Nem járványcsúcs jön, hanem a neheze: Merkely fel, Kásler el?
A járvány elején egy kormánylap névtelen szerzője (helyesbítés lejjebb – a szerk.) Kásler Miklós lemondatását kérve Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát ajánlja miniszternek. Egy hete a rektor szembemegy Káslerrel, amikor kimondja: Cserháti Péter felmentésénél a menesztett főigazgatónak, nem pedig a miniszternek volt igaza. Merkely ott van a vérplazmán alapuló klinikai vizsgálatoknál, az új magyar lélegeztetőgép kifejlesztésénél és információink szerint négy orvosi egyetemen eddig összesen 30 ezer tesztet végeztetett. Magyarország sosem látott kihívásra készül, a korlátozások lassú oldásával ugyanis ki fog derülni: a járványcsúcs még hátravan, tovább nő a betegek és a halottak száma is. Az Orbán Viktor által kijelölt május 3-i határnap személyi váltást hoz, és ezért építgeti a kormánysajtó Merkely Béla Semmelweis-rektor képét a nyilvánosság előtt? Nem akármilyen hét előtt állunk.
Járvány rosszabbul nem kezdődhetett volna, mint ez a mostani. A Semmelweis Egyetemre ez különösen igaz. A koronavírus első két ismertté vált esetéből az egyik az ő iráni hallgatójuk volt, ráadásul rögtön egy „szuperfertőző”, aki az átlagos két-három emberrel szemben nyolc iráni társának adta át a vírust. Merkely Béla rektorsága legnehezebb napjait élte.
A koronavírus viszont a világ sok pontján megmutatta már, hogy a pofonokból lehet a legtöbbet tanulni. Dél-Korea a járvány elején a legrémisztőbb példák közé tartozott, azóta viszont követendő mintává vált. A Semmelweis Egyetem rektora ugyancsak építkezett a nehéz indulásból. Március 4-én derült ki, hogy hallgatójuk fertőzött, Merkely pedig azonnal felkérte az egyetem laboratóriumát, hogy egy hét alatt készüljenek fel az úgynevezett PCR-tesztek végzésére. A pontosabb és drágább vizsgálatot kérte, amely a vírus jelenlétét (örökítőanyagát) mutatja ki, ilyet végez a népegészségügyi központ is. Március 11-én a Semmelweis Egyetem készen állt a tömeges vizsgálatokra, vagyis az aktív járványvédelemre, hogy csírájában fojtsák el a fertőzést, ha bármelyik klinikájukon felüti a fejét.
Merkely nem egyedül cselekedett: összefogott a többi orvosi egyetemmel, a négy universitas eddig információink szerint összesen mintegy 30 ezer PCR-vizsgálatot végeztetett.
Hatalmas szám, összevetésül a Koronavirus.gov.hu hétfő reggelig 65 625 tesztről számolt be. Így tehát az országban összesen közel százezer vizsgálat történhetett, mivel Müller Cecília országos tisztifőorvos csak a népegészségügyi központ laboratóriumának tesztjeit számítja be a hivatalos adatba.
Az egyetemi tesztek nemcsak azért fontosak, mert eddig nagy járvány egyik helyen sem tört ki, hanem azért is, mert ezekkel együtt Magyarország már nem utolsó a visegrádi négyek közül az ezer lakosra jutó tesztek számában. A lengyeleket megelőznénk, s megközelítenénk a szlovákokat is. (Ausztriának azonban továbbra sem érnénk a nyomába sem.)
Az egyetemi tesztekről szóló adatok csak véletlenül láttak napvilágot, miután az egyik hallgató titokban rögzítette a rektor külföldi medikusoknak tartott videókonferenciáját. Merkely Béla lapunknak megerősíti, hogy a Semmelweis Egyetem vasárnapig 12 700 személyen összesen 13 400 PCR-vizsgálatot végzett. Összehasonlításul: Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) konferenciáján azt mondta: az addigi több mint 50 ezer állami teszttel 32 500 személyt vizsgáltak. Tehát önmagában a Semmelweis Egyetem 40 százalékkal növeli meg az országos adatot.
Az egyetemek eddig is azt a stratégiát követték, amit az állam most kíván alkalmazni: csúcsra járatták a saját laborjaikat a kórházi járvány megakadályozása érdekében. A fokozott tempót azzal indokolják, hogy a rektor nozokomiális, tehát kórházi fertőzésként tekint a járványra. „Ez egy jól kezelhető vírus, ám ebben a tesztelésnek fontos szerepe van” – mondja lapunknak.
