Darázsfészekbe nyúltunk a Mága-üggyel, a vita folytatódik: „Mi a következő? A Kossuth-díj?”
Két darázsfészekbe is belenyúltunk keddi, a Mága Zoltán-jelenséget bemutató cikkünkkel, amelyre most az érintett válaszát és egy viszonválaszt is közlünk. A magyar sajtóban elsőként számoltunk be kedden a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) átalakításának tervéről is. Friss értesüléseink szerint mégsem szűnik meg az NKA, de valóban az a kör kapja meg, amelyről cikkünkben írtunk.
Zentai illetőségű művész telefonál, hogy megköszönje cikkünket, katolikus teológus ír hasonló szellemben és kikéri magának, hogy szakrális helyeket, templomokat tegyenek profán koncertek helyszínévé – a Mága-jelenségről szóló keddi cikkünk számunkra is meglepően sok és heves reakciót eredményezett.
A kormánypárt kérlelhetetlen kultúrharcosa például a cikkünkben megszólaló Fonó-vezetőnek rongyolt neki „Inkább tízezer Mága Zoltán, mint egy Horváth László!”-felkiáltással, sőt, Szakács Árpád szerint „Mága Zoltán minden magyar példaképe lehet”.
Az érintett maga is tollat ragadott, szerkesztőségünknek is megküldve válaszát. (Levelét változtatás nélkül lejjebb közöljük.)
„Őszintén kívánom azoknak a zenészeknek, a Dombosfeszt koncertszervezőjének és mindazoknak, akik információhiányukból, vagy más okból próbálnak engem negatív színben feltüntetni, hogy művészi teljesítményük alapján érdemeljék ki azt, hogy őket is meghívják a világ legrangosabb színpadjaira, és éljék át azt a felemelő érzést, amikor a világ legnagyobb művészeivel együtt a világ legjelentősebb zenei intézményeiben teltházas koncertet adhatnak, vagy éppen kis falvak templomaiban fogadhassák a boldogságtól sugárzó szegény családok semmihez nem fogható, mély érzésekkel teli köszönetnyilvánítását” – fogalmaz a szerkesztőségünk mellett a magyar sajtó egészének megküldött levelében Mága Zoltán.
A megszólított Dombos-alapító Horváth László a Válasz Online-hoz eljuttatott rövid reakcióját alább olvashatják.
„Mága Zoltán művészi teljesítménye alapján soha nem kaphat meghívást a világ legrangosabb színpadaira, legfeljebb bérelheti azokat. Itthon a Zeneakadémia vagy a Müpa színpadára sem teheti be a lábát (vannak még intézmények itthon, amelyek pénzzel nem vehetők be), de a külföld már enged a kísértésnek. Mága Zoltán Liszt-díja kapcsán is úgy mutogatott már egymásra Kásler miniszter és Fekete Péter államtitkár, mintha menekülnének eme értékvállalás pehelysúlyú terhe alól. Március 15-én vajon ki adja majd át a ranglétra következő stációján a Kossuth-díjat Mágának? (Vagy ki éri meg az eseményt egyáltalán?) Magyarország ennél talán tényleg többet érdemel.”
Mága-ügyi cikkünk a magyar sajtóban elsőként számolt be kedden arról is, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) óriási változások várhatók.
„A pályázatain évente szétosztott cirka 5 milliárd forintot a szóbeszéd szerint a jövőben egy törvénymódosítással már a nagy, kiemelt intézmények vezetői dobnák szét. Többek között Demeter Szilárd is. A részletekről későbbre remélünk tájékoztatást, egyelőre számunkra sem világos, melléküzemágban mégis hogyan lenne képes évi 12 ezer pályázatot véleményezni ő, vagy mondjuk Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója – a templomtorony-aládúcolástól a könnyűzenei támogatásokig mindent” – írtuk kedden.
Néhány órával cikkünk megjelenése után az Artportal szerzett egy tervezetet és írt arról, hogy a kormány januártól megszüntetheti az NKA-t. „A Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul” – reagált tegnap a minisztérium.
A Válasz Online friss értesülései szerint a jövő héten a parlament elé kerülő módosítás értelmében a változtatás lényege kettős lesz: egyrészt az NKA-t irányító „nagykuratórium” ezen túl az olyan kiemelt intézmények vezetőiből áll majd, amilyen a Nemzeti Színház és a Petőfi Irodalmi Múzeum, másrészt az egyes szakmai kuratóriumok elnöki székébe is ezen intézmények vezetői ülnek majd. Hogy az átalakításnak pontosan mi értelme egy olyan pályázati osztóhely esetében, amelyben a kormányzati vagy ahhoz kötődő szereplők eddig is kétharmados aránnyal képviseltették magukat (EMMI, MMA), a szakmai szervezetek egyharmados arányához képest, a döntésekhez pedig a miniszter aláírása kellett eddig is – nos, erre egyelőre nem kaptunk épkézláb magyarázatot.
