„Gusztusom volt odasózni egyet” – Tarlós István megafonokról, patkányokról és arról, amiben a Fidesz is esélytelen
Nem elegáns szexvideót bedobni a kampányban, a József Nádor téri giccsfát el kellene vinni onnan, egy éven belül meg kell oldani a parkolásügyet a fővárosban… Tarlós István ezúttal is mond erőseket, a főpolgármester abba a játékunkba viszont nem megy bele, amelybe Karácsony Gergely néhány napja igen: villámkérdéseinkre csak részben válaszol. Egy jó tulajdonságot mégis említ aztán kihívójáról, ráadásul ugyanazt, amit az róla. „Karácsony személy szerint tisztakezű” – mondja. A beszélgetés hevében aztán csak úgy sorjáznak az ellenfél hibái – holott Tarlós elvileg nem akart foglalkozni az ellenzéki összefogás jelöltjével. Ki kit vert át patkányügyben? Tényleg elnyomja a közgyűlésben politikustársait? Miben teljesen esélytelen szerinte a Fidesz? Tarlósi válaszok gigantikus méretű választási interjúnkban.
– Villámkérdések jöhetnek kezdésnek?
– Gondolom, ezekben van az alamusziság.
– Egyszerű kis kérdések.
– Tessék.
– Mi a három legjobb dolog Budapesten?
– Harminc év városvezetői munka után hogy ragadjak ki három ügyet? Mintha azt kérné, mondjam meg, hogy a három gyerekem és a hat unokám közül melyiket szeretem a legjobban.
– Kedvenc hely, egy tisztás, folyópart vagy híd? Semmi?
– Miért kell, hogy kedvencem legyen?
– Szokott lenni olyanjuk az embereknek.
– A nők közül a feleségem volt a kedvencem, amikor mindenáron el akartam venni, azóta őrzi is ezt a helyet – negyvennyolc éve már. A kedvenc csapatom a Ferencváros ’53 óta, a kedvenc vallásom a római katolikus, mert abba születtem bele. Persze másét is tisztelem. A kedvenc virágom a pünkösdi rózsa.
– Megy ez! Budapesten mégsincs kedvence?
– Nincs.
– A három legrosszabb dolog Budapesten?
– Egyet biztosan tudok, de az nem a városból fakad, csak éppen itt és most történik: a hazug kommunikáció. Két felelőse van. Mi, politikusok és önök, újságírók. Nem véletlenül foglaljuk el a bizalmi index két legalsó helyét. Nem nagy öröm, de csak mi tehetünk róla – és önök.
– Tehát bánja már, hogy megafonnal kiabált Tordai Bence arcába a minap? Ön szerint sem megfelelő politikai kommunikáció?
– Az én rendezvényeimet legalább annyiszor megzavarták, csak én nem járok be a tévébe panaszkodni. Ami meg Tordai Benedeket illeti: rég gusztusom volt neki odasózni egyet. Azt az embert a demokrácia szélsőértékének tartom, egy mindenkire kellemetlen botrányhős provokátornak.
– Először azt is hittük, hogy Tordainál volt a megafon, ön csak kikapta a kezéből. Aztán kiderült, hogy ön vitte oda direkt.
– Igen, mert előző nap ők alkalmazták velem szemben ezt a módszert. Arról az ellenzéki sajtó elfelejtett megemlékezni. Én meg nem mentem el jajveszékelni a tévébe este. Inkább szereztem egy megafont én is. Persze egyik sem szép, de ezt az embert egyszer rendre kellett utasítani.
– A Fidesz cirkuszos plakátja szép?
– Az mondjuk találó, ha nem is én ösztönöztem.
– Azon éppen Puzsér Róbertet ábrázolják megafonnal. Erre ön is kezébe veszi. Nem értettük.
– Ki nem értette? A megafonhasználat nem hazug kommunikáció. Elég egyenes. Nekem meg a hazugságokkal van bajom. Az ügyetlen Orbán – Tarlós a bábu talán jobb? Az előbb jelent meg, és még gyatra is.