Tényleg csak az intézményekben élőkre lenne veszélyes az új koronavírus? Miért ül akkor otthon a fél ország? A népegészségügyi központ adataiból tudjuk, hogy csütörtökig Magyarországon 20 kórházban 34 járvány tört ki és ez 433 beteget és 123 egészségügyi dolgozót érintett. Tizennégy szociális intézményben pedig 519 gondozott fertőződött meg, tehát minden második magyarországi eset ebből a körből került ki a járvány eddigi történetében. Ha csak az áprilisi adatokat nézzük, még durvább az arány: háromból két víruspozitív (64 százalék) volt intézményi fertőzött.
A kórházi járvány megelőzésében fontos szerepe van a védőeszközöknek. Merkely ebben is kulcsszerepet vitt, az innovációs minisztérium megbízásából a Semmelweis Egyetem bonyolítja a közbeszerzéseket. Az egyik első nagy kínai szállítmány érkezésekor a rektor Orbán Viktorral fogadta az eszközöket.
Miközben másfél hónapja a hivatalos kommunikáció része, hogy a lakossági maszkhasználat felesleges, a Semmelweis Egyetem rektora ezzel szembemenve a textilből készült védőeszköz minél szélesebb alkalmazását javasolta.
Nem önmagában érdekes ez – a Válasz Online is erre figyelmeztet a járvány kezdete óta – hanem azért, mert most már a kormány is paradigmaváltásról beszél. Az új irány osztrák és szlovák mintára a maszk kötelező használata, az irányváltásban pedig nem Kásler miniszternek, hanem Merkely rektornak van fontos szerepe. A május 3-a utáni világ egyik fontos pillére lesz a maszk, amely az élet újraindulása után is segíthet alacsonyan tartani a fertőzésszámot. Az ok józan paraszti ésszel is érthető: ha a betegek jó része tünetmentesen fertőz, a maradék pedig az első szimptómák előtt 1-2 nappal már átadhatja a vírust, akkor csak így védhetjük meg a környezetünket.
A rektor aktív szerepet vállalt az utóbbi hetek legélesebb egészségügyi konfliktusában, amelynek során Kásler Miklós miniszter és Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár felmentette Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatóját. A konfliktus azért alakult ki, mert a kormány több mint 30 ezer kórházi ágy kiürítését rendelte el, és a saját intézményében állítólag a főigazgató nem hajtotta végre az utasítást. Szakmai körökben éles tiltakozást váltott ki a lépés, amelyet nem indokol a jelenlegi járványügyi helyzet. Ráadásul a minisztérium Cserháti emberi és szakmai tisztességét is megkérdőjelezte. Merkely elsőként kérte fel új feladatra a felmentett főigazgatót, majd interjút adott a Pesti Srácoknak, amelyben hangot adott annak, hogy a vitában Cserhátinak van igaza. „Cserháti Pétert nagyon kiváló szakembernek tartom és rövid megbeszélésünk során arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő valójában teljesítette a rábízott feladatokat” – fogalmazott. A rektor tehát feketeöves kormánypropagandisták oldalán kritizálta az Orbán-kormány miniszterét, ráadásul Merkely a főszerkesztő, Huth Gergely mikrofonja előtt ült. Hogy ez miért érdekes? Csak mert mutatja, hogy Kásler nem védett személy a kormánymédiában. Már régóta nem az.
A járvány kezdetén, március elején egy másik kormánylap, a Mandiner engedett hasábjaira bizonyos Tóth László nevű „vendégszerzőt”, hogy leírja, „Nincs elvégezve a munka, miniszterelnök úr”, a határozott vezetés hiánya „rendszerszintű zavarokat” okoz az egészségügyben. A gyakorlatilag névtelen szerző már akkor megtalálta a járvány levezénylésére megfelelő embert, „aki fiatalabb, energikusabb és határozottabb, mint Kásler Miklós. (Mint például Merkely Béla rektor úr – bocsássa ezt meg nekem)”. Frissítés: cikkünk megjelenése után a szerző jelentkezett: dr. Tóth László baleseti és ortopéd sebész főorvos jelezte, ez a valódi neve, véleménycikke pedig nem kívánja „titokban hátulról mozgatni” a magyar egészségügy szálait. A tévedésért Tóth László elnézését kérjük. Igyekszünk tisztázni a helyzetet a személyazonosságát hirtelen egyértelművé tevő főorvossal, ezért interjúkérelemmel fordulunk hozzá
Így megy ez: egy kormánytagot a kormánymédiában támadhatnak – feltéve, hogy a kormánytagot Kásler Miklósnak hívják.
