Sorosról beszélnek, pedig Orwell Gyuriról kéne – vendégünk Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója [HetiVálasz 34]
Csütörtök van, újra itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastja. „Az Index válsága kapcsán számomra elképesztő írást tett közzé a magyar média- és politikai viszonyokról a BBC magyarországi tudósítója. Az írás minden, csak nem objektív, semleges és tárgyilagos. Ez lett a BBC-ből?” – így indít Fricz Tamás politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent, Miről beszél Nick Thorpe, a BBC „objektív” és „független” tudósítója? című cikkében. Fricz egy július 24-i BBC-riportot kifogásolt – 10 nappal a megjelenés után –, viszont ha a kormánynapilap már nyíltan támadja a brit közszolgálati médiát, úgy határoztunk, a Magyar Nemzet kérdéseit egyenesen a címzettnek tesszük fel: a HetiVálasz vendége Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból
Hogy állt neki megírni a kifogásolt riportot az Index újságíróinak felmondásáról?
„120 szónyi terjedelmet kaptam a szerkesztőimtől egy elemzésre. Megírtam gyorsan úgy, hogy kiderüljön a kontextus is: mi történik a magyar médiában, a magyar politikában, mit jelent ez a magyaroknak, a Fidesznek és ellenzéknek? Elemzést írtam, nem véleményt. Más helyzetben vagyok, mint sok külföldi újságíró, mert elég régóta – 1986 óta – vagyok itt, és elég sok tapasztalatom volt már a kommunizmusról is.
Ha nem írnám le a hasonlóságokat az akkori egypártrendszer és egyre inkább – igaz, teljesen más történelmi körülmények közt – kialakuló mostani között, akkor nem látnám el a közszolgálati újságírói munkát.
(…) Ha nagyobb terjedelem lett volna, mint 120 szó, megmagyaráztam volna, hogy a pártnak, amelyik háromszor nyert legitim választáson, egyre nagyobb hatalma van a gazdaságban, a parlamentben pedig elképzelhetetlen, hogy egy Fidesz-képviselő a saját pártja és kormánya ellen szavazzon. (…) Gyakran úgy érzem, nincs itt igazi demokrácia, mert játszanak: nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzékiek is. Színjáték van, igazi demokrácia nincs, a Fidesz »egypártrendszere« pedig egyre erősebb.”
Mire gondolt a Magyar Nemzet támadása után, fordult-e elő hasonló korábban?
„Felhívtam Fricz Tamást, akit még az Antall-kormány idejéből ismerek. Kicsit csodálkozott, én pedig nagyon udvariasan jeleztem neki, hogy szeretnék válaszolni a vádjaira. Mondta, hogy segít ebben. (A Magyar Nemzet közben jelezte Nick Thorpe-nak: kész közölni a válaszcikkét – a szerk.) Legutoljára – ha jól emlékszem, 1987. február 3-án – a Népszabadságban volt egy hasonló cikk, ami a »BBC szorgalmas riportere« elleni támadás volt, mert tudósítani mertem az Írószövetség találkozóiról. Mindig jó kapcsolatra törekedtem a mindenkori hatalommal, de egyre nehezebb, mert a mostani a hozzám hasonló független újságírókra valamiféle ellenségként, Soros-bérencként tekint. (…)
Úgy érzem, ez nem egy normális ország. Sokan, főleg a kormányoldalon, úgy csinálnak, mintha az lenne, de sajnos nincs minden rendben.
Soha nem tapasztaltam a társadalomban annyi utálatot, mint most. Valami nem működik a magyarok közt, én pedig – mint külföldi újságíró, aki szereti ezt az országot – próbálok erről írni és megmagyarázni, mi folyik. (…) Nem kell ahhoz BBC-elemzőnek lenni, hogy lássuk, a kormánypárt stílusa egyre radikálisabb. Ők állandóan Soros Györgyről beszélnek; én inkább Orwell Gyuriról beszélnék.”
Miért érezhetik kormánykörökben, hogy már a BBC sem objektív a kormánnyal?
„A BBC-vel próbálunk tárgyilagosak lenni egy olyan világban, ahol a személyes vélemények egyre erősebbek: senki nem vár tárgyilagosságot egy Facebook-posztban. Fontos a közszolgálat, de Magyarországon azért is nehéz tárgyilagosnak maradni, mert már az is felelősség, hogy számonkérjük a mindenkori kormányt.
Amikor 2006-ban a szörnyű rendőri atrocitásokról írtam, az akkori Fideszben úgy érezték, hogy (velük) barátságos, Fidesz-közeli újságíró vagyok. Pedig nem voltam Fidesz-közeli, mint ahogy nem vagyok ma ellenzék-közeli sem.
(…) A kormány ma mintha tudatlanságban akarná tartani a társadalmat; akár kormánypárti, akár független, akár ellenzéki vagy külföldi újságíróként az a dolgunk, hogy információval szolgáljunk a szavazóknak, hogy részt vehessenek a mindennapi politikában. Ha a kormányoldal vagy a médiája nem akarja elhinni, hogy a BBC miért nem olyan kedves, mint volt velük 2006-ban, az nem az én problémám, hanem az övék, mert nem értik, mi az, ha valaki újságíróként próbál viselkedni, és nem a hatalmat szolgálja.”
