Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát
A Válasz Online megnyerte történetének első jogerős sajtóperét a magyar állami vérplazmakészletet külföldi partnerével megvásárló cég korábbi résztulajdonosa ellen. Triumfálnánk, ám közben az immár Bayerné dr. Matusovits Andrea által vezetett vérellátó újabb három évre eladta a nemzeti vérkészlet fontos részét. Nem írtak ki pályázatot, nem versenyeztettek újra, és nem adják ki a szerződést sem. Épp ellenkezőleg cselekedtek, mint amiért Bayer Zsolt kormánypárti publicista korábban piedesztálra emelte a vérellátó vezetését, benne saját feleségét. Az ügylet látható részéből közben az utolsó magyar szereplő is eltűnt, a cégek viszont számításaink szerint jócskán a világpiaci ár alatt jutnak az értékes anyaghoz. Így adják el a testünket áron alul – második rész.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint semmi törvénytelent nem tettünk, amikor megírtuk, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) akkori főigazgatója, Bayerné dr. Matusovits Andrea jelenlegi vezető és az állami vérplazmatender egyik nyertese, a Vascular Plazma Kft. korábbi tulajdonosai tanulmányaikat ugyanazon a szegedi orvosi karon végezték. Az sem ütközött törvénybe, amikor leírtuk: a pályázat eredménye az említett személyek egyetemi kötődésére és személyes ismeretségükre tekintettel alakult ki. Azt ugyanis éveken keresztül eredménytelennek nyilvánították, egészen addig, amíg az Octapharma nevű multi be nem vett egy magyar céget maga mellé – céget a szegedi ismerősökkel.
A jogerős ítélet a sajtóperben már novemberben megszületett, a hír közlésével viszont vártunk, mert szerettük volna az új állami vérplazmatender eredményével együtt nyilvánosságra hozni. Csakhogy: hiába járt le 2019. július 20-án az előző szerződés, nem hirdettek új tendert.
Mielőtt részletesen belemennénk, miért is égbekiáltó mindez, idézzük fel, mi történt az elmúlt években Magyarországon plazmaügyben. Nos, hazánk öt év alatt a világ vezető vérplazma-beszállítói közé emelkedett. Nálunk van a lakosságszámra vetített legtöbb plazmagyűjtő hely: minden 280 ezer emberre jut egy. 2014 őszéig mindössze négy működött, azóta 35-re nőtt a számuk. (A 36. a napokban nyílik Veszprémben.) Hat éve annyi plazmaállomás volt az egész országban, mint jelenleg Debrecenben. Annak ellenére történt nálunk üzleti robbanás, hogy
a törvények alapján Magyarországon nem lehet emberi szervet, szövetet pénzért vásárolni, csak az önkéntes vér- vagy plazmaadás költségét – például a kieső munkaidőt – szabad megtéríteni.
A kispénzű egyetemistáknak, a segélyből élőknek azonban komoly bevételt ígér, hogy jelenleg Csepelen 60 ezret, a fővárosi Lurdy-házban pedig 58 500 forintot lehet egy hónap alatt szakítani – legalábbis ezt ígérik a központok internetes hirdetései. A múltkori riportunkban felkeresett egyik központ jelenleg hétezer forint juttatást fizet alkalmanként, minden ötödikre pedig tízezer forintot, a másik pedig havi 95 ezer forintot is elérhetőnek tart. A plazmaadás nagyjából egy órát vesz igénybe, a hét-tízezer forintot egy olyan országban fizetik ki, ahol a középiskolai végzettséggel rendelkezők garantált órabére idén 1 211 forint. Korábbi riportunkban erről a szerintünk vitatható jelenségről írtunk, amikor kipróbáltuk a „plazmázást”, a jó pénzhez jutásnak ezt a gyorsan terjedő formáját.
Mostani cikkünk központi témája még nagyobb üzlet, amelynek során az ipar egy tételben, hatalmas mennyiségben szerzi be a plazmát az Országos Vérellátó Szolgálattól. A vérellátó ugyanis nem a levett vér egészét használja fel – optimális működés mellett is több tízezer kilogramm friss, fagyasztott plazma marad meg évente.
A halványsárga folyadék nem hulladék, hanem valódi kincs. Legértékesebb része az immunglobulin, amely drágább az aranynál.
A plazmaüzletág nagyságát jelzi, hogy az Egyesült Államok exportjának két százaléka származik ebből, a plazmavilágnak pedig még saját üzleti lapja is van. A készítmények és a plazma iránti kereslet évről évre nő, és feltartóztathatatlanul emelkedik a sárga folyadék ára is. Különösen az úgynevezett etikus plazmáé, vagyis az önzetlen segítségen alapuló véradóktól származóé, amilyen az OVSZ-é, mert a donorok ezért nem kapnak pénzt, nem szociális kényszerből cselekszenek, nem érdekük betegségük, kockázatos életmódjuk eltitkolása. Az etikus plazma Magyarországnak is fontos, ezért 2017-ig az volt a gyakorlat, hogy a korábbi állami tulajdonú gödöllői gyár, a HUMAN BioPlazma Kft. olasz tulajdonosának értékesítették azt, az üzem pedig magyar vérből készült gyógyszerrel látta el a hazai betegeket.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2015-ben viszont kimutatta, hogy baj van az Országos Vérellátó Szolgálat plazmaértékesítésével. A teljes egészében nyilvánosságra nem hozott jelentés szerint a vérellátónak emiatt „2008 és 2012 között 10,5 milliárd forint bevételkiesése keletkezett”. Tehát átlagosan 2,1 milliárd forint évente.