Merkelyből ettől még nem feltétlenül lesz miniszter. Meglepődnénk például, ha besétálna a humántárca csapdájába, hiszen köztudott, hogy a csúcsminisztériumi szerkezet eleve kudarcra ítéli vezetőjét. A rektor ráadásul nem érdeklődik sem a szociális terület, sem a kultúrpolitika iránt.
Az is lehet tehát, hogy a Fidesz csak beenged a kommunikációs térbe néhány lendületesebb, nyugatias nézetet képviselő egészségügyi szakértőt, miután Kásler és Horváth Ildikó gyakorlatilag kirekesztődött onnan. A mostani éles helyzetben érdekesen hat a reformkori szófordulatokkal élő, az újságírókat „kisasszonynak” szólító miniszter, azt pedig megmondani sem tudjuk, mikor mutatkozott Orbán együtt a Magyar Orvosi Kamara előtt csaknem sírva fakadó, a Cserháti mellett kiálló kórházakkal (a Magyar Kórházszövetséggel) viszont levélben keménykedő Horváth Ildikó államtitkárral.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felállítása óta Orbán soha nem nevezett ki a tárca élére hasonlóan ambiciózus embert, mint Merkely. Balog Zoltánt, vagyis az egyetlen politikus minisztert leszámítva választottjai idős professzorok voltak, szakmájuk tekintélyei, akik zavarba ejtő esetlenséggel mozogtak a politika világában. Vélhetően éppen ezért esett rájuk a kormányfő választása. Merkely 54 éves, hihetetlen munkabírású és veszedelmesen okos ember, akinek a karrieríve meredeken ívelt felfelé onnantól, hogy summa cum laude minősítéssel elvégezte az orvosi egyetemet. Korábban soha nem fordult elő például, hogy ne szívsebész, hanem kardiológus vezesse a Városmajori szívklinikát, de Merkely megcsinálta.
A kormányfővel gyakorlatiassága mellett egy közös pontja lehet: sportmániája. A kardiológus a vizes sportok szerelmese, imádja az úszást és a vízilabdát, a MOB orvosi csapatának tagja, három éve ő volt a vizes vb orvosi stábjának vezetője.
Ha a miniszterelnök változtatni szeretne az enervált, az ágazaton belüli feszültségkezelésben nem túlságosan jeleskedő Kásler Miklós és Horváth Ildikó államtitkár leváltásával, akkor ezt most teheti meg a legkisebb kockázattal. Az új minisztere – akárki is legyen az – pedig rögtön az irányváltást is bejelenthetné.
A héten ugyanis megváltozik az egészségügyi kommunikáció, a kormány részletesen is bejelenti, mire készül május 3-a után. A nagy kérdés csak az, véghez lehet-e vinni egy ilyen fordulatot aktív egészségügyi miniszter nélkül, vagyis úgy, ha továbbra is minden lényeges ügyet a belügy- és az innovációs miniszter visz a járvány során.
Az ország a jelenlegi passzív, a vírus terjedését a társadalmi kapcsolattartáson keresztül gátló módszerről egészen másfajta modellre áll át: az aktív járványkezelésre. Ebben pedig már nem lehetnek rendőrök a kulcsszereplők.
A kormányfőnek vissza kell jönnie abból, hogy május 3-a a járvány tetőzésének napja. A májusi időpont inkább egy politikai céldátum, ennél tovább nem lehet lefojtani a gazdaságot és a járványt. Ha minden így maradna, akkor évekre, de legalábbis a tömeges oltás megjelenéséig be kellene zárkóznunk az otthonainkba. Májusban tehát lassú kiengedés következik.
Lélegzetelállítóan izgalmas időszak jön. Jelenleg a kormány rendelkezésére álló adatok szerint tíz fertőzött nagyjából tíznek adja tovább a vírust. (Az új vírusgazdák és halottak napi száma – a Pesti úti idősotthonban kitört helyi járványt leszámítva – lényegében állandó.) A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy 12-nél nagyobbra ne nőjön ez a szám. Ez lehetővé teszi a gazdaság lassú megindulását, és ugyan megnöveli a fertőzöttek számát, de olyan szintig, amennyit még el tud látni az egészségügy. Az élet felszabadításával viszont a víruspozitívak száma és a halottaké is nőni fog.
