„Cáfolom a WHO-t!” – itt a víruskezelés alapműve a dél-koreai Müller Cecíliától
Hogy kicsoda Kim U Dzsu? Ha azt írjuk, a szöuli Korea Egyetem Guro Kórházában dolgozik a fertőző betegségek osztályán, nem tűnik túl érdekesnek. A professzor az 1990-es évek óta foglalkozott tuberkulózissal, AIDS-szel, kanyaróval, a SARS-szal, a 2009-es influenzapandémiával (H1N1), az ebolával, valamint a MERS-járvánnyal is. „Az elmúlt 30 év tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy ez a COVID-19 járvány a legnehezebb” – mondja az Asian Boss által készített videóinterjúban. A Válasz Online úgy döntött, közszolgálati jelleggel publikálja a beszélgetés magyar leiratát. A dél-koreai orvos ugyanis országa Müller Cecíliája; azé az országé, amely a legpéldaértékűbb védekezést mutatta fel az elmúlt hónapokban, noha ott ötször nagyobb a népsűrűség, mint nálunk. Amikor a videóinterjú készült (március 24-én), Dél-Korea éppen ott tartott a betegségben, ahol ma Magyarország, mostanra viszont elenyésző az új pozitív esetek száma. Íme hát a vírus elleni védekezés alapdokumentuma – az elején közismert, később újszerű adatokkal, információkkal.
– Milyen munkát végez a COVID-19-járvánnyal kapcsolatban?
– Amikor a COVID-19-tünetekkel rendelkező emberek kórházba kerülnek, néhányukat én kezelem, tehát betegekkel is foglalkozom, ám mivel a csapatunk legtapasztaltabb tagja vagyok, az a feladatom, hogy a COVID-19-ről beszéljek a tévében, valamint a lehető legmegbízhatóbb információkat adjam róla a nyilvánosságnak.
– Honnan származik a COVID-19? Miért olyan fertőző, és miért magas a halálozási arány?
– 2019 decemberében a kínai Hupej tartományban, Vuhan városában ismeretlen okú tüdőgyulladás eseteit észlelték, amelyek halálhoz vezettek. Amikor a kínai kormány megtudta a problémát, tájékoztatta az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Ez tavaly december 31-én történt. Tehát kevesebb, mint három hónap telt el azóta. Az elmúlt 2-3 hónapban végzett kutatások szerint ez a koronavírus eredetileg denevérekből származik. Valószínűleg Vuhan halpiacán keresztül terjedt át emberre. Nyilvánvaló, hogy közbenső gazdaszervezetnek is kellett lennie, lett légyen az tobzoska vagy kígyó – ebben még nem vagyunk teljesen biztosak.
– Sokan még mindig nem sokat tudnak a COVID-19-ről.
– Így van.
– Van pontos adata a halálozási arányról?
– A halálozási arány országonként változik. Mert még ha ugyanaz is a vírus, minden ország különböző karanténprotokollokkal rendelkezik, különbözik az egészségügyi szolgáltatások minősége, illetve a demográfiai adatok is. Azokban az országokban, például Olaszországban, ahol sok az idős ember, a halálozási arány nagyon magas, 8–9 százalék körüli.
– Van-e korcsoportok szerinti halálozási adat?
– Ma március 24-e van, ugye?
– Igen.
