Csecsemők fokozott veszélyben? Biológusokkal néztünk a rémhírek mögé
Kutatások nem igazolják, hogy az idősek után a csecsemőké lenne a járvány legveszélyeztetettebb csoportja, a kisbabáknál észlelt súlyosabb szövődményekről szóló kínai tanulmány pedig módszertani hibán alapul – derül ki a Válasz Online összeállításából. Ugyanakkor az sem igaz, hogy a kicsik nem kaphatják el a vírust. Elkaphatják és terjeszthetik is, betegek azonban mai tudásunk szerint sokkal kevésbé lesznek tőle.
Meghalt egy koronavírusos csecsemő Chicagóban; 29 napos csecsemő a koronavírus egyik legfiatalabb áldozata; Tíz újszülött koronavírusos a temesvári kórházban; Hathetes újszülött halt meg múlt héten egy connecticut-i kórházban a vírus miatt; A gyerekek közül a kisbabáknál jár legsúlyosabb szövődményekkel a koronavírus – válogatás az elmúlt hetek borzasztó híreiből. Már-már úgy tűnhet, hogy az idősek után a csecsemőké a járvány legveszélyeztetettebb csoportja.
Valóban így van? Biológus kutatókhoz fordultunk, hogy immár az európai és amerikai járvány tapasztalatainak birtokában segítsenek tisztábban látni.
Mindenekelőtt a konkrét hírekről: a 29 napos baba a Fülöp-szigeteki Batangas városában hunyt el, halálát nem közvetlenül a koronavírus, hanem vérmérgezés okozta; a temesvári újszülötteknél a második mintavétel tíz helyett csak öt esetben igazolta a koronavírus-fertőzést, állapotuk rosszabbodásáról nincs hír; a chicagói esetről a helyi közegészségügyi hivatal vezetője azt mondta, egyelőre vizsgálják, tényleg a COVID-19 felelős-e a tragédiáért. (A „kisbabáknál jár legsúlyosabb szövődményekkel” című történetről később.) Vagyis úgy tűnik, hogy a híreket közelebbről szemlélve más következtetésre juthatunk, mint az első benyomás után.
A megfertőződött csecsemők gyakrabban lesznek betegek is?
A rövid válasz: nem. „A fertőzött csecsemők közül valóban kevesen lesznek nagyon betegek. De az, hogy valami ritka, nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem történik meg. Pont a ritkasága miatt van hírértéke” – kapjuk a választ a Koronavírus Kisokos szerkesztőitől. A Kozák Eszter (Természettudományi Kutatóközpont), Mokos Judit (MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) és Zámbó Boglárka (Institute of Genetics and Molecular and Cellular Biology, Franciaország) részvételével alakult tudóscsapat kérdésünkre több példát is hoz: az Egyesült Államok vezető közegészségügyi intézete, a CDC diagnosztizált koronavírus-fertőzötteket érintő kutatása azt találta, hogy Észak-Amerikában az összes 18 évnél fiatalabb beteg 15 százaléka volt csecsemő. (Csecsemőnek az egy év alatti gyerekeket nevezzük.) Vagyis a megfertőződés szempontjából ők nem kiemelten veszélyeztetettek. Azoknál a beteg gyerekeknél, ahol a kezelésről és az esetleges alapbetegségekről is sikerült adatokat gyűjteni, a CDC tanulmánya szerint azt találták, hogy a kórházba kerülők 77 százalékának volt valamilyen társbetegsége. Intenzív osztályos kezelést ezek közül a gyerekek közül csak 6 igényelt – nekik mind volt valamilyen más betegségük a koronavírus-fertőzésen kívül.
Olaszországban az összes koronavírusos betegnek csak 1,2 százaléka volt 18 évnél fiatalabb. Összehasonlításképpen: Olaszországban minden 10. ember 18 év alatti, tehát ha a gyerekeket is ugyanúgy érintené, mint a felnőtteket, akkor a megbetegedettek 10 százaléka 18 év alatti lenne.
