Itt a bizonyíték: kár Borkaira kenni, öt hónapja is ilyen eredmény született volna
A kormánypártiak egy része a Borkai-botránnyal magyarázza, hogy több fideszes nagyváros, kerület is elesett az önkormányzati voksoláson. Csakhogy a májusi EP-választás után közzétett „szuperelemzésünkben” a puszta tények és számok alapján előrevetítettük, hogy ez fog történni, ha összefog az ellenzék. Akkor azt írtuk: a legalább tízezres lélekszámú 167 település kétharmadában – 111 körzetben – kényszerülhet valódi versenyre a hatalmi blokk. Az október 13-i eredmények visszaigazolták várakozásainkat; éppen 111 város alakult valódi küzdőtérré, s 56 helyen tarolt „csont nélkül” a Fidesz. Nem vagyunk jósok, csak előbb hittünk az uniós szavazás nagymintás adatainak, mint a kismintás közvélemény-kutatásoknak.
A Válasz Online hosszú választási sorozatot zár ezzel az újabb települési szintű elemzéssel. Szűk öt hónapja, az európai parlamenti voksolás tényadatait felhasználva gyártottunk először országos politikai kalauzt. Abból indultunk ki, hogy az uniós erőpróba „belhatalmi” szempontból egy – az őszi helyhatósági viadal elé időzített – nagymintás közvéleménykutatásként is felfogható. Hiszen a bő 43 százalékos májusi részvétel erősen közelít az önkormányzati voksolásokon szokásos arányokhoz (2010-ben 46,6, négy évvel később 44,3, idén október 13-án pedig végül 48,58 százaléknyian szavaztak).
Úgy kezdtük tehát a munkát, hogy kikerestük a Központi Statisztikai Hivatal 2018-as népességnyilvántartásából a tízezres lélekszámúnál nagyobb településeket, majd az érintett városokhoz, fővárosi kerületekhez hozzárendeltük a május 26-i uniós választási adatokat. Azért használtuk a tízezres lakosságszámot, mert az ennél kisebb helyeken ritkán értelmeződik pártversenyként egy-egy önkormányzati szavazás – sokkal gyakoribb a függetlenek csatája.
Egyik legelső észlelésünk az volt, hogy miközben a Fidesz az EP-választáson közel 53 százalékos országos eredményt ért el, az általunk megvizsgált 167 település kétharmadában, 111 helyen ennél gyengében szerepelt. Másképpen fogalmazva: a legalább tízezer fős városok döntő többségében az akkor még csak elképzelt összellenzéki polgármesterjelölt valós alternatívaként pozicionálhatta magát az önkormányzati kampányban.
A következő térképpel a jelöltállítás szeptemberi lezárulta után rukkoltunk elő. Ebből a kutatásból derült ki például, hogy hiába erőltette a kormánypárti sajtó a széteséses teóriát – amely szerint a Jobbiktól a DK-ig érő oldalon teljes a káosz, a cirkusz, nincs is igazi együttműködés –, ebből lényegében egy szó sem volt igaz. Az egységesülő ellenzék a 167 érintett városból 120-ban „felment a pályára”, igyekezett esélyesnek látszó közös polgármesterjelölteket állítani. Mind világosabbá vált tehát, hogy ha ez a Fidesz-kritikus pártkoalíció most októberben sem győz legalább a nagyobb települések meghatározó hányadában, akkor – belátható időn belül – már sohasem fog.
Aztán egy újabb elemzésben igyekeztünk még alaposabbak lenni. A polgármesterjelölti átvilágítás után egészen az egyéni önkormányzati jelöltekig „lefúrtunk”, hogy lássuk, tényleg sikerült-e kivitelezni a Nagy Ellenzéki Összeborulást. Azért mentünk mélyebbre a városvezetői szint vizsgálatánál, mert feltételeztük: a bejáratott kormánypárti polgármestereket nehezebben cseréli le a nép, mint a többnyire ismeretlen egyéni képviselőket. Vagyis, mint írtuk, a voksolás igazi mércéje a helyi testületek összetétele lesz, és akár tömegesen előfordulhat, hogy miközben a főnök marad a helyén, alatta ellenzékivé válik a többség.
