Draskovics csak a jéghegy csúcsa: az MSZP, a DK és a Fidesz sem lépett túl a Puch–Simicska-modellen
Eddig senkinek nem szúrt szemet, hogy az önkormányzati választások után az MSZP olyan embereket is reaktivált a fővárosi vállalatokban, mint a Puch Lászlóról leválaszthatatlan Kardos Péter, illetve a Kuncze Gáborral sokáig szimbiózisban működő – a Tocsik-ügyben közvetve érintett – Kamarás Miklós. Persze nem csak az óbaloldal osztogatja pénztárnoki logikával a pozíciókat; összeállításunkból kiderül, hogy a Fidesz sem akarta öntisztításra használni a Simicska Lajosról való teátrális leválást. Karácsony Gergely előtt még ott az esély, hogy legalább az operatív cégirányítók kiválasztásakor szakítson a régi modellekkel. Úgy tudjuk, szakmai alapon akár két-három „tarlósista” csúcsvezető is a helyén maradhat, a BKK első embere pedig szinte biztosan a Vitézy-istállóból kerül majd ki.
„Ragaszkodunk a képzethez, hogy nem eleve kizárt a köz érdekében dolgozó, elsősorban szakmai felkészültség miatt megbízott tisztségviselő és közcégvezető” – írtuk első felindulásból, amikor kiderült, hogy az MSZP és DK részben kiszolgált politikusokat delegált a fővárosi tulajdonú cégekbe. És akkor még fel sem tűnt – sem nekünk, sem másnak –, hogy a BKV új igazgatósági elnöke az a régi Kamarás Miklós, aki már harminc éve is együtt motorozott Kuncze Gáborral, majd ÁPV-főnökként végigasszisztálta a nagy magyar privatizációs folyamatot, sőt még a Tocsik-perben is kénytelen volt tanúskodni.
Mindeddig azt sem vette észre senki, hogy a most a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) igazgatóságába menekített Kardos Péter nem más, mint a már elfeledettnek hitt Puch László MSZP-exkincstárnok bizalmas cégtársa.
És az sem szúrhatta ki a hírfogyasztó tömegek szemét, hogy a Draskovics Tibor–Szabó Zoltán–Lakos Imre által fémjelzett „friss” elit egy része már túl van néhány olyan botrányon, amelyet biztosan nem Orbán Viktor kreáltatott.
Például operatív nyomozásokon, feketepénzekről folyó beszélgetéseken, Hunvald-függőségen, fiktív munkavégzésen, vagyonnyilatkozati „hibákon” vagy épp Fidesz-kompatibilis bizniszeken – alábbi táblázatunkból egyebek mellett ez is kiderül.
Két héttel ezelőtti cikkünk után kétféle bírálatot kaptunk. A hithű fideszesek azt mondák, „na, ugye”, ami valószínűleg azt akarta jelenteni, hogy mi voltunk naivak, ha azt hittük, „ezek” mást is ismernek a rablólogikán kívül. A baloldallal rokonszenvezők viszont úgy fogalmaztak: mindig pártok delegáltak tagokat az állami és önkormányzati cégek igazgatóságaiba, felügyelőbizottságaiba, tehát nem kellene úgy tennünk, mintha ez tilos volna. Utóbbi érvhez csak annyit: ha egy gazdasági társaság politikai logika alapján működik, ha a fontos tisztségek a pártban szerzett érdemek alapján osztódnak ki, garantáltan nem érvényesül a hatékonyság–fejlődés–közjó „szentháromsága”.
A kritikátlan kormánypártiak figyelmébe pedig a következőket ajánljuk: 2010 után a Fidesz ugyan csökkentette a köztulajdonú társaságok díszpozícióinak számát, ám az állami, a magán- és a pártszféra összemosásának gyakorlata Simicska Lajos leválásával sem szűnt meg.