– Gyorsan arról, amivel nincs baja! Karácsony Gergely három legjobb tulajdonsága?
– Erre nem válaszolok.
– Ő mondott három jót önről, amikor arra kértük.
– Én nem játszom. Nem akarok különösebben foglalkozni vele.
– Ezért nem is vitázik vele?
– Feltételeim voltak, de sosem mondtam, hogy ne legyen vita.
– Csak kikötötte, hogy Karácsony előbb vitázzon Puzsérral.
– És? Zuglóban nem lehetett a teljesítményét mérni. Azt viszont mondta, hogy sokkal erősebb mint Puzsér, hogy Puzsérral foglalkozni sem kell. Akkor mégis mennyiből tartott volna neki ezt a vitát lefolytatni?
– Amikor Demszky kihívója volt, ön is négyszemközti vitát akart. Akkor azt mondta, Demszky ne bújjon más pártok háta mögé.
– Aztán mégis az összes jelölt vitázott. Nekem nem engedték meg, hogy Demszkyvel vitázzam kettesben. Most akkor miért akarják ezt ugyanazok kicsikarni?
– Az összes jelölt vitájában részt venne?
– Ilyen mezőny az elmúlt harminc évben sosem volt a főpolgármesteri versenyben, mint most. Nem biztos, hogy megemelne, ha egy ilyen vitán részt vennék.
– Ungár Péter szerint ön szívesen vitázna, csakhogy a Fidesz országosan letiltotta ezeket. Jól gondolja az ifjú LMP-s?
– Honnan az ördögből tudja Ungár Péter – akivel egyébként semmi bajom –, hogy nekem mit mondtak a Fideszben?
– Fideszes bekötése mondjuk erős.
– Kínai lebujokban keverik így a kártyát, ahogy önök a kérdéseket. Nekem a Fideszben nem szoktak megtiltani semmit. Sem utasításokat adni. Ezt Orbán Viktor tudja a legjobban. A Magyar Narancs, amely talán nem számít Tarlós-imádó orgánumnak, miket írt még három éve is? Azt, hogy ultimátumot adtam a kormánynak. Hogy összecsaptam a jobboldal meghatározó gazdasági köreivel. Vagy a Propeller. „Tarlós keményen odaszólt Orbán Viktornak”. Az utóbbi egy-másfél évben jelent meg ez az idétlenség, hogy nekem parancsokat osztogatnak. Még a feleségem is megizzad azzal, hogy megtiltson nekem valamit. Egy párt, amelynek tagja sem vagyok, higgye el bátran, ezen a téren esélytelen. Színjáték az egész. Karácsony polgármester úr valójában nem akar velem vitatkozni. Ha akarna, rég leült volna Puzsérral egy éles vitára. Nem Magyar György moderálásával, előre kialkudott kérdésekben.
– Puzsérnak ezer lehetősége lett volna vitázni, csakhogy miután megígérte, mégsem indult el az előválasztáson.
– Ugye nem azt mondja, hogy Puzsér fél Karácsonytól? Az előválasztás előtt átverték Puzsért. Azért nem indult – ahogy mondta. Ön persze azt véd, akit akar.
– Csupán a tényeket soroljuk.
– Nézzük akkor a tényeket! Karácsony Gergelynek öt éve volt arra, hogy vitatkozzon velem. Meg sem próbálta. Én az utolsó teljes ellenzéki évemben a közgyűlésben 59-szer vesztem össze Demszky Gáborral. Karácsony egyszer szólalt meg.
– Mert Karácsony szerint ön annyira uralja a közgyűlést, hogy ott sem lehet értelmes vitát folytatni.
– Ha annyira leuraltam a közgyűléseket, hogy is van az, hogy az évben Horváth Csaba, aki szintén főpolgármester akart lenni, 73-szor szólalt fel? Gy. Németh Erzsébet 88-szor. Még a jobbikos Tokody Marcell is 36-szor. Felszólaltak, vitáztak. Karácsony Gergely egyszer. Akkor miről beszél?