Egy biztos: hosszú évek óta ez az önkormányzati ütközet volt az első olyan szavazás, ahol a városok zömében ki-ki harcot folytatott a kormányoldal és az egységes ellenzék. Még a választások előtt leszögeztük tehát: október 13-án mindenképp vége lesz a centrális erőtérnek – és nagyon más jön helyette. Vagy azért szűnik meg, mert a periférián sem marad érdeminek látszó ellenfél, vagy azért, mert a központ újra erős versenytársat kap maga mellé, azaz újra kétosztatúvá válik a politikai erőtér.
A múlt vasárnapi választás után ismét „elővettük”, majd az alábbi táblázatba rendeztük a jól bejáratott 167 településünket. Az eredmény: 67 olyan helyszín akadt, ahol ellenzéki – vagy legalábbis nem deklaráltan kormánypárti – polgármestert és testületi többséget választottak. További 14 körzetben (négy budapesti kerület mellett például Szekszárdon, Komlón, Szolnokon és Nagykanizsán) a kormánypárti vezető ellenzéki dominanciájú testületet kapott maga mellé, három városban viszont fordított a helyzet: a hatalommal szemben győztes polgármesterek „alá” fideszes többség szerveződött. Utóbbi csoportba tartozik Mohács, ahol kizárólag azért nyerhetett az MSZP-s kihívó, mert a szavazás előtt meghalt az esélyes fideszes jelölt. Ha utóbbit nem számítjuk, akkor is igaz, hogy
a 167 legnagyobb város (majdnem) felében – így vagy úgy – diadalmaskodni tudott az ellenzék. Ráadásul van még 27 olyan helyszín, ahol a fideszes polgármester relatíve szoros küzdelemben, 53 százalékosnál alacsonyabb támogatottsággal győzött – és „mindössze” 56 településen tartolt egyértelműen Orbán Viktor pártja.
Mindez tehát azt jelenti, hogy végül 111 körzet alakult valódi küzdőtérré október 13-án; ez a szám pedig megegyezik az előzetes jóslatunkkal. (A májusi és a mostani 111-es csoport természetesen nem egy az egyben, csak 85 százalékban áll ugyanazokból a városokból, hiszen az ellenzéki összefogás vagy éppen a kormánypárti jelöltállítás „minősége” csekély mértékben torzította az előzetes várakozásokat.)
Ami ennél is lényegesebb: míg az önkormányzati választások előtt a kormányoldali gondolkodók közül sokan „felségsértésként” azonosították, hogy a centrális erőtér végéről bátorkodtunk írni, ma már Bayer Zsoltéktól Kósa Lajosig mindenki erről, illetve a kétosztatú politikai korszak beköszöntéről értekezik. Meg persze arról, hogy a relatív Fidesz-bukásban óriási szerepe volt a Borkai Zsolt körüli szexbotránynak. A károkozásnak külön neve is van: a kormányszóvivő szerint a belső értékelő fórumaikon a legtöbbször elhangzott kifejezés az, hogy „Borkai-faktor”:
Nos, ez utóbbi tétel legfeljebb kifogáskeresésnek jó, a tényszámok ugyanis azt mutatják, hogy például
a fővárosi kerületek többségében (Pokorni Zoltán hegyvidéki zónáját leszámítva) pontosan ugyanúgy viselkedtek a választók idén májusban, mint most.
A XI. kerületben a Fidesz-lista 26 023 szavazatot kapott öt hónapja, a most leköszönő kormánypárti polgármester, Hoffmann Tamás pedig 26 854-et – mindezt körülbelül ugyanolyan (52,5 és 51,5 százalékos) részvétel mellett. Mindeközben ugyanitt az ellenzéki koalíciót alkotó pártok EP-szavazatainak összege 31 676 volt, miközben győztes polgármesterjelöltjük, László Imre 31 411 darab közös voksot gyűjtött. Az I., a II. vagy épp a XVIII. kerületben ugyanígy evidenciának tűnt – legalábbis a minden közvélemény-kutatásnál pontosabb uniós választási eredmények alapján –, hogy nemigen nyerhet a Fidesz, de Pécsett, Miskolcon és a Fidesz által elveszített nagyvárosok többségében szintén ez volt a helyzet.
