Ezer pedagógus arconrúgásáról
Ritkán írunk publicisztikát, de most úgy látjuk, a szótlanság is állásfoglalás lenne. Az egyházi iskolai pedagógusok kommunikációs arconrúgása új mérföldkő a fideszes erőpolitika dicstelen történetében. A minisztérium olyasmit üt, ami a legfontosabb kellene, hogy legyen. A pofon ezer (+n) pedagógus arca felé indult, de mindenkin csattan, aki ma polgárként gondol magára Magyarországon. Vélemény.
Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről címmel közölt vitairatot és alatta több mint ezer aláírást péntek reggel a pesti Piarista Gimnázium honlapja. Az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok a NAT-vita nyomán világossá teszik, hogy a magyar oktatás válságban van: méltatlan pedagógusbérek, túlzott óraterhek, tanárhiány, a pedagógusi szerep- és szemléletváltás feltételeinek fogyatékossága. A budapest.piarista.hu-n közölt állásfoglalás kitér a NAT-ra is, de határozottan nem ideológiai, hanem szakmai alapon, üdvözölve a helyenként megjelenő korszerű pedagógiai szemléletét, kritizálva az egyeztetés elmaradását, illetve a bevezetésre adott minimális időt.
A hatalmi kommunikáció válasza hamar érkezett, és lesújtóbb formáját hozta, mint valaha: a „szakminisztérium” pénteki közleménye szerint (1) az aláírásgyűjtés „aknamunka” és „nem a NAT-ról” szól, (2) az egész valójában „Gyurcsányék gépezetének” választási célú „adatgyűjtése”, (3) „a magyar pedagógusok munkaterhelése nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető, a tanár-diák arány az OECD átlagnál is kedvezőbb” és (4) abba a „számháborúba” a minisztérium bele sem megy, hogy „az aláírók száma hogyan viszonyul a pedagógusok 170 000 fős állományához”.
Propagandáról magyarra fordítva: a tanárok nemcsak ostobák, mivel nem tudják megkülönböztetni a gyurcsányista adatgyűjtést a petíciótól, de vakok is, hiszen képtelenek észrevenni jó dolgukat. „Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy!” És még kevesen is vannak, erről pedig mi sem tanúskodik jobban, mint a csendes többség bölcs hallgatása. Mindez egyben, a rémesen pongyola, elütésekkel terhelt minisztériumi közleményben, melyből tónusában hol az ötvenes évek pártsajtója („aknamunka”), hol a sértett házastárs vagdalkozása köszön vissza. A miniszterelnök január elején azt mondta, a kampánynak vége, két év kormányzati aprómunka következik. Lehet, hogy így lesz, de még itt minden elemében a Rogán Antal-féle kampányvonat zakatol.
A Lokál–Ripost szennylapok írnak úgy, ahogy a minisztérium több mint ezer egyházi iskolai tanárral beszél.
A budapesti Piarista Gimnázium, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a budapesti Szent Angéla iskola, a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium és még vagy tucatnyi intézmény pedagógusaival. Nem politikusokkal, hanem magyar polgárokkal, akik a NAT erényeit is elismerve osztották meg gondjaikat, mindennapi küzdelmeiket, dilemmáikat, kérve a választott politikusokat, hogy döntéseiknél mindezt vegyék figyelembe.
A minisztérium olyasmit üt, ami a legfontosabb kellene, hogy legyen. A pofon ezer (+n) pedagógus arca felé indult, de a polgári Magyarországon csattant. A tanárok közleménye ugyanis nem volt más, mint autonóm, magabíró, önmagukért és közösségükért felelősséget viselő polgárok hangja. Pontosan azért váltottunk rendszert 30 évvel ezelőtt, hogy ezt a hivatalosság részéről soha többé ne lehessen aknamunkának minősíteni.
Hogy ne lehessen kirúgni az Oktatási Hivatalnál betöltött állásából a másodállásban egyházi iskolában óraadó tanárt csak azért, mert aláírta az ő munkáját is érintő NAT-ról szóló, száz százalékig szakmai nyilatkozatot. Hogy ne lehessen egyházi vezetőknek odatelefonálni a politika csúcsairól, hogy márpedig azonnal tüntessenek el cikkeket az egyházi sajtóból – cikkeket, amelyek be mertek számolni az egyébként egyházi iskolák tanárai által aláírt nyilatkozatról. Hogy ne kelljen tűrni, amikor a propagandagépezet bármit bevet: akár a piarista tartományfőnök szájába is adva olyan, saját tanárait bíráló „ellennyilatkozatot”, amelyet az illető a valóságban sosem adott.
A pártlap munkáslevelezője Oberfrank Pál a KDNP-közeli Vasárnap.hu-nak mondta, hogy ezt nem így kellett volna elintézni. Nem a nyilvánosságban. És tényleg: miért nem szóltak előbb a tanárok? – törhet fel a kérdés a naiv olvasóból. Nos, épp ez a lényeg: a titokban elkészített, puccsszerűen bevezetett, a legvégsőkig többfajta változatban köröztetett NAT-tal kapcsolatban az érintettek jeleztek , ahogy tudtak. A színfalak mögött, de nyilvánosan is. Január 17-én az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma (ÉGIG) adott ki szelíd, szakmai (ejtsd: abszolút politikamentes) közleményt, még az alaptanterv publikálása előtt. Olyan „jelentéktelen” iskolák vezetői írták alá, mint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a Budapesti Fazekas, a veszprémi Lovassy és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, valamint az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatói. Két dolgot kértek: hogy az új NAT 2021 szeptemberében lépjen hatályba, és hogy azt érdemi szakmai egyeztetés előzze meg.
Az ÉGIG semmilyen érdemi választ nem kapott, a NAT-ot a kormányzat kihirdette – az ismert következményekkel.
Ahogy az élenjáró gimnáziumok közleménye, úgy az egyházi iskolai tanárok állásfoglalása is: autonóm, önmagukért és közösségükért felelősséget viselő polgárok hangja.
Ez a hang a mi hangunk is.
Nyitókép: MTI
