Több ezer vizsgálati minta tűnt el a héten a népegészségügyi központ adatai közül. Mit titkolnak?
Közel négyezer vizsgálati minta tűnt el szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról. Az adat egy cikk szerint azt bizonyította volna, hogy már március közepén tömeges lehetett Magyarországon a koronavírus jelenléte. Az év 11. és 12. hetében az egészségügyi intézmények ezerszámra kezdtek influenza vizsgálati mintákat küldözgetni a népegészségügyi központba – de kiderült, hogy más okozta betegeik tüneteit. Nem tudjuk, hogy mi, csak azt: a nyomokat utólag, a héten eltüntették. Kis életkép a magyar egészségügyből.
Olvasónk küldte lapunknak a Zóna nevű internetes oldal cikkét, amely szerint „Már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett Magyarországon”. A szerző, bizonyos Bogár Zoltán egyebek mellett arra alapozta állítását, hogy az idei év 11-12. hetében hirtelen rendkívüli módon megugrott az influenzavizsgálatra küldött minták száma. A sosem látott mennyiségű anyagból pedig csak nagyon kevésről bizonyosodott be az influenzavírus jelenléte. Mi lehetett volna más, ha nem influenza, nyilván koronavírus! – fogalmazza meg a cikk állítását arra alapozva, hogy a WHO helyi irodavezetője is tömeges megbetegedésekről írt egy New York Times-nak kiszivárgott távirat szerint, és Kínában hasonló folyamatok zajlottak az új koronavírus-járvány elején. A hatóságok még tagadták az új vírus létezését, miközben az influenzatesztek száma jelentősen megnőtt.
Lehet-e ebben valami? – kérdezte olvasónk. Kézenfekvő ötletnek látszik, ha egyszer az új koronavírus tünetei összetéveszthetőségig hasonlítanak az influenzára (magas láz, felsőlégúti vagy bélrendszeri panaszok), akkor nézzük meg, hogyan alakult az inlfuenza gyanújával orvoshoz fordulók aránya. Jelzésértékű lehet az is, milyen arányban szűrték ki közülük influenzára az embereket. Kikerestük hát a Nemzeti Népegészségügyi Központ 12. heti influenzajelentését, és tényleg azt találtuk, hogy ugyan az orvoshoz fordulók száma jelentősen csökkent, a 12. héten mégis nagyon sok mintát küldtek be a népegészségügyi központba a 2019-es év 12. hetéhez képest. Érdekesnek tűnt hát végigbogarászni az influenzajelentéseket, mikor ugrott hirtelen ilyen nagyon a vizsgálati minták száma. Csak márciusban?
Vagy esetleg nálunk is itt lehetett már a koronavírus februárban vagy januárban, ahogy az olaszoknál vagy a svédeknél, csak éppen influenzának hittük?
Az újságírót ilyenkor elkapja a kutatási hév, nekiáll az adatokból táblázatokat gyártani, hogy lássa a trendeket. Végignéztük az évet az első héttől a tizenegyedikig, de nem találtunk semmi érdekeset: heti 100-200 között beküldött minta, az esetek 30-50 százalékában influenza. Semmi izgalom. Tehát a csak a március 15-i héten robbantak be a számok – gondoltuk, és ismét kinyitottuk a 12. hétről szóló jelentést. Elsőre úgy gondoltuk, káprázik a szemünk, mert egészen más adat szerepelt az NNK honlapján, mint egy órával korábban. Eltűnt a vizsgálatok tömege. Félrenéztük volna az elején? Azután a Wayback Machine (archivált weboldalak visszakereső és megjelenítő felülete) segítségével a két eredeti táblázatot is sikerült lementenünk a világhálóról.
Így néz ki az új jelentés:
„A 12. naptári héten 70 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba, az előző heti 165-tel szemben. Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak.”
És így az eredeti:
„A 12. naptári héten 2 855 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), közel kétszerese az előző hetinek (1 248). Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okoztafertőzést azonosítottak.”
A 2855 vizsgálati anyagból hirtelen 70 lett, az előző heti 1248-ból pedig 165. Mert a 11. héttel pontosan ugyanaz történt, mint a tizenkettedikkel. Az eredeti jelentésben még azt írták: „A 11. naptári héten 1 248 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba. Ezen a héten közel annyi minta érkezett, mint a 2019. év 40. és 2020. év 10. hete között (1 303), a mintaszám növekedése egyértelműen a hagyományos beküldésből érkező mintáknak köszönhető.”
