Meddig kell így élnünk? Itt a járványkezelés alapművének 2. része
A Válasz Online nemrég publikálta – közszolgálati jelleggel – a Dél-Korea vezető járványügyi specialistájával készült interjú magyar leiratát. A szöveg végigsöpört a magyar nyilvánosságban, így arra jutottunk, az Asian Boss következő, április 9-i felvételét is elérhetővé tesszük. Vajon miért halnak meg fiatalok is a koronavírustól? Mi az a citokinvihar? Hogyan lehetséges, hogy a teszt egyszer pozitív, majd negatív, végül ismét pozitív lesz? Temetni vagy hamvasztani kell a holttesteket a járvány idején? Befolyásolja-e a veszélyeztetettséget a vércsoportunk? Elkaphatja tőlünk a fertőzést a kutyánk vagy a macskánk? Miért veszélyes az „infójárvány”? Miért volt halálosabb veszély a SARS vagy a MERS? Nyújt-e védelmet az otthon varrt maszk? És miért legyünk óvatosak a klorokinnal? Ezekre a kérdésekre ad most választ a Kim U Dzsu professzor. A szöveget Mezei Viola fordította, az általa készített magyar felirat a videón is bekapcsolható.
– Hogy van?
– Két hete találkoztunk utoljára, de olyan, mintha két hónapja lett volna.
– Március 24-én készítettük önnel az első interjút, ma április 9. van. Változott valami azóta?
– Igen, az Asian Boss befolyása elég nagy. Sok külföldi cégtől kaptam e-mailt és felkéréseket, sok interjút kellett adnom.
– A legutóbbi beszélgetésünk óta mi is nagyon sok kérdést kaptunk. Összeszedtük ezeket, hogy a nézők nevében feltehessük önnek. De először is: elmondaná, vannak-e újabb információi a COVID-19-ről?
– Bár még mindig sok mindent nem tudunk, a kutatások révén a vírus tulajdonságait kicsit jobban megismertük. Amerikai, kínai és dél-koreai kutatásokból tudjuk, hogy a lappangási idő alatt, már két nappal azelőtt fertőző a beteg, hogy bármilyen tünet (például láz vagy más) jelentkezne. Ez a legmeglepőbb tény. Korábban azt gyanították, hogy a betegség a teljes lappangási idő alatt fertőző, míg mások azzal érveltek, hogy ez idő alatt egyáltalán nem az. De mostanra a különböző kutatások már igazolták azt, amit említettem. Ez ijesztő.
– Mi is kutattunk egy kicsit. Egyrészről azt találtuk, hogy Anthony Fauci, az Egyesült Államok fő járványügyi szakértője magabiztosan állította: ha valaki egyszer felépül, nem fertőződhet meg újra.
– Igen.
– Az elmúlt két hétben felfedeztek ezzel kapcsolatban valami újat?
– Igen. Mostanra Koreában körülbelül 10 400 igazolt fertőzött van. Közülük hétezren felépültek. A fennmaradó 3400 ember még kórházban vagy egészségügyi központban van. (Április 30-ára 10 765-re nőtt az esetszám, illetve bő kilencezren kerültek ki a karanténból – A szerk.) Tehát már láttunk eseteket, amikor „újrafertőződtek” emberek. Náluk hazaengedésük után öt-tíz nappal láz és náthaszerű tünetek jelentkeztek. Amikor újrateszteltük őket, megint jelen volt bennük a COVID-19. A mai nappal bezárólag 65 visszaesést igazoltunk vissza hivatalosan. Ma beszéltem egy riporterrel, aki szerint a koreai Teguban a felépült betegek 6 százalékánál jelentkeztek újra a tünetek. De hogy megértsük, mit is jelent ez: ilyenkor egy páciens egyszer pozitív, aztán negatív, majd újra pozitív teszteredményt kap. Ennek két oka lehet. Visszaesés (relapse) vagy újrafertőződés (reinfection). Szerintem Dr. Fauci azt akarta mondani, hogy nincs újrafertőződés. Nem visszaesésre (relapse) gondolt. A járványtanban ezeket megkülönböztetjük egymástól.
– Mi a különbség a kettő között?
– Ha a vírust kezelik, a tünetek elmúlnak, a páciens tesztje negatív lesz. Valójában azonban arról van szó, hogy a vírus mennyisége olyan kicsi, hogy a PCR-teszt nem észleli. A pozitív teszthez általában háromezer vírus szükséges.
– Ennyi vírusmásolat kell?
