Az elit betegsége: a koronavírus a világpolitikát is átrendezheti
A Kínából indult járvány sokakat meglepett azzal, milyen nagy számban fertőzi az elit, főleg a politikai elit tagjait. A számokkal igazolt jelenségre a hálózatelmélet tökéletes magyarázatot ad; eszerint a koronavírus valamelyest még át is strukturálhatja az elitet. Rendszeres vendégszerzőnk, Kovács Tibor írása.
Iradzs Harirsi, az iráni koronavírus elleni kormányzati egység feje, miután több fórumon bagatellizálta a járvány jelentőségét, február 25-én maga is bejelentette, hogy elkapta a kórt. Iránban azóta több tucat parlamenti képviselő és kormánytag betegedett meg, és legalább ketten meg is haltak. A világpolitika elitje a vizsgálatok szerint erősen felülreprezentált a betegek között. Ez sokakat meglepett. Miért kapja el ez az amúgy privilegizált csoport ilyen nagy számban a fertőzést? Kanada miniszterelnökének felesége és talán ő maga, a brit egészségügyi miniszter, egy ausztrál miniszter és végül talán Bolsonaro brazil elnök, de egy közeli tanácsadója biztosan megkapta a vírust. Immár magyar érintett is van: a védekezés és a magyar közigazgatás egyik legfontosabb szereplője, Pintér Sándor biztosan találkozott egy koronavírusos marokkói miniszterrel.
Első gondolatunk nyilván az, hogy a jól ismert illúzióval állunk szemben, amikor azért, mert a médiában szereplőkkel történik valami, azt hisszük, velük gyakrabban történik. A másik szempont, hogy a magas pozícióban lévők könnyebben hozzáférnek tesztekhez. Csakhogy a University College London rendszerbiológus kutatója, Francois Balloux szerint még ezeket figyelembe véve is felülreprezentáltak a politikusok a betegek között.
A politikusok megbetegedésének nagy száma persze nem olyan nagy meglepetés, mint elsőre látszik. A hálózatelméletek tökéletesen megmagyarázzák a jelenséget. A társadalmi, politikai és gazdasági siker ugyanis összefügg a hálózatokban betöltött szereppel.
Az emberi társadalom természetes módon stabil hálózatokat hoz létre, amelyekben csomópontok alakulnak ki. Ezek középpontjában olyan személyek, intézmények vannak, amelyek nagyon sok külső kapcsolattal rendelkeznek. Ezek a kapcsolatok általában nagy előnyt jelentenek, konkrétan a siker kulcsai. Aki nagy hálózat közepén ül, könnyebben lesz sikeres, jut magas pozícióba, szerez támogatókat, üzletfeleket, szavazókat. Ez előnyös a hétköznapokban, de ellenkezőjére fordul egy ilyen kritikus helyzetben, sőt, veszélyessé válik a középponti személyek számára. A kapcsolatok nagy száma miatt ugyanis a megfertőződés lehetősége a sokszorosára nő.
A gazdasági hálózatok középpontjában lévők, a gazdasági hatalom csúcsán állók könnyebb helyzetben vannak, mint a politikusok. A vírus az ő egészségüket kevésbé, a vagyonukat inkább fenyegeti. Sokan közülük saját kórházzal és orvosi személyzettel rendelkező földalatti luxusbunkerekbe menekültek már a járvány terjedésének hírére. A politikai hatalom csúcsán, a demokráciákban egészen más a helyzet.
Ezek a szereplők nem rejtőzhetnek el, ők hálózatuk foglyai: aki elmenekül a vírus elől, örökre elveszti hatalmát. Kénytelenek hát találkozókra járni, rendezvényeken részt venni. Nem zárkózhatnak be. Az erejük ugyanis személyes hálózatukban rejlik. Ez pedig garancia az átlagnál magasabb megfertőződésükre.