Nem állítjuk persze, hogy a Borkai-ügy nem tartott távol az urnától néhány kiábrándulófélben lévő Fidesz-szavazót, illetve nem „pörgetett be” valamennyi, májusban még inaktív ellenzékit. Abban viszont egészen biztosak vagyunk, hogy az adatok felől nézve a 2019-es önkormányzati választás nem hozott nagy meglepetést. Legfeljebb azok számára, akik a szemük helyett a vágyvezérelt közvélemény-kutatóknak hittek.
×××
A legalább tízezres lélekszámú települések politikai térképe az önkormányzati választások után
(város, megválasztott polgármester, szavazati arány, új képviselőtestületek összetétele)
I. Az a 67 hely, ahol nem kormánypárti polgármestert és testületeket választottak
Dorog: Tittmann János (független), 100%; 1 kormánypárti, 1 DK, 1 civil, 9 független
Budapest XIII.: Tóth József (összellenzéki), 81,89%; 6 kormánypárti, 16 ellenzéki
Gyomaendrőd: Toldi Balázs (független) 78,82%; 4 kormánypárti, 8 civil
Veresegyház: Pásztor Béla (független), 75,53%; 1 kormánypárti, 1 DK, 9 civil, 1 független
Kazincbarcika: Szitka Péter (összellenzéki), 73,98%; 3 kormánypárti, 12 ellenzéki
Budaörs: Wittinghoff Tamás (összellenzéki), 71,65%; 3 kormánypárti, 11 ellenzéki, 1 civil
Oroszlány: Lazók Zoltán (összellenzéki), 69,29%; 4 kormánypárti, 8 ellenzéki
Abony: Pető Zsolt (civil), 69,17%; 3 kormánypárti, 9 civil
Tapolca: Dobó Zoltán (összellenzéki), 68,24%; 3 kormánypárti, 9 ellenzéki
Tiszaújváros: Fülöp György (MSZP), 67,96%; 3 kormánypárti, 8 ellenzéki
Gyömrő: Gyenes Levente (civil), 67,31%; 1 kormánypárti, 1 ellenzéki, 9 civil
Szigethalom: Fáki László (összellenzéki), 66,54%; 3 kormánypárti, 9 ellenzéki
Nyírbátor: Máté Antal (összellenzéki), 66,48%; 4 kormánypárti, 8 ellenzéki
Pomáz: Leidinger István (összellenzéki), 66,24%; 3 kormánypárti, 8 ellenzéki
Ajka: Schwartz Béla (összellenzéki), 64,93%; 5 kormánypárti, 10 ellenzéki
Balmazújváros: Hegedüs Péter (összellenzéki), 64,66%; 4 kormánypárti, 8 ellenzéki
Szigetvár: Vass Péter (összellenzéki), 64,51%; 4 kormánypárti, 8 ellenzéki
Celldömölk: Fehér László (összellenzéki), 63,10%; 4 kormánypárti, 7 ellenzéki
Hatvan: Horváth Richárd (független), 61,61%; 3 kormánypárti, 1 ellenzéki, 7 civil
Szeged: Botka László (összellenzéki), 60,56%; 9 kormánypárti, 19 ellenzéki, 1 civil
Budapest XIX.: Gajda Péter (összellenzéki), 58,58%; 5 kormánypárti, 12 ellenzéki
Budapest IX.: Baranyi Krisztina (összellenzéki), 57,53%; 5 kormánypárti, 12 ellenzéki, 1 civil
Budapest VI.: Soproni Tamás (összellenzéki), 57,49%; 4 kormánypárti, 11 ellenzéki
Hódmezővásárhely: Márki-Zay Péter (összellenzéki), 57,30%; 5 kormánypárti, 10 ellenzéki
Dunaújváros: Pintér Tamás (összellenzéki), 56,36%; 4 kormánypárti, 11 ellenzéki,
Ózd: Janiczak Dávid (összellenzéki), 55,81%; 5 kormánypárti, 10 ellenzéki
Budapest XV.: Németh Angéla (összellenzéki), 54,96%; 5 kormánypárti, 15 ellenzéki, 1 MKKP
Miskolc: Veres Pál (összellenzéki), 54,80%; 10 kormánypárti, 16 ellenzéki, 1 civil, 1 Mi Hazánk
Szentendre: Fülöp Zsolt (összellenzéki), 54,55%; 4 kormánypárti, 11 ellenzéki
Salgótarján: Fekete Zsolt (összellenzéki), 54,25%; 5 kormánypárti, 10 ellenzéki
Nagyatád: Ormai István (civil), 53,82%; 3 kormánypárti, 1 ellenzéki, 6 civil, 1 független
Siófok: Lengyel Róbert (összellenzéki), 53,33%; 4 kormánypárti, 7 ellenzéki, 1 független
