„Ez felfoghatatlan” – koronavírus és kormányzati kommunikáció [HetiVálasz 1×14]
Csütörtök van, tehát újra itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása. E heti műsorunkat – a rendkívüli körülményekre való tekintettel – online konferenciabeszélgetéssel abszolváljuk. Mi másról is lehetne szó ugyanakkor, mint a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi fejleményeiről; erről beszél lapunk egészségügyi szakújságírója Élő Anita – akinek beszámolóit Élő közvetítés címen a Válasz Online hírlevelében, a Filterben támogatóink múlt hét óta naponta olvashatják –, a nemzetközi kitekintésben pedig Ablonczy Bálint működik közre. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat, esetleg kattintsanak a Soundcloud-hangtárunkra (itt mindig csupán az utolsó három adást tároljuk). Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
×××
Meddig tarthat még a mostani helyzet itthon, és mit tehetünk?
Élő Anita: „Nagyon remélem, hogy megértik az emberek: ez egy nagyon furcsa és alattomos vírus, mert az esetek nagy részében nem okoz komoly tüneteket, a védekezés módja pedig tényleg nem a teszt – az csak egy segítség –, hanem az, hogy közeli kollégaként sem megyünk egymás közelébe.”
Ablonczy Bálint: „Két-három hét is eltelhet, mire elkezdenek javulni az adatok. Nem azért fognak nőni nálunk is jelentősen a megbetegedési számok, mert nem működik a karantén, hanem mert a lappangási idő hosszú, az ember pedig úgy is fertőz, hogy nem tudja magáról. De minden szám azt mutatja, hogy ami működik, az a karantén és főleg a társadalmi érintkezések lecsökkentése, de ezek is csak hosszú távon: ha három nap múlva már szűknek érezzük a lakást és úgy érezzük, hogy megtettük a magunkét, az hamis biztonságérzet. Sajnos nem tettük meg a magunkét – legkorábban két hét múlva lehet eredménye.”
Mi hiányzik az állami kommunikációból? Miért nem lehet például megtudni a fertőzöttek területi és életkori megoszlását?
Élő Anita: „Számomra ez felfoghatatlan. Képzeljük el, hogy Kína vagy Olaszország nem mondja meg, melyik tartományokban vannak a betegek. Ilyet nem látok sehol. (…) Tágra nyílt szemekkel csodálkoznak emberek, hogy a béke szigetén élnek, de nem biztos, hogy ott élnek, csak nem tudják, amit először szerdán mondott el az országos tisztifőorvos: hogy az ország minden területén jelen van a vírus. Ez az egyéni védekezést márpedig nagyon meghatározza. (…) Ez olyan küzdelem, amelyben mindenkinek szerepe van. Mindenki hibázik, de ebből tanulni kell, türelmeseknek kell lennünk egymással. Akárhány csatát megvívott politikusaink vannak – ilyen csatát még senki nem vívott. Ebben a fiatal új-zélandi miniszterelnöknő ugyanolyan újszülött, mint a mi tapasztalt miniszterelnökünk. Ilyen helyzetben még nem voltak.”
Mit tanulhatunk a nemzetközi példákból?
Ablonczy Bálint: „A legfigyelemreméltóbb példa Franciaországé, ahol sokáig billegett az állam, hogy mit és hogyan csináljon – múlt hétvégén még választásokat is tartottak –, de kedd dél óta lényegében kijárási tilalom van. Le lehet tölteni egy ötpontos kérdőívet, ha bárki kimozdul a házból és igazoltatja a rendőr, meg kell mutatnia ezt az önfelhatalmazást (…), és ha éppen azt húztam be, hogy cigarettáért ugrottam le, de a lakásomtól 15 kilométerre megfognak – tehát nyilvánvalóan nem a sarki boltban intéztem a bevásárlást –, akkor többszáz eurós bírságot kaphatok.”
Élő Anita: „A súlyos olasz helyzet azért alakult ki – és számunkra ezek azért fontosak, mert tanulni lehet belőlük –, mert nem volt megfelelő az egészségügyi dolgozók védelme. 500-nál többen fertőződtek meg a vírussal és adták tovább vélhetően a betegeknek is, a kórházak pedig nemcsak abban az értelemben voltak járványközpontok, hogy oda mentek be a betegek, hanem abból a szempontból is, hogy fertőztek sok mindenkit maguk körül.”
