Százmilliókért vettek rákszűrő eszközt, de inkább nem használják – rekordgyanús magyar abszurdra bukkantunk
A kormány az Egészséges Budapest Program részeként az egyik legdrágább diagnosztikai készülékkel, a főként daganatos betegek vizsgálatára szolgáló PET CT-vel látta el a Honvéd Kórházat. A döntés már 2017-ben megszületett, a közbeszerzés nyertese büszkén tünteti fel referenciái között, ám mintha a kabinet megfeledkezett volna az egészről. Nyomát sem találtuk díszes avatóünnepségnek, nem jöttek a miniszterek és a képviselők, hogy osztozzanak a sikerben. És főként: nem jönnek a betegek, a kórház orvosai a saját csúcskészülékük helyett továbbra is magáncéghez küldik őket. Miközben az országban még mindig kevés a PET CT, sok beteg hónapok óta vár a vizsgálatra. Ha azt hitte, a magyar egészségügyben már nem érheti meglepedés, tévedett.
A történet 2017-ben kezdődött, amikor a kormány Egészséges Budapest elnevezéssel programot indított. A cél az volt, hogy az uniós támogatásokból nagyrészt kimaradó főváros egészségügyét felzárkóztassák az 500 milliárdos fejlesztési pénzekkel legalább részben rendbe tett vidéki kórházak, rendelőintézetek szintjére. A kormány három éve 40 milliárd forintot szánt erre a célra. Rendelet mondta ki, hogy ebből 3,7 milliárd forintot a Honvéd Kórházra kell költeni, egyebek között az orvosi műszerezettség javítására. Vagyis minden a legjobban indult.
A Honvéd jelenleg a főváros legnagyobb egészségügyi intézménye, miután sorban olvasztották bele a megszüntetett pesti kórházakat, előbb a Szabolcs utcai Orvostovábbképző Egyetem intézményeit, a Belügyminisztériumét és a MÁV Kórházét. A katonai intézmény lett az egyik sürgősségi centrum, ők felelnek az egész észak-pesti régió ellátásáért. A megítélt összegből a tervek szerint a Dózsa György úti volt MÁV Kórház megkopott épületei helyett újakat emelnek a Róbert Károly körúton, a kórházat pedig új technikai eszközökkel is felszerelik, hogy valóban modern ellátást tudjanak nyújtani.
Nem kis lelkesedéssel nyilatkozta Tamás Róbert dandártábornok, a Honvéd Kórház akkori orvosigazgatója 2017-ben a Magyar Hírlapnak: „Óriási feladatot vállaltak a döntéshozók az Egészséges Budapest Programmal, az átszervezés lényege ugyanis éppen az, hogy a centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosi szakma helyet kapjon. Ehhez először is át kellett tekinteni a jelenlegi állapotokat. A Honvéd Kórházban ahhoz, hogy az ellátási palettánk teljes legyen, még ki kell alakítanunk az onkológiai és a sugárterápiás részleget, de szükségünk van PET CT berendezésre is, mert elengedhetetlen, hogy egy ekkora intézetben legyen ilyen.”
Nehéz ezzel vitatkozni. Ha egyszer négy csúcskórházra szeretnék alapozni a főváros sürgősségi ellátását, akkor ezeket fejleszteni kell. A Honvéd is megújulásra szorul. Az pedig némi magyarázatra, mi is az a PET CT, történetünk főszereplője.
Bár a nevében szerepel a CT (computer tomograf) kifejezés is, itt a lényeg nem ez, hanem a PET (positron emission tomography). Alkalmazása leggyakrabban azon a felismerésen alapul, hogy a kóros sejteknek magasabb az energiaigényük, mint az egészségeseknek, ezért például a daganatsejtek több cukrot vesznek fel. Ezt kihasználva sugárzó anyaggal (legtöbbször a fluor 18-as izotópjával) megjelölt (orvos olvasóink kedvéért: megjelzett) glükózt adnak a vizsgálandó személynek. Innentől már csak várakozni kell, és a PET CT felvételén szinte „világítani fog” a beteg sejtcsomó, mert a daganatsejtek imádják a cukrot, zabálni kezdik, a folyamat pedig láthatóvá válik a fluor segítségével. A PET CT nagy előnye, hogy működés közben vizsgálhatják a szerveket, és meg tudják mondani, hogy a felvételen látszó folt egy heg, vagy egy kórosan működő sejtcsomó.
