„Szövetségeseink soraiban vannak nyugdíjazandó elemek” – Fekete-Győr a Válasz Online-nak
„Várjuk ki a végét! Még nem tudjuk, a DK képes lesz-e belátni az ordas nagy hibát, amelyet ebben az ügyben elkövetett” – mondja Fekete-Győr András Czeglédy Csaba megbízásaival kapcsolatban. A Momentum elnöke konkrét neveket is sorol az óbaloldal soraiból, akiknek jelöltségét pártja megfúrta, azt ugyanakkor elismeri, hogy száz százalékig nem tudnak megfelelni politikai identitásuknak a jelenlegi szövetségi rendszerben. Fekete-Győr elmagyarázza azt is, szerinte miért nem hazaárulás románt támogatni magyarral szemben. Interjú.
– Hazaárulónak látszani a semmiért… Megérte?
– Hazaárulóvá válni sosem éri meg, és soha nem is leszek az, legfeljebb a putyini Fidesz szemében. Orosz kémbank, orosz metrófelújítás, orosz hitel Paksra…
– Ön viszont a magyar jelölttel szemben románt támogatott a román elnökválasztási küzdelemben.
– Meglehetősen ironikusnak érzem a Fidesz részéről, amikor rajtam kérik számon az RMDSZ jelöltjének támogatását, miközben a Fidesz a rendszerváltás óta többször is megpróbálta tönkretenni az RMDSZ-t, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt formájában a neki megfelelő magyar politikusokra cserélje le őket.
– Ez miért is menti azt, hogy amikor egységes magyar politikai képviselet van Romániában, ön románt támogat a magyarral szemben?
– Nem az RMDSZ jelöltjével szemben támogattam Dan Barnát, a romániai Momentum jelöltjét. Meghívtak Kolozsvárra, ahol erdélyi dédnagyapám is oktatott. Magyarul mondtam beszédet. A lényege az volt, hogy bűnnek tartom, ha valaki figyelmen kívül hagyja a kisebbségek ügyét. Jogszabályokon alapuló, elvi egyetértés kell, hogy létrejöjjön kisebbségi kérdésben, és nem eseti adok-veszek alku, ahogy az eddig működött és jelenleg is működik. Baráti viszonyt ápolok többek között Eckstein-Kovács Péter korábbi kisebbségügyi miniszterrel vagy Bognár Zoltánnal, az RMDSZ szabadelvű tagozatának egykori vezetőjével. Ők mára elhagyták az RMDSZ-t, és az USR–PLUS-t is segítik a kisebbségpolitika formálásában.
– Nem tudta nem Kelemen Hunorral szemben támogatni Dan Barnát, hiszen ugyanazért a posztért mérkőztek.
– Ha az RMDSZ is meghívott volna, oda is elmentem volna. Elmondtam volna, hogy azok, akik meg akarják mutatni az erdélyi magyarság súlyát az elnökválasztáson, szavazzanak Hunorra!
Azok viszont, akik egy új, haladó szellemű, korrupcióellenes államfőt szeretnének, szavazzanak Dan Barnára! A választás után gratuláltam Kelemen Hunornak. Négy százalékos eredménye várakozáson felüli, szép teljesítmény. Bízom abban is, hogy az RMDSZ visszatér a Markó Béla-féle egyenlő távolságok és egyenlő közelségek politikájának útjára. Szívesen beszélgetnék az elképzeléseikről nemzetről, kisebbségpolitikáról, Magyarországról, Romániáról.
– Tényleg nem érzi?
– Mit?
– Hogy a nemzeti érdeket és identitást önnél simán felülírta a pártérdek. Merthogy a román indulóval egy pártcsaládban van.
– Ezek szerint másképpen látjuk a nemzeti érdeket. Korszerű, átlátható, Európa-párti Romániát szeretne teremteni az USR–PLUS, s ez minden ott élő magyarnak jól felfogott érdeke. Szerintünk az a magyar érdek, ha olyan progresszív pártokat támogatunk, akik nemcsak a Momentum ráhatásának köszönhetően, hanem saját világnézetük eredményeként is valós kisebbségvédelmi eredményeket tudnak majd elérni kormányról. Hogy ne csak papíron létezzen a kisebbségvédelem.
