Feszültség a Fideszben Kásler miatt, Orbán lépéskényszerbe került
A hetek óta háttérbe tolt Kásler Miklós miniszter „vérengzésbe” kezdett tekintélyes kórházvezetők között, de a kormánypárt meghatározó politikusai sorra állnak ki a megalázó módon leváltott igazgatók mellett. A miniszterelnök lépéskényszerbe került. Megmutatjuk az egészségügyi kormányzat körüli feszültség teljes hátterét.
A rendszerváltás ikonikus dalát, az Illés együttes Sárga rózsáját énekelték húsvét hétfőn az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) dolgozói, így tisztelegve leváltott főigazgatójuk, Cserháti Péter előtt. A „miért hagytuk, hogy így legyen” nem ellenzéki gyűlésen szólt. Cserháti tíz éve a Fidesz meghatározó egészségpolitikusa, helyettes államtitkára, majd egy ideig kormánybiztosa volt. Menesztése nemcsak munkatársait zaklatta fel, de a közvéleményt is. Balog Zoltán korábbi miniszter Cserháti emberi tisztességéről beszélt, a Semmelweis Egyetem rektora közleményben jelezte, számít az elismert szakember munkájára. Ahogy a néhány nappal korábban felmentett székesfehérvári kórházigazgató, Csernavölgyi István esetében is megszólalt a kormánypárti elit.
Régen láttunk ilyet: a Fidesz meghatározó körei nyilvánosan kritizálják a kormány egy tagját, és nyomást gyakorolnak döntése visszavonása érdekében.
A magát kereszténydemokrataként leíró miniszternél súlya van annak, hogy a legnagyobb keresztény ünnepen menesztette a főigazgatót. Igen, Kásler húsvét vasárnap adatta át Cserháti Péter felmentését Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral, s a hírt még április 12-én este közölte a Magyar Nemzet. (Mely lap 14-én este még egy Sorosék támogatják a leváltott főigazgatót című, szerzőmegjelölés nélküli karaktergyilkos cikkel is megtámogatta Kásler döntését.) A tárca tájékoztatása szerint a felmentés oka, hogy az „Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek április 15-re biztosítania kellett volna az új koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, ebből április 10-én még egyetlen ágy sem volt erre a célra az OORI-ben, és április 16-ra az előírt tizedét sem ígérte a főigazgató az utasításban szereplő ágyszámmal szemben. Az intézetben ellátott rehabilitációs betegek áthelyezéséről nem gondoskodott. Mindez ellentétes az ágazati elvárással és a kórháznak adott feladatszabással. A megfelelő felkészülést nem végezte el a főigazgató, komolyan veszélyeztetve ezzel a járvány elleni sikeres védekezést és betegellátást.”
A magyar nyelvvel különös kegyetlenséggel bánó közlemény legkeményebb része, hogy a szaktárca a főigazgató eljárását „mind szakmailag, mind emberileg elfogadhatatlannak” minősíti. Úgy tüntetve fel a történteket, mintha a főigazgató betegellenes cselekedetet hajtott volna végre. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője történt.
„Péter elkötelezett orvos, ő az utolsó, aki emberéleteket veszélyeztetne. A betegeivel, kollégáival és feletteseivel is mindig úgy viselkedett, hogy az példa lehet minden egészségügyi dolgozó számára” – kelt Cserháti védelmére Balog Zoltán, Kásler elődje. A volt miniszter nyíltan még sosem kritizálta utódja döntéseit, a rehabilitációs intézetet 2013 óta vezető főigazgató eltávolítása viszont megrázta a konzervatív közösséget, és Balog mindig is jól fogta ennek rezgéseit. Cserháti négygyermekes családapa, közkedvelt intézményvezető. Felesége evangélikus lelkész, ő maga is többször volt az evangélikus zsinat tagja – meghatározó alakja az orvosok és a keresztény értelmiségiek világának. Évekig ő volt a felelős a fővárosi kórházak fejlesztéséért, megbízatása azért ért véget, mert jelezte, hogy szakmailag nem ért egyet a kormány szuperkórházas elképzelésével. A politika viszont szuperkórházat akar, vagy még annál is szuperebbet.
Kásler Miklós már az első koronavírusos sajtótájékoztatón súlyosan erodálódott. Elkövette azt a hibát, hogy még akkor is bagatellizálta a vírus okozta fenyegetettséget, amikor az már valóságos veszély volt, és a kormánykommunikáció már kezdte építeni a veszélyes vírussal szemben országát védelmező miniszterelnök képét.
A Fidesz válaszul „eltüntette” őt és Horváth Ildikó államtitkárt is: egyikük sem ül az asztal körül, amikor a miniszerelnök volt államtitkáraival találkozik, vagy virológusoktól, járványügyi szakemberektől kér tanácsot. Orbán „kórházportyáira” sem viszi magával miniszterét. A járvánnyal kapcsolatos adatokból a belügyminiszterrel állíttat össze döntéselőkészítő anyagot. Nem mentette fel Káslert a járvány közben, arra nem alkalmas a helyzet, csak éppen nem vele irányíttatja a védekezést. Láthatatlanná tette.