De mi az a „hagyományos beküldésből érkező minta”, amiből hirtelen olyan sok lett, majd hirtelen semmivé vált?
Kétféle anyag érkezik be a központba: a hagyományos beküldésből származó és a sentinel orvosok által beküldött. Kezdjük utóbbival, a járványügyi „őrszemek” által levett mintákkal. Rájuk azért van szükség, mert normál esetben az orvosok nagyon kevés anyagot vesznek le és küldözgetnek a központba, ezért megbíznak néhány orvost, akinek ezt kötelező megtenni. Az őrszemek jelentéséből tudják, jelen van-e az influenza és ha igen, melyik törzse van az országban. A hagyományos beküldés azt jelenti, hogy a normál rendelők vagy kórházak küldenek be mintát a hozzájuk forduló betegektől. Ez utóbbi vált tehát tömegessé.
És mi az oka annak, hogy a korábban a minták 30-60 százalékában tudták valamelyik influenzatörzs jelenlétét kimutatni, a 11. héten azonban a hirtelen drasztikusan megnövekedett vizsgálati anyagban csak 61 influenzavírus okozta fertőzést azonosítottak, vagyis 5 százalékos a találati arány? A 12. héten pedig 1 százalékra csökken ugyanez az arány. Hiába küldik be tömegével az anyagot, nincs benne influenza. Ha nem az, akkor mi van benne?
A fentebb idézett, Zóna nevű lap szerint koronavírus lehetett a mintákban, és már márciusban tömeges fertőzések voltak Magyarországon. A WHO adattáblája szerint Magyarországon már korábban megkezdődött a növekedés, és azóta is tart, ám a tábla nem vág egybe a NNK adataival.
Nem tudjuk, mi az igazság, ezért megkérdeztük az NNK-t, miért módosították utólag az adatokat, és miért szüntették be hetekre az influenzajelző-szolgálat jelentéseinek közlését, és ha nem influenza volt a mintákban, akkor mi? Bevizsgáltatták-e a mintákat koronavírusra? Választ nem kaptunk. Ha megérkezne, frissítjük anyagunkat.
Addig is, összegezzük, amit tudunk:
- Márciusban hirtelen megváltozott az orvosok viselkedése, egy hét alatt annyi vizsgálati mintát küldtek be influenzatesztre, mint az egész szezonban összesen. Majd a következő héten még sokkal többet.
- A mintákat influenzaszerű megbetegedések miatt küldték be, de minimális arányban tartalmaztak influenzavírust.
- A két rendhagyó hét után hosszú ideig, egészen május 6-ig nem közöltek újabb heti jelentéseket.
- Május 6-án a korábbi jelentéseket megváltoztatták, eltüntettek belőlük több ezer vizsgálati mintát.
- Nem válaszoltak a kérdéseinkre. (Eddig.)
Frissítés. Olvasóink jelezték, hogy a heti influenzajelentéseket tartalmazó oldalak aljáról elfelejtették eltüntetni az eredeti számokat, pdf formátumban véletlenül fennmaradtak az eredeti dokumentumok is. Így a cikkünkben említett hetekről jelenleg kétféle hivatalos adat létezik, teljesen eltérő tartalommal.
Tudjuk még, hogy nagyjából ugyanebben az időben a kormány határozott járványügyi intézkedéseket hozott, de meglehetősen zavaros körülmények között. Előbb megtiltották, hogy szünetet rendeljenek el egy középiskolában, ahol az egyik gyerek szülője koronavírusos lett, majd teljes országos oktatási zárlatot rendeltek el. Esetleg részben ezek alapján az adatok alapján?
A jelenlegi adatok egy lefojtott járvány képét jelzik. Még ha márciusban a vírus a feltételezettnél erősebben is volt jelen, mi érdeke lehet az államnak visszamenőleg eltüntetni a tesztre beküldött minták számát? Ráadásul a WHO oldalán a jelentéseik megmaradnak, ezekből az is kitűnik, hogy a 13. hétre már 4496 tesztet jelentettek. Minden korábbinál kevesebb influenzatalálattal.
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