– Egy másik Gergely főminiszterként zsarolni kezdte a fővárost, hogy ha nem önt választják meg, nem érvényes a kormány és Budapest megállapodása. Rászorul ön efféle miniszteri segítségre a győzelemhez?
– Megint kezdik ezt a zsarolási színlelést? Gulyás Gergely szavainak félremagyarázása csupán az ellenzék félelmét jelzi. A miniszter úr nem azt mondta, hogy Budapest elesne a beígért projektektől. Csak nem biztos, hogy olyan emberre bízzák a lebonyolítást, aki eddig Zuglóban csak azt bizonyította, hogy képtelen ilyeneket lebonyolítani. Azt sem mondta a miniszter, hogy magánemberek közötti megállapodás volt, amelyet Orbán Viktorral kötöttem. Ilyen sunyi csúsztatások eddig egyetlen kampányban sem voltak. Nem közjogi, hanem politikai megállapodás volt. Ezt mondta Gulyás Gergely. Ez pedig igaz. Politikai megállapodás volt, amelyet én szabtam feltételül ahhoz, hogy elinduljak. Ennek első pontja, hogy meg kell maradnia a közvetlen főpolgármester-választásnak.
– Önnek köszönhetjük, hogy van még ilyen?
– Ezt konkrétan nem állítom. Nem tudom, voltak-e egyéb elhatározások. Azt tudom, hogy ezt első számú feltételéül szabtam újbóli indulásomnak.
– Miért ragaszkodnak önhöz ennyire? Mert ön a legesélyesebb, vagy mert nem veszélyes Orbán Viktorra, mint mondjuk valamely fiatal fideszes, aki még a végén a miniszterelnök fejére nő?
– Ugyan valamennyi választáson több szavazatot szereztem, mint az engem támogató párt vagy pártok, miniszterelnök valóban soha nem akarnék lenni – bár tudjuk, van aki már három szűk év kerületi polgármesterség után bejelentkezett. Amúgy meg:
mégis ki van ebben a politikai mezőben, aki veszélyes lenne a miniszterelnökre? Akár a Fideszben van ilyen?
– Pillanatnyilag nem látszik.
– Akkor mire jó ez az együgyű gondolatkísérlet? Túl azon, hogy nekem akarnak odadöfni vele. Eszelős próbálkozás.
– Vagy éppen sikeres. A Publicus felméréséből az derül ki, hogy Karácsony lefaragta a hátrányát, a finisben fej-fej mellett tempóznak.
– Amikor kijön a Századvég vagy a Nézőpont kutatása arról, hogy 15 százalékponttal vezetek, másnap megjelenik valami másik intézet azzal, hogy fej-fej mellett vagyunk. Legalább egy hónapja csinálják, hogy Karácsony Gergely 1 -2 százaléknyira megközelít. Érdekes. Kizárom, hogy komoly cég ekkorát tévedne. Valakire biztosan nehéz magyarázkodás vár október 14-én.
– Szóval nyugodt.
– Teljesen. Nyilván minden választás választás. A lefújásig nincs vége a meccsnek, de ön szerint ma megengedhetné magának a Századvég, hogy 15 százalékpontot tévedve sorozatosan átverjen engem és a Fidesz vezetőit?
– Ha ez a mérés kifele szól, s van egy belső, amelyet önök látnak, akkor simán.
– A másik táborhoz kötött kutatóknak meg hisz? Ott nem lehet belső mérés? Egyébként még ők sem hoztak olyan eredményt, hogy a zuglói polgármester előttem állna, vagy akár egálban lennénk. Mindenesetre egy fontos közvélemény-kutatás van: a választás 13-án. A nyugalmam különben sem a mérésekből ered.
– Ha nyer, mennyi idő kell, hogy megoldja végre a parkolásügyet, egységesítse és lopásmentessé tegye a rendszert?
– Vajon a zuglói polgármester miért követelte két éve agresszív hangú levélben, hogy a kerülete intézhesse a parkolást? Ha most annyira centralizációpárti. Én mindig az voltam. Miért nem állt akkor mellém? Miért akar valaminek az élére állni, amit ő rontott el a legjobban?
