Mit keresett Orbán Viktor „Európa utolsó diktátoránál”? [HetiVálasz 1×26]
Ha csütörtök, akkor HetiVálasz: itt a Válasz Online podcastjának 26. adása. Ezúttal magyar külpolitikával: június 5-én Belarusz fővárosában járt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy tiszteletét tegye az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka államfőnél. Miért ment oda járvány idején? Mire volt ez jó Magyarországnak? És Belarusznak? Mi történhetett múlt pénteken Minszkben? Ezek megválaszolása mellett lesz még régiós kitekintés és némi politikatudomány is, hiszen évek óta aktuális a kérdés: jogos-e még Belaruszt Európa utolsó diktatúrájának nevezni? Műsorunk vendége Rácz András történész, a Berlinben működő Német Külkapcsolatok Tanácsának (DGAP) posztszovjet térséggel foglalkozó tudományos főmunkatársa.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mik a perspektívái a magyar–belarusz együttműködésnek?
„A kétoldalú kereskedelmi forgalom nagyon alacsony, viszont amit kevesen tudnak, hogy Belarusz iparának és gazdaságának – annak ellenére, hogy sok szempontból még szovjet modell szerint működik – van néhány területe, ahol meghatározó globális játékos: a világ talán legnagyobb műtrágyaexportőre, és olyan számban szállít traktorokat, mezőgazdasági felszereléseket külföldre, hogy a magyar traktorállomány egyharmada a mai napig belarusz gyártmány; olyan fontos szerepet játszanak a magyar mezőgazdaságban, hogy a magyarországi Horton összeszerelő üzeme is van a belarusz traktorgyárnak. Emellett részben Minszkben – részben pedig a héten orosz érdekeltségbe került dunakeszi járműjavítóban – készülnek a MÁV által nemrég rendszerbe állított emeletes motorvonatok. Van tehát néhány olyan terület, ahol az alacsony külkereskedelmi mérleg ellenére egészen szorosan működünk együtt. Nagyon komoly potenciál lehetne még például a turizmusban vagy az IT-szektorban.
Két és fél évtizedig viszont – meg egy darabig még valószínűleg ezután is – Belarusz nyugat felé eléggé elszigetelt politikai rendszere kihatott a kölcsönös gazdasági kapcsolatokra.”
Mit gondol Orbán Viktor minszki látogatásáról?
1. A minszki szovjet győzelmi obeliszk megkoszorúzásáról: „Az, hogy egy koszorúzás erejéig megtiszteljük a másik nép történeti emlékezetét és a számukra fontos szimbolikus gesztusokat elvégezzük – pláne olyankor, amikor Magyarország számára ez nem érzékeny –, ez rendben van, ezt kellett tenni. A belarusz sajtó pozitívan fogadta, nem hinném, hogy ez ártana bárkinek.”
2. A Belarusz elleni EU-szankciók feloldására tett miniszterelnöki utalásról: „Ezt a megjegyzést őszintén nem értettem. 2016-ban az EU a Belarusszal szembeni szankciók legnagyobb részét feloldotta. Két típusú szankció maradt érvényben: 4 személlyel szemben áll fenn beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás – ők megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy közük volt ezredforduló környéki eltűnésekhez (de facto politikai gyilkosságokhoz), illetve fegyverembargó van hatályban. (…) Érthetetlen, miért szolgálná Magyarország érdekét bármelyiknek a feloldása.”
3. A sajátos belarusz koronavírus-kezelést firtató kérdésre adott orbáni válaszról („néhány nyugati állam másokra kényszeríti a saját nézetét”): „Nem tudom kizárni, hogy a miniszterelnök felkészítő anyaga nem volt elég jó. Meglepő, hogy egy ennyire nyilvánvaló kérdésre nem volt bekészített válasza. (…) Nem értem, miért volt szükség erre az átpolitizált megnyilvánulásra.”
Mennyit tud manőverezni Lukasenka elnök Oroszország és a Nyugat között?
„2014, a Krím annexiója fordulópont. Attól kezdve a belarusz külpolitika sokkal erősebben kezd el manőverezni, próbálja lazítani a függést Oroszországtól. Nyilván arra nincs esélye – infrastrukturális, technológiai, gazdasági okokból –, hogy teljesen leváljon Oroszországról, de például az orosz olajimporttól való függést igyekeznek csökkenteni – a májusi első amerikai import ennek klasszikus eleme. Ugyanez zajlik külpolitikai területen is: felívelőben vannak a belarusz–amerikai kapcsolatok (több mint egy évtized után újra nagykövetet neveztek ki), Pompeo külügyminiszter pedig nemrég Minszkben járt. Azzal, hogy látványosan javítják a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, Minszk igyekszik növelni a mozgásterét Moszkvával szemben. 2014 óta ez a manőverezés zajlik, az EU irányába van egy ugyanilyen nyitás: az, hogy egy EU-s, NATO-s miniszterelnököt lehet fogadni Minszkben, belarusz oldalról ennek a nyitásnak is része.”
Nyitókép: Aljakszandr Lukasenka és Orbán Viktor találkozója Minszkben 2020. június 5-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
