„Az egész világot el tudnánk látni” – szennyvízből varázsolnak tisztítószert világelső magyarok
Világelső magyar fejlesztés és termék kapható néhány napja Ausztriában – nincs is jobb pillanat, hogy a Válasz Online Magyarok a világpiacon-sorozatában foglalkozzunk a történettel. Már csak azért is, mert a vírus óta a tisztaság és az ökoszemlélet egyaránt felértékelődött. A Cycle tisztítószerek márpedig, bármilyen fura is elsőre: szennyvízből készülnek. Vass Zoltán mérnök, a gyártó reNEW Technologies üzletfejlesztési vezetője lapunknak elmondja a termék Kolumbusz-sztoriját. Meg azt is, hogy az illat valójában teljesen felesleges a tisztítószerekbe.
– Néhány héttel korábbra terveztük ezt a beszélgetést. A járvány szólt közbe és hiúsította meg a világpiacra lépés terveit?
– Részben igen, de csak kicsit csúszott az eredeti terv. Egyelőre persze a „világpiac” túlzás, mindenesetre tény, hogy már nem csak itthon kapható a termékünk: az osztrák piacra léptünk be, a napokban került ki az ottani polcokra a tisztítószerünk. Amellyel kapcsolatban viszont az már egyáltalán nem túlzás, hogy a világ első újrahasznosított, 90 százalékban hulladék-alapanyagból készülő tisztítószere.
– Noha mérsékelten ismerjük csak ki magunkat az ökotisztítószerek piacán, annyit azért tudunk, hogy vannak ilyen termékek egy ideje. Mi is a világelső akkor az önökében?
– Rengeteg ökotermék van, persze. És egyre több lesz. Amiben mi mások vagyunk, az a felhasznált alapanyag, ami tényleg hulladék. Azt hasznosítjuk újra.
– Mert mások mit csinálnak?
– Mások hasznos növényi alapanyagból gyártanak, azt dolgozzák fel. Nem mindegy, hogy élelmezésre vagy az ipar számára termesztünk, mert tudjuk, hogy talajaink kimerülőben és a vízgazdálkodás is nagyon sok helyen problémás. A mi alapanyagunk teljesen más.
– Merthogy az a szennyvíz.
– A szennyvíz, pontosabban a szennyvíziszap. Biomassza. A termékünk ennek a biomasszának az újrahasznosításával áll elő, és így születik meg a tisztítószer több mint 90 százaléka, az újrahasznosított víz és ecetsav.
– Egyszer az egyik alkalmazottjuk felkiáltott, hogy heuréka, kinyerhető ecetsav a szennyvíztelepek undorító trutyijából? Vagy mégis hogy kell elképzelni ezt a fejlesztést?
– Nem egészen így. Inkább olyasmi volt a folyamat, mint ahogy Kolumbusz felfedezte Amerikát.
– Tehát nem is a tisztítószereket célozták meg?
– Eredetileg nem. Az anyacégünk egy mérnöki iroda, amely szennyvíztechnológiával foglalkozik évtizedek óta – többek között szervesanyag-rothasztással is. A célunk eredetileg nem más volt, mint hogy egységnyi biomasszából még több biogázt tudjunk kinyerni. A folyamatokat ismertük, a biológiát akartuk jobban megérteni és kontrollálni: azt megtudni, hogy a bacik milyen körülmények között érzik igazán jól magukat, mikor végzik a dolgukat a legkitűnőbben. Több mint tíz éve indult el ez a kutatás és a fejlesztés. Az egyik kollégám eközben jött rá, hogy egy köztes fázisban is történik valami nagyon érdekes, amivel érdemes lenne behatóbban foglalkozni.
Egyes baktériumok ugyanis, amikor lebontják a szerves anyagot, savat termelnek. Ezt a savat eszik meg aztán a metántermelő bacik. Csakhogy ezek a savak fontos ipari alapanyagok. Ilyen például az ecetsav is. Így jött az ötlet, hogy próbáljuk meg ezt visszanyerni.
Nagyon szűk ablak ez a savképző fázis, rövid ideig van nyitva, meg kellett tanulnunk, hogy be tudjunk nyúlni rajta. Mindenesetre hosszú fejlesztés után sikerült a savakat visszanyernünk, ami pedig nálunk visszamarad hulladékként, még mindig alkalmas biogáz előállítására.
– Elég jó üzleti modell: az alapanyag nem nagyon kell senkinek önökön kívül és sosem lesz belőle hiány.