Érhető tehát, hogy a kormány úgy döntött, változtat ezen. Versenyeztetési eljárást írtak ki, de végül csak 2017-ben szerződtek a Vascular Plazma Kft. és az Octapharma kettősével. A szerződéseket kérésünkre azonban nem adta ki az Országos Vérellátó Szolgálat. Bayerné dr. Matusovits Andrea a régi iratról annyit közölt: „Tájékoztatom, hogy a szerződés adatai az OVSZ a honlapján a Közérdekű adatok menüpontban elérhetőek.” Az újról pedig annyit: „Újabb egyezség nem született. Az 1. pontban hivatkozott szerződés minden adatát a Közérdekű információk menüpont tartalmazza.”
Visszairányítottak tehát oda, ahonnan elindultunk, hiszen éppen ebből a két táblázatból jöttünk rá, hogy új megegyezés született. A „minden adat” mindenesetre azt tartalmazza, hogy 2019. július 1-jétől 2022. június 30-ig 78 eurós kilogrammonkénti térítési díjat fizet az Octapharma és a Vascular Kft. az OVSZ-nek. (Korábban 23 100 forint volt a szerződött ár, most tehát legalább 3000 forint a kilogrammonkénti növekmény, emellett biztonságosabb vírusszűrési eljárást is alkalmaznak. Valamennyit hoztak a világpiaci ártól való lemaradásban.)
A vérellátónak az előző üzlet megkötése óta új főigazgatója van, az addig helyettesként dolgozó Bayerné dr. Matusovits Andrea személyében. Miután a Magyar Narancs politikai kinevezésről írt, Bayer Zsolt publicista saját blogján a Fantasztikus hír a gennysajtóban! című írással támadott vissza. Nem a gyűlöleti részt idézzük fel: számunkra azok a mondatok érdekesek, amelyekkel Bayer szokatlanul objektív, sőt szakmai hangot üt meg, összefoglalva a 2017-es szerződés alapelveit. Azt írja, addig „az állam számára hátrányos rendszer működött az OVSZ-nél”, a vérellátótól „a verseny kizárásával, a piaci ár alatt szállította el a plazmát egy olasz tulajdonú cég”, és fejtegeti, milyen nagyra tartja, hogy ezzel sikerült szakítani az előző főigazgató alatt, amikor a felesége helyettesként dolgozott.
Most a Bayerné dr. Matusovits Andrea vezette intézmény éppen a publicista által nagyra tartott elvektől szakadt el és tért vissza a korábbi gyakorlathoz. 2019 nyara óta újabb verseny nélkül és megint piaci ár alatt szállítják el a plazmát, vagyis az történtik, amit Bayer úgy foglalt össze, hogy „az állam számára hátrányos rendszer működik az OVSZ-nél”.
(Illetve nem teljesen, mert addig állítólag nem volt szerződés, most meg van, csak éppen titkos még a módosítása is.)
A főigazgató lapunknak értelmetlen mondattal indokolja, miért nem volt versenyeztetés: „Az ajánlatkérésben és a szerződésben rögzített lehetőséggel, ami mindegyik ajánlattételre felkért, illetve ajánlatot tevő cég számára ismert volt, a szerződés féléves felmondási idővel meghosszabbításra került”. Azt tudjuk kihámozni ebből, hogy a hosszabbítás lehetősége a nyilvánosságra nem hozott eredeti szerződésben szerepelhet.
A plazmapiac robbanásszerű növekedése miatt persze kérdéses, hogy egy 2017-es árverseny milyen relevanciával bír majd 2022 júniusában – öt évvel később. Rákérdeztünk hát az OVSZ-nél, hogy milyen nagy nemzeti vérellátó szolgálatok tenderein elért ár alapján ítélték meg a jelenleg aktuális világpiaci árat. A következő válasz érkezett: „A friss fagyasztott plazma értékesítése a fenti jogszabály előírásának megfelelően a versenyeztetéssel elért legmagasabb áron történik.”
Akkor nézzük, hol tart közben a piac.
A már említett International Blood/Plasma News (IBPN) plazmaügyi szaklap szerint csak 2018-ban nyolc százalékkal emelkedett az európai plazma piaci ára. Az IBPN 2019. áprilisi számában azt írja, hogy
Európában a 24 órán belül fagyasztott, teljes szűrésen átesett plazma átlagosan 113 euróba kerül literenként. Emlékszünk, az OVSZ most 78 euróért számolja el kilogrammonként a Vascular-Octopharmának.