– Sokat aligha segített volna, ha ön mellé áll. A közgyűlési többség fideszes, akik a miniszterelnökre hallgatnak legfeljebb, Karácsonyra aligha.
– Furcsa. Hogy is harmonizál ez azzal a refrénnel, hogy Karácsony, ha ő lenne a főpolgármester, majd mindent kicsikarna? Karácsony polgármester urat mindig mindenki félrevezeti, ő soha semmiért nem felelős. Mindig vagy a jegyző vagy a hivatal vagy a Fidesz vagy a szocialisták… Ő nem felelős még a saját szavazataiért sem. Az általa aláírt szerződésekért sem. Azt mondja magáról, hogy zéró tolerancia van nála a korrupcióval szemben. Akkor mégis hogy az ördögbe van az, hogy jogorvoslati lehetőséget és nyilvánosságot sem használva, lehajtott fejjel aláírta Zuglóban azt a parkolási szerződést, amelyet ő maga nevezett piszkos alku eredményének? Hivatalban lévő polgármesterként alighanem feljelentést kellett volna tennie.
– Azt mondja erre, hogy…
– Lehet erre bármit mondani?
– Megkérdeztük, válaszolt. Azt mondta, egy pályázó volt, a parkolást el kellett intézni, s megbírságolták volna az önkormányzatot, ha nem írja alá.
„Ha nyerünk, a Fidesz békét fog kötni velünk” – Karácsony Gergely a kiszivárgott felvételről, mutyikról és Lenin elvtársról | Válasz Online
Amikor még miniszterelnök-jelöltként szivárgott ki róla titokban rögzített hangfelvétel, politikus beszélgetőtársa volt a tettes, a múlt csütörtökön nyilvánosságra került újabb felvétellel kapcsolatban Karácsony Gergely mégis „Watergate”-et, titkosszolgálati módszereket emleget. Az ellenzéki főpolgármester-jelölt szerint nincs hírértéke, hogy a hét végén már ölelkezve fotózkodott a kiszivárgott felvételen őt fenyegetőnek nevező zuglói szocialistával.
– Ez nem igaz. Jogában áll felfüggeszteni a döntést. S ahogy most naponta elszalad a baráti sajtójához, akkor kellett volna megtennie. Abban az ügyben. Ehelyett aláírta, egyetlen szó nélkül. Két lehetőség van. Vagy benne volt ő is az általa korrupciósnak nevezett ügyben. Ezt nem feltételezem.
Karácsony személy szerint tisztakezű. Hogy saját zsebbe eltett volna valamit, azt kizárom.
A másik lehetőség, hogy gyenge. Hogy ordenáré hazugság, amit állít saját megfélemlíthetetlenségéről. Harmadik lehetőség: nincs.
– Egy kicsit az ön felelősségéről: a Bábolna-ügyben megvezették önt is?
– Az én felelősségvállalásommal sosem volt baj. Olyan szerződés politikai felelősségét is vállaltam már magamra, amelyet valamelyik cégünk önállóan kötött. A Bábolna-ügyben viszont egyáltalán nem vettem részt. Nem közgyűlési hatáskör ugyanis, hanem bizottsági. Annak a bizottságnak a hatásköre, amelynek Karácsony Gergely tagja. 86 bizottsági ülésből 13-on volt jelen, pechjére utóbbiak egyikén épp a patkányos szerződés volt napirenden. A hivatal semmi mást nem csinált, mint hogy a beterjesztett pályázatokat és referenciákat a képviselők elé tette. Karácsony polgármester úr kérdés nélkül erre a cégre szavazott a Bábolna ellenében. Ki vezette akkor félre? Az őt jelölő párt embere ugyanabban a bizottságban ráadásul másképp szavazott, mint Karácsony. Hogy vezethették mindkettőt félre, ha nem azonosan szavaztak?
– Lehet, hogy megnézte, melyik az olcsóbb, aztán arra szavazott.