Mindez persze erőteljes leegyszerűsítése a módszernek, hiszen a vizsgálat nem csak glükózzal és fluorral működik. Félelmetesen hangzik, hogy ehhez izotópot használnak, de valójában a PET CT sugárterhelése töredéke a normál CT-ének. A készülék – remek képességeinek köszönhetően – elképesztő tempóban terjed a világban. Magyarországra 1994-ben Debrecenbe érkezett az első, és az utóbbi években sorban szerzik be a gépeket, de még így sem állunk jól. Az Eurostat 2019-es jelentése szerint százezer lakosra nálunk 0,1 berendezés jut, a visegrádi országok között a lengyelekkel vagyunk sereghajtók. Nekik van rá mentségük: a rákhalálozás terén szerencsésebb a helyzetük. Csehországban és Szlovákiában kétszer annyi gép jut százezer lakosra, mint Magyarországon, de ők is lemaradtak a fejlett országok mögött. Nálunk kilenc-tíz darab van, Ausztriában 23, Hollandiában 73. Nagyon fontos döntés volt tehát a PET CT beszerzése, mert az új gépekkel csökkenthetjük a lemaradásunkat – és több életet menthetünk.
De miért mondjuk azt, hogy jelenleg kilenc-tíz helyen van Magyarországon ilyen készülék? Most kilenc vagy tíz? Elbizonytalanodtunk, hogy a Honvéd Kórházét számoljuk-e, nem látszanak ugyanis a jelei annak, hogy a PET CT működne. Annak viszont igen, hogy a berendezés elkészült. Ismerjük a közbeszerzési pályázatot, tudjuk az eredményét, azt is, hogy 2019 tavaszán módosították a szerződést, mert a hatos számú épület tetőszerkezetéről csak menet közben derült ki, hogy a felújítására nagyobb összeget kell szánni, mint amennyit eredetileg gondoltak. Így végül 649 millió forintot költöttek a berendezésre és az épületre. A fejlesztés nem uniós forrásból valósult meg, az Egészséges Budapest Program legtöbb elemével együtt magyar adóforintokból vásárolták. A szerződés módosítása tavaly tavasszal történt, azóta a beruházás elkészült, erre utal, hogy a pályázatot megnyerő VMD Kórházi Technológiai Zrt. referenciaként szerepelteti a nyitóoldalán. Csak éppen ez nem egy szobor, ami az által nyeri el az értelmét, hogy nézegetjük – egy PET CT-nek működnie kell.
Hiába keressük azonban ennek nyomait. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, melyek a magyarországi közfinanszírozott PET CT-k, de nem kaptunk választ, ahogy lapzártánkig nem érkezett meg a Honvéd Kórház és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felelete sem a kérdéseinkre. (Ha megjönnek, frissítjük írásunkat.)
Nem tűt keresünk a szénakazalban: egy PET CT fontos készülék, több ezer beteget vizsgálnak a segítségével, nem olyan nehéz működésének nyomára bukkanni. A Honvéd Kórház honlapján azonban nem találtuk jelét, ezért a NEAK felületén az egészségbiztosítási támogatásba befogadott új eljárások, vizsgálatok listáján kezdtünk kutakodni. Hiába néztük végig az összes hirdetményt, nem találtuk a Honvéd Kórház PET CT-jét. A Honvéd 2017 óta egyetlen új ellátásra kapott tb-támogatást, anesztéziában végzett fogászati beavatkozásra szerződnek vele idén májustól.
