ELTE-tudósok: 2021 végén lehet kipróbálni emberen a COVID-gyógyszert [HetiVálasz 35]
Elfogadta interjúfelkérésünket az ELTE TTK dékánja, Kacskovics Imre immunológus professzor, aki Szikora Bence molekuláris biológus társaságában arról beszél, hogy mikorra lehet védőoltás és gyógyszer a COVID-19 ellen. A tudósok csodával nem kecsegtetnek: sem oltás, sem gyógyszer nem várható nagyon hamar. Hogy miért nem, kiderül a HetiVálaszból, a Válasz Online podcastjából.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból
Mit szólnak ahhoz, hogy Oroszországban már be is jelentették a kész védőoltást?
Kacskovics Imre immunológus, az ELTE TTK dékánja: „Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ilyen gyorsan lehet-e vakcina, mert bonyolult kérdésekre keresünk nagyon precíz válaszokat. Milyen dózis kell, hányszor kell oltatni, mi az oltás összetevője – ezeket hosszú ideig szokták tesztelni. A méhnyakrák okozójaként azonosított humán papillomavírus elleni vakcinát 10 évig fejlesztették. Pedig nem voltak sokkal butábbak, mint a mai kutatók. Tíz év kellett, hogy eltalálják a dózist, a megfelelő komponens-összeállítást. Most ugyanezeken a kérdéseken öt hónapja dolgozunk.”
Tényleg „csodaszer” lesz ez a bizonyos vakcina?
Kacskovics Imre: „Nyilván mindenki azt szeretné, hogy minél hamarabb kapjon egy ilyen védőoltást, és váljon védetté, akár úgy is, hogy besétálhat egy kórház legfertőzőbb részélegére a betegség legkisebb kockázata nélkül. Ezzel az elképzeléssel azonban több probléma akad. Ha egyszer lesz egy jól működő vakcinánk, teljes mértékű védettség akkor sem lesz, csak bizonyos fokú. Ez azt jelenti, hogy amilyen sokfélék mi emberek vagyunk, lesznek köztünk olyanok, akik valóban nem fertőződnek meg, de lesznek olyanok is, akik megfertőződnek, csak enyhe lefolyású lesz náluk a betegség, miközben persze terjeszthetik is. Olyan sosem lesz, hogy egy védőoltás mindenkit 100 százalékosan védetté tesz.”
Kacskovics Imre: „Csak akkor lesz ebből világméretű vakcina, ha olcsó lesz, nem éri el a – mondjuk – 10 ezer forintos árat egy-egy oltóanyag. Ne feledjük: több milliárd embert, idehaza is 9-10 milliót kell beoltani.”
Hogy áll a magyar koronavírus-gyógyszer fejlesztése? És mikorra lehet kész?
Szikora Bence molekuláris biológus: „A mi konzorciumunk olyan típusú gyógyszert állít elő, ami a vírus behatolását próbálja megakadályozni. És az első hatóanyagot lényegében sikerült is előállítanunk, viszonylag nagyobb mennyiségben. Az első kísérletek igazán pozitív eredményeket mutattak: laboratóriumi környezetben sikerült gátolni a vírus bejutását a sejtekbe. Most ennek a gyógyszernek dolgozunk a különböző variánsain.”
Kacskovics Imre: „Most az állatkísérletek zajlanak. Azt reméljük, hogy 2021 végére elérünk oda, hogy már beteg embereken is tudunk vizsgálatokat végezni. Nem megy hamarabb. Nem szeretnénk ugyanis senkit sem még betegebbé tenni. Figyeljük a versenytársakat is, és mai tudásunk szerint nem sokkal tarthatnak előrébb a gyógyszerfejlesztésben, legfeljebb egy hónappal.”