– Igen. A PCR-teszt háromezer vagy annál több vírus esetén lesz pozitív. Ha ennél kevesebb van, a teszt negatív, akkor is, ha bent van a vírus. Így, amikor hazaengedik a pácienst, a vírus újra elkezdi másoltatni magát, és amikor e másolatok száma felmegy négy-ötezerre, újra előjönnek a tünetek. Ez a visszaesés (relapse). Tehát ha a teszt egyszer pozitív, aztán negatív, majd újra pozitív ugyanarra a vírusra, akkor beszélünk visszaesésről. De újrafertőződésről akkor beszélünk, amikor valakinek teljesen kitisztul a szervezetéből a vírus, ám valaki mástól újra elkapja a COVID-19-et.
– De akár visszaesésről van szó, akár újrafertőződésről, antitesteket kellene termelnünk. Ha viszont már vannak ilyen antitestek, akkor nem lenne szabad visszaesni ugyanabba a vírusfertőzésbe. Nem így van?
– Ez az, amit még nem látunk tisztán. Egyes kutatások szerint, ha valaki megfertőződött a COVID-19-cel, a szervezete normál esetben az első hét végére elkezdi termelni az antitesteket. Két-három hét után a legtöbb fertőzött – no persze vannak kivételek –, de általában a betegek több mint 90 százaléka elkezdi termelni az antitesteket. Ám ellenőrizni kell, hogy ezek olyan semlegesítő antitestek-e, amelyek megelőzik az újrafertőződést. A különféle antitestek közül specifikusan azokra van szükség, amelyek a vírus fehérjetüskéit támadják meg, hogy semlegesítsék a vírust. Csak ezek tudják meggátolni az újrafertőződést. Egy majmokon végzett közelmúltbeli kísérlet során a tudósok megfertőzték az állatokat a COVID-19-cel. Az egyik majom szervezete elkezdett antitesteket termelni. Ezekről igazolták, hogy semlegesítik a vírust. Amikor ugyanazt a vírust beadták a majomnak, az nem fertőződött újra, a tünetek sem jelentkeztek. Ebből levonhatjuk a következtetést, hogy az antitestek megakadályozzák az újrafertőződést. Ez volt Dr. Fauci állításának is az alapja. Visszaesés esetén a vírusmennyiség először csökken, majd újra megnő, ami miatt a tünetek is visszatérnek. De nem ismerjük még annak pontos mechanizmusát, hogy ezt mi okozza. Tehát, ha az immunrendszerünk harcol a vírussal és legyőzi azt, felépülünk. De ha az immunrendszer elveszti a harcot, az eset kritikussá válik, akár halállal is végződhet. De visszaesés esetén a kezelés során a pácienseket gyógyszerezik, például Kaletrával vagy klorokinnal, amelyeknek a vírussal szembeni hatásossága még nem bizonyított. Ha az ilyen külső tényezők, mint a gyógyszerek, segítenek lenyomni a vírus tüneteit, és az adott személy tesztje negatív lesz, kiengedik a kórházból, tehát nem kapja tovább a gyógyszert. Visszatér a mindennapi életbe, de a vírus közben újra szaporodni kezd, és újra előjönnek a tünetek. Ez tehát a visszaesés (relapse). Ilyen esetek előfordulnak, ha valakinek a saját immunrendszere nem képes teljesen felszámolni a vírust.
– Tehát ebből leszűrhetjük, hogy a negatív teszt még nem jelenti azt, hogy a vírus teljesen eltűnt. Lehet, hogy csak ideiglenesen lenyomták, és amikor az immunrendszer legyengül, vagy abbamarad a gyógyszerszedés, az illető visszaeshet.
– Igen. A szteroidok is csökkentik az immunrendszer aktivitását. Ha ilyet szed valaki, átadja a terepet a vírusnak, ami újra elkezd szaporodni.
– Mennyi ideig marad a vírus a szervezetben? Néhány országban nem tudják, mit kezdjenek a fertőzöttek holttestével. Temetni kell őket?
– Ázsiában általában temetjük a halottakat. A temetést akkor tartjuk, amikor a test még egyben van. Azt látjuk ezeknél a holttesteknél, hogy a vírus nemcsak a tüdőt fertőzi meg, hanem szétterjed az egész testben. Tehát tartanak attól, hogy a holttest megérintése is fertőződéshez vezet. Így most itt, Koreában, hamvasztjuk a holttesteket. Ezt törvény írja elő.
– De sok országban kulturális okokból nincs hamvasztás. Ott mennyi ideig marad a vírus a holttestben?
– Ezt nem tudjuk letesztelni. Figyelembe kell venni a hőmérsékletet, a páratartalmat és az időjárást. De széklettesztekből úgy látjuk, eddig a leghosszabb idő, amíg a vírus a fertőzöttben maradt, 26 nap volt. Amikor az illető meghal, a baktériumok gyorsan lebontják a testet. Tehát, ha a baktériumok gyorsabbak a vírusnál és lebontják a testet, a vírus nem tud fennmaradni, mivel élő sejten kívül nem tud létezni. A vírus néhány napon belül elpusztulhat. De ettől még…
– … meg lehet fertőződni?