– A mai napig a számok: 8961 megerősített esetünk van Dél-Koreában és 111 beteg halt meg (április 22-én 10694-re, tehát a mostani magyar adat ötszörösére nőtt az esetszám, az elhunytaké pedig 238-ra, ami viszont nagyon hasonló a mi mostani adatunkhoz – A szerk.). De 3 166 teljesen meggyógyult. Sokat tesztelünk Dél-Koreában (cikkünk közléséig 578 ezer vizsgálatot végeztek – A szerk.), és majdnem 9000 megerősített eset közül tünetmentes volt 20 százalék. Összességében a sok teszt miatt pontosabb adataink vannak, mint más országoknak. Ha korcsoportok szerint kategorizálunk, a 80 év felettiek halálozási aránya 11,6 százalék Dél-Koreában. A hetvenes éveikben járóknál a halálozási arány 6,3 százalék. A hatvanasoknál 1,5 százalék, és 0,4 százalék az ötvenes éveikben járóknál. Valószínűleg kíváncsi a legfiatalabbak statisztikáira is. Van egy 40 éves betegünk, aki meghalt, továbbá egy 30 éves beteg is meghalt. A negyvenesek halálozási aránya tehát 0,1 százalék, akárcsak a harmincasoké, az is 0,1 százalék. Eddig 20 éves vagy annál fiatalabb emberek nem haltak meg. Ez azt jelenti, hogy Dél-Koreában az elhunytak 90 százaléka 60 évesnél idősebb volt.
– Miért ilyen halálos ez a vírus az időseknél?
– A COVID-19 új betegség, nincs oltása és nem kezelhető. Az egyetlen dolog, ami képes leküzdeni: a saját immunrendszerünk. 10 és 40 év közötti emberek csak az enyhe megfázáshoz hasonló tüneteket tapasztalnak egy vagy két hétig, aztán meggyógyulnak.
– Lehetnek tünetmentesek is?
– Igen. Ha megnézzük Dél-Korea adatait, a közel 9000 beteg 20 százalékánál nincs tünet. Ez teszi nehézzé a helyzetet. Mivel a tünetmentes beteg is terjesztheti a vírust. A 60 évesnél idősebbek immunrendszere romlik, 80 fölött pedig már rohamosan, olyan ez akkor már, mint a rákos megbetegedés. Ezért ha a 70 vagy 80 év feletti emberek fertőzöttek, nem tudják leküzdeni a vírust. Az tüdőgyulladást válthat ki, az időseket kritikus állapotba hozhatja, megölheti. Hasonlóképpen azokat, akiknek krónikus egészségügyi problémáik vannak, ők szintén magas kockázatú csoport. Még ha 60 év alatti is az illető, de szív- és érrendszeri problémái vannak, vagy krónikus tüdőproblémák, mint cukorbetegség… Vagy ha dohányzik. Mivel a nikotin felhalmozódhat a légutakban, ők is nagyon betegek lehetnek. Azok is veszélyeztetettek, akik anabolikumokat kapnak, vagy rákgyógyszert.
– Megfertőződhetünk újra a gyógyulás után?
– Igen. (A videóinterjú megjelenése után a dél-koreai szakemberek arra jutottak, hogy nem feltétlenül újrafertőződésről, inkább reaktiválódásról lehet szó – A Szerk.) Ez pedig ijesztő. Még mindig sok minden van, amit nem tudunk. Általában amikor betegek leszünk, 2 hetet vesz igénybe a testünkben az antitestek kialakulása. Utána nem fertőződünk már meg ugyanazzal a vírussal. A COVID-19 viszont… Voltak betegeink, akik COVID-19-esek voltak, meggyógyultak, elhagyták a kórházat. Aztán 5–7 nap elteltével ismét COVID-19 tünetek jelentkeztek náluk. Az „újrafertőződés” (reaktiválódás) eseteit láthatjuk. Néha megtörténik.
– Hogyan tudjuk elkapni a COVID-19-et? Sokan úgy gondolják, hogy belégzéssel tudjuk elkapni, míg mások azt hiszik, csak akkor, ha ránk tüsszent egy beteg.
– A fertőződésnek három fő módja van. Amint a vírus belép a légzőrendszerünkbe, tüneteket okoz: lázat, köhögést és nehéz légzést. Amikor az ember köhög vagy tüsszent, cseppecskéket állít elő. Ahhoz, hogy cseppnek lehessen tekinteni, nagyobbnak kell lennie, mint 5 mikrométer [0,005 mm]. Mivel a cseppek nagyobbak mint 5 mikrométer, amikor valaki köhög vagy tüsszent, a cseppek úgy szóródnak, mint egy szivárvány és általában 1 vagy 2 méter távolságra esnek le. Ebben a távolságban a vírus megfertőzheti a szemet, az orrot vagy a szájat.
