Miért húzzák le drága árammal a magyar villanyautóst? Megszólal az állami töltőhálózat vezére
Miért méri drágán a korábban ingyenes töltőáramot az állami töltőhálózat, ha célja a villanyautók elterjedése? Hogy lehet, hogy egy protekcionista kormányzat égisze alatt működő cég pont egy zöld területen nem akar magának versenyelőnyt a piacon? Többek között erről faggattuk Balogh Szabolcsot, az MVM Csoporthoz tartozó NKM Mobilitás Kft. ügyvezető igazgatóját. Az állami töltőhálózat első embere azután kereste meg a Válasz Online-t, hogy a villanyautó-forradalomról írt helyzetjelentésünkben a fenntartásainkat sem rejtettük véka alá. Ellenvetéseinkkel most az interjúban is szembesítettük.
– Elektromos autót vezet?
– Természetesen. Az elektromos hajtás elterjedéséért dolgozunk, a flottánkat villanyautók és tölthető hibridek alkotják. Próbálgatjuk az új modelleket, hogy képben legyünk a piacon, gyűjtjük a tapasztalatokat a töltőhálózatunkról és a versenytársakéról is. Már nem is tudnék visszatérni belső égésű motorra arról a vezetési élményről, amit egy villanyautó nyújt.
– Sok villanyautós panaszkodik, hogy elég drága ez az élmény. Visszatérő komment, hogy a kezdeti beetetés után most megkopasztják őket a drága töltéssel.
– Mihez képest drága? Az ingyenes töltőoszlopokhoz képest talán. Tudomásul kell venni, hogy nálunk is véget ért az elektromos autózás kezdeti, romantikus szakasza. Nem volt szabályozva a piac – helyesen, hiszen nem volt piac, amit szabályozni kellett volna. Volt pár tucat ingyenes töltő, amelynek híre szájról szájra terjedt, aztán vagy működött, vagy nem. Akkor meg az volt a panasz, hogy Magyarország „töltősivatag”, nem lehet bejárni az országot villanyautóval.
– Most be lehet?
– Már 2019-ben kiépítettünk egy villámtöltő-hálózatot, amely az autópályák mentén teljes lefedettséget biztosít. Telepítettünk több mint 200 nyilvános töltőoszlopot, és az e-Mobi felvásárlásával, illetve partnereink töltőinek az üzemeltetésével már kb. 550 töltőnek biztosítjuk a folyamatos műszaki távfelügyeletét. Ügyfélszolgálatunk mindennap 0–24 órában készen áll segíteni. Fejlesztettünk egy appot, mögé tettünk egy számlázási rendszert, integráltuk a Simple fizetést. Mindez komoly beruházást igényel, ami nyilván megjelenik az árban.
– De ennyire? Otthon átlagosan 40 forintért kapok 1 kilowattóra áramot, önöktől 100-120 forintért, de még a legmagasabb kedvezménnyel is 65 forintért.
– A palackozott ásványvíz is sok százszor drágább, mint a csapvíz litere. Ott sem csak a vizet fizetem meg, hanem a lehetőséget, hogy kényelmesen megkapjam a számomra akkor és ott szükséges vizet.
Itt sem csak az áramért fizetek, hanem azért, hogy az otthoni, kis kapacitású töltőnél sokszor nagyobb teljesítményű villámtöltővel fél óra alatt beletöltsek annyit az autómba, amennyivel továbbmehetek a családdal a Balaton felé, ha otthon esetleg nem tudtam feltölteni. Ahogy a palackozott ásványvíz nem helyettesíti a csapvizet, a nyilvános töltők sem az otthoni töltést. Azok a villanyautósok, akik megtehetik, 80-90 százalékban otthon töltenek. Én is.
– És mi van azzal, aki belvárosban él, nincs garázsa, az utcán parkol?
– Nekik vezettünk be kedvezményes éjszakai tarifát a nyilvános töltőinkre. Számos városban vannak belvárosi utcai töltők, és ezek estére jellemzően szabaddá is válnak. A következő években még több épül majd a belvárosi utcákon és a lakótelepi parkolókban. Sőt, egyre több munkahely lesz és van már most is, ahol munkaidőben töltheti a parkoló autóját az alkalmazott. De egy valamit aláírok: ha valaki belvárosban lakik, és főleg városon kívül, hosszú távon autózik, akkor neki nem való a tisztán elektromos villanyautó, számára egy tölthető hibrid az ideális választás. Mindenki másnak igen.
– Állami cégként elintézhetnék, hogy olcsóbban kapják az áramot az anyavállalattól, az MVM-től, hogy így segítsék a zöldmobilitást. Ezt miért nem teszik?