– Igen. Tehát a hamvasztás a legbiztonságosabb. Ha valamilyen okból erre nincs lehetőség, akkor fertőtleníteni kell a holttestet, olyan szerrel, ami megöli a vírust. De ez akkor roncsolhatja a testet, igaz? A 2014-es Ebola-járvány kitörésekor a nyugat-afrikai Sierra Leonéban gyorsan elkezdett terjedni a vírus – a temetkezési szokások miatt. Összegyűlt a család a test körül, megcsókolták, lemosták.
– Ez az ő rituáléjuk.
– Igen. A temetkezési szokásaik miatt kezdett terjedni a vírus.
– Azt hallani, a húszas vagy harmincas éveikben járó fiatalok is meghalnak a vírustól. Van erről valamilyen újabb információja, az elmúlt két hét eseményei fényében?
– Igen, fiatalok is meghalhatnak a vírustól. Koreában van most egy huszonéves, aki nagyon kritikus állapotban van.
– Éppen most?
– Igen. Ezt egy hete hallottam. Őt testen kívüli membrán oxigenátor (ECMO) segítségével kezelik. Tehát ez nagyon kritikus eset. Talán a koreai egészségügy vagy egészségügyi technológia fejlettsége miatt nem veszítettünk még el huszonéveseket. De nem jelenthetjük azt ki, hogy a fiatalok biztonságban lennének. Az USA-ban vagy Európában a fiatalok is kritikus állapotba kerülhetnek, ha a COVID-19 súlyossá válik náluk, és csak későn kerülnek kórházba. De ez minden betegségre vagy állapotra igaz. Minél előbb megkapja valaki a kezelést, annál nagyobb az esélye a felépülésre. Ha túl későn kerül be, a vírus addigra szétterjed, károsítja a szerveket, ami nagyon veszélyes. És előfordul még az úgynevezett citokinvihar. Húszas éveiben járó egészséges felnőttről beszélünk, akinek korábban nem volt egészségi problémája, nagyon erős az immunrendszere – ám a vírus hatására az immunrendszere túlreagálja a helyzetet, és a tüdőgyulladás gyulladásokhoz vezet a teljes testében, vagy akár halált okoz.
– Nem tudtam, hogy egy teljesen egészséges immunrendszerű egyén is meghalhat a COVID-19-től. Kifejtené ezt bővebben?
– Nehéz feldolgozni, hogy egy egészséges huszonévest is legyőzhet a vírus, kritikus állapotba kerülhet vagy akár meg is halhat tőle. A citokinvihar immunológiai jelenség, nem új dolog. Az 1997-es hongkongi madárinfluenza-járvány során tizennyolcan betegedtek meg, közülük hatan meghaltak. Mindannyian egészségesek voltak előtte. A halálesetek folytatódtak, egészséges emberek is elkapták a vírust, súlyos tüdőgyulladás alakult ki náluk, és meghaltak szervleállás következtében. A tudósok elkezdték kutatni ezt a jelenséget. Az immunrendszer alapvető célja testünk támadó védelme olyan külső elemekkel szemben, mint a baktériumok és vírusok. Ezen az alapon működik az immunrendszer. Úgy képzeljük el, mintha a citokin egy lövedék lenne. A nyirok- és az immunrendszer lövi ki ezeket a golyókat a vírus ellen. Ha a citokin csak a vírust célozza és támadja, az az ideális eset.
– De megtámadja a saját gazdatestet is?
– Igen. Túlreagál és nemcsak a vírust támadja és roncsolja, hanem a saját tüdődet is. És a test más szerveit is. Olyan ez, mintha a testet kósza lövedékek találnák el.
– Nem tud különbséget tenni?
– Nem. Csak eszeveszetten támad.
– Úgy mint az autoimmun betegségeknél?
– Igen, azt lehet mondani. Mert ilyenkor saját magát támadja a test. Mondhatni, a fiatalok szervezete annyira aktív, hogy túlreagálja a vírust. Módjával kellene harcolnia, de a támadás annyira eltúlzott, hogy az mellékhatásokhoz vezet.
– Lehet előre látni egy ilyen citokinvihart? Vagy erre még nem vagyunk képesek?
– Jelenleg nem tudjuk előre megmondani. Nem tudjuk, mely kockázati tényezők vagy jelek váltják ki a citokinvihart. Tehát nem tudjuk megelőzni a kialakulását sem. Sok vírust láttam már jönni-menni, de a COVID-19 eddig a legravaszabb és legalattomosabb.