– Az USR–PLUS-nál nem létezik még papíron sem. Nincs kisebbségvédelmi programjuk, holott ön azt állította, hogy van, mégpedig magyarul.
– Azt állítottam, hogy magyar nyelvű programjuk van Romániáról, melynek Erdély is része. A kisebbségek védelméről többször is beszéltem velük, és komolyan is veszik. Abban viszont, hogy a kisebbségvédelmi programjuk is le van írva a programjukban, valóban tévedtem. De ez csak idő kérdése, a parlamenti választások jövő decemberben lesznek, s megerősítették nekem, hogy az USR–PLUS magyar tagozata dolgozik éppen rajta. Ezzel együtt úgy látom, hogy az USR–PLUS-nak jó esélye van román kormánypárttá válni jövőre, nekem pedig magyarországi politikusként, akinek a felmenői között számos erdélyi magyar van, az a feladatom, hogy érvényesítsem a magyar érdekeket és értékrendet ennél a pártszövetségnél.
– Ezért mondtuk, hogy hazaárulás lett ebből a semmiért. Merthogy Dan Barna még csak be sem jutott a második fordulóba.
– Nem jutott be. Van ilyen. Most már Klaus Iohannisnak kell drukkolni! Jártam egyébként korábban az RMDSZ-nél is, Porcsalmi Bálint ügyvezető elnökkel beszéltem hosszan. Én mindenesetre akkor megyek, ha hívnak.
– Ha ott jár, nem hívja el vacsorázni Kelemen Hunort?
– Karácsony Gergely és Molnár Gyula a tavalyi országgyűlési kampányban Erdélyben vacsorára invitálták Kelemen Hunort. Hiba volt. Ilyet nem csinálsz. Majd ő meghív, ha meg akar. Rossz vége is lett. Megalázta őket, elmondta, hogy nincs sok keresnivalójuk ott, az emberek ott a Fideszre fognak szavazni. A Markó Béla-féle politika lenne számomra rokonszenves, de ezt nem látom most.
Normális magyar kampányt akar? Menjen Erdélybe! | Válasz Online
Találtunk egy magyar politikust, aki képes arra, hogy egy egész napot töltsön együtt a sajtóval egy kisbuszba zárva, és nagy nyilvánosság előtt meg négyszemközt is válaszoljon bármilyen kérdésre. Igaz, ehhez Kolozsvárig kellett utaznunk, ahol megnéztük, hogy telik a magyar elnökjelölt, az RMDSZ-es Kelemen Hunor választási kampányának egy napja.
– Csodáljuk a finnyásságát.
– Na!
– Egyenlő távolságot hiányol az erdélyieknél, közben itthon egyáltalán nincs egyenlő távolságra, éppen pozícióba segített régi szocikat, gyurcsányistákat.
– Hogyhogy?
– Soroljuk? Kolber István, Czeglédy Csaba, Draskovics Tibor…
– A Momentum egyharmad arányban delegál tagokat a fővárosi bizottságokba, testületeke, önkormányzati cégekbe. Nem tudok felelősséget vállalni más pártok döntéseiért, csak a Momentumért. Egyes pártok a tűzzel játszanak, és mi oda is csapunk ott, ahol csak lehet, nem elfelejtve azt, hogy kormányozni is kell. A Momentum felállított egy fontossági sorrendet, az alapján haladunk. Szeretnénk rendszert váltani Magyarországon. A keleti, feudális Orbán-rendszert egy nyugati, korszerű, polgári rendszerre. Ehhez szövetségesekre van szükségünk. Szövetségeseink soraiban vannak nyugdíjazandó elemek. Ezeket nyugdíjazni kell. Az időzítés a kérdés csupán.
– Nem csupán nem nyugdíjaztak senkit, de a már eltűntek is kimásztak a politikai sírból. A holtak támadásához asszisztál.
– Az ellenzék rég nem látott sikerszériában van: Jászberény, Szekszárd, Komlón momentumos képviselő is bejutott vasárnap. Orrhosszal ugyan, de a legnépszerűbb ellenzéki párt a Momentum. Felelősségünk tehát nagy, hogy verjük az asztalt, ha problémát látunk. Meg is tesszük. Pesterzsébeten csakúgy, mint Zuglóban. Horváth Csabával mi közöltük elsőként, hogy ez az szmsz ebben a formában nem fog átmenni. Aztán a sajtó megírta, és Horváth vissza is vonta. A DK-s Czeglédy Csaba ügyében is a momentumos alpolgármesterek emelték fel a szavukat. Ezért is mondtam szövetségeseinknek, hogy szedjék magukat össze, változzanak velünk, vagy viszontlátásra, menjenek a politikából.