– Mit szólnának ehhez a versenytársaink? Piacvezetők vagyunk, de nem az egyetlen szereplő, nem tehetjük meg, hogy kilobbizzuk magunknak az olcsóbb áramot. Ez durva piaci beavatkozás lenne, ami uniós szinten sem állná meg a helyét. És bár állami tulajdonú vállalat vagyunk, próbálunk piaci alapon működni, az MVM Csoport célja a tőzsdeképesség megteremtése.
– Miért van átláthatatlan számú tarifacsomag és árazási mód még egy szolgáltatónál is?
– Úgy érzem, hogy emiatt igazságtalanul kaptunk hideget-meleget az önök két héttel ezelőtti cikkében és a villanyautós hangadóktól is. Aki elhatározza, hogy villanyautót vesz, rá fog szánni pár percet, hogy átnézze a díjcsomagokat. Azért van ennyi, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt: például aki nem tud otthon tölteni, az éjszakai kedvezményes csomagot. Aki pedig nagyon környezettudatos, az a zöldáramcsomagot.
– Csak hát azt szoktuk meg, hogy beállunk a benzinkútra, tankolunk, fizetünk, és kész. Itt meg ahány szolgáltató, annyi app kell a töltéshez.
– A hazai töltőpontok fele már elérhető a mi alkalmazásunkkal vagy rádiós (RFID) kulcsunkkal, az év második felétől pedig a legtöbb európai töltő is indítható lesz Mobiliti alkalmazásból. Nem kizárt, hogy idővel elindul valamiféle együttműködés a szolgáltatók között. Voltak, akik azt szorgalmazták, hogy tereljük egy közös állami fizetési rendszerbe az összeset, de ezt mi elleneztük, mert a versenytársakat riasztotta, és az az érdekünk, hogy minél több magántőke áramoljon az e-mobilitásba.
– Mikor hozza be így az árát egy villanyautó? Egy elektromos kisautó állami támogatással együtt is közel kétszer annyiba kerül, mint a benzines megfelelője.
– Ha tudunk otthon tölteni, és 40 forintos áramárral számolunk, egy átlagos villanyautó fogyasztása oda jön ki, mintha 1,5-2,0 liter benzint égetnénk el 100 kilométeren. Ilyen belső égésű motor nincs. Ha a legrosszabb esetben csak nyilvános töltőről töltünk, mondjuk 75 forintért, akkor is 3-4 liternél vagyunk. Még ez is nagyon kedvező.
– Ha erősebb autót vezetünk, netalán autópályára is kimerészkedünk, megugrik a fogyasztás, és eltűnik a különbség.
– A megtérülés nem csak az üzemanyagköltségen múlik. Egy villanyautóban kevesebb a forgó alkatrész, kisebb a szervizköltség. Ingyenes vele a parkolás Budapesten és több nagyvárosban. Mentes a regisztrációs adó alól. Ha flottába kerül, nincs cégautóadó, és annak is lehet marketingértéke, ha egy cég csak zöldautókat üzemeltet. Vannak a nehezen számszerűsíthető előnyök is. Ilyen a vezetési élmény – azt egy belső égésű motornál is keményen megfizeti, aki erősebb modellt vesz.
Olyat is hallottam egy ügyféltől, hogy amióta villanyautót vezet, elmúlt a hátfájása, mert megszűnt a belső égésű motor mikrovibrációja. Még az is lehet, hogy pár év múlva lesznek zónák, ahová csak villanyautóval lehet majd behajtani.
– Talán Nyugat- és Észak-Európában.
– Mi is errefelé haladunk. A belvárosok levegője biztosan élhetőbb lenne, főleg télen.
– Budapest mostani vezetésétől nem is állna távol egy ilyen lépés…
– Ezt nem tisztem megítélni, mindenesetre személy szerint üdvözölném, ha elindulna egy ilyen irányú gondolkodás. Már csak azért is, mert az is egyfajta megtérülés, ha valaki kisebb ökológiai lábnyommal akar élni, és a gyerekeinek is ezt a példát akarja megmutatni.
– De tényleg kisebb az a karbonlábnyom?
– Nálunk mindenképp. A villamosenergia felét atomenergiából állítjuk elő, és megújulókban is egyre jobban állunk. Szélben nincs nagy növekedés, de szolárban nagyon komoly a fejlődés. Sőt, azt mondom, hogy az áramot 90 százalékban szénből előállító Lengyelországban is zöldebb a villanyautó. Hiszen nemcsak a globális szén-dioxid-kibocsátás számít, hanem az is, hogy hol történik: az erőműnél vagy a belvárosban.