– Lehet, lehet… Sok minden lehet. Az is, hogy polgármester úr el sem olvasta az előterjesztéseket. Az is, hogy utólag megijedt. Máskor is volt erre példa.
– Három hete méretes patkánydögöt találtunk a Dózsa György úton. Eddig ez nem volt jellemző. Tényleg minden a legnagyobb rendben?
– Drága szerkesztő úr, melyik világvárosban nem talál patkányt, ha nagyon keresi?!
– Dehogy keresünk patkányt! Ott volt a járdán.
– Megint miről beszélünk? Arról, hogy a zuglói polgármester megszavaz valamit kérdés nélkül, aztán amit állít, hogy ugyanis hamis volt a referencia, arról kiderül, hogy nem igaz. De ezért sem felelős. Cirkuszt csinál egy közigazgatási perben, amelynek a főváros nem is részese. Az országos tisztifőorvos jelentéséből egyértelmű, hogy nincs közegészségügyi veszély a patkányok miatt. Engem az a jelentés jobban érdekel, mint a hisztériakeltés.
Hadd ne vegyek komolyan olyanokat, akik egy kiszivárgott hangszalagról sem képesek ugyanazt mondani két egymást követő napon.
Most már arról beszélnek, hogy több elnökségi ülésen hangzottak el a nyilvánosságra jutott mondatok. Ebből tudják, mi következik?
– Mi?
– Az, hogy egy nulla százalékos párt az elnökségi ülésein rendszeresen az őt megemelő szövetséges pártokat pocskondiázza, gyalázza, nevezi bűnözőnek. A megingathatatlan ellenzéki összefogásról szóló kábítás eddig tartott, hitelességének vége.
– Ön szerint az MSZP hiteles és korrupciómentes párt? Megvédi a szocialistákat?
– Ne forgassa ki a szavaimat! Nem az MSZP-t dicsérem – bár ott is politizálnak becsületes emberek. Az ellenzéki összefogás hiteltelenségét látom bizonyítottnak. Amikor arról beszél a zuglói polgármester, hogy a helyi szocialisták őt elássák… Azok után, hogy ott makacs hírek szerint valóban ástak már el szocialista képviselőt… Nem biztos, hogy tréfadolog arrafelé az efféle fenyegetőzés. Érteni vélem tehát, hogy Karácsony polgármester úr gyorsan összeölelkezett az általa emlegetett MSZP-s képviselővel, aki a saját elmondása szerint a családját is fenyegette. Ennek az ölelkezős képnek a hitelességi faktora „elsöprő”. A vak is látja, mi folyik ott. Most jött egyébként a bírósági döntés, hogy ki kell adni a Zugló által titkosított gazdálkodási adatokat. Ha minden rendben van, miért kell rosszhiszeműen értelmezni az információs törvényt és titkosítani? Mi ez a legújabb szenilis védekezés a 2700 lakbérhátralékos nevével? Ilyet senki sem kért tőle. Négy számot kellene kiadnia május 9. óta. Arra nem hajlandó.
– És mi megkapjuk a választ, hogy mikorra rendezi a parkolásügyet, ha nyer?
– Ön szerint ha nem nyerek, mikor lesz megoldva?
– Fogalmunk sincs, de ön ül velünk szemben, hátha elmondja, hogy ha nyer, mikor.
– Pontos dátumot nem tudok. Minden pénzt egyébként nem akarok elvenni a kerületektől, de tényleg rosszul szervezett a budapesti parkolás. Zuglóban egyébként azokkal kötött szerződést polgármester úr, akiket 2010-ben a fővárosból ki kellett rúgni, akikre hivatkozva kérték el a kerületek a parkolást. Ennyit a zéró toleranciáról. A parkolás problémáját mindenesetre nem fogom elengedni. Az elszámolásokról most is folynak egyeztetések a minisztériumban.
– Múltkor nyilatkozta nekünk, hogy a miniszterelnök ennek megoldásában nem támogatta. Jutott előrébb vele ez ügyben?