Sőt: az alábbi összeállításból az is kiolvasható, hogy a mai hatalom is részben „a bajtársakat nem hagyjuk az út szélén”, „az igazán hűségeseket duplán jutalmazzuk”, illetve „a NER tartóoszlopait vadászati lehetőségekhez segítjük” elvek mentén adományoz posztokat az arra érdemeseknek. Vagyis a gazdasági tisztségek betöltésének előfeltétele sok esetben nem a hibátlan pedigré, a rátermettség, a hatékonyságjavításra való képesség, nopláne a közjó szolgálata iránti olthatatlan vágy, hanem a párt főembereihez való közelség. A Fidesz tehát e tekintetben nem különb a bukott vagy botrányviselt embereit most újra előkapó régi baloldalnál. És ha Orbán Viktor 11. parancsolatról beszél – „Ne mondj rosszat a fideszes társadról!” –, az pontosan ugyanaz, mint amikor a DK ellenzéki „belső szolidaritásra” kéri a Momentumot a büntetőügyben elítélt és jelenleg is vádlott Czeglédy Csaba ügyében.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy egy adott vezetőnek – például a kormányfőnek vagy a főpolgármesternek – ne lehetne egy-egy beépített „szeme” a köztulajdonú vállalatoknál. Amennyiben például a Miniszterelnöki Kormányirodához tartozik a szerencsejátékok felügyelete, nyilván nem bűn, ha az ezt a szervezeti egységet vezető, saját politikai agendával nem rendelkező Biró Marcell egyben a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági elnöke. Ahogy az is helyénvaló, hogy Karácsony Gergely legszűkebb stábjának tagjai közül Tordai Csaba elnök lett a BFVK-nál, Gál J. Zoltán pedig beült a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) igazgatóságába. Az abnormális csak az, amikor a többi posztot nem gondos gazda módjára, hanem a Simicska–Puch-hagyomány, a 11., 12. vagy akárhányadik politikai parancsolat, illetve az úgynevezett pártszolidaritás alapján töltik fel.
Ebből az ördögi körből Karácsony Gergely elvileg még kitörhet, ha ígérete szerint valódi pályázatok útján találják majd meg a fővárosi cégek első számú vezetőit. Úgy tudjuk, ha pályázik, jó eséllyel vezérigazgató maradhat a Tordai által elnökölt fővárosi vagyonkezelőnél a Tarlós-korszakban kinevezett Barts J. Balázs.
Lehetséges továbbá, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. csúcsvezetésében sem lesz radikális változás, illetve a BKV-t irányító Bolla Tibornak is jók az esélyei a maradásra. Forrásaink szerint szintén egyértelmű, hogy a Budapesti Közlekedési Központ élére „Vitézy Dávid egyik embere kerülhet”.
A főpolgármester valamennyire azért az osztozkodó pártokat is igyekezett kordában tartani: akadtak például olyan igazgatósági-felügyelőbizottsági jelöltek, akiket kvázi megvétózott, eltanácsolt. Lakos Imrét pedig csak úgy engedte be a BVH igazgatóságába, hogy jelezte azt őt jelölő DK-nak, mindenképpen hatályban marad a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának azon passzusa, amely „a közgyűlés két ülése közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben” feljogosítja a városvezetőt a céges testületek tagjainak kirúgására.
×××
Így uralták el a politikai bizalmasok a fővárosi/állami gazdasági társaságok legfontosabb testületeit
Kirívó példák jobbról és balról
I. Korábbi kormány- és pártemberek, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Draskovics Tibor
– a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új igazgatósági elnöke a DK delegáltjaként
A rendszerváltozás előtt a Pénzügyminisztérium jogi főosztályát vezette, majd 1994-ben Békesi László, Bokros Lajos és Medgyessy Péter „mögött” volt közigazgatási államtitkár a tárcánál – titkárságát Dobrev Klára vezette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint folyt operatív eljárás is ellene 1996-ban – a Hézag fedőnevű akcióban a nyomozók azt vizsgálták, hogy pénzügyi államtitkárként hivatali hatalmával visszaélve próbálta-e mérsékelni egy olajcég bírságát. A különös körülmények között lezárt nyomozás nem akasztotta meg pályáját: a 2002-es váltás után először Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke lett, majd pénzügyminiszter – akit már Gyurcsány Ferenc mentett fel tisztségéből, mert állítólag félrevezette fontos nemzetgazdasági ügyekben. Mindezek ellenére Draskovics a talpára esett: először a Magyar Villamos Művek elnökeként funkcionált, majd Gyurcsány őt tette meg a kormányzati igazgatás összehangolásának tárca nélküli felelősévé, később igazságügyi és rendészeti miniszterré – e pozíciójában aztán tehetetlenül asszisztált a közbiztonság összeomlásához.