– Egyesek szerint a vércsoport befolyásolja, hogy ki mennyire fogékony a vírusra. Szerintük a nullás vércsoportúak kevésbé, az A vércsoportúak viszont nagyobb valószínűséggel kapják el. Ez igaz?
– Ez a feltevés Kínából származik, Vuhanból, ahol COVID-19-pácienseket vizsgáltak. Azt találták, hogy viszonylag több volt az A, mint a nullás vércsoportú beteg. Ebből gondolták, hogy az A vércsoportúak fogékonyabbak a vírusra, mint a nullások. Erre gyanakodnak.
– Ez még nem perdöntő adat.
– Nem. Ezek most nehéz idők, de a tudósok izgatottak. A kutatások lektorálás előtt nyilvánosságra kerülnek, mert fel tudják tölteni azokat bizonyos internetes oldalakra. Naponta tucatjával tesznek fel ilyen kutatásokat. Én ezt hívom „tézisjárványnak”.
– Tehát ezeket nem lektorálták.
– Nem, ezek egyéni publikációk. Az újságírók ezekre ráharapnak, megírják, és így jön létre sok fake news. Az igazolatlan adatokat tömegekkel közlik az újságcikkekben. Néhány nappal ezelőtt egy ausztrál professzor írta meg, hogy a parazitafertőzésekre alkalmazott Ivermectin a kémcsőben gyorsan megöli a COVID-19-et. Az emberek erre elkezdték csodaszerként kezelni. Pedig itt még csak laboratóriumi körülményekről volt szó. Az Ivermectin hatékonysága ténylegesen még nem bizonyosodott be, ahogyan az sem, hogy képes lenne csökkenteni a halálozási arányt.
– Legutóbb azt mondta, a bőrön nincsenek receptorok, így a vírus nem tud a testbe jutni a bőrön keresztül. De mi van akkor, ha van egy nyílt sebünk vagy karcolásunk? Így be tud jutni a vírus?
– Még nem jelentettek ilyen esetet. Szerintem, ha valakinek nyílt sebe van, a véredényei ki lehetnek téve a vírusnak. Azokhoz már tud kapcsolódni, mert a véredényeken vannak receptorok. A valószínűség nagyon alacsony, de elméletben lehetséges. Ilyen esetben fertőtlenítsük a sebet etanollal vagy egyéb fertőtlenítővel, és tegyünk rá sebtapaszt, hogy le legyen fedve.
– Ember megfertőzhet állatot? Sokaknak van például kutyája. És nemrég hallottam, hogy állatkerti tigrisek is elkapták.
– Igen, New Yorkban.
– Tehát emberről átterjedhet a vírus állatra?
– Nemrég Hongkongban egy pomerániai spicc elkapta és elpusztult. Arról is hallottunk, hogy egy macska is elkapta. Az emberek általában kutyát és macskát tartanak. A macska valószínűleg sokat érintkezett a gazdájával, aki COVID-19-fertőzött volt. Tehát a macska ott megfertőződött, és New Yorkban egy tigris is elkapta. Ők is emlősök, mint mi. Amikor azt egy ember elkapja, a kutyája is elkaphatja.
– Tehát voltak már más vírusok is, amelyek így átterjedtek?
– Igen. A madárinfluenza esetében nagy járvány tört ki csirke- és kacsafarmokon. Aztán egy kutya is elkapta, mert megevett egy H5N1-ben elpusztult csirkét. Az Egyesült Államokban néhány helyen disznókiállítást szoktak tartani, ahol a sertéseket díjazzák is, és a gyerekek ott játszanak körülöttük; gyerekek is fertőződtek meg sertésinfluenzával.
– Akkor tudományos szempontból ez nem meglepő, mert már volt rá példa, hogy állatok megfertőztek embereket és fordítva.
– Ez ijesztő dolog.
– A COVID-19-nél konkrétan mi okoz ekkora problémát? A SARS és a MERS nem múlt el gyorsabban?
– A MERS fertőzési rátája alacsonyabb.
– Miért?