– Amikor 15 pontban megállapodtam a miniszterelnökkel, valóban nem tudta támogatni ezt a tizenhatodik kérésemet. Megjegyzem: akkor nem a bevételek kerültek szóba. Kilenc kerületben nincs is parkolási díj, a többi kerület viszont foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ő szervezze a parkolást. A miniszterelnök politikai konfliktust nem akart akkor felvállalni, bevételekről, pénzről szó sem volt.
– Nyilván a bevételek, a pénz miatt ragaszkodnak annyira azok a kerületek a parkoláshoz.
– Presztízsből is. Meg aztán: két választás küszöbén voltunk. Lehet hazudozni, képmutató nyilatkozatokat tenni. „Nekem XY kerület az első…”. Ezekről én rég leszoktam. Nyilván mindenkinek a családja az első. Ilyen hülyeségeket nem kellene tehát felirkálni. Melyik azonban az a pártvezető, aki két választás küszöbén a saját politikai közösségén belül jelentős politikai feszültséget generál szánt szándékkal?
– 13-a után nem lesz választás három évig.
– Így van. Tehát a következő egy évben valaminek történnie kell. Nem állítom, hogy mindenben az lesz a megoldás, amit eredetileg elképzeltem, arra viszont bárki kölcsönt vehet fel, hogy többet fogok elérni, mint amennyit bármelyik ellenzéki jelölt elérne. Kevesebbet biztosan nem.
– Ha már kölcsön: 114 milliárdos a főváros hiánya. Ez rendben van?
– Ez szamárság. Nem veszik figyelembe az értékpapírokat és a pénzmaradványt. Számtalanszor elmagyarázta a pénzügyi helyettesem. A fejlesztési hitel pedig hitelkeret – csak fejlesztésekre. Mi köze ennek a működési költségvetéshez? A fővárosnak likvid problémája nincs, folyamatosan fizetjük a számláinkat, nincs semmi, ami alapján fizetésképtelenségi eljárást lehetne indítani a főváros ellen a bíróságon – ahogy az Zuglóban egyébként megtörtént.
– Főpolgármesterként nem bánja, hogy meg sem kérdezik arról, hogyan nézzen ki Budapest? A József nádor téren át sétáltunk erre, a giccsfa mellett…
– Azt a „giccsfát” lehet, hogy el kellene onnan távolítani. Még úgy is ezt mondom, hogy az kerületi tulajdon, nem fővárosi projekt. A fővárosi projektekről viszont adok önöknek egy listát. Címszavakban öt oldal. Kinyomtattam. Használja majd fel! Csak hogy lássák, mi mindent értünk el kilenc év alatt. Az Economist szerint mi vagyunk Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa, húsz helyezést lépdeltünk előre az élhető városok világranglistáján. Mindenütt lehet hibát találni persze. Még gikszert is lehet. Jó lenne mégis a tényekből kiindulni. Hogy mi van a mérleg egyik serpenyőjében és mi a másikban. Azt se felejtsük el, honnan indultunk 2010-ben. 250 milliárdos adóssággal kezdtük, amelyből a BKV 78 milliárdja az utolsó forintig működési adósság volt.
A BKV 2011 óta nem vett fel működési hitelt, az üzemi eredménye évek óta pozitív, az államit meghaladó béremeléseket biztosított a város. És akkor azzal jönnek, hogy van egy félresikerült szobor a József nádor téren?
Vagy azzal, hogy kiszáradt egy fa a Széll Kálmán téren? Tizenkét évig semmit nem csináltak ott, pedig megígérték és többségük volt, aztán szó szerint belekötnek az élő, bár száraz fába – miközben mi azért mégiscsak újjáépítettük a területet. Nézzék meg most, mennyi fa van! Hol van ott betonrengeteg?
– Hajléktalanok viszont vannak még mindig. Természetes egy nagyvárosban? Törődjünk bele?
