A nagy kampány ct-sztori: így sül fel garantáltan a fideszes és az MSZP-s jelölt is
Egy fideszes, egy szocialista és egy független polgármester. A három politikusnak van egy közös vonása: mindhárman úgy gondolták, segíteni szeretnének a beteg embereken, ezért önkormányzatuk támogatta egy új ct (komputertomográf) beszerzését. A társadalombiztosítás viszont egyik működését sem finanszírozza. A Válasz Online a választási finisben a szórólapokon feltűnő „kampány ct-k” nyomába eredt. Jó okunk volt rá: Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt ígéretei között is ott szerepel a „stadion helyett minden kerületbe ct-t” jelmondat. Előre szólunk: hiába. Bemutatjuk a nagy kampány ct-sztorit, a 2019-es magyar valóság tökéletes lenyomatát.
Jóskám, ha a te ct-det befogadnám, a mieinkét is fizetnem kellene! – állítólag így hárította el Orbán Viktor miniszterelnök a főváros XIII. kerületét vezető szocialista Tóth József kérését. Városi legenda ez vagy valóság, talán sosem derül ki, az azonban tény, hogy Angyalföld valóban vásárolt egy orvosi diagnosztikai eszközt (és egy mr-vizsgálót is) magának. Ahogy az V. kerület is, és bár az egyik polgármestere szocialista, a másiké pedig fideszes, éppen ugyanoda jutottak. Fizethetik a számlát.
A drága képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra annyit kell várni, hogy 2015-ben a kormány meghozta az úgynevezett kéthetes szabályt: ennél többet nem várakoztathatják a daganatos betegeket. A többieket viszont igen, s mivel az orvosok ct-vizsgálatot igen súlyos baj vagy gyanú esetén rendelnek, sokan inkább kifizetik a több tízezer forintos árat egy magánszolgáltatónak, csak érjen véget az idegeskedés.
Nem csak a fővárosban van így. A kecskeméti megyei kórház honlapján például a következő felirat olvasható: „Tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy
a megnövekedett igényeknek eleget téve a hétvégén és az esti órákban önköltséges ct és mr vizsgálatok igénybevételére van lehetőség.”
A megnövekedett igény magyarul azt jelenti, hogy a tb-finanszírozott ct-vizsgálatokra tolerálhatatlanul hosszú a várakozási idő. A „hétvégén és az esti órákban megnyíló lehetőség” pedig azt, hogy a ct-t ezekben az órákban nem használják, mert nincs pénz a működtetésükre. Közben a személyzet készenlétben áll, mivel sürgősségi vizsgálatokat azért végeznek, azok „elsőbbséget élveznek”. Tehát van gép, van személyzet – mégsem vizsgálhatják meg a „normál beteget”, mert nincs rá pénz. A hiányzó összeg 18 és 45 ezer forint között mozog vizsgálatonként, ha ennyit letesz valaki, azonnal sorra kerül.
A ct, ez a speciális röntgenkészülék így vált politikai tényezővé, és az országban több gazdag önkormányzat is úgy gondolta, megkímélné a várakozástól a betegeit. A bevásárlóközpontja és irodaházai révén jelentős bevételekkel rendelkező két fővárosi kerület is beszerzett ilyen eszközöket. A kampány alatt azután azzal villognak, hogy ők ingyen biztosítják lakosaiknak a vizsgálatokat. Valóban, de nem jókedvükben.
Magyarország évek óta az európai ct-rangsor végén kullog, a kormány mégsem tett sokat ennek kiküszöbölésére. Az öreg eszközök közül ugyan többet lecseréltek, de az uniós támogatások ellenére sem tudtunk felzárkózni sem a szlovákokhoz, sem a csehekhez, de még a románokhoz sem az egymillió lakosra jutó ct-k számában.
