályzat elfogadásáig.
11. 2018 tavasza: Riadót fújtak a korábbi online petíciót jegyző, időközben a Szentimrevárosért Mozgalom ernyője alá rendeződő civilek, hiszen a XI. kerületi önkormányzat első félévi üléstervében szerepelt a volt ÉMI-területet is magában foglaló zóna új építési szabályzatának elfogadása – ami zöld jelzést adott volna a Buda Gardensnek. A projekt gazdája, a DVM Grouphoz tartozó Horizon Development ekkorra módosította terveit: már nem lakótömbépítésben, hanem egy gigantikus irodanegyed-fejlesztésben gondolkodik. Közben a Heti Válasz jogerősen pert nyert Henn Péter ellen, aki kilenc pontban igazíttatta volna helyre az őt leleplező eredeti cikkünket.
12. 2018 májusa: Az ekkor publikált 2017-es Walnut-mérlegből kiderült a lényeg, vagyis hogy a nagy Feneketlen-tavi biznisz spekulánscége végül 1,8 milliárdot volt kénytelen kiadni a Warimpex- és az ÉMI-telekrészekre, a tranzakciósorozat bevételi oldalán azonban így is bő 2,2 milliárd szerepelt. A tiszta, adózott nyereség pedig 279 millió forint, vagyis a Walnut-kör ennyit – Lázár János 500 milliós közbelépése ellenére is – tudott keresni. Ráadásul mindehhez elenyésző pénzügyi kockázatot kellett vállalnia a Schulek–Tekse-vállalkozásnak, hiszen kiadásai meghatározó részét a Buda Gardens fejlesztője állta (előleg formájában). Viszont: ha a történet egyik legelső stációjára, vagyis a 2016. júniusi Warimpex–Walnut-bizniszre (2,86 százaléknyi telekrészért 280 millió forint) piaci alku eredményeként tekintünk, akkor az állam akár 6,5 milliárdot is kaphatott volna az ennél 23-szor nagyobb ÉMI-területért. Ez persze csak elmélet, hiszen a Walnut nyilván nem pusztán egy ingatlandarabkáért adott ki 280 milliót, hanem a benne „rejlő” elővásárlási jogért is. Ugyanakkor,
ha Henn Péter úgy pályáztat, hogy arról minden potenciális ingatlanfejlesztő értesül (nem csak a csókosok), az az államnak akár négymilliárd forint körüli bevételt hozhatott volna az 1,8 helyett. Vagyis a Buda Gardens-csapat valószínűleg bőven a piacinak mondható ár alatt jutott hozzá az exkluzív budai fejlesztési területhez. És ebből a pénzből még a Walnut is jelentős „jutalékot” szedett – ugyancsak az állam kárára.
13. 2018 júniusa, júliusa: Az újbudai képviselő-testület mégsem vette napirendre a volt ÉMI-területre vonatkozó új építési szabályzat elfogadását – vagyis a helyiek követelésének engedve érvényben hagyta a változtatási tilalmat (mely jelenleg is él).
14. 2019 júliusa: A BRFK arról tájékoztatta a Válasz Online-t, hogy az ÉMI-nyomozást már májusban megszüntette – méghozzá bűncselekmény hiányában. Mint írták: „gyanúsítotti kihallgatás nem történt”.