Egy kínai tanulmány kifejezetten csak a 18 év alatti gyerekek megbetegedéseit vizsgálta. Az összes igazoltan fertőzött gyereknek csupán 2,5 százaléka mutatott súlyos tüneteket, és csak 0,4 százalék állapota vált kritikussá.
Kozák Eszterék szerint tehát összességében nem dőlt meg az a tétel, hogy a gyerekeknél ritkán okoz súlyos betegséget a COVID-19, és ez általában akkor fordul elő, ha a gyerek valamilyen más betegségben szenved.
Miért írják, hogy „a kisbabáknál jár a legsúlyosabb szövődményekkel”?
Egy március közepi New York Times-cikk nyomán Magyarországon is nagyobb nyilvánosságot kapott, hogy „a gyerekek közül a kisbabáknál jár legsúlyosabb szövődményekkel a koronavírus”. Az ezt tárgyaló 444-cikken 3,8 ezer Facebook-megosztás van. A hír alapja egy, kínai tudósok tollából származó februári tanulmány, mely a Pediatrics című folyóiratban jelent meg. A főként a vuhani esetekre épülő kutatás szerint a betegség lefolyása az egy év alatti gyerekek 11 százalékánál (!) kifejezetten súlyos volt. „A kisgyermekek, különösen a csecsemők érzékenyek voltak a fertőzésre” – írták.
A tanulmányt megmutattuk Müller Viktor biológusnak, korábbi tévhitromboló összeállításunk szakértőjének, aki szerint óvatosnak kell lennünk a cikk következtetéseivel. Ugyanis a kínaiak a vizsgált gyerekpáciensek kétharmadánál nem végeztek tényleges koronavírustesztet, hanem csupán a tünetek alapján sorolták be őket „suspected” (feltételezett) esetként. Márpedig a téli légúti szezonban még a COVID-19 járvány csúcsán is sokkal több volt az egyéb légúti fertőzés Vuhanban, mint ez az új, és éppen az újszülöttek körében a szezonális vírusok is viszonylag nagyobb arányban válthatnak ki tüdőgyulladást.
Mi van, ha várandós anyuka kapja el a vírust?
A kisbabák és várandósok körében koronavírus-fertőzésről jelenleg nagyon kevés tapasztalatunk van. „Ezek azt mutatják, hogy a korábbi SARS- és MERS-járványokhoz képest a terheseket kevésbé érinti súlyosan a vírus. A néhány esetben, amit leírtak, a vírus nem okozott vetélést, az anyák és a babák is mind életben maradtak” – mondják a Koronavírus Kisokos szerkesztői a Válasz Online-nak. A legtöbb tanulmány egyetért abban, hogy a vírus a méhlepényen nem jut át. Április közepén egész Nagy-Britanniát megrázta, amikor egy mindössze 28 éves lutoni ápolónő belehalt a koronavírus-fertőzés okozta szövődményekbe, császármetszéssel világra hozott babája azonban életben maradt, állapotának romlásáról nincs hír.
Szakértőink szerint az újszülöttek – ugyanúgy, mint a felnőttek – cseppfertőzés útján kaphatják el a koronavírust. Várandósság esetén mindig érdemes fokozottan betartani a fertőzés megelőzésére irányuló óvintézkedéseket, és nem csupán a koronavírus-járvány miatt.
Összegzés
Gyerekek ugyanúgy elkaphatják és terjeszthetik a koronavírust, mint bárki más, de tény, hogy kevesebben lesznek tőle betegek. A fertőzött csecsemők az idősebb gyerekeknél gyakrabban kerültek ugyan kórházba, de nem intenzív osztályra. A Koronavírus Kisokos szerkesztői szerint egyelőre nem tudható pontosan, hogy ennek mi az oka, mert nem ismert, hogy a babáknak milyen tüneteik voltak, de fontos körülmény, hogy összességében nagyon kevés esetről van szó, mert a betegség sokkal ritkább a csecsemőknél, mint a felnőtteknél.
Nyitókép: thai nővér mutat egy koronavírus elleni plexivel védett újszülöttet az édesanyjának egy bangkoki kórházban 2020. április 9-én. Fotó: AFP/Lillian Suwanrumpha