×××
Tiszta vizet a pohárba! – Mága Zoltán válaszlevele
Tiszteletben tartom a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtó-, és szólásszabadságot, de azt gondolom, a tudatos félrevezetéssel szemben meg kell szólalnom és tiszta vizet kell öntenem a pohárba.
Tisztázzuk: eddig állami támogatást személyesen sohasem kaptam, és nem is kértem. Az újságcikkek által említett támogatást az a koncertszervező iroda kapta, mely – más előadóművészek mellett – az én koncertjeimet is szervezi, azzal a céllal, hogy 100 kárpát-medencei településen 100 templomban 100 különálló rendezvény keretében jótékonysági koncertet adjon. A hangulatkeltést célul kitűző cikkírók sajnos sosem gondolják végig, milyen költségei vannak egy nagyzenekari hangversenynek, és az ahhoz kapcsolódó feladatoknak. A 100 koncert során több mint ezer nagyszerű művész működött közre, köztük Kossuth-díjas művészek, a Nemzet Művészei, neves előadóművészek, énekkórusok, szimfonikus zenekar, kamarazenekar, zenészek, stb. A támogatás az ő tiszteletdíjaikat, a technikai költségeket, az utazási, logisztikai és egyéb szervezési költségeket fedezi. Hangsúlyoznom kell, hogy a mindenhol teltházas templomi koncertek bevételének jótékony célú felhasználásáról mindig a helyi szervezők döntenek. A koncertek során magánvagyonomból további 45 millió forinttal segítettem súlyos beteg gyermeknek, hátrányos helyzetben élő iskolásoknak vagy rászorulóknak.
Állami támogatás nélkül egy ilyen volumenű 100 állomásos koncertsorozatot lehetetlen megrendezni, ezért ezúton is köszönetet mondok az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy felkarolta ezt a világon is egyedülálló kezdeményezést, amelyen több mint százezren vehettek részt a Kárpát-medencében és élhették meg a magyarság összetartozásának érzését és a zene felemelő erejét.
Őszintén kívánom azoknak a zenészeknek, a Dombosfeszt koncertszervezőjének és mindazoknak, akik információhiányukból, vagy más okból próbálnak engem negatív színben feltüntetni, hogy művészi teljesítményük alapján érdemeljék ki azt, hogy őket is meghívják a világ legrangosabb színpadjaira, és éljék át azt a felemelő érzést, amikor a világ legnagyobb művészeivel együtt a világ legjelentősebb zenei intézményeiben teltházas koncertet adhatnak, vagy éppen kis falvak templomaiban fogadhassák a boldogságtól sugárzó szegény családok semmihez nem fogható, mély érzésekkel teli köszönetnyilvánítását.
Természetesen mindenkinek a véleményét tiszteletben tartom, de nem tudok, és nem is akarok mindenkinek megfelelni. Művészi munkámban, koncertjeimen a zenei irányzatok széles köre megtalálható, mert a klasszikus zenétől a popzenén át a népzenéig rendre szerepelnek műsoraimban. Ugyanis mindegyik műfaj része az egyetemes magyar kultúrának. Büszke vagyok arra, hogy kisgyermekként a világhírű Rajkó Zenekarban tanulhattam a legnagyobb prímásoktól, művészektől. Számomra ugyanazt a szakmai alázatot jelenti fellépni a New York-i Carnegie Hallban, a Los Angeles-i a Dolby Theaterben, a bécsi Musikvereinben, mint koncertet adni Magyarországon és a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, erdélyi kis falvak templomaiban.
Minden zenekarnak, művésznek azt kívánom, kapjon támogatást a művészete kiteljesítéséhez, hogy az egész magyarság javára kamatoztathassa művészi képességeit, és tegye ezt irigység,rosszindulat és mások besározása nélkül. A rosszindulatú megjegyzések és megalapozatlan kijelentések ellenére következetesen folytatom a karitatív missziómat a teljes Kárpát-medencében, hogy segítsem a magyarság megmaradását, a kultúra ápolását, a zene felemelő csodájának másokhoz való eljuttatását, a hátrányos helyzetben élő roma és nem roma családokat, valamint továbbra is támogatni tudjam a gyógyulásra várókat. Ha emiatt engem támadás ér, akkor azt örömmel vállalom!
Mága Zoltán