Az elmúlt két évben az egészségbiztosító összesen csak hat új ct támogatását fogadta be, és sem az angyalföldi, sem a belvárosi nem volt közöttük. Az egészségbiztosító olyan kevés pénzből gazdálkodik, hogy még az ingyen ct-knek sem tud örülni. Részint persze azért, mert a kormányzati negyednek otthont adó ötödik kerületnek aligha van szüksége külön ct-re. A Belvárosnak kevés lakosa van, a határában pedig több nagy kórháznak is van ilyen berendezése.
A XIII. kerületben a helyzet megítélése már nem olyan egyszerű, mert itt valóban sokan élnek, de sok ct is van. A közeli Honvéd Kórházban mindjárt három is működik, óvatosak csak azért lennénk a helyzet megítélésében, mert ez az intézmény annyira túlterhelt, hogy az angyalföldiek nagyobb biztonságban érezhetik magukat a saját szakrendelőjükben.
A két tehetős fővárosi kerület tehát a zsebébe nyúlt. Sokkal rosszabbul jártak a nagyatádiak, akik szintén olyan naivak voltak, hogy szereztek maguknak egy ct-t, azt remélve, hogy így nem kell Kaposvárra szállítani a sérülteket. Tévedtek. Most ct is van, meg szállítás is. Független polgármesterük ugyanis éppen úgy járt, mint a budapesti fideszes és szocialista: nem kapott tb-támogatást a drága eszköz működtetésére.
„Az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincsen minden kerületben ct” – mondta még szeptemberben Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt. Halkan jegyezzük meg: ha a jelölt átlagosan értette „a minden kerületbe ct” jelszavát, akkor máris jöhetnek az új stadionok. A Válasz Online Budapesten ugyanis összesen 33 közfinanszírozott ct-t azonosított, vagyis már régen túl vagyunk a kerületenkénti egy ct-n.
De hiába lesz akár minden útkereszteződésben is egy nagy értékű diagnosztikai eszköz; ha a tb nem finanszírozza a berendezések működtetését, attól még nem gyorsul fel a beteg emberek ellátása. Márpedig nagy az ellenállás az új gépek támogatására.
Mielőtt ennek okaira kitérnénk, nézzünk rá egy pillanatra a világtérképre, miért méri a magyar politika ct-ben az egészségügyi ellátás elérhetőségét. Egyrészt azért, mert a világban is ezt teszik. Egyelőre 2016-ig vannak nemzetközi adatok, akkor Magyarországon egymillió lakosra kilenc ct jutott az Eurostat szerint. (Az egészségbiztosító 2018-as adatai szerint azóta sem változott érdemben ez a szám.)
Mondhatjuk, hogy Nagy-Britannia szintjén állunk, nincs miért aggódnunk. Az előző igaz is, de a britek messze lemaradnak – velünk együtt – a világ mögött. Hogy éreztessük, mennyire, Romániában tizenhárom ct jut egymillió lakosra, néggyel több, mint nálunk vagy a brit szigeteken. A cseheknél tizenhat, a szlovákoknál és a lengyeleknél tizenhét ct jut egymillió lakosra. Ugyanakkor az elvégzett vizsgálatok számában már nem vagyunk annyira leszakadva: ugyan itt is az átlagos szint alatt vagyunk, de négyszer annyi vizsgálatot végzünk, mint a románok és a lengyelek, és a csehek is mögöttünk vannak. A szlovákok viszont nem, ők jóval előttünk.
De mi a csudának ennyi ct világban? A „számítógépes szeletelő” egyre olcsóbb, az egészségügy ezért egyre több mindenre használja. Egyes fejlett országokban ma már a tüdőszűrést is ct-vel végzik, mert jobb eredménnyel mutatja meg a daganatokat, mint a röntgen. A ct bevonult a kardiológiai ellátásba, és egyre gyakrabban operálnak úgy az orvosok, hogy a műtőben is rendelkezésükre áll.