Cserháti Péterrel az vezetett konfliktushoz , hogy a kormány április 15-ére 36 ezer kórházi ágy felszabadítását tűzte ki célul: ezeket mind a koronavírusos betegek ellátására kell biztosítani. Óriási szám. A nemzetközi statisztikák szerint az igazolt koronavírusos betegek 20-25 százaléka szorul kórházi kezelésre, 36 ezer kórházi férőhellyel legalább 150-180 ezer igazolt fertőzöttet lehet ellátni. Szerdáig Magyarországon mintegy 1500 igazolt vírushordozót regisztráltak; ha tényleg ennyi kórházi ágyra lesz szükség, ennek napokon belül meg kellene százszorozódni.
Az intézkedés vélhetően a szokásos politikai látványkonyha része, de talán csak a legrosszabbra akarnak időben felkészülni. A 36 ezer ágyból több mint 200-at a rehabilitációs intézetben jelöltek ki. Vagyis nagyjából a kórház felét kell kiüríteni.
A Budakeszin található intézmény páratlan a magyar egészségügyben: ide kerülnek a balesetek súlyos sérültjei. Gyakran még intenzív osztályon, lélegeztetőgépen vannak, de már megkezdik a mozgatásukat, hogy könnyebben felépüljenek. A kórház központi épületét tíz éve fejezték be: 14 milliárd forintot költöttek rá, ez az egyik legmodernebb fővárosi kórház. Csak negyven klasszikus ágya van, de a maradék 383 rehabilitációs ágyon súlyosabb betegek fekszenek, mint sok kórház gyógyító részlegein. Vannak itt éber kómás betegek, külön ápolják azokat, akik mind a négy végtagjukra megbénultak, és azokat, akiket gerinctől lefelé tett mozgásképtelenné egy baleset. Fiatal, gyerekes embereket tanítanak meg újra élni, akiket hazavár a családjuk. Egy gerinctörött beteget például nem lehet hazaadni, amíg nem tanulta meg az önkatéterezést, mert anélkül az élete napokon belül veszélybe kerülhet. A minisztérium közleménye nem szól erről, de Cserhátinak ilyen sorsokról kellett döntenie.
Először arra utasították a főigazgatót, hogy a régi pavilonokban készítsen helyet a koronavírussal fertőzötteknek. Amikor elkészültek az új egységek berendezésével, megváltozott az ukáz: mégis inkább az új központi épületben helyeznék el a járványkórházat.
Cserháti elfogadta a döntést, de kollégáival olyan megoldást keresett, ami a vírusfertőzöttek és a többi beteg számára egyaránt jó. A főigazgató szervezte meg 2012-ben a kórházak átalakításának programját, volt tehát gyakorlata ennél nagyobb átszervezésben is. Levelet írt a tárca vezetőinek, amelyben ismertette az elképzeléseit és kollégáival nekiláttak a megvalósításnak. A haza és máshova sem küldhető súlyos állapotú betegeket a pavilonokba szállították volna át, a koronavírusosok pedig az új épületben gyógyulhattak volna. Egymástól függetlenül, biztonságosan.
Ha Kásler amiatt mentette volna fel, mert nem készült el időben, akkor 15-én tette volna meg, és nem április 12-én. Csakhogy a miniszter három nappal a kiszabott határidő előtt lépett.
Ugyanazzal a lendülettel cselekedett, ahogy korábban azonnali hatállyal leváltotta Csernavölgyi Istvánt, a székesfehérvári Szent György Kórház főigazgatóját. Vele az volt a gond, hogy intézménye nem szolgáltatott időben adatot. A miniszter azonnal visszavonta vezetői megbízatását, kínosan érintette ugyanis, hogy az ő fejére koppintottak, mert a Fejér megyei számok hiányában nem tudtak országos adatokat mutatni a miniszterelnöknek.
A Fejér megyei kórház az ország egyik legnagyobbja, 1600 ágyával másfél Szent János Kórházat tesz ki, ennek élére nem lehet csak úgy előhúzni egy új vezetőt, aki a több tízmilliárdos éves költségvetési intézményt egy járvány közepén eligazgatja. Fejér a koronavírus által legjobban sújtott vidéki megye. A fertőzöttek ellátása pedig nem orvosi rutinbeavatkozás – menet közben kell megtanulni, kitalálni, összerakni. Igen, megcsúszott az intézmény a jelentéssel, és ez hiba volt. Ám nem akkora, hogy járvány idején lefejezzenek egy kórházat.
A miniszter túlreagálta a helyzetet, ami rossz üzenet volt az egészségügyieknek, de a Fideszen belül is feszültséget okozott. Cser-Palkovics András, Fehérvár polgármestere is jelezte fenntartásait. A miniszter döntése ugyanis azt üzente a fehérváriaknak: városvezetőjüknek annyi befolyása sincs a pártjában, hogy saját városa kórházáról megkérdezzék.
Orbánnak a járványig kényelmes volt a pozícióban tartania Kásler Miklóst: a professzor nem a politika világából jött, az egészségügyiek így saját magukat rágták, amikor elégedetlenek voltak a teljesítményével. Ám a pandémia első pillanatában kiderült, a kormány Kásler Miklóssal nem tud erőt sugározni. Csakhogy leváltása sem lett volna jó üzenet, ezért Orbán úgy döntött, a közvélemény számára láthatatlanná teszi. Maga irányítja a védekezést és rendőrökkel mondatja el az üzeneteket a lakosság felé.
Kásler azonban levette a láthatatlanná tévő köpenyt, és ezzel lépéskényszerbe hozta a kormányfőt, akinek meg kell mutatnia, hogy a járvány során kezében tartja az ügyeket. Most tehát a miniszterelnök következik.
Nyitókép: Csernavölgyi István, Kásler Miklós és Cserháti Péter