– A MERS-CoV-vírus egy DPP4-receptorhoz kapcsolódik a légzőszerv nyálkahártyájának sejtjein. A légzőszervünket alkotó orrunk, torkunk és légcsövünk úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint ágak a fához. A DPP4 általában inkább a tüdő alsóbb részein található. Ha több lenne a felső részeken, a vírus fertőzőbb lenne. Belélegzéskor gyorsan megfertőződnénk, és könnyen tovább is adnánk másoknak. De ahhoz, hogy valaki megfertőződjön a MERS-szel, a vírusnak a tüdő mélyebb részeit kell elérnie. Sok vírust kell mélyen belélegezni a tüdőbe a megfertőződéshez és a gyulladás kialakulásához. Tehát a MERS nem olyan fertőző. De sok DP-receptor van a tüdőben, ezért, ha megfertőződsz, gyorsan komoly lesz a helyzet. A halálozási ráta 35 százalék a Közel-Keleten. Általában egy vírusnak nem lehet egyszerre magas mind a fertőzési, mind a halálozási rátája. A kettő kiegyenlítődik. Például az ebolánál a halálozási arány 70-90 százalék, viszont nem annyira fertőző. A MERS halálozási rátája is magas: 35 százalék, de a fertőzési rátája viszonylag alacsony. A H5N1-madárinfluenza halálozási rátája 50-60 százalék, de szintén kevésbé ragályos. A COVID-19-nél a halálozási arány országonként eltérő, de általában 2-4 százalék.
– Mondhatjuk úgy, hogy az emberek meghalnak, mielőtt megfertőzhetnének másokat?
– Az ebolánál igen.
– Nincs idejük arra, hogy megfertőzzenek másokat?
– Így van. Ezért van, hogy a magas halálozási rátával járó vírusok kevésbé fertőzőek. Aki nagyon beteg, nem tud mászkálni. Ez a helyzet az ebolával. De ezek a „szabályok” már megtörtek, mert manapság repülővel pár óra alatt eljutsz bárhová. 2014-ben az ebola főként Nyugat-Afrikában volt jelen, de néhány fertőzött repülőre szállt és átvitte a kórt Európába és Amerikába. 30-40 éve ez nem volt lehetséges. De a modern technológia, a nemzetközi utak, a repülőjáratok most elősegítik a vírus terjedését. Akkor miért olyan fertőző a COVID-19? Mert a tünetmentes egyének is fertőzőek. Ha vannak tünetek, óvatosak vagyunk, elmegyünk orvoshoz és karanténba vonulunk, nem igaz? De azok, akiknek a COVID-19-cel nincsenek tüneteik, továbbra is mozognak, terjesztik a vírust. Ez lehet egy huszonéves is, aki klubokba, internetes kávézókba jár. Ha nyomon követjük a COVID-19-pácienseket, lesznek olyanok, akik nem is érintkeztek fertőző személyekkel. A SARS- és MERS-fertőzöttek a tünetek megjelenésekor kezdenek fertőzni. De a COVID-19 esetében két nappal a tünetek jelentkezése előtt már fertőz valaki. Ugyanez igaz az influenzára.
– Tegyük fel, hogy elkaptam a COVID-19-et, de nincs tünetem. Mennyi idő múlva lehetek biztos abban, hogy a vírus kiürült a szervezetemből?
– Teljes mértékben? Nos, Koreában, a kevésbé súlyos eseteket, illetve azokat, akiknek nincs tünetük, de a vírustesztjük pozitív lett, egészségközpontokban kezeljük, vagy karanténba tesszük és megfigyeljük. Azt látjuk, hogy a vírus körülbelül két-három hétig marad a szervezetben. Amikor légzőszervi mintákat vettünk, azt láttuk, hogy nagyon sokáig bent marad a vírus. A székletteszteknél pedig azt, hogy átlagban 22 napig vagy három hétig maradt a vírus a székletben. De néhány esetben 26 nap is előfordult.
– Mondhatjuk, hogy a vírus több mint egy hónap után kiürül?
– Nem mondhatjuk biztosra. Ezért mondjuk inkább, hogy a járvány idején, még ha nincs is semmilyen tüneted, a társadalmi távolságtartást alkalmazni kell.
– Meddig kell így élnünk? Csak néhány hónapig? Feltételezve, hogy bennünk van a vírus, de nincs tünetünk…
– Ez a vírus még csak száznapos. Sok a kérdőjel. Nem tudjuk, hány hónap, mire teljesen kiürül a szervezetből. Koreában eddig a leghosszabb idő, ami a páciens diagnosztizálásától a kezelés végéig eltelt, 52 nap volt. A MERS kitörésekor volt olyan páciens, akiben öt hónapig jelen volt a vírus. De ő rákos volt, a gyenge immunrendszere miatt hordozta ilyen sokáig a vírust. Akik hosszabb ideig hordozzák a vírust, többnyire valószínűleg azok, akiknek gyengébb az immunrendszere.
– Sokat hallom az immunrendszer kifejezést. Az olyanoknak, mint én, akik szerencsére nem kaptuk el a COVID-19-et, erősítenünk kell az immunrendszerünket, igaz? Szedjünk sok vitamint vagy ginzenget? Esetleg oltassuk be magunkat influenza elleni oltással? Ezek segítenek?
– Mondják még a tüdőgyulladás elleni védőoltást is.
– Igen. Segítenek ezek valamit?