Kolber István
– a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
A rendszerváltás időszakában a Somogy Megyei Tanács VB törvényességi és jogi főosztályának vezetője volt, majd a megyei közgyűlés alelnöke, elnöke. A Gyurcsány-kormány hivatalba lépésekor a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri poszt lett az övé, később a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület területfejlesztésért felelős tagjaként, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként, illetve a taszári reptér fejlesztésének miniszterelnöki megbízottjaként vétette észre magát. Utóbbi minőségében Kína Európai Unión belüli logisztikai és ipari bázisát vizionálta Taszárra, de a projekt végül sokszorosan besült.
Kardos Péter
– a BFVK Zrt. új igazgatósági tagja a szocialisták delegáltjaként
Puch László hírhedt MSZP-expénztárnok egyik bizalmasa, illetve tulajdonostársa a pártnak máig dolgozó Hungaroholding Zrt.-ben. Korábban is voltak fővárosi céges pozíciói.
Katona Tamás
– a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a szocialisták delegáltjaként
A Horn-érában a Központi Statisztikai Hivatal elnökeként és a miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedett, Medgyessy Péter idején pedig a kormányfő kabinetfőnökeként működött. 2004 és 2010 között a pénzügyi igazgatásban dolgozott; volt a tárca politikai, illetve közigazgatási államtitkára, két és fél évig a Magyar Államkincstár elnöke, 2009-től egy évig ismét államtitkár. Kilenc éve Hagyó Miklós körzetében indult a parlamenti választásokon, majd 2014-től 2016-ig ő ült az MSZP pártigazgatói székében. A sajtóban meg is jelent egy hangfelvétel, melyen feketekasszáról, alkalmazottak fekete foglalkoztatásáról, titokzatos vállalkozóról beszélgetnek józsefvárosi szocialisták – Katona Tamás társaságában.
Szabó Zoltán
– a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. új felügyelőbizottsági tagja a DK delegáltjaként
Az első MSZP–SZDSZ-kormány idején a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztjáig jutott, majd 2002-ig erzsébetvárosi polgármesterként folytathatta. Utódja a büntetőeljárás alatt álló Hunvald György lett – akit egyebek mellett azzal vádolnak, hogy korlátlan telefonhasználatot biztosított Szabó számára.
Józsa István
– a Fővárosi Vízművek Zrt. új igazgatósági tagja a szocialisták delegáltjaként
Az MSZP korábbi országgyűlési képviselője korábban az ország első „nyugati típusú, minősített nukleáris szakértőjének” nevezte magát – miután a Fidesz azzal támadta, hogy cége 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi közpénzes megbízást kapott a Paksi Atomerőműtől.
Bollók Istvánné
– a BKV Zrt. új felügyelőbizottsági tagja a DK delegáltjaként
Budafok korábbi polgármestere – akit a Fidesz annak idején a lakásügyeivel támadott – a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés Platform budapesti ügyvivője is volt az MSZP-ben.