Nagy különbség, de hátha csak annyi a magyarázat, hogy az egyik árat literben, a másikat kilogrammban adják meg. A vérplazma lehetne éppen valami sűrű, higanyszerűen nehéz dolog is. De nem az, egy liter mindössze 1,03 kilogramm. Ha jól számolunk, egy kiló európai plazma világpiaci ára nagyjából 110 euró volt tavaly. Az OVSZ kilogrammonként 78 euróért adja, 32 euróval a világpiaci ár alatt.
A 2017-es szerződés – ahogy Bayer és a főigazgató is írta – a korábbihoz képest évi 450 millió forintot hozott a magyar államnak, amelyből világszínvonalú szűrővizsgálatokat tudtak végezni. Mindez jó hír, ám a KEHI-jelentés kétmilliárd forint feletti éves veszteséget említett még 2012-es áron. Tehát ez csak részsiker, egy új versenyeztetéssel – most már nagyobb üzleti gyakorlattal – lehetett volna hozni még a másfél milliárdos résen.
De nem, 2019 júliusától 2022 nyaráig megint ugyanaz a két cég, a Vascular Plazma és az Octopharma vásárolhatja fel a friss fagyasztott plazmát. Ugyanazok a szereplők tehát? Nem egészen.
A Vascular Plazma ugyanis 2017-ben a cégiratok szerint még magyar magánszemélyek tulajdona volt, a már említett, Szegeden végzett orvosoké. 2019 júliusában, a szerződésmódosítás hatályba lépésekor viszont már a Shire International Gmbh. a tulajdonos, majd novembertől a Baxalta Gmbh. Mindkettő a japán Takeda plazmamulti 100 százalékos leányvállalata.
A szerződésmódosítás titkolásának egyik oka lehet, hogy elfedjék, mióta lapul a Vascular páncélszekrényében a 2022 nyaráig szóló szerződés évi több tonna, kilogrammonként 20-30 euróval a jelenlegi világpiaci ár alá „versenyeztetett” etikus plazmáról. Magyarán, hogy a japánok páncélszekrényestül-szerződésestül vették-e meg a céget vagy sem.
Úgy lépett tehát hatályba az OVSZ nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, a magyar plazma közvetlenül két nagy multihoz kerül.
Így kellett lennie – ha csak nincs a titkos iratnak olyan még titkosabb passzusa, amely szerint a Vascular átruházhatja egy harmadik félre a szerződést. Ez nemzetstratégiai ágazatoknál példátlan lenne, Bayer Zsolt pedig egészen mélyről táplált indulatú publicisztikát tudna egy ilyen helyzetből kanyarítani. Mi ezt kihagyjuk, inkább a tényekről szeretnénk írni, ezért
panasszal fordulunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, amiért nem adták ki a szerződést és a módosítását.
Összefoglalva ugyanis jelenleg csupán ennyit tudhatunk:
- Tender nélkül ugyanaz a két cég kapta meg a vérplazma felvásárlásának jogát, az eredeti két év után most újabb három esztendőre.
- A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet szerint: „Az önkéntes teljes vér adásából származó ipari plazma a nemzeti önellátás szempontjából is értékelt, a versenyeztetéssel elért legmagasabb áron értékesíthető”. Verseny azonban nem volt, illetve igen, de csak 2017-ben.
- Az új ár magasabb a 2017-esnél, de így is messze a világpiaci alatti.
- A szerződés módosítása 2019 júliusában hatályba lépett. Nemcsak verseny nem volt, de közleményt sem adtak ki a nemzeti vérkészletet érintő hírről. A tenderkiírásra árgus szemekkel figyelő plazmacégek 2019 decemberében észlelték az OVSZ honlapján, hogy módosították a 2017-es és 2019-es szerződésekről szóló táblázatot. Az archivált anyagok között megtalált lista utolsó módosítása 2019. december 4-i.
- A szerződést és annak módosítását titkolják. Kérésünkre sem a 2017-es, sem a 2019-es dokumentumot nem adta ki az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója, Bayerné dr. Matusovits Andrea.
Frissítés: Bayer Zsolt cikkben válaszolt tényfeltárásunkra, melyre csütörtökön viszontválaszt közöltünk, itt olvasható.
Helyreigazítás: A valaszonline.hu internetes hírportálon 2020. február 18-án megjelent, »Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát« címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint nem ütközik törvénybe annak leírása: a vérplazma értékesítésére kiírt pályázat eredménye az Országos Vérellátó Szolgálat akkori főigazgatójának és a Vascular Plazma Kft. akkori tulajdonosainak egyetemi kötődésére és személyes ismeretségére tekintettel alakult ki. A valóság ezzel szemben az, hogy a jogerős ítélet szerint ilyen összefüggést a cikkben nem állítottunk.