– Megfertőzheti a szemünket is?
– Igen, a nyálkahártyán keresztül. Hallottam olyan pletykákról, hogy az emberek úgy fertőződtek meg, hogy csak rájuk néztek – de ez alaptalan.
– És mi a helyzet a levegővel? Ha olyan helyen voltunk, ahol korábban fertőzött személy is megfordult?
– A levegő más probléma, kicsit később magyarázom el. Akárhogy is, a leggyakoribb átviteli út a cseppek továbbítása. A második lehetőség: tüsszentés vagy orrfolyás esetén hajlamosak vagyunk az orrunkat piszkálni, nem igaz? Ez szinte öntudatlan. A vírus így a kezünkre jut. Aztán kezet fogunk valakivel. Tehát a vírust továbbadtuk közvetlen kapcsolatfelvétel útján. Ez a fertőzés átadásának második útja. Végül ott van az is, amikor a beteg köhög vagy tüsszent és cseppecskéi a közeli felületekre, például asztalokra, ajtófogantyúkra vagy billentyűzetekre szállnak le. A vírus bárhol fertőzőképes maradhat néhány órán keresztül, de van, hogy akár 3 vagy 4 napig.
– 3 vagy 4 nap?
– Igen.
– Mi a helyzet egy ilyen felülettel, mint ez az asztal? Meddig lehet a vírus fertőzőképes?
– Ilyen asztalon valószínűleg akár 3 napig is. A papíron vagy a ruháink szövetén valószínűleg nem túl sokáig.
– Meddig?
– Papíron talán egy napig. A hőmérséklettől és a páratartalomtól is függ. Például télen Koreában 5 és 10 fok között van a hőmérséklet, 30 százalék páratartalommal, így a vírus nagyon hosszú ideig fennmaradhat. Ilyen asztal felületén akár 5-7 napig is. Tehát, ha valaki néhány órán belül megérinti a felületet, a vírus még fertőz. Az illető a kezével aztán megérinti az arcát…
– Nem lehet megfertőződni csak a levegő által?
– Általában cseppfertőzés, közvetlen érintkezés vagy közvetett kapcsolat révén fertőződhetünk, de bizonyos körülmények között a levegőn keresztül is. Ezt aeroszolizált transzmissziónak nevezzük – vagy légi átvitelnek. A közelmúltban a shincheonji vallási csoportban több ezer ember fertőzött Dél-Koreában. Az épület tizedik emeletén voltak, zárt térben. Az ablakokat bezárták, mivel tél van. Képzelje el ezt a több száz embert, akik egymástól egy-két méter távolságra gyűltek össze imádkozni és énekelni órákig. Ha egy fertőzött személy van jelen, gondoljon az előállított cseppek számára. Mindannyian köpködünk akkor is, ha csak normálisan beszélünk. De ha énekelsz és kiabálsz, akkor aztán rengeteg csepp képződik. Azt mondtam ugye, hogy egy csepp nagyobb, mint 5 mikrométer. Amikor az emberek sikoltoznak és kiabálnak, a gravitáció nem húzza le a cseppeket, ami azt jelenti, hogy nem érkeznek meg a talajra egy vagy két méteren belül. A cseppméret 5 mikrométer alá csökken, és aeroszollá alakul. Az aeroszol könnyű, a gravitáció nem befolyásolja, ott marad a levegőben és fertőz. Ez beltérben veszélyes: a közös kültéri környezetben, mint például parkokban, túraútvonalakon, amelyek nem zárt terek, a légi átvitel nem valószínű.
– Ön szerint kit kell letesztelni COVID-19-re?