Pécs: Péterffy Attila (összellenzéki), 53,15%; 7 kormánypárti, 18 ellenzéki, 1 LMP
Isaszeg: Hatvani Miklós (civil), 52,76%; 5 kormánypárti, 2 ellenzéki, 5 civil
Budapest II.: Örsi Gergely (összellenzéki), 52,66%; 8 kormánypárti, 12 ellenzéki, 1 MKKP
Albertirsa: Fazekas László (független), 51,33%; 1 kormánypárti, 9 civil, 2 független
Budapest XVIII.: Szaniszló Sándor (összellenzéki), 51,02%; 8 kormánypárti, 13 ellenzéki
BUDAPEST, teljes: Karácsony Gergely (összellenzéki), 50,86%; 15 kormánypárti, 18 ellenzéki
Szentes: Szabó Zoltán Ferenc (összellenzéki), 50,60%; 3 kormánypárti, 11 ellenzéki, 1 civil
Budapest XI.: László Imre (összellenzéki), 50,52%; 7 kormánypárti, 17 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Budapest IV.: Déri Tibor (összellenzéki), 50,50%; 6 kormánypárti, 15 ellenzéki
Budakalász: Göbl Richárd (civil), 50,45%; 3 kormánypárti, 9 civil
Budapest III.: Kiss László (összellenzéki), 50,42%; 6 kormánypárti, 16 ellenzéki
Marcali: Sütő László (összellenzéki), 50,39%; 4 kormánypárti, 8 ellenzéki
Budapest XIV.: Horváth Csaba (összellenzéki), 50,33%; 4 kormánypárti, 16 ellenzéki, 1 civil, 1 MKKP
Érd: Csőzik László (összellenzéki), 49,80%; 6 kormánypárti, 11 ellenzéki, 1 civil
Budapest VIII.: Pikó András (összellenzéki), 49,60%; 6 kormánypárti, 12 ellenzéki
Baja: Nyirati Klára (összellenzéki), 49,41%; 6 kormánypárti, 9 ellenzéki
Göd: Balogh Csaba (összellenzéki), 49,40%; 4 kormánypárti, 8 ellenzéki
Tatabánya: Szücsné Posztovics Ilona (összellenzéki), 49,18%; 8 kormánypárti, 9 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Szombathely: Nemény András (összellenzéki), 48,82%; 8 kormánypárti, 11 ellenzéki, 1 független, 1 civil
Budapest I.: V. Naszályi Márta (összellenzéki), 48,31%; 5 kormánypárti, 10 ellenzéki
Budapest VII.: Niedermüller Péter (összellenzéki), 47,90%; 3 kormánypárti, 9 ellenzéki, 2 független, 1 civil
Szigetszentmiklós: Nagy János (összellenzéki), 47,89%; 6 kormánypárti, 8 ellenzéki
Eger: Mirkóczki Ádám (összellenzéki), 47,60%; 6 kormánypárti, 10 ellenzéki, 1 civil, 1 Mi Hazánk
Gödöllő: Gémesi György (civil), 47,58%; 7 kormánypárti, 8 civil
Gyöngyös: Hiesz György (MSZP-DK), 47,26%; 5 kormánypárti, 10 ellenzéki
Tiszaföldvár: Hegedűs István (független), 45,49%; 5 kormánypárti, 2 ellenzéki, 3 civil, 2 független
Törökszentmiklós: Markót Imre (összellenzéki), 45,12%; 5 kormánypárti, 6 ellenzéki
Sajószentpéter: Faragó Péter (MSZP-DK), 44,23%; 3 kormánypárti, 4 ellenzéki, 3 független, 1 civil
Pilisvörösvár: Fetter Ádám (civil), 42,85%; 1 kormánypárti, 11 civil
Jászberény: Budai Lóránt (összellenzéki), 42,63%; 7 kormánypárti, 7 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Vác: Matkovich Ilona (összellenzéki), 41,25%; 4 kormánypárti, 10 ellenzéki, 1 civil
Ráckeve: Vereckei Zoltán (civil), 41,15%; 3 kormánypárti, 8 civil, 1 DK
Püspökladány: Tóth Lajos (független), 40,64%; 6 kormánypárti, 4 független, 1 Jobbik, 1 civil
Pécel: Horváth Tibor (civil), 38,03%; 2 kormánypárti, 8 civil, 2 független
Diósd: Spéth Géza (civil), 33,16%; 5 kormánypárti, 2 ellenzéki, 4 civil
II. Az a 14 hely, ahol Fidesz-támogatottként határozta meg magát (akár függetlenként) a polgármester, de a képviselőtestületben nem lett kormánypárti többség