A legizgalmasabb kérdése a koronavírus-járványnak rövid távú hatalmi-politikai szempontból, hogy az egyre inkább egy öregek otthona vezetőválasztásáért folyó versenynek látszó amerikai elnökválasztásra milyen hatással lesz. Az amerikai kampány lényegéhez tartozik a személyes találkozás, a kampányrendezvények sorozata. Ezek elkerülhetetlenül rengeteg fertőzési lehetőséggel járnak. A 76 éves átlagéletkorú esélyes férfi jelöltek a legveszélyeztetettebb fajhoz tartoznak. Donald Trump körül csapkod a villám, habár tesztje állítólag negatív volt, már eddig is bizonyítottan találkozott több fertőzött emberrel, és talán a lánya is beteg. A másik két esélyes jelölt (Bernie Sanders 78 éves, Joe Biden 77) sem tudja elkerülni, hogy emberekkel találkozzon, ráadásul olyan személyekkel, akik szintén nagy hálózattal rendelkeznek, tehát veszélyeztetettek. Érdekes helyzet állna elő, ha – betegség esetén is remélhetőleg csak a lábadozás idejére, de – esetleg mind a három dédnagypapa kiesne a versenyből, és nevető negyedikként egy teljesen esélytelennek tartott ülhetne be az elnöki székbe.
A politikai hálózatok összességében erősen kitettek a vírusnak. A pártaktivisták, az alacsonyabb pozícióban ülők, a kampányban dolgozók mind olyanok, akik fontos részei ezeknek a politikai csoportoknak. A világ jelenlegi elöregedett elitjét tekintve ezek között meglehetősen sok az idős férfi. Ezek a személyek a hálózat szempontjából gyenge kapcsolatnak minősülnek. A gyenge kapcsolatoknak azonban sokkal nagyobb jelentősége van, mint elsőre gondolnánk. Ők kötik össze az emberek masszáját, a sok kis hálózatból rajtuk keresztül lesz nagy. A nagy hálózat könnyen találhat magának új vezetőt, de ahogy Mark Granovetter, a Stanford Egyetem szociobiológusa a gyenge kapcsolatok ereje nevű elméletben rámutatott, e gyenge kapcsolatok nélkül a közösség elszigetelt klikkekre esne szét. Vagyis: az erős politikai közösség – például Trump támogató csapata – könnyen darabjaira hullhat a vírus következtében. Ez persze minden erős, aktív politikai hálózatra igaz lehet, amely hatalmánál fogva kénytelen a járvány alatt még keményebben együtt dolgozni.
Az iráni helyzet is tartogathat meglepetéseket. Valószínűleg a bolygó legfertőzöttebb országa, ráadásul politikailag erősen megosztott. Több statisztikai elemzés megjelent a fertőzés valódi mértékéről, ezek jelenleg 590 ezer és 8 millió közé tették a valódi fertőzöttséget, amit az iráni rezsim bagatellizál. Ez több százezer halottat is jelenthet. Az iráni rezsim márpedig a vidéki öregek szavazataira épül és vezetői is öregek, akik eddig hajszállal ugyan, de képesek voltak leszavazni a nagyvárosi fiatalokat.
A járványban pedig az öregek halnak majd meg a legnagyobb számban, közöttük pedig felülreprezentáltak lesznek a politikai hálózat tagjai, ami akár a rendszer alapjainak gyengülését is jelentheti.
Mindebből az következik, hogy a kormányon lévő politikai elitek mindenhol veszélybe kerültek, a hatalom, amit eddig élveztek, most épp veszélyessé vált az egészségükre és hálózataikra. Főleg, ha szavazóik között és hálózatukban az öregek vannak többségben.
Egyre többen beszélnek arról, hogyan változtatja meg a jövőnket a járvány. A hálózatok szétesése és újraszerveződése ennek fontos tényezője lehet.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a koronavírus elleni védekezésről a Fehér Házban 2020. március 15-én. Fotó: AFP/Jim Watson