– Először: ha láz vagy torokfájás van, ha köhög vagy nehéz a légzés, tesztelni kell. Ez különösen fontos az időskorúak és a kockázati csoportokban élők esetében, akkor is, ha fáradtságot tapasztal, vagy nincs étvágya, ha csak enyhe fájdalmat érez. Kutatócsoportunk megerősítette, a COVID-19-cel fertőzöttek kb. 30 százaléka nem érez ízeket, illatokat. 5-10 napra is elveszíthetik az ízérzékelést. Meglehetősen különös tünet.
– Mi van, ha teszteltetni akarok? Ha nem hiszem, hogy beteg vagyok, nem lehet?
– Ha kifizeti, bármikor teszteltethet. Úgy 140 dollár az ára, de ha pozitív lesz az eredmény, akkor az állam itt utólag megtéríti. Ha az orvos szerint szükséges a teszt, akkor pedig ingyenes. Dél-Koreában tehát, ha a teszt pozitív lesz, a kormány kifizeti. Nem hiszem, hogy sok más ország ezt tenné.
– Azt mondta, hogy a vírus a szemünkön keresztül is fertőzhet bennünket. Mi értelme akkor maszkot viselni?
– Ön szemüveget is visel.
– A szemüveg is segíthet?
– Természetesen. Említettem a szemét, az orrát és a száját, mert a nyálkahártyák ott vannak. A szemhéj és az orr belső oldalán találhatók. Ugyanez vonatkozik a szájra. Ezeknek a nyálkahártyáknak egy ACE2 nevű receptoruk van. A vírusnak kötődnie kell ezekhez a receptorokhoz. Márpedig ilyen receptor a bőrünkön nincs. A bőrünk akadály, a vírus nem juthat át rajta.
– Mennyire hatékony a maszk viselése?
– Természetesen hatékony. A SARS-járvány idején, 2003-ban Hongkongban, Szingapúrban, Kanadában, Tajvanon és Kínában sok egészségügyi fertőződött. Eleinte még csak nem is vették észre. A vuhani és olaszországi egészségügyi szakemberek ma is fertőződnek, de a kutatások szerint ha az egészségügyiek maszkot viselnek, jóval kisebb esélye van a fertőződésnek, mint ha nem viselnek maszkot. Nyugaton, Európában vagy az Egyesült Államokban, nem igazán látni maszkot viselő embereket az utcán. Ezt meglehetősen furcsának találom. Az amerikai közegészségügyi főtisztviselő szerint az embereknek nem kell maszkot viselniük, és a WHO azt is ajánlotta, hogy ne viseljék. Nem értek egyet. Azt hiszem, a cél az volt, hogy megakadályozzák az embereket a maszkok készletezésében, mert az egészségügyieknek inkább szükségük van azokra.
– Van egy KF94 maszkom. Ez egyenértékű az N95 maszkkal?
– Igen, összehasonlítható. KF94-maszk szinte ugyanaz, mint az N95-ös.
– Szinte mindenkin ilyen KF94 maszk van Koreában, ha az utcán körülnézünk. A lényeg tehát az, hogy a maszk viselése valóban segít.
– Természetesen segít. Miért viselnék az orvosok a kórházakban, ha nem segítene? Viselik, mert ezek a maszkok megakadályozzák a fertőződést. A SARS- és a MERS-járványok során már bebizonyosodott, hogy a maszkok működnek.
– Mondhatjuk, hogy azért, mert mindenki maszkot visel Dél-Koreában, általában kevesebb a fertőződés?
– Abszolút mondhatjuk. Bizonyított, hogy a maszkok megóvnak a fertőzéstől. Nézzük csak Kínát, Hongkongot, Japánt és Dél-Koreát. Ezekben az ázsiai országokban az emberek maszkot viselnek. Ugyanakkor, ha sok európai országot és az Egyesült Államokat nézi, a vírus gyorsan terjed. A dél-koreai viszonylag alacsony fertőzöttség egyik oka, hogy mindenki maszkot visel, és rendszeresen mos kezet.