– Nos, igen, elméletileg az egész világot el tudnánk látni tisztítószerrel és még mindig lenne alapanyagunk: a szennyvíztisztítás során visszamaradó szennyvíziszap nem fogy el. A fejlett országokban, így Magyarországon különösen nem: a szennyvíztisztítási ellátottság remek, majdnem minden településen van szennyvíztisztítás. Igaz, bármelyiket nem tudnánk használni.
– Van különbség undorító trutyi és undorító trutyi között?
– Hogyne lenne! Nem minden biomassza alkalmas alapanyag az ecetsav kinyerésére. A szennyvíziszapnak lehetőleg „tisztának” kell lennie…
– Tisztának?
– Úgy értve tisztának, hogy nem lehet benne egy sor vegyi szennyező anyag, amit az ipar bocsát ki. Tény mindenesetre, hogy elég alacsony az alapanyag beszerzési költsége.
– Merthogy ingyen van.
– Egy berendezésünk működik egy budapesti szennyvíztisztító területén. Magáért az alapanyagért tényleg nem fizetünk, viszont visszaadunk azért a telepnek. A fejlesztés egy EU-s program utolsó lépése volt, ezért is kaptunk itt helyet. Életben van egy együttműködési megállapodás, mely mindkét fél számára jelent előnyöket.
– Másfél millió eurót kaptak az EU-tól. Mire ment el?
– Kísérleti reaktorunk volt már, de a most működő, 18 köbméteres reaktort fel kellett építeni. Ezzel most évi 3 millió palack tisztítószert tudunk előállítani. A baktériumok végzik a munkát helyettünk, mi „csak” az ideális körülményeket biztosítjuk. Négy-hat hetes időszak kell a biológia beindulásához. Magas hőfokon, magas pH mellett működő reaktorról van szó. Miután visszanyerjük az alapanyagot, az megy labortesztelésre, meggyőződnünk a minőségéről, hogy nincs benne semmi szennyező… Szóval nem olyan egyszerű ez azért, hogy hipp-hopp, varázsütésre tisztítószer lesz a szennyvízből. A receptúra kikeverése is ezután történik. Annak a fejlesztéséhez is kellett egyébként a támogatás. Volt már egy, amiről azt hittük, hogy jó, de amiről az ember azt hiszi, arról folyton kiderül, hogy lehet még hatékonyabb, még olcsóbb.
– Energiát nyilván használnak a reaktorban. Mekkora tehát az ökolábnyoma egy ilyen palack tisztítószernek egy átlagos, nem ökohoz képest?
– Az előállításhoz hulladékhőt használunk, a termékeinkben pedig természetesen víz is van, az is ebből a folyamatból kerül ki, így újrahasznosított.
A mi ökolábnyomunk, hogy szemléletesen fogalmazzak, olyan pici, mint Hamupipőke lábacskája a mostohatesókéhoz képest.
Az átlagos termékek java kőolajszármazékból van és tiszta vizet használnak el hozzá. Szóval tényleg nagyon büszkék vagyunk az általunk előállított termékekre: hatékonyságban és árban is elértük azt, ami általában nagyon nehéz ezekkel a zöld termékekkel.
– Ezért azok nem is száz százalékban zöldek.
– Elő lehet állítani olyan termékeket is, amelyek az összes zöld- és ökocímkét megkaphatnák, csak sajnos azzal könnyen kiárazza magát az ember a piacról. A vevőknek az ötvenes évek óta berögzült igényeik vannak a tisztaságérzettel kapcsolatban, egyike ezeknek az erős, sokszor teljesen mű és felesleges fantázianeveken értékesített illatanyag, mint például a „tengeri fuvallat”. Van már ökocímke-minősítésünk, amelyet megszereztünk egy következő termék számára, de ahhoz már illatot sem szabad hozzáadni. A mostani, polcon lévő termékeink természetes illóolajokat tartalmaznak. Ahhoz, hogy ezt is kivezethessük, edukálni kell még a fogyasztót.
– Itt a lehetőség!
– Ami az illatokat illeti: azok semennyiben nem járulnak hozzá a takarítás hatékonyságához. A tisztítószerekben az illat csupán a marketing.
Ha 15-20 percig érezni, úgy érzi az ember, hogy na, igen, itt takarítottak, itt aztán tisztaság van. A valóságban nem attól van tisztaság.
– De akkor ez az a tíz százalék, amelyet másoktól rendelnek.