Hajdúnánás: Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz-KDNP), 100%; 6 kormánypárti, 6 ellenzéki
Üllő: Kissné Szabó Katalin (független), 57,18%; 4 kormánypárti, 3 ellenzéki, 2 független, 3 civil
Mezőtúr: Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), 55,84%; 6 kormánypárti, 6 ellenzéki
Csongrád: Bedő Tamás (független), 52,87%; 5 kormánypárti, 4 független, 2 civil, 1 Mi Hazánk
Lajosmizse: Basky András (Fidesz-KDNP), 52,59%; 6 kormánypárti, 6 ellenzéki
Törökbálint: Elek Sándor (Fidesz-KDNP), 52,14%; 5 kormánypárti, 1 MSZP, 6 civil
Budapest X.: D. Kovács Róbert (Fidesz-KDNP), 51,48%; 8 kormánypárti, 9 ellenzéki
Budapest XX.: Szabados Ákos (független), 51,37%; 5 kormánypárti, 13 ellenzéki
Komló: Polics József (Fidesz-KDNP), 50,72%; 5 kormánypárti, 7 ellenzéki
Szekszárd: Ács Rezső (Fidesz-KDNP), 49,77%; 7 kormánypárti, 8 ellenzéki
Nagykanizsa: Balogh László (Fidesz-KDNP), 49,30%; 7 kormánypárti, 8 ellenzéki
Budapest XXIII.: Bese Ferenc (független), 48,68%; 4 kormánypárti, 5 ellenzéki, 3 civil
Budapest XXII.: Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), 48,15%; 5 kormánypárti, 11 ellenzéki, 1 civil
Szolnok: Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), 47,80%; 8 kormánypárti, 10 ellenzéki
III. Az a 3 hely, ahol nem kormánypárti az új polgármester, viszont a testületben Fidesz-többség lett
Mohács: Csorbai Ferenc (MSZP), 100%; 8 kormánypárti, 4 ellenzéki
Cegléd: Csáky András (független), 52,25%; 9 kormánypárti, 6 ellenzéki
Pilis: Hajnal Csilla (független), 36,04%; 6 kormánypárti, 1 DK, 3 civil, 1 független
IV. Az a 27 hely, ahol az új fideszes polgármester relatíve szoros küzdelemben, 53 százaléknál alacsonyabb támogatottsággal nyert
Nyíregyháza: Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), 52,84%; 13 kormánypárti, 9 ellenzéki
Paks: Szabó Péter (Fidesz-KDNP), 52,58%; 7 kormánypárti, 5 ellenzéki
Budapest XXI.: Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), 52,54%; 9 kormánypárti, 8 ellenzéki, 1 civil
Budapest V.: Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), 52,49%; 10 kormánypárti, 5 ellenzéki
Budapest XVII.: Horváth Tamás (Fidesz-KDNP), 51,82%; 14 kormánypárti, 5 ellenzéki, 2 civil
Várpalota: Campanari-Talabér Márta (Fidesz-KDNP), 51,71%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Balassagyarmat: Csach Gábor (Fidesz-KDNP), 50,96%; 7 kormánypárti, 5 ellenzéki
Körmend: Bebes István (Fidesz-KDNP), 50,86%; 7 kormánypárti, 4 független, 1 Jobbik
Nagykőrös: Czira Szabolcs (Fidesz-KDNP), 50,56%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Nagykáta: Dorner Gábor (Fidesz-KDNP), 50,42%; 7 kormánypárti, 4 ellenzéki, 1 FKgP
Kecskemét: Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), 50,21%; 12 kormánypárti, 9 ellenzéki
Gárdony: Tóth István (Fidesz-KDNP), 49,33%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 független
Tököl: Hoffmann Pál (Fidesz-KDNP), 49,19%; 7 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 civil, 1 független
Biatorbágy: Tarjáni István (Fidesz-KDNP), 48,98%; 7 kormánypárti, 5 ellenzéki
Pápa: Áldozó Tamás (Fidesz-KDNP), 48,77%; 10 kormánypárti, 5 ellenzéki
Halásztelek: Szabó Tibor (Fidesz-KDNP), 48,72%; 6 kormánypárti, 5 ellenzéki
Békés: Kálmán Tibor (Fidesz-KDNP), 46,64%; 7 kormánypárti, 2 civil, 1 MSZP, 1 Mi Hazánk
Kőszeg: Básthy Béla (Fidesz-KDNP), 46,46%; 8 kormánypárti, 1 ellenzéki, 3 civil
Kalocsa: Filvig Géza (Fidesz-KDNP), 45,99%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 civil
Kistarcsa: Juhász István (Fidesz-KDNP), 44,50%; 7 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 független
Tolna: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP), 44,35%; 6 kormánypárti, 5 ellenzéki
Győr: Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), 44,33%; 16 kormánypárti, 4 ellenzéki, 3 civil
Orosháza: Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP), 42,55%; 9 kormánypárti, 5 ellenzéki
Mosonmagyaróvár: Árvay István (Fidesz-KDNP), 42,30%; 10 kormánypárti, 3 ellenzéki, 2 civil
Szarvas: Babák Mihály (Fidesz-KDNP), 41,90%; 8 kormánypárti, 1 ellenzéki, 2 civil, 1 független
Kerepes: Gyuricza László (Fidesz-KDNP), 35,71%; 8 kormánypárti, 1 ellenzéki, 3 civil
Fót: Vass György (Fidesz-KDNP), 29,73%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 civil
V. Az az 56 hely, ahol tarolt a kormányoldal
Dabas: Kőszegi Zoltán (Fidesz), 100%; 9 Fidesz, 3 KDNP
Monor: Darázsi Kálmán (Fidesz-KDNP), 100%; 9 kormánypárti, 1 DK, 2 civil
Kiskőrös: Domonyi László Mihály (Fidesz-KDNP), 100%; 9 kormánypárti, 1 Momentum, 2 civil
Balatonfüred: Bóka István (Fidesz-KDNP), 100%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Maglód: Tabányi Pál (független), 100%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Tiszakécske: Tóth János (Fidesz-KDNP), 100%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki
Kiskunfélegyháza: Csányi József (Fidesz-KDNP), 90,53%; 11 kormánypárti, 4 ellenzéki
Hajdúhadház: Csáfordi Dénes (Fidesz-KDNP), 78,95%; 8 kormánypárti, 2 civil, 1 Jobbik
Békéscsaba: Szarvas Péter (civil), 78,92%; 7 kormánypárti, 3 ellenzéki, 7 civil
Heves: Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP), 78,70%; 8 kormánypárti, 3 Jobbik
Vecsés: Szlahó Csaba (Fidesz-KDNP), 77,08%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki
Dunaharaszti: Szalay László (független), 76,75%; 5 kormánypárti, 5 civil, 1 ellenzéki, 1 független
Sátoraljaújhely: Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), 76,35%; 9 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Csorna: Bónáné Németh Katalin (Fidesz-KDNP), 74,78%; 9 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 civil
Kisvárda: Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP), 72,85%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Sárbogárd: Sükösd Tamás (Fidesz-KDNP), 71,69%; 7 kormánypárti, 2 DK, 1 civil, 1 független
Mezőkövesd: Fekete Zoltán (Fidesz-KDNP), 69,80%; 9 kormánypárti, 2 Mi Hazánk, 1 MSZP
Zalaegerszeg: Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), 69,69%; 13 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 Mi Hazánk, 1 civil
Gyál: Pápai Mihály (Fidesz-KDNP), 68,66%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Hajdúsámson: Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP), 68,25%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 MIÉP
Kiskunhalas: Fülöp Róbert (Fidesz-KDNP), 67,85%; 11 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Sárvár: Kondora István (Fidesz-KDNP), 67,54%; 7 kormánypárti, 4 ellenzéki