Ha zöldül az energiamix, vagy akár csak fejlettebb karbonszűrők állnak rendelkezésre, könnyebb kis számú pontforrás szennyezését csökkenteni, mint több millió autóét – főleg mifelénk, ahol amúgy is divat a részecskeszűrő kiiktatása.
– Port a villanyautó is felver a városban, helyet is foglal, fékpor is keletkezik.
– A fékpor pont rossz példa, mert városban lehet villanyautóval fékezés nélkül közlekedni. Olyan erős a „motorfék”, amikor visszatölt az akkumulátor, hogy az ügyes és takarékos sofőr csak a gázpedállal el tud játszani. Port felver, igen, de a zajszennyezése már jóval kisebb.
– Fogjuk-e bírni erőművel, ha tényleg elterjednek a villanyautók?
– Számoljuk ki. H egy villanyautó átlagos fogyasztása 16 kWh 100 kilométeren, és évente 17 ezer kilométert fut, akkor még százezer villanyautónak sem kell több, mint 0,27 terawattóra évente. Az éves fogyasztásunk 40-50 terawattóra, ez tehát szinte elhanyagolható mennyiség.
– Az áramelosztó hálózatok viszont nem arra vannak méretezve, hogy mindenki nagy akkumulátorokat töltsön esténként a lakóövezetekben.
– Ez valóban kihívás, főleg, ha mindenki akkor kezd el tölteni, amikor este 6-kor hazaér, bekapcsolja a tévét, beindítja a mosást, vagyis eleve csúcsidő van. Egy átlagos háztartás 3-4 kW-ot fogyaszt csúcsidőben, egy nagyobb villanyautó pedig akár 22 kW-tal is tud tölteni, de még egy kisebb is 7,5-tel. Ez komoly beruházásokat igényel majd az elosztók részéről, de vannak innovatív ötletek, amelyekkel ez nagyrészt kiváltható lenne.
– Hogyan?
– Például úgy, hogy kedvező tarifával arra ösztönözzük a tulajdonost, hogy engedje át a döntést arról, hogy mikor töltődik az autója. Az elosztó garantálja, hogy este 9 és reggel 7 között beletesz 50 kilowattórát, de ezt úgy osztja be, hogy egyenletes legyen a terhelés.
Ha pedig majd lesz 100-200 ezer villanyautó, akár országos szinten is szerepet játszhatnak a fogyasztás kisimításában. Ez különösen előnyös nekünk, mivel a jelenleg üzemelő atomreaktoraink akkor működnek hatékonyan, ha nem rángatjuk őket, hanem egyenletesen tudnak termelni.
Az új, Paksra is tervezett reaktoroknál már egy jelentős működési tartományban majd dinamikusan lehet szabályozni a leadott teljesítményt, de ezek üzembe helyezésére még várni kell.
– Most mennyi villanyautó van?
– Körülbelül 21-22 ezer van, ezek közül 10 ezer tisztán elektromos, a többi plug-in hibrid.
– Hogy lesz ebből 100-200 ezer?
– A magyar állam támogatja a villanyautók terjedését, és nem csak a töltőhálózatunkról beszélek. A zöld rendszám bevezetése nagyon jó döntés volt – nem véletlen, hogy már a britek és a lengyelek is lemásolták. Messziről látszik egy autóról, hogy környezetkímélő. Én biciklin, de akár autóval is szívesebben állok be egy zöld rendszámos mögé. A korábbi években 1,5, idén már 2,5 millió forintos vásárlási támogatás is bőkezű nemzetközi szinten.
– El is fogyott hamar. Feltöltik még a keretet?
– Biztos vagyok benne. Enélkül azért nehezen jön ki a matek.
Norvégiában 2016-ban jutottak el oda, hogy egy elektromos Golf ugyanannyiba kerüljön, mint egy benzines vagy dízel – igaz, ehhez nemcsak az elektromos támogatása kellett, hanem a belső égésűre pakolt büntetőadó is.
– Ez nálunk aligha járható út, az átlagembernek már most drága bármilyen új autó.
– Ezzel nem vitatkozom, de az irány adott, még ha lassabban is jutunk el majd ide, mint Nyugat- vagy Észak-Európa. Az emberiség kimondta, hogy elég volt az olaj égetéséből. Úgy gondolom, hogy 10 éven belül kuriózum lesz egy belső égésű motorral eladott új autó.
– Norvégiában.
– Bízom benne, hogy Magyarországon is.
Nyitókép: személygépkocsit tankolnak a budai Várban felállított elektromos töltőállomásnál 2015. október 14-én. Fotó: MTI/Marjai János