Nyilvánvaló, hogy ez egy sokkal összetettebb feladat, mint amit eddig végrehajtottak. Nehéz elképzelni, hogy ennek a levezénylésére, de akárcsak a kommunikálására is alkalmas lenne a jelenlegi egészségügyi vezetés.
A járványkezelés egyik eszköze az lesz, hogy folyamatosan monitorizni fogják a társadalmi kontaktusok számát. A kormány ehhez a mobilszolgáltatóktól kapott anonim adatokat használja. A cellainformációkból tudják, hogy Budapesten volt olyan időszak, amikor 90 százalékkal csökkent a kontaktszám. (Ez is az említett ITM-konfereencián derült ki.) Ha ez hirtelen megváltozna, akkor a fertőzés terjedése is felgyorsulna. A 2200 biztosan meglévő lélegeztetőgép akkor elegendő, ha az országban tartósan 50 százalékkal csökken a társadalmi érintkezések száma, de ehhez az emberek zömének otthon kell ülnie, még saját rokonságától is elkülönülve. A májusi lazítás viszont csak addig maradhat, amíg az egészségügy bírja a nyomást, tehát van elég szabad intenzív ágy és lélegeztetőgép. Ha nem, azonnal változtatni kell. Azonnal korlátozásokat vezethetnek be például, ha durván megnő a társadalmi érintkezések száma. Persze ehhez nem kell új humánminiszter, ezt a Belügyminisztérium is meg tudja oldani.
Más a helyzet a tesztekkel: ez már tényleg egészségügyi kérdés. Az innovációs tárca 30 ezer olyan vizsgálatot végeztet majd több hullámban, amely azt mutatja meg, a lakosság hány százaléka esett már át a fertőzésen. Önmagában ez nem elég, tömegével kell tesztelni az enyhe tünettel rendelkezőket és a tünetmentes kontaktszemélyeket is.
Rengeteg jelzés érkezik arról, hogy ha valakinek nincs 38 fokos láza és nem panaszkodik erős légzőszervi tünetre, akkor nem tesztelik. Amíg az emberek jó része otthon ül, addig a vírus átadásának kisebb a veszélye. Ha viszont az emberek kimozdulnak otthonról, akkor a rejtett esetek helyi járványokat indíthatnak el, ezért egy agresszív járványkezelési szakaszba kell átlépni – ahogy erről Oroszi Beatrix, az NKK Londonban járványügyi mesterdiplomát szerzett szakmai vezetője beszélt. Sokkal több vizsgálat kell, és ez óriási szervezőmunkát igényel, ekkora feladatot nem lehet a mentőszolgálat 50-60 egységével elvégeztetni. Képes lehet rá az a tárca, amely az utóbbi hetekben leginkább sértett vagy sértő hangú leveleken keresztül hallatja a hangját az orvosok felé?
A társadalommal is el kell fogadtatni, hogy nőni fog a betegek száma és az elhunytaké is. Magyarországon – szemben az olaszokkal, a németekkel, angolokkal és talán az osztrákokkal is – még nem tetőzött a járvány. Hiába beszélt erről a miniszter.
Tulajdonképpen még járvány sem nagyon volt: hetek óta ugyanazon az alacsony fertőzésszámon állunk. Nálunk tehát feltehetően nem lecsengés, hanem felívelés következik az elkövetkező hetekben.
Mindez óriási politikai kockázattal jár. A magyar lakosság nincs hozzászokva ahhoz, hogy összetett problémákról őszintén beszéljenek vele, most pedig azt kellene elfogadnia, hogy a várva várt tetőzésre még hónapokat kell várni, és más halálokokban jóval több ember hal meg naponta, mint a vírusfertőzésben. A szabályokon pedig hol lazítani, hol szigorítani kell. Nem – feltétlenül – azért, mert a kormány elront valamit, hiszen egész Európában gigantikus emberkísérlet zajlik. Mindenki olyan ösvényen halad, ahol azelőtt még senki sem járt. A termelés, a kereskedelem újraindításával az olaszok, a németek, az osztrákok is magukra engedik a vírust, és senki sem tudja, mi jön utána.
Magyarország az igazolt fertőzöttek számában nem áll rosszul, ehhez képest már 250 ember halt meg a vírus következtében. Miért mi rendelkezünk az egymillió lakosra eső halálozásban a legrosszabb mutatóval a visegrádi négyek közül? Senki sem tudja. Innen indul a kötéltánc, Orbán Viktor politikai pályájának egyik legnehezebb kihívása.
Nyitókép: Merkely Béla és Kásler Miklós