Makó: Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP), 67,37%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Kapuvár: Hámori György (Fidesz-KDNP), 67,28%; 9 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Karcag: Dobos László (Fidesz-KDNP), 67,23%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki
Komárom: Molnár Attila (Fidesz-KDNP), 66,76%; 7 kormánypárti, 2 ellenzéki, 2 civil, 1 független
Kiskunmajsa: Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP), 66,56%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Kisújszállás: Kecze István (Fidesz-KDNP), 66,14%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Tiszavasvári: Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP), 64,37%; 8 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 civil, 1 független
Százhalombatta: Vezér Mihály (civil), 64,31%; 3 kormánypárti, 4 civil, 2 ellenzéki, 2 független
Mátészalka: Hanusi Péter (Fidesz-KDNP), 62,95%; 8 kormánypárti, 4 ellenzéki
Debrecen: Papp László (Fidesz-KDNP), 61,77%; 24 kormánypárti, 7 ellenzéki, 2 civil
Hajdúböszörmény: Kiss Attila (Fidesz-KDNP), 61,65%; 11 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 Mi Hazánk, 1 civil
Dombóvár: Pintér Szilárd (Fidesz-KDNP), 61,55%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Mór: Fenyves Péter (Fidesz-KDNP), 61,25%; 9 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 Mi Hazánk
Hajdúszoboszló: Czeglédi Gyula (független), 61,06%; 8 kormánypárti, 2 ellenzéki, 2 civil
Székesfehérvár: Cser-Palkovics András (Fidesz), 60,84%; 14 kormánypárti, 4 ellenzéki, 2 független, 1 civil
Gyula: Görgényi Ernő, (Fidesz-KDNP), 60,38%; 9 kormánypárti, 2 ellenzéki, 3 civil
Budapest XII.: Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), 59,57%; 12 kormánypárti, 5 ellenzéki, 1 MKKP
Budakeszi: Győri Ottilia (Fidesz-KDNP), 58,49%; 7 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 civil
Esztergom: Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP), 58,28%; 11 kormánypárti, 2 ellenzéki, 2 civil
Budapest XVI.: Kovács Péter (Fidesz-KDNP), 57,42%; 10 kormánypárti, 6 ellenzéki, 1 civil
Tata: Michl József (Fidesz-KDNP), 57,38%; 8 kormánypárti, 4 ellenzéki
Bicske: Bálint Istvánné (Fidesz-KDNP), 56,94%; 9 kormánypárti, 3 ellenzéki
Újfehértó: Hosszú József (Fidesz-KDNP), 56,76%; 8 kormánypárti, 4 civil
Sopron: Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), 56,68%; 13 kormánypárti, 5 ellenzéki
Berettyóújfalu: Muraközi István (Fidesz-KDNP), 56,46%; 7 kormánypárti, 4 ellenzéki
Kaposvár: Szita Károly (Fidesz-KDNP), 56,43%; 13 kormánypárti, 4 ellenzéki, 1 civil
Dunakeszi: Dióssi Csaba (Fidesz-KDNP), 55,49%; 9 kormánypárti, 5 ellenzéki, 1 független
Tiszafüred: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP), 55,36%; 7 kormánypárti, 4 ellenzéki
Sárospatak: Aros János (Fidesz-KDNP), 55,17%; 6 kormánypárti, 4 ellenzéki, 1 civil
Veszprém: Porga Gyula (Fidesz-KDNP), 55,02%; 11 kormánypárti, 7 ellenzéki
Keszthely: Nagy Bálint (Fidesz-KDNP), 54,89%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki
Bátonyterenye: Nagy-Majdon József (Fidesz-KDNP), 54,34%; 9 kormánypárti, 2 ellenzéki, 1 civil
Barcs: Koós Csaba Tibor (Fidesz-KDNP), 53,95%; 8 kormánypárti, 2 Jobbik, 2 civil
Bonyhád: Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP), 53,58%; 8 kormánypárti, 3 ellenzéki, 1 független
Nyitókép: MTI