Pedig a listán két PET CT befogadása is szerepel: a veszprémi kórház új készülékéé és az Affidea Kft.-é, a Honvéd Kórházé viszont nem. Számba vettük azt a lehetőséget is, hátha a Szegedi Tudományegyetemről kiszorított Affidea Kft. működteti a Honvéd Kórház PET CT-jét, és esetleg ezért nem a Honvéd, hanem a cég nevén szerepel a döntés. Az Affidea azonban sajtóügynökségén keresztül tudatta lapunkkal, ez nem így van. A Honvéd Kórház PET CT-jét tehát nem fogadta be az egészségbiztosító, vagyis nem állja a vele végzett vizsgálatok költségét.
Felhívtuk Cserháti Pétert, az Egészséges Budapestért Program korábbi vezetőjét, hogy megkérdezzük, mi történt a PET CT-vel. Cserháti szerint a Honvéd Kórház hozzájutott a berendezéshez, de a 2019 áprilisa utáni eseményekhez nem tudott hozzászólni, mivel akkor megszűnt a miniszteri biztosi megbízatása.
Segítségünkre lehet még az országos PET CT-várólista, mert ezen részletesen feltüntetik a szolgáltatást nyújtó intézményeket. Hiába kerestük köztük a Honvéd Kórházat, a lista keresője nem jelzett találatot.
Várólistára azért van szükség, mert az országban még mindig olyan kevés gép van, hogy ezekre a vizsgálatokra esetenként több hétig, hónapig várni kell. A legrégebbi beteg február óta szerepel a listán. Szerencsére a sürgős eseteket soron kívül fogadják. Tegyük hozzá, hogy Magyarországon annak ellenére kell várakozni, hogy a PET CT-t sokkal kevesebb célra használhatják a közfinanszírozott egészségügyben, mint amire a fejlett országokban. Például nálunk nem lehet tb-támogatással az elsődleges daganatot felkutatni a gép segítségével (érthetetlen, de így van), emellett kardiológiai vizsgálatokra, a szervezetben levő gyulladások feltérképezésére sem használható, ahogy az Alzheimer-kór korai kimutatására sem.
Visszatérve a várólistára, ezen szerepel a Honvéd is, de nem a PET CT-vel rendelkező kórházak, hanem azon intézmények sorában, amelyek betegei várakozni kényszerülnek. A dokumentumból kiderül, hogy a pácienseiket például az Országos Onkológiai Intézetbe küldik vizsgálatra. Miért tennének ilyet, ha lenne saját tb-finanszírozott gépük?
A helyzet tehát az, hogy egy 650 millió forintos állami beruházás ott áll, ők viszont magáncéggel végeztetik a vizsgálatokat. Az onkológiai intézet ugyan szerződött partnere az egészségbiztosítónak PET CT-re, de nincs saját készüléke. Az onkológiai intézet gépének Hunyadi utcai címe megegyezik a Pozitron Diagnosztika Kft. elérhetőségével. „Az intézet egyik szakmai partnere az Országos Onkológiai Intézet. Nagyszámú beteg érkezik tőlük, a PET-vizsgálatok jelentős részét a Pozitron Diagnosztikai Központban végzik el” – mondta a cég saját honlapján tavaly nyáron Szakáll Szabolcs orvosigazgató.
Ha a Honvédnak nem volna saját berendezése, persze nem volna semmi baj azzal, ha a vizsgálatokat a piacról vásárolná. A Pozitron magas orvosi színvonalon szolgáltat, a betegellátási kultúrája is kiemelkedő. Csakhogy a Honvédnak van saját készüléke, épülete, szakorvosai, így egyetlen racionális oka lehet annak, hogy mégsem ott végzik a beavatkozásokat: nem tudják működtetni, mert nem kapnak rá pénzt.
Hát ezért nem tudjuk, Magyarországon kilenc vagy tíz, Budapesten három vagy négy PET CT-t számoljunk-e. Budapesten két magánvállalkozáson kívül a Semmelweis Egyetemnek van ilyen gépe, a Honvