Trianon 100: lehetett volna másként? Vendégünk Ablonczy Balázs és Révész Tamás [HetiVálasz 1×23]
Mi történik, ha nem írjuk alá a békediktátumot? És ha a Monarchia megnyeri a háborút? Műsor a „Mi lett volna, ha?” kérdés körül. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastjának vendégei Ablonczy Balázs és Révész Tamás történészek, kiindulópontunk pedig az Ismeretlen Trianon című új kötet.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
A napokban jelenik meg (illetve e-könyvben már elérhető) Ablonczy Balázs történész Ismeretlen Trianon című új könyve, mely mai műsorunk kiindulópontja is. Konkrétan a kötet egyik fejezete, melynek címe: „Mi lett volna, ha?” Gondolatkísérletre – vagy ahogy az adásban elhangzik: szellemi dekázásra – hívjuk hát olvasóinkat/hallgatóinkat. Mi van, ha egyszerűen nem írjuk alá a békeszerződést? Megnyerhette volna a Monarchia az I. világháborút? Mi van, ha nem a Károlyi Mihály-féle tehetetlen politikai elit van hatalmon 1918 végén, 1919 elején?
Néhány idézet a műsorból:
Tényleg nem tudtuk volna megvédeni katonai erővel az országhatárokat az I. világháború végén?
Ablonczy Balázs: Mindenesetre meg kellett volna próbálni. Azt kell megérteni, hogy miközben a politikai elitnek komoly felelőssége van, de azt is látni kell, hogy az emberek, a magyar honpolgárok nem akartak katonák lenni. Nem akartak bevonulni a hadseregbe. Arra hajlandók voltak, hogy a nemzetőrségekben vagy polgárőrségekben szolgáljanak, de másra nem nagyon.
Révész Tamás: Ezt a kérdést mindig nemzeti perspektívából vizsgáljuk, arra gondolva, hogy aki 1918-1919-ben magyarul beszélt és magyarnak vallotta magát, az mindenképpen a történelmi Magyarország kereteiben is gondolkodott. De a kutatásokból világosan látszik, hogy 1920 körül az emberek regionális vagy városhoz való kötődését nem írja felül ez a keret. Akik Balassagyarmatért fegyvert fogtak, nem egyértelmű, hogy fegyvert fogtak volna Bártfáért is.
Miért írtuk alá egyáltalán a trianoni diktátumot? Meg lehetett volna tagadni?
Ablonczy Balázs: Az egész „Mi lett volna, ha?” felvetésben ez volt az egyetlen igazi döntési pozíció. A magyar békedelegáció vezetője, Apponyi Albert és Teleki Pál fejében is megfordult, hogy nem kellene aláírni. De ez feltehetően újra idegen megszállást és közellátási összeomlást jelentett volna.
Révész Tamás: Abban nem vagyok biztos, hogy a szomszéd államok csapatai bemasíroztak volna Budapestre. De további magyar területek elvételére nagyon jó ürügy lett volna a békeszerződés alá nem írása.