– Dél-Koreát dicsérik a nagyon gyors reakcióért, a sok tesztért. Jelenleg hány tesztet végeznek?
– Naponta 15 000 tesztet végezünk és összesen 338 000 tesztet végeztünk eddig (mint írtuk, április 22-ig már 578 ezer vizsgálatot végeztek – A szerk.)
– Hogyan lehet több mint 300 000 embert ilyen gyorsan tesztelni?
– Mivel Dél-Korea már 2009-ben is szenvedett a H1N1-től és a 2015-ös MERS-járványtól is, sok koreainak volt már tapasztalata. Tudjuk, hogy a kézmosás és a maszkviselése segít, s a MERS-járvány idején megértettük a szűrőkészletek gyors fejlesztésének és használatának szükségességét is. Abban az időben voltam a MERS koreai sürgősségi csoportjának vezetője. Rájöttünk, hogy nem tudunk azonnal gyógyszereket vagy oltásokat fejleszteni, de PCR-szűrőkészleteket készíthetünk, ami nagyon hatékony módszer a diagnózis felállításához. Ezért ezen szűrőkészletek nagyon gyors gyártására összpontosítottunk és könnyen elérhetővé tettük őket. A beteg köhöghet vagy láza lehet, de tudnunk kell, van-e COVID-19-e vagy nincs. A kezelés és a karantén érdekében meg kell tudnunk, hol járt, és akikkel kapcsolatba lépett, azokat az embereket is tesztelnünk kell, szükség esetén pedig karanténba is kell helyeznünk őket is. Ez a védekezés szíve. A 2015-ös influenza (H1N1) óta a koreai kormány sokat fektetett be ezen szűrőkészletek kutatásába és fejlesztésébe. Ami pedig a legfontosabb: a szűrőkészleteket gyártó cégek látták, hogy sok pénzt kereshetnek, így elkezdtek befektetni a kutatásba és a fejlesztésbe. A kapitalizmus a legjobb oldalát mutatta: megjelent az anyagi motiváció és a verseny, tehát a minőség. Pillanatnyilag Dél-Korea sokkal jobban ellenőrzi a helyzetet, mint más országok, de a járvány még nem ért véget, még mindig fennáll a további fertőződés veszélye. A probléma jelenleg, hogy egyre több ember tér vissza Európából vagy Észak-Amerikából. Velük jön vissza a vírus is. Jelenleg az Incheon repülőtéren az utazókat egyre inkább tesztelik.
– Feltartóztatják az embereket az Incshon repülőtéren?
– Az Európából érkező embereket tesztelni kell március 22. óta. A koreai polgárokat is. Valójában az igazolt napi pozitív esetek 20 százalékát a külföldről érkezők adják.
– Mennyi időbe telik az eredmények megszerzése a tesztelés után?
– Általában 6 órát vesz igénybe, de túl sok embert tesztelnek egyszerre, ezért őket egy napra átmenetileg elkülönítik, és másnap kapják meg az eredményt. Ha pozitív a teszt, a kritikus vagy súlyos betegeket kórházba küldjük. Aki negatív, hazamegy, 2 hétig automatikus, önkéntes karanténba kerül. Segítünk neki egy telefonos karanténalkalmazás telepítésében. Azzal nyomon követhetjük a tartózkodási helyét. Ha az otthonuk előtt állnak, riaszt az applikáció és figyelmezteti őket, hogy átlépték az engedélyezett határt. Napi kétszer kell bejegyezni a tüneteket (például ha láz van) ebben az alkalmazásban. Ha az illető egyetlen nap sem adott be semmilyen adatot, sejthető, hogy nem viselkedik megfelelően a karanténban. Akkor a hatóság felveszi vele a kapcsolatot.
– Nem tudtam, hogy a koreai kormány ilyen messzire megy.