– Nem. A legtöbben úgy gondolják, az erős immunrendszer egyenlő az egészséggel. Ha egészséges vagy, erős lesz az immunrendszered. De a COVID-19-cel szembeni immunitáshoz specifikus semlegesítő antitestekre van szükség. Ha ezek benned vannak, hogy harcolj a COVID-19-cel, akkor immunis vagy rá. De a legtöbb embernek nincsenek ilyen antitestjei. Ha nem épültél még fel belőle, vagy éppen nem most harcolsz vele, még nem vagy immunis rá. Ezért tudsz könnyen megfertőződni.
– Tehát az immunitást nem tudjuk serkenteni?
– Csak vakcinával. Ha gyorsan elkészül a COVID-19-vakcina, akkor immunis leszel.
– Nincs természetes mód az immunitásra?
– Nincs.
– Tehát specifikus antitestek kellenek, de ezek csak a betegség vagy a védőoltás után alakulnak ki.
– A megelőzésre csak egy mód van: mossál alaposan kezet és viselj maszkot!
– Ha már említette a maszkot, erről is kérdeznék. Amiért a legutóbbi interjúnk futótűzként terjedt a világon, az volt, hogy kiemelte, mennyire fontos maszkot hordani. Nem sokkal később, ahogy hallottam, az amerikai járványvédelmi központ (CDC) és az ottani tisztifőorvos, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is módosították az irányelveiket. Mit gondol erről?
– Arról nem tudok, hogy a WHO módosította volna az irányelveit, de a CDC valóban javasolja a maszkviselést a lakosság körében. Láttam azt is, hogy az amerikai tisztifőorvos, Jerome Adams bemutatta egy videón, hogyan készítsünk saját maszkot. Nagyon meglepett, amikor láttam, hogy ő is viseli, és javasolja is a viselését. Találgattam, mi lehetett a változás oka.
– Talán önnek köszönhető.
– Biztos vagyok benne, hogy az Asian Boss-nak is van köze hozzá.
– De mennyire hatékonyak a pamutmaszkok?
– Elméletileg a maszk meg kellene, hogy védjen minket az 5 mikron nagyságú vagy annál nagyobb, mások köhögéséből és tüsszentéséből származó cseppektől. De ezek a cseppek át tudnak hatolni a pamuton. Ám végső soron a pamutmaszk is jobb, mint a semmi. De nem olyan hatékony, mint az általunk javasolt orvosi maszk. A pamutanyag a rései miatt az 5 mikron vagy annál kisebb méretű cseppekkel szemben nem véd meg. Továbbá át is ázik. Nedves lesz.
– Legutóbb elmondta, hogy a cseppek 5 mikronnál jóval kisebbek is lehetnek.
– Igen, ha szétporladnak a levegőben.
– Tehát akkor a pamutmaszk nem segít.
– Akkor nem hatékony. A védelem hatékonysága biztosan csökken. De még mindig jobb, mint a fedetlen arc, orr és a szabadon hagyott nyálkahártya. Bizonyos dolgokat ugyanis kizár.
– Dél-Korea utcáin majdnem mindenki KF94-es maszkot hord. Amennyire tudom, ez a 0,3 mikronos részecskéket is kizárja…
– A 0,3 mikronos részecskék legalább 94 százalékát vagy többet is.
– Nagyjából mint az N95-ös maszk.
– Igen.
– A pamutmaszkok és KF94-es maszkok, amiket itt használunk, akkor is hatékonyak, ha kimossuk és újrahasználjuk őket?
– Egy tévéműsorban fertőtlenítettek egy KF80-as maszkot és utána letesztelték. Azt találták, hogy a hatékonysága egyharmadával csökkent.
– Befolyásolja a vírust más tényező a hőmérsékleten és a páratartalmon kívül? Még mindig nem értem, miért eltérő a vírus fertőzőképessége attól függően, hogy fafelületen, a mobiltelefon kijelzőjén vagy ruhán telepedett meg?
– Mindez az anyag jellemzőitől függ. A vírus sokáig megmarad az olyan kemény felületeken, mint ez a faasztal vagy a rozsdamentes acél. A ruhaanyagon vagy a papíron a vírus viszonylag hamar „elpusztul”, talán, mert az ilyen anyag beszívja és kiszárítja.
– Akkor a mobilomra is az érvényes, ami a kemény felületekre?
– Igen.
– A maszkok után kérdeznék a gyógyításról is, mert ez meglehetősen ellentmondásos. Nemrég Trump elnök erősen javasolta a hidroxi-klorokint.
– A „game changer”?
– Igen. Azt mondta: „Mit veszíthetnél?” Mi a különbség a klorokin és a hidroxi-klorokin között? Használhatjuk csak úgy, magunktól? Bebizonyosodott, hogy működik?