Az elmúlt két évben hat ct-befogadást sikerült azonosítanunk Magyarországon: mind indokolt volt szakmailag, a legtöbb berendezést onkológiai és szívgyógyászati célra vásárolták, hármat vidéken és hármat a fővárosban üzemeltek be. Voltak tehát ügyes polgármesterek, kórházigazgatók, akiknek sikerült pénzt szerezniük a gépek beszerzésére és működtetésére is. Ám, hogy a szegénység milyen pazarláshoz vezet, azt legjobban éppen a ct-k illusztrálják. Ezek a gépek ugyanis gyorsan elavulnak, ezért érdemes őket legalább napi 12 órában üzemeltetni. Ám például a törökbálinti tüdőgyógyintézet új gépe kényszerből „félgőzzel” megy, mert csak félpénzt kapott. Nem betegből van hiány: szegény az eklézsia. Veszprémben a kórház második ct-je 2015 decemberében érkezett meg, a 300 millió forintos berendezéstől a 4-5 hetes várólista rövidülését várták. Ám ők maguk is várólistán találták magukat: csak 2017 januárjában fogadta be eszközüket a biztosító.
Az egészségügy olyan prés alatt van, hogy ennél több nem jut a vizsgálatokra. Nem nehéz kiszámolni, miért: tavaly 55 milliárd forinttal kellett év végén az egészségügyi költségvetést kipótolni, hogy a kifizetetlen számlák ne temessék maguk alá a kórházakat.
A 2019-es költségvetésben mégis 30-50 milliárd forinttal kevesebbet terveztek, mint a 2018-asba. (A gyógyításra közvetlenül 30 milliárd a mínusz.) A politika ezek után felháborodott azon, hogy 2019 augusztus végén a kórházak 53 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát toltak maguk előtt, a tavalyi érték 121 százalékát. A pénzügyi tárca a kórházigazgatók leváltásával fenyeget. Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetője a Hungaromed szakkonferencián ennél szofisztikáltabb megfejtéssel állt elő: kórházi bérrobbanásról beszélt. A fővárosban egyes szakmákban a szakorvosok 15-18 ezer forintos órabért is elkérnek. Forrásaink is megerősítették ezt az információt, azt állítva: ma Budapesten nem ritka, hogy főigazgatók nem férnek be intézményük 20-30 legmagasabban díjazott munkatársa közé.
Így került a szigorúan szakmai ct-kérdés politikai térbe, kezdtek el önkormányzatok berendezéseket vásárolni és elámulni, hogy a ct-hiány ellenére a tb nem fogadja be őket. Egy-egy gép működtetése ugyanis akár százmillió feletti összegbe is kerülhet. A XIII. kerület háromszor igényelt tb-támogatást, mindháromszor elutasították, ez az oka annak, hogy az önkormányzat „átment tb-be”, és maga fizeti a költségeket.
A fideszes vezetésű V. kerület idén májusban vásárolt berendezéseket, éppen a választások előtt. A polgárok pedig a szórólapokon azt olvashatják, a kerület évi egy ct- és mr- vizsgálatot biztosít ingyenesen a helyben lakóknak, ha orvosi beutalóval rendelkeznek. A támogatáshoz kérvényt kell benyújtani a hivatalba. Tb-finanszírozás itt sincs, ám ez kevéssé terheli meg a Belvárost, lévén jóval kisebb a lakosságszáma.
Budapesten a Semmelweis Egyetem, az országos kardiológiai intézet és az onkológiai intézet kapott új ct-t, némelyiket elég szerényke finanszírozással.
Ha nem a bőrünkre menne, akár szórakoztató is lehetne: az állam egész védelmi rendszert dolgozott ki a ct-követelők ellen.
A finanszírozásról nem dönthet az egészségbiztosító, de még az egészségügyi államtitkár sem, sőt még az egészségügyért felelős miniszter szava is kevés ehhez: ellen kell jegyeznie a gazdasági miniszternek is.
Nyitókép (illusztráció): Sputnik/Aleksandr Kondratuk