II. Korábbi SZDSZ-megbízottak, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Kamarás Miklós
– a BKV Zrt. új igazgatósági elnöke a szocialisták delegáltjaként
Már a rendszerváltás előtt foglalkoztatta a későbbi SZDSZ-elnök Kuncze Gábort az Építőgépgyártó Vállalat egyik leánycégénél, majd a felek üzlettársakká is váltak a könyveléssel foglalkozó Tallér Auditáló Kft.-ben. Kamarás Miklós a Horn-érában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese lett; 1997-ben a szervezet új igazgatósága a Tocsik-ügy lezárásaként – közvetett felelőssége miatt – anyagi szankciót alkalmazott vele szemben. 2002 és 2004 között az ÁPV első embereként folytathatta, később volt a Budapest Airport és a MÁV elnöke, illetve 2009–2010-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére. A 2010-es kormányváltásig bent ülhetett a Mol igazgatóságában, jelenleg pedig a Mol Petrolkémia Zrt. (leánykori nevén: Tiszai Vegyi Kombinát) felügyelőbizottságában biztosítanak helyet neki.
Bodnár Zoltán
– a BFVK Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a szocialisták delegáltjaként
A rendszerváltozás előtt az MSZMP Központi Bizottságának szakértőjeként talált kapcsolatot a nagypolitikához, később volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 2002-es kormányváltás után először az SZDSZ-es gazdasági tárca alá tartozó Nemzeti Autópálya Rt. vezére lett – ekkor a Kulcsár-botrány vétlennek minősített mellékszereplőjeként írt róla a sajtó –, majd az Eximbank élén folytatta pályáját. A 2014-es önkormányzati választáson a Magyar Liberális Párt budapesti főpolgármester-jelöltjeként indult – ezzel sok ellenzéki szerint a Fidesznek tett szolgálatot –, három éve pedig deklarálta, hogy kiszáll a pártpolitikából. Aztán most mégis elfogadta az MSZP felkérését a BFVK felügyelőbizottságának élére.
Lakos Imre
– a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
Az SZDSZ budapesti választmányának egykori elnökét, volt újbudai alpolgármestert ugyan a Kúria jogerősen felmentette a – Molnár Gyulával közös – hivatali visszaélés vádja alól, de a vagyonbevallásait rendre utólag kényszerült értelmezni, illetve az összeférhetetlenség határát súrolta, ahogy a családja eluralta a főváros döntéshozó és végrehajtó szerveit a Demszky-korszak végére.
Boruzs András
– a Fővárosi Vízművek Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
Az SZDSZ korábbi budapesti elnöke 2010-ben lett egycsapásra híres, amikor a BKV könyvvizsgálója arra a következtetésre jutott, hogy tényleges munkavégzés nélkül vehetett fel bért a közlekedési vállalattól. Boruzs jelenleg a Magyar Liberális Párt pártigazgatója, s idén augusztusban Fodor Gáborral közösen létrehozott egy céget is Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet Nonprofit Kft. néven.
III. A Fidesszel kapcsolatba hozott baloldaliak, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Czeglédy Gergő
– a BKK új felügyelőbizottsági tagja a szocilisták delegáltjaként
A Hagyó Miklós valamikori titkárságvezetőjeként jegyzett, nemrég óbudai alpolgármesterré is választott MSZP-s politikusról nemrég a Direkt36 írta meg, hogy mérnökcégeivel az elmúlt években több közbeszerzést is megnyert – ráadásul Fidesz-közeli potentátok társaságában. Czeglédy állítja: ő bizony a látszat ellenére nem kollaboráns, igenis keményen megküzdött az eredményeiért.
Élő Norbert
– a BVH Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a DK delegáltjaként
A Pokorni Zoltán által most legyőzött XII. kerületi polgármesterjelölt a korábbi években hol a hegyvidéki, hol a kőbányai MSZP-t dominálta. Saját cégét, a Trend/Prognózis Zrt.-t Nagy Sándor volt szakszervezeti főtitkártól, egykori MSZMP KB-tagtól „örökölte”. Az Átlátszó tavaly a NER legnagyobb túlélői közé sorolta, mivel kis híján áron alul jutott ingatlanhoz az akkor még fideszes irányítású XI. kerületben. Noha Élő az önkormányzati választáson nem jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe, a DK külsős tagként őt tette meg a Tulajdonosi Bizottság alelnökévé is.