– A klorokint maláriára alkalmazzák, tehát ez a maláriát kezeli a szervezetben. Van egy klorokin-foszfát nevű vegyület, és van a hidroxi-klorokin. De mindkettő klorokinként viselkedik a szervezetben. Franciaországban megpróbálták a COVID-19-pácienseket klorokinnal kezelni. A klorokint egy azithromycin nevű antibiotikummal együtt használták, és hatékonynak találták azokhoz a páciensekhez képest, akik nem kapták ezeket. Erre mondta Trump, hogy „game changer” azaz fordulópont, és hogy az amerikaik szerezzék be és használják. Azt hiszem, egy idősebb, hatvanas éveiben járó házaspár ezt megfogadta. A klorokin-foszfátot használják akváriumok fertőtlenítésére és tisztítására is. És úgy tűnik, klorokin-foszfátot árulnak por formájában az Egyesült Államokban. A házaspár egyik tagja belehalt a szer használatába, a másikuk pedig kritikus állapotban került kórházba. Ez már egyfajta infójárvány (infodemic). Az elnök szava fontos, ezért gondosan át kell gondolnia, mit mond. De mivel még nincs hivatalos kezelési mód a vírusra, Trump fellelkesült, amikor azt hallotta, hogy ez a szer használhat.
– Akkor az emberek inkább ne szedjenek klorokint?
– A klorokin receptköteles gyógyszer. Tehát orvosnak kell felírnia. A klorokin-foszfát port viszont, mint mondtam, használják akváriumok fertőtlenítésére is. Azonban ez tartalmazhat egyéb anyagokat is, nem feltétlenül tiszta. Túl is lehet adagolni. A receptköteles klorokinnál az orvos mondja meg, naponta mennyit kell bevenni belőle. Csak annyit ír fel belőle, ami hatékony a kezeléshez, de még nem mérgező. Az a személy, aki meghalt, valószínűleg túladagolás miatti mérgezésben halt meg, ami szabálytalan szívritmust okozott nála, mert ez a szer nagyon toxikus a szívre nézve. Lehet, hogy ebbe halt bele. Nagyon szerencsétlen eset. El lehetett volna kerülni, ha helyes információk álltak volna rendelkezésre. Az orvosok akkor alkalmazzák a hidroxi-klorokint a COVID-19-pácienseken, amikor az szükséges.
– De már bizonyítottan működik? 100 százalékosan hatásos?
– Ez nincs bizonyítva. Csak kapaszkodunk minden szalmaszálba… Más fertőzőbetegség-specialistákkal együtt klinikai teszteket végzünk, megpróbáljuk bizonyítani ezeket az állításokat. Pácienseket is kezelünk, és ezzel párhuzamosan kutatásokat is végzünk.
– Ha klinikai teszteket még nem is végeztek, a kórházak azért használják ezt a szert? Mert úgy gondolják, legalább van némi pozitív hatása? De vannak mellékhatásai is?
– Nincs gyógyszer mellékhatás nélkül. A COVID-19-esek 80 százaléka nem tekinthető komoly esetnek, mivel az érintettek egy-két héten belül felépülnek, gyógyszerek nélkül. Ám ha az ilyen páciensek gyógyszert alkalmaznak, a mellékhatások feltűnőbbek lesznek. Nagyobb a kockázat. Ideális esetben egy gyógyszer csak a vírust célozza és támadja meg. De a test más részeire is hatással van. Így jönnek elő a mellékhatások. Mint a korábban említett citokinvihar. A klorokint túl lehet adagolni, ez mellékhatásokat okozhat a szívnél, ami halált okozhat. Ha valaki sokáig szed klorokint, toxikus lesz a szemre és a retinára, ami látásromláshoz vezethet. De a gyógyszer más célra történő hasznosításakor az orvosok tudják, mennyit és meddig lehet szedni belőle, mellékhatások jelentkezése nélkül.
– Ha jól értem, akkor önök megtesznek mindent, a kritikus eseteket kezelik ezzel a szerrel, de azt mondani az embereknek hogy ezt használják, mert hatásosnak tűnik…
– … ez mellékhatások jelentkezéséhez vezet. A hidroxi-klorokin receptköteles szer. Nem vásárolható meg szabadon. Orvos által felírt vény szükséges hozzá. Vigyázni kell, a hidroxi-klorokint online is be lehet szerezni, de lehet, hogy nem is hidroxi-klorokint kap ilyenkor az illető. Az amerikai engedélyezési hivatal (FDA) minőségellenőrzése erre nem terjed ki.
– Szennyeződést tartalmazhat.