– Ez természetesen adatvédelmi kérdéseket vet fel, de biztos vagyok benne, hogy az emberek hozzájárulnak ehhez.
– Nem hiszem, hogy például az Egyesült Államokban működhetne ez a rendszer.
– Ez igaz. Minden ország eltérően néz szembe a járvánnyal – kultúrája és hagyományai szerint. Dél-Korea saját ázsiai kultúrával rendelkezik. Kínának is megvan a maga kultúrája. Kína szélsőségesebb, ezért a helyzet ott jól ellenőrzött.
– Dél-Koreában a tanév kezdetét elhalasztják, megy a távolságtartás, a kormány újabb és újabb üzeneteket küld. Hogy kezelik a helyzetet ön szerint?
– Március 20-án a miniszterelnök bejelentést tett: határozottan javasolta a távolságtartást, valamint vallási intézmények, bárok és edzőtermek bezárását március 20-tól kezdve 2 héten át. Ajánlás volt ez, nem kötelező. Az 50 vagy 60 év feletti emberek jól követik ezeket a protokollokat, de a tizenévesek és a húszas éveikben járók nem. Az oktatás nagyon fontos a dél-koreai tinédzsereknek. Még akkor is, ha betegek és lázuk van, iskolába kell járniuk, magánórákat kell venniük. Múlt hétvégén ellenőriztem: a magánakadémiák 90 százaléka nyitva. Ázsiában az egyetem meghatározza az ember jövőjét. A középiskolások ezért esténként látogatják az akadémiákat és zárt, kis terekben tanulnak, érintkeznek egymással. A huszonévesek meg péntek és szombat este kimennek Gangnamba egy klubba, egyáltalán nem aggódnak, még maszkot sem viselnek. Táncolnak, isznak és csevegnek zárt térben, nem figyelnek oda. Itt Koreában a megerősített eseteink 30 százaléka huszonéves. Ami nagyon szokatlan.
– Ön szerint mennyi ideig tart még ez a helyzet a COVID-19-cel?
– Ezt kérdezik a leggyakrabban. Nehéz megjósolni, de elmondhatom, hogy nem a közeljövőben ér véget.
– Van-e esély arra, hogy teljesen megszabaduljunk tőle?
– Számos forgatókönyv létezik. A legjobb az lenne, amit a SARS-járványnál tapasztaltunk 2003-ban. Az 2002 novemberében kezdődött a kínai Guangdong tartományban, Hong Kongba terjedt át, majd a turisták révén a világ minden tájára, mintegy 8000 embert fertőzve meg, akik közül 774-et meg is ölt – a halálozási arány 9,6 százalék körül volt tehát. Aztán a SARS 2003. július elején véget ért. A COVID-19 egy új koronavírus-törzs, hasonló a SARS-hoz, tehát ha a világ országai együtt tudnak működni, mint akkoriban, ez a lehető legjobb forgatókönyv: hogy júliusban vagy augusztusban vége. És hogy nem fertőzi meg újra az emberi populációt. Mert az is lehetséges.
– Véleménye szerint mi a valószínűsége ennek?
– Ez nem olyan, mint a SARS, tehát talán 10 százalék körüli az esélye. Vagy kevesebb. 2003-ban, 17 évvel ezelőtt a nemzetközi (légi)forgalom nem volt ekkora. Most azt mondhatjuk, hogy a világ gyakorlatilag határok nélküli. A második forgatókönyv, hogy a nyár után eltűnik az északi féltekén, viszont elterjed a délin: Ausztrália, Dél-Afrika és Dél-Amerika. Aztán novemberben vagy decemberben visszatérne az északi féltekre… Mint a szezonális influenza. Lehet, hogy rendszeres ciklus lesz belőle. Az utolsó forgatókönyv, hogy elkészül az oltás és minden embert beoltunk. 1980-ra oltásokkal eltöröltük a himlőket a föld színéről. Ha találunk olyan hatékony oltást, mint akkoriban, beolthatjuk magunkat, és ez a mostani helyzet nem ismétlődik meg. Ez az utolsó forgatókönyv a legambiciózusabb és ezt a legnehezebb elérni.