IV. Korábbi kormány- és pártemberek, akiket az állam céges tisztségekkel „kártalanít”
Németh Lászlóné
– az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, az Országos Dohányboltellátó Kft. felügyelőbizottsági tagja
A második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere annak idején Simicska Lajos bizalmasaként jutott a kabinetbe, majd Lázár János 2016-ig megtartotta nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárnak. Cégbírósági dokumentumok igazolják: bár a dohányboltellátó magánkézben van, ennek a cégnek a felügyelőbizottságába is a jelenleg a nemdohányzók védelméért miniszterelnöki biztosként felelő Lázár lobbizta be Némethnét.
Répássy Róbert
– a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági, illetve a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. felügyelőbizottsági tagja
Volt országgyűlési képviselő, illetve 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, majd 2015-ig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Hegmanné Nemes Sára
– a Magyar Posta Zrt. igazgatósági elnöke
Szolnok korábbi fideszes alpolgármestere, 2010 és 2011 között az Orbán-kormány fejlesztési tárcájánál a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár, majd ugyanitt vagyonpolitikáért felelős államtitkár.
Papcsák Ferenc
– a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnöke, a Pannon Finance Zrt. igazgatósági elnöke, a Nyírségi Erdészeti (Nyírerdő) Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A második Orbán-kormány megalakulása után elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezték ki, majd egy ciklusra polgármester lett Zuglóban.
Varga István
– a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. igazgatósági és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottsági tagja
Korábban MDF-es, majd 2014-ig fideszes országgyűlési képviselő volt; egy tévés interjú miatt ez év elején le kellett mondania a fideszes médiaholding elnöki tisztségéről – állami céges pozícióit viszont megtarthatta.
Galambos Dénes
– a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatósági tagja
Az előző ciklusban dunaújvárosi fideszes országgyűlési képviselő; 2018-ban a jobbikos Pintér Tamás ellen alulmaradt a választáson.
Bohács Zsolt
– az MFB Zrt. igazgatósági és a Magyar Követeléskezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A 2010–2014-es ciklusban Csongrád megyei fideszes parlamenti képviselő.
Balczó Barnabás
– a Magyar Posta Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, az Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. igazgatósági tagja
Lázár János korábbi kabinetfőnöke a Miniszterelnökségen.
V. Jelenlegi csúcsvezetők, akiket a kormány még állami céges tisztségekkel is megjutalmaz
Guller Zoltán
– a Vértesi Erdészeti és Faipari (Vértesi Erdő) Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
Kiss-Hegyi Eszter
– az NKM Zrt. igazgatósági, a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára.
Lenkei Mirtill
– az MVM felügyelőbizottsági és az NKM Energia Zrt. igazgatósági tagja
Az egykori tévébemondó jelenleg a Rogán-felügyelet alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke.
Szentgyörgyvölgyi Péter
– a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., valamint a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. felügyelőbizottsági tagja
Belváros-Lipótváros polgármestereként Rogán Antal utódja.
VI. A NER tartóoszlopai, akiket a kormány még állami céges tisztségekkel is megjutalmaz
Kertész Balázs
– a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség igazgatótanácsának tagja az innovációs és technológiai miniszter delegáltjaként, továbbá tagja a társaság leányvállalataihoz (MMBF Földgáztároló Zrt., OPAL Szolgáltató Zrt.) tartozó igazgatóságoknak, valamint szintén igazgatósági tag a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-nél
Korábbi belvárosi képviselő, Rogán Antal rejtőzködő bizalmasa.
Vörös József
– a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője.
Vida József
– a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. igazgatósági tagja, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója.
Barna Zsolt
– az Ipoly Erdő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A Vida József-érdekkörbe tartozó TV2 Média csoport igazgatósági tagja, az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettese.
Sárhegyi Zoltán
– az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A nevét viselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda rendszeresen dolgozik az állam különféle érdekeltségeinek, valamint kormányközeli nagyvállalkozóknak. Sárhegyi Zoltán egyben a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