– Így van. Nem biztonságos. És veszélyes, ha a nagyközönség orvosi javaslat nélkül szedi. Csak mert azt hiszik, megelőzik vele a fertőzést, elkezdik szedni, ami nagyon veszélyes.
– A hidroxi-klorokin szedésekor mi történik a szervezetben?
– A vírus behatol a sejtekbe sokszorosítja magát, de mindeközben bizonyos sejtjeink, például a fagociták és a fehérvérsejtek megtámadják ezeket a vírusokat. Amikor elkapják a vírust, a lizoszómák lúgosítják a pH-t. A vírus könnyedén be tud hatolni a sejtbe és sokszorosítani tudja magát savas körülmények között. De a lizoszóma lúgosítja a terepet. Akkor a vírus számára nehezebb a támadás. Ez a szervezet fő vírusellenes mechanizmusa.
– A klinikai vizsgálatok mennyi idő alatt zárulnak le és mikor hagynak jóvá egy gyógyszert? Van erre valamilyen időkeret?
– Talán három-négy hónap. A legjobb, ha gyorsan bejegyzik ezeket, és végkövetkeztetésre jutnak. A kutatócsoportunk vizsgálja a ciklezonid hatásosságát is, néhány más gyógyszerrel együtt. Egyszerre több gyógyszert kell vizsgálnunk, mert nincs még szilárd bizonyíték arra, hogy a hidroxi-klorokin hatásos. Csak találgatások vannak. Természetesen pozitívnak látjuk ezt a szert, mert Franciaországban kis számú betegen hatásosnak tűnt. Kutatócsoportunk több lehetséges gyógyszernek az eredeti céljától eltérő felhasználási lehetőségét is vizsgálja.
– Még nem láttam olyat, hogy egy vírus ekkora hatást gyakoroljon a globális gazdaságra. Ön szerint hány év múlva kell megint egy ilyen mértékű vírusfenyegetéssel szembesülnünk?
– 2003-ban volt a SARS, 2009-ben jött a sertéspestis. Hat év telt el. Újabb hat évvel később, 2015-ben érte el Koreát a MERS-CoV. Most 2019–2020-ban, öt évvel később jött a COVID-19. Tehát hat év, hat év és öt év. A köztes idők rövidülnek. Lehet, hogy a következő járvány még hamarabb jön. Régebben két-három évente jöttek újabb és újabb vírusok, most évente jön két-három új fertőző betegség. A COVID-19-et észrevesszük a hatása miatt, de van még például a dél-amerikai Zika-vírus, aztán a Chikungunya-láz és a Nipah-vírus is. Ezekből nem lett világjárvány, ezért kevéssé ismertek. Amikor 2009-ben jött a sertésinfluenza, azt hittem, nem lesz több ilyen pandémia. Azt hittem, most már rendben lesz minden. Valódi sokk volt, amikor 2015-ben jött a MERS. De a MERS után is azt gondoltam, hogy nem lesz több ilyen nagy járvány. De itt vagyunk 5 évvel később egy még nagyobb járvánnyal. A MERS nagyon kemény volt. Az általam vezetett gyorsreagálású csapat és a kormány két hónapon keresztül kemény intézkedéseket hozott a MERS megfékezése érdekében. A COVID-19-cel már három hónapja küzdünk, így a MERS-CoV ehhez képest utólag csak gyerekjátéknak tűnik. Az nehéz, de rövid küzdelem volt, olyan, mint egy tornádó. De ez most egy maraton, nem tudjuk, mikor lesz vége.
– Miért jelennek meg ilyen új vírusok?
– Külön epizódot kellene készíteni a fertőző betegségekről, illetve arról, miért jelennek meg időszakosan, miért jelennek meg egyre sűrűbben, miközben a hatásuk egyre nagyobb?
– Amikor a legutóbbi interjúnkat készítettük, sokan kérdezték, miért nem viseltem maszkot, miközben fizikailag közel ültem Önhöz. Aggódtak, hogy megfertőzöm önt a vírussal. Most van egy kis matricám, ami bizonyítja, hogy teszteltettem, mielőtt idejöttem.
– A bizonyíték!
– Igen, a bizonyíték! Szóval, ezt most oké, hogy így beszélgetünk?
– Rendben van. Én is óvatos vagyok, ha megfertőződnék, nagyon zavarba ejtő lenne. Nem is járok ki sokat, csak az otthonom és a kórház között közlekedem, gyakorlom a távolságtartást.
– Ha lesz majd ideje újabb interjúra, megint tájékoztathatnánk a világot.
– Akkor talán már reményteli és pozitív hírekkel szolgálhatok majd. Most még ébernek és óvatosnak kell lennünk, de ha lesz jó hír, remélem, hogy az Asian Boss-on keresztül tudom majd megosztani.