– Részben a természetes illóolajok, igen, illetve a gélesítő és felületaktív anyag. De csak olyan beszállítótól rendeljük ezeket is, amely garantálja, hogy biológiailag nem terheli a környezetet, s az egészségre sem káros.
– A flakon műanyagja?
– A flakon 100 százalékban újrahasznosított műanyag, nem kerül be új műanyag a rendszerbe. Használat után ismét az újrahasznosítják. A szórófej és a kupakok az egyetlenek, amelyek még megoldásra várnak, de rajta vagyunk azon is.
– Az osztrákok egyébként azért lettek a célpont, mert közel vannak?
– Tény, hogy tisztítószereinket Magyarországon állítjuk elő és innen szállítjuk Ausztriába, de nem csak a közelség volt a szempont. Az is, hogy az osztrákok kimagaslóan ökotudatos vásárlók.
– Irtja a termékük a koronavírust is? Ha igen, most szépen meggazdagodhatnak.
– Fájdalom, de alapvetően fürdőszoba- és vécétisztítóról van szó, a receptúra erre lett kitalálva, nem vírusirtásra. Ilyen teszteket tehát nem végeztünk vele. Magyarán nem tudhatjuk, mit tesz a Cycle a koronavírussal. Az tény, hogy a vírusirtáshoz alkohol vagy szappan kell, a gélesítés pedig végül is egyfajta szappan, tehát nem kizárt, hogy van ilyen hatása, de ez csak találgatás és nem is lényeges. Ennek a terméknek ugyanis más a feladata: oldja fel a vízkövet és szépen tisztítson. Ezt pedig hibátlanul teljesíti. A termékfejlesztésünk persze elindult több irányba is, már a COVID-19 előtt is fent volt a fejlesztési palettán egy vírusölő és antibakteriális termék, de nem tudom megígérni, hogy egy hónapon belül készen leszünk vele. Már csak azért sem siethetünk el semmit, mert fontos, hogy minden összetevő biológiai úton bomoljon. A mi alapanyagunkhoz alkoholt adva persze működhet a vírusirtó hatás.
– A biomasszából nem lehet alkoholt kinyerni?
– Nehéz ügy, nem mindegy, hogy mi a biomassza és milyen a technológia. Ahhoz speciális folyamatnak kellene végbe mennie, a mi technológiai beállításunk nem alkalmas erre. Vannak gyártók, akik tiszta alkoholt állítanak elő növényi alapanyagokból. A biomassza, amit mi dolgozunk fel, ezeknek a savaknak a visszanyerésére alkalmas ezzel a módszerrel. A reaktorunk kinyír mindent, amire nincs szükség és ami káros lehet: csak azokat a bacikat tartjuk életben, amelyek hasznosak, amelyek ecetsavat állítanak elő. Minden más pusztul.
– Most mekkora a forgalom, a profit, és mikor lesznek tisztítószer-világhatalom?
– Tavaly júliusban kerültünk forgalomba, azóta 35 ezer palack tisztítószert adtunk el. Az osztrák piacnyitás reméljük jól sikerül. Az ottani tisztítószerpiac idén 126 millió euró bevételt prognosztizált a pandémia előtt, a magyarországi előrejelzés azonos időszakra pedig 73,6 millió euró forgalommal kalkulált. Ha mindebből mi csak egy kis szeletet ki tudunk magunknak kanyarítani, már szép és folyamatos fejlődéssel tervezhetünk.
S hogy mikor leszünk tisztítószer-világhatalom? Nem kizárt, hogy lesznek üzemeink Európában más országokban is egyszer – Európán kívülre még azért nem mernék fogadni. Lépésről-lépésre haladunk.
Fogyasztó kell elsősorban, de ha megértik, miben vagyunk mások, mint a többi ökotermék, akkor szerintem óriási lehetőségeink vannak.
– Ha bejön a biznisz, az akkor magyar siker lesz?
– Igen, magyar cég vagyunk, túlnyomóan magyarok dolgoznak nálunk, bár vannak külföldiek is. A magyarok javának pedig van külföldi munkatapasztalata, így a szakmájában kellő világlátása. Ez nagyon fontos értékünk. Van egy angol ernyő, egy cég Angliában, amely ugyanúgy hozzánk tartozik, de az csak azért van, hogy segítse az ottani piacra lépést. Az osztrák piacra is így jöttünk, az EU-s támogatást is így kaptuk: magyar cégként. Nem áll szándékunkban változtatni ezen.