– Erre meg Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy csitt. Czeglédy Csaba pozícióba fog kerülni. Az történik, amit a DK akar.
– Várjuk ki a végét! Még nem tudjuk, a DK képes lesz-e belátni az ordas nagy hibát, amelyet ebben az ügyben elkövetett. Tudok jó pár példát említeni, amikor momentumosok kiszorítottak az önkormányzatokból vállalhatatlan figurákat.
– Még a választás előtt?
– Igen.
– Hallgatjuk.
– Hatvani Csaba, Terézváros. Soproni Tamás megmondta, hogy nem lehet rajta a listán. Nem is lett. Csepelen Szenteczky János járt ugyanígy. A helyi Momentumnak sok munkája volt benne.
Vannak itt skalpok szép számmal, csak sokan nem tudnak róluk. Mindig azokat vesszük észre, akik átjutottak a szűrőn, és ezzel nincs is semmi baj.
A választók széles tömegeit ezek az ügyek kevéssé érdeklik. Sajnos – teszem hozzá. Az az elvárás, hogy váltsuk le az Orbán-rendszert. Ezzel a nagyon jogos elvárással kell nekünk közös nevezőre hozni a saját politikai identitásunkat. Nehéz feladat, de sikeresen teljesítjük. Akkor is, ha mindkét szempontnak száz százalékig nem lehetséges egyszerre megfelelni. Most éppen az MSZP-sek és DK-sok szapulnak minket, amiért kétségbe mertük vonni Czeglédy Csaba megbízásának vállalhatóságát. Rendben. Legyen így. Mi ettől függetlenül is kétségbe vonjuk és nyomás alatt fogjuk tartani szövetségeseinket, ha vállalhatatlan döntéseket látunk náluk.
– Milyen eszközük is van ehhez?
– Több önkormányzatban mi vagyunk a mérleg nyelve. Nélkülünk nem tudnak fontos döntéseket hozni.
– Sokkal jobb pozícióba is lehetnének, ha nem az MSZP-s Molnár Zsolt dönti el, ki mit kapjon. Nem bánja, hogy nem tárgyalt keményebben?
– Nem. Mi ebből kihoztuk a maximumot. Az igaz, hogy a legtöbb helyen alulreprezentáltak vagyunk valós támogatottságunkhoz képest. Csakhogy a Momentum egy két éve formálódó szervezet, ahol az átlagéletkor 28 év.
– Tehát a 30 évével ön öregnek számít.
– Elképesztő, de igen. Sokan mindenesetre még nem tartanak ott, hogy polgármesterré vagy képviselővé váljanak. Öt év múlva más lesz a helyzet, de most abból főztünk, amink volt. És az sem kevés! Nem szabad mohónak lenni. Ami két év távlatából megvalósult eredeti céljainkból: a generációs mozgalom. Amikor 14 éves lányok odajönnek hozzám Kecskeméten azzal, hogy szelfizzünk egyet, aztán belépnek ifjúsági szervezetünkbe, a TizenX-be, az csodálatos, arra büszke vagyok.
Azt viszont be kellett látnunk, hogy egyszerre nem lehet a Fideszt és az óbaloldalt is leváltani.
Tegyük hozzá: ahogy megismertem a szereplőket, változott is a véleményem.
– A DK-ról?
– Is.
– Amennyiben?
– Kiderült, hogy ott is vannak szép számmal jót akaró, tisztességes politikusok.
– Csak a Fideszben nincsenek ilyenek?
– A Fideszben is vannak. Okosak és ügyesek biztosan. Talán még tisztességesek is akadnak náluk. Már csak meg kellene őket is ismerni! Gulyás Gergellyel vitatkoztam már sokat, decemberben újra vele fogok. Fürjes Balázzsal is a NOlimpia kapcsán. Mindketten okos, értelmes emberek, sajnálom, hogy a Fideszért a gerincüket is odaadták, de az ő döntésük, azzal én már nem tudok mit kezdeni. Ami engem illet, máshogy döntöttem, családi hátterem, szocializációm ellenére sem álltam be a Fideszbe, inkább létrehoztam egy új, nyugati elköteleződésű mozgalmat.