– Körülnézett mondjuk Rómában? A Máltai Szeretetszolgálat jelentette ki, nem én, hogy ma Budapesten az a hajléktalan nem részesül az ellátásban, aki nem fogadja el. Minden mérhető paraméteren javítottunk a Belügyminisztériummal együttműködve. Ráadásul vidékről is áramlanak Budapestre. Ennek ellenére folyamatosan uszítják ellenünk a hajléktalanokat.
– Személyes élmény?
– Rám is, persze.
– Hogy kezeli?
– Nem érdekes. A panaszkodás nem az én reszortom. Elképedve figyelem mindenesetre, amikor ingyen bérlakásokat ígérgetnek az ellenoldalon. A Fővárosi Önkormányzatnak 1240 bérlakása van. Abból 270 üres, de csak 90 lakható. Miről beszélnek?
– A fedezet a Tiborcz-adó lenne.
– Tisztességtelen sunnyogás. A Tiborcz névvel keltenek hangulatot.
– Azzal nem nehéz. Van alapja.
– Ez nem az én reszortom. Az már igen, amikor a zuglói polgármester azzal kábítja az embereket, hogy bevezeti ezt az ingatlanadót és bérlakásokat épít. Ígért évi száz bérlakást Zuglóban is. Egy sem épült. De nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester esetében a törvény kizárja az ingatlanadó kivetésének lehetőségét. A kerületi polgármestereknek viszont van ilyen joguk. Akkor öt éven át mégis miért nem vetette ki a polgármester úr Zuglóban?
– Nem ott él Tiborcz.
– Ugye most viccel? Egyedül őrá vetné ki? Kivethette volna a kerületében, nem tette, most meg megígéri, hogy majd akkor veti ki, amikor már nem lesz jogi lehetősége rá? Ez a szememben szélhámosság. Erre mondom, hogy a kommunikáció sosem volt ilyen hazug. Mindennek van határa!
– Nincs. Nézze csak meg Wittinghoff Tamás esetét, akiről szexvideót hoztak nyilvánosságra.
– Rólam is ki akartak hozni valamit, megjegyzem, nem ilyen típusút… most is üzentek, egy hónapja.
– Azt az 1995-ös balesetet. Amikor halálra gázolt egy gyereket.
– Igen. Minden kampányfinisben előhozakodnak vele negyedszázada. A kerületi kapitányságon egy percig sem járt az ügy, a BRFK vizsgálta, ügyészi felügyelet mellett. Györgyi Kálmánnak hívták akkor főügyészt, kevesebb mint egy éve léptem ki akkor az SZDSZ-ből, és Kuncze Gábor volt a belügyminiszter. Nem hajtottam gyorsabban a megengedettnél, nem fogyasztottam alkoholt, szegény kisgyerek kiugrott közvetlenül az autó elé egy rózsabokor mögül. A szülők szemtanúk voltak, ők sem hibáztattak, nem fellebbeztek. Sosem tagadtam, de nem akarok túl sokat sem beszélni róla. Nem voltam hibás, de így is fájó emlék, amivel együtt kell élnem.
– Tegyük azért tisztába: az ellenzék nem is kezdte el gyerekgyilkosozni.
– Odáig tényleg sosem mentek el, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy
ha egy 25 éve történt vétlen balesettel állnak elő ikszedszer, az nem jelent mást, mint hogy nem tudtak rólam semmi kompromittálót előkotorni az elmúlt időszakból.
Nem beszélve, hogy lelketlenségnek érzem a módszert. Nem csak velem szemben.
– Akkor Wittinghoff esetében is az, s ennyit jelez a szexvideó nyilvánosságra hozatala, ugye? Hogy róla sem tudtak politikailag kompromittálót előásni.
– Amennyiben egy balesetet össze lehet hasonlítani egy állítólagos szexkalanddal. Tán az is véletlen volt? Wittinghoff úr esetét mindenesetre nem ismerem, nem minősítem. Nem én támadtam őt meg. Egyébként tény, hogy nem volt elegáns előhozakodni vele. De mégis hogyan keveredtünk ide az ingatlanadótól?
