„Tanuljunk brüsszeli udvari kultúrát!” Vendégünk Navracsics Tibor [HetiVálasz 1×32]
Mit ad(ott) nekünk Brüsszel? EU-s kibeszélőre hívtuk Magyarország volt uniós biztosát abból az alkalomból, hogy az állam- és kormányfők péntek és kedd között lezavarták minden idők egyik legnehezebbnek ígérkező EU-s költségvetési vitáját. A HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának vendége Navracsics Tibor.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
„Függetlenül attól, hogy éppen milyen EU-s intézményről beszélünk, létezik egy udvari kultúra Brüsszelben. Ez számunkra szokatlan udvari kultúra, de a nyugati politikában nem az. Hiszen fel lehet ismerni a francia elemeit, sőt szerintem még akár a Karoling elemeit is. És ennek a lényege az, hogy miközben egy sokkal intézményesítettebb működésről van szó, mint a magyar politikában, minden sokkal inkább szabályozva van, ugyanakkor a személyes kapcsolatrendszernek is nagy jelentősége van. És a mostani szereplése Magyarországnak azt mutatja, hogy a közép-európai országok kezdik megismerni ezt az udvari kultúrát.”
„Kialakult egy olyan érdekrendszer a magyar belpolitikában, amely az ellentétes álláspontok közelítését, a kompromisszumok kialakítását, az együttműködés kultúráját leértékeli. És helyette egyfajta ideológiai osztályharc zajlik. Ennek része az Európai Unió ügye is. […] Az, hogy »Brüsszel az új Moszkva«, még ha képtelenség is, de éppen emiatt értő fülekre talál. Az emberek ezt be tudják sorolni.”
„Itt van a jogállamisági mechanizmus. Mit is akar az Európai Parlament? Leegyszerűsítve: ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök. Nagyjából ebben lehet összefoglalni azt, amivel elindították a hetes cikk szerint eljárást. De ez nem alkalmas arra, hogy egy országgal szemben eljárjanak. Pontosan ez okozza a jogállamisági kérdés képlékenységét, nehezen megfogható jellegét.”
„Egy olyan ország esetében, ahol a nemzet nagyobb területre terjed ki, mint maga az állam, valójában erősebb érvek szólnak egy föderalisztikusabb európai megoldás mellett. Én nem hiszek a föderális Európában – de föderalisztikusabb európai megoldásokban igen. A tisztán nemzetállami koncepció szerintem nem felel meg a magyar külpolitikai érdekeknek.”