– ’22-ben ön és a DK jelöltje mérkőzik majd az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért?
– Láttunk már olyat a történelemben, hogy nem pártelnökök lettek miniszterelnök-jelöltek, hanem köztiszteletben álló pártonkívüliek. Bod-Péter Ákos is volt már jelölt.
– Néhány napig.
– De volt. Fontos látni, hogy az ellenzéki térfélen nem egy tábor van. Sok. Olyan ember kell az élére, aki képes összefogni ezeket. Integratív személyiségeket kell találni.
– Ön az?
– Nem tudom. Majd kiderül. Gyurcsány Ferenc mindenesetre tényszerűen nem az.
– Most lépett be a DK-ba Kálmán Olga!
– Ez a kérdés a jövő zenéje, és nem is szabad kizárólag az ellenzéki tábornak politizálni. A következő két és fél év feladata, hogy áttörjük a falat, amely a vidék Magyarországa és a Momentum között még húzódik.
– Időgépbe kerültünk! Mintha nyolc évvel ezelőtt hallgatnánk Schiffer Andrást az LMP feladatairól!
– Százalékosan már most is kétszer akkora a Momentum támogatottsága, mint az LMP-é valaha volt. Minden megyei közgyűlésben ott vagyunk. Az LMP első önkormányzati választása után a pártnak 41 önkormányzati képviselője lett. A mi első önkormányzatink most volt, 134 képviselővel zártunk. Kistelepüléseken, ahol indítottunk polgármesterjelöltet, a megyei listánkra minimum 20 százalékokat kaptunk. Ezek biztató adatok, a feladat tehát elvégezhető, az ajtó nyitva, csak venni kell a fáradságot, és be kell lépni rajta.
– A terjeszkedés másik módja, ha felszívnak ismert politikusokat. Botka Lászlóról és Szél Bernadettről már beszélt. Hadházy Ákosról is. Az ő lófaszos parlamenti akciója tetszett önnek?
– Róla nekem más jut eszembe. 700 ezer aláírást összegyűjtött az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért a szövetségeseivel, köztük a Momentummal. Továbbá megszámlálhatatlan korrupciós ügyeket adott át a közvéleménynek és a hatóságoknak.
– Szóval tetszett az a parlamenti akció?
– Elegánsnak nem mondanám. Persze én sem selyemkendővel nyúlok a politikához, a tűréshatárom ezért távolabb van, mint az átlagnak. Nekem belefér az ilyen akció, de megértem azt is, akinek nem. Ákossal mindenesetre értékközösséget alkotunk sokkal fontosabb kérdésekben. Szél Bernadettel is. Aktív, szorgalmas politikusok, jó velük közös akciókat szervezni és megcsinálni. Ha aztán az élet úgy hozza, hogy közös pártban is leszünk, nem lesz ellenemre.
– Karácsony Gergely átlépjen önökhöz?
– Karácsony Gergely a Városházán az egyik legemberibb viszonyt éppen Kerpel-Fronius Gáborral ápolja, én pedig kedvelem a párbeszédeseket…
– Az valódi párt?
– Azok az emberek, akik ott vannak, fontos munkát végeznek. Szabó Tímea, Tordai Bence, Kocsis-Cake Olivio…
– Ezt a munkát viszont végezhetnék a Momentumban is, nem?
– Hogyne, de nem szeretnék semmit sem sürgetni. Tiszteletben tartjuk más közösségek autonómiáját. Ha valamely párt hosszú időn át választó nélkül marad, le kell vonni a következtetéseket, ahogy azt az Együtt is megtette. Ma a Momentum tele van ex-együttesekkel.
– A Jobbiktól is szereztek szavazókat, ugye?
– A felmérések egyértelműen ezt mutatják.
– Ennek fényében aztán különösen érdekes, hogy románt támogatott magyarral szemben. Nem fél, hogy elveszti őket?
– Tabut döntöttem és kockázatot vállaltam, az igaz, de kitartok a döntés mellett. A 21. században megváltoznak a nemzeti érdekek az előző századhoz képest.