– Keveredjünk vissza! Amikor Rogán Antal embere 2 millió forintért szerez meg 300 milliós ingatlant a belvárosban, akkor azért ugye ön sem csodálkozik, hogy a Tiborcz-adó jó hívószó tud lenni?
– Minek állít ilyet nekem? Kerületi ingatlant emleget. Ennyi erővel önön is számon lehetne kérni, amit állít – ha az igaz. Engem olyan szerződésekkel szembesítsen, amelyeken az én aláírásom van. Azokért én viselem a felelősséget.
– Annak a pártnak a támogatásával indul, amelynek csúcsvezetői ilyen csodás gazdagodásokat produkáltak a fővárosban. Ennyi köze van hozzá.
– Ezen a támogatási alapon Karácsonynak köze van a zuglói „elásáshoz”, eltűnéshez, parkolási „maffiához”. A Fidesz engem akkor is támogatott, amikor hat százalékos párt volt. Tagja nem voltam és nem vagyok. Ezt fejezzük be. Az én „gazdagodásomat” bátran feszegethetik.
– Akkor a budapestiségről néhány szót! Megbánta, amikor Karácsony Gergelyt azzal ekézte, hogy nem is budapesti?
– Miért bántam volna meg? És miért „ekézés”? Ténymegállapítás volt.
– S attól, hogy nem itt született, alkalmatlanabb?
– Inkább attól, hogy nem ismeri a várost, amelyet vezetni akar. Ezt maga bizonyítja nap nap után. Csepelt északon keresi, a Galvani hidat északon keresi, a Nemzeti Múzeumot a Városligetben, erdősáv telepítését ígéri oda, ahol a 3-as metró meghosszabbításának nyomvonala van… Akkor miért sértődik meg, ha azt mondom, nem ismeri a várost?
– Ha esetleg ön meg félreismeri a várost és nem ön nyer, mivel tölti majd az idejét?
– Ne gyártson áthallást. Egyébként 70 éve élek itt, lassan 30 éve vagyok vezető budapesti várospolitikus és ismerem ezt a várost. Minden választás többesélyes, de ennek a város ismeretével nem az az összefüggése, amit ön sugall. Az önkormányzati szektorban aligha talál olyat 1990 óta, aki felülmúlja, amit elértem. Nem könnyen vállaltam el az újabb jelölést, de ha már elvállaltam, megteszek mindent a győzelemért. Nem szeretek meccset veszíteni. Ha nyerek, becsülettel végigcsinálom az öt évet. Ha nem: van egy összetartó családom.
Annyi minden elment mellettem az életben az utóbbi 30 évben… Alig volt magánéletünk, közben elvesztettem a szüleimet. Ma is nyolc-tíz órát dolgozom. Mi van akkor, ha nem nyerek? Mi lenne? Többet leszek a családommal.
De mivel töltené az idejét az a 44 éves ember, aki minden elképzelhető vezető politikai pozícióra benevezett már, de nem sok eredményt ért el? Három év kerületi polgármesterség után jelentkezett be miniszterelnöknek. Nekem álmomban sem jutott volna eszembe ilyesmi 1993-ban. Nem is csoda, hogy meggondolatlan kampányt folytat.
– Azaz Puzsér végképp ne induljon? Ő még csak polgármester sem volt soha.
– Ezt nem én mondogatom, hanem épp az ellenzék, de ez a demokrácia. Hogy helyes értelmezése-e ez a demokráciának, azon vitatkozhat, aki akar. Nem véletlenül mondtam mindenesetre, hogy ilyen főpolgármester-jelölti mezőny az elmúlt harminc év alatt sosem jött össze. Bokros Lajos is tudta, mi a fővárosi önkormányzat dolga, s arról beszélt. Horváth Csaba mondott ugyan néhány nagy dőreséget, de mégiscsak van mögötte húsz év önkormányzati múlt, éveken át, folyamatosan beleállt a küzdelembe. Ez a mostani jelölti gárda, hozzá meg ez a kampány… Ez viszont egyszerűen szürreális.
Fotók: Vörös Szabolcs