– Mennyi idő kell még a használható vakcinához?
– Az új vírus elleni oltás létrehozása általában 10-15 évig tart, és több mint 800 millió dollárba kerül. A COVID-19 még pár hónapos csak, 2 hónap volt, mire leírtuk a DNS-ét. Ahogy Anthony Fauci, az Egyesült Államok Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója mondja: egészséges felnőtteknél a vakcinával végzett klinikai vizsgálatok teljesítése 18 hónapot vesz igénybe. Akkor, ha közben minden tökéletesen működik. De még ha az Egyesült Államoknak vagy Kínának is sikerül oltást kidolgoznia, vajon meg fogják osztani más országokkal? Az Egyesült Államok lakossága 320 millió; nagyon sok. Lehetetlen, hogy rövid idő alatt beoltják az összes amerikait. Kérdés lesz, ki a prioritás.
– Tehát a magunkfajta hétköznapi embereknek minimális az esélyük az oltásra.
– A huszonéves vagy annál fiatalabb egészséges emberek nem valószínű, hogy megkapják.
– Ön részt vesz az oltóanyag kidolgozásában?
– Mivel egy oltás kidolgozása hosszú ideig tart, „gyógyszeráthelyezéssel” próbálkozhatunk. Ismeri a Viagrát? Az emberek erekciósegítő gyógyszerként ismerik, de eredetileg pulmonális hypertonia (magas vérnyomás a tüdőerekben) kezelésére fejlesztették ki. Aztán felfedezték, hogy mellesleg erekciós rendellenességek kezelésére is hatékony. Ugyanígy próbáljuk megtudni, hogy egy gyógyszer, amelyet már használnak egy másik fertőző betegség kezelésére, hatékony-e a COVID-19 ellen is. Ott a Kaletra, egy AIDS-gyógyszer és a klorokin, a maláriagyógyszer: ezeket tesztelték és megállapították, hogy valamelyest hatékonyak a COVID-19 esetében is. Ezért ezeket jelenleg kritikus betegeknél alkalmazzák. A Remdesivir (az ebola ellen kifejlesztett gyógyszer) klinikai vizsgálatait is elvégezzük. De a teszteléshez finanszírozás és munkaerő szükséges. Egy másik gyors módszer a vérplazmából indul ki. Olyan emberek plazmájából, akik már felgyógyultak a COVID-19-ből. A gyógyult betegek vérében ott vannak az ellenanyagok, amelyek képesek leküzdeni a vírust. Ezért arra kérjük az embereket, akik a COVID-19-ből gyógyultak, adjanak vért, hogy a plazmájukat a kritikus betegeknek adhassuk.
– Milyen tanácsot adna az embereknek szerte a világon, főleg a húszas, harmincas éveikben járóknak vagy még fiatalabbaknak?
– Gondolhatják, hogy biztonságban vannak, hogy még ha elkapják is a vírust, nem lesz semmi gond. Lehet, hogy egyáltalán nem is aggódnak. Csakhogy ha megfertőznek egy idősebb családtagot, az veszélyes, akár halálos is lehet. Erre gondoljanak, mossanak kezet megfelelő módon, viseljenek maszkot és tartsanak távolságot másoktól. Védjék saját és családjuk egészségét is! Így tudnak segíteni abban, hogy véget vessünk ennek a járványnak, amelyet országunk és társadalmunk átél. Minden egyes személy hozzájárul a járvány leállításához. Alázatosnak kell lenni. Abban a pillanatban, amikor arrogánssá válunk, elveszítjük a harcot. Talán Európa és az Egyesült Államok egy kicsit túl magabiztosak voltak. Lehet, hogy úgy gondolták, hogy a maszkok viselése nem segít. Alázatosnak kell maradnunk a végéig.