A jövő lesz a döntőbírám. Ha az USR–PLUS kormányozni fogja Romániát és a magyar kisebbségek helyzete javulni fog, akkor megérte meghozni azt az áldozatot, hogy most egy ideig a hazaárulózós propagandát kénytelen hallgatni fél Magyarország.
– Dan Barna tán megígérte önnek, hogy lesz székelyföldi autonómia, ha egyszer majd ők kormányoznak?
– Hasonló ígéretem a Progresszív Szlovákia elnökétől, Szlovákia vélhetően következő miniszterelnökétől van. Mégpedig az, hogy lehetővé teszik a kettős állampolgárságot a felvidéki magyarságnak.
– Tehát: a román jelölt ígért autonómiát?
– Nem. Én sem is akarok beleszólni az autonómiatörekvésekbe. Döntsenek arról az ott élő magyarok, székelyek. Én azért dolgozom, hogy jó kapcsolatban legyünk Románia jövendőbeli, fiatal és progresszív kormányával, és így érvényesítsük a kisebbségvédelmi programokat. Szerintem ez a magyar érdek.
– És Magyarország kormányával? Füstbomba-dobáló énje nem horgad fel a Karácsony Gergely által képviselt tárgyalós-békülős irányt látva?
– A fővárosban ez a helyes irány. A kormány most az asztal felett mosolyogva békülékenységet mutat. Ebből meg kell próbálni a legtöbbet kihozni Budapest javára.
Vannak persze kétségeim Orbán mosolyának őszinteségével kapcsolatban, számítok arra, hogy az asztal alatt rövidesen elindul a rugdosódás is. Átéltük az elmúlt kilenc évet.
Nem jellemző, hogy a helyi közösségek érdekét nézik akkor, amikor azokat az ellenzék vezeti. Hódmezővásárhelyen megpróbálták, Esztergomot sikerült is tönkretenniük. A főváros érdekében ugyanakkor meg kell próbálni szót érteni, rajtunk ez nem múlhat. Más kérdés, hogy ha sikerül véghez vinni a rendszerváltást, sokkal keményebb lépések híve leszek.
– Például?
– Például azt a bűnpártoló, ennélfogva bűnöző Polt Pétert, akit most újabb kilenc évre főügyésznek választottak, egészen máshova kellene tenni kilenc évre.
– Hova is?
– A pontos, higgadt megfogalmazás: bíróság elé.
– Mi a bűne?
– A magyar alaptörvény rendelkezéseit napi szinten sérti meg, Európa Bulgária utáni legkorruptabb országában nem működik vádhatóságként korrupciós ügyekben.
– Az esetleges rossz munkavégzés legfeljebb kirúgást von maga után jobb helyeken, nem bíróságot.
– Érdemes lesz majd megvizsgálni Polt Péter vagyoni helyzetét is. Ingatlanokat vásárol Balatonfüreden Borkai Zsolt ügyvédje mellett… Meglátjuk. A rendszerváltás után rendkívül fontos lesz, hogy a társadalom igazságérzete helyreálljon.
– Remekül helyre fog állni, amikor rögtön kinevezik majd legfőbb ügyésznek Draskovics Tibort.
– Draskovics Tibor soha az életben nem lesz legfőbb ügyész.
– Ki lenne jó a posztra?
– Szerintem például Ligeti Miklós, a Transparency International itthoni jogi igazgatója.
– Meg is van a cím! „Sorosistára cserélné Poltot a Momentum!”
– A miniszterelnök maga is sorosista, nemde? Az ellenzék nagy kérdése mindenesetre az lesz a következő két és fél évben, hogy a magyar államban, a magyar gazdaságban és a magyar médiában bekövetkező rendszerváltás milyen forgatókönyv szerint menjen végbe. Szép és jó dolog programokkal rendelkezni a közlekedéspolitikától az ifjúságpolitikán át a vidékfejlesztésig… Ezekkel már 2017 óta készen vagyunk, frissíteni kell már csak. Egészen más kihívás viszont az elszámoltatás kérdését nemcsak jogállami, de politikai és morális szempontok szerint is átgondolni. Ezzel adós az ellenzéki politika, ezt az adósságot pedig törleszteni kell. Mi, momentumosok törleszteni is fogjuk.
Fotók: Vörös Szabolcs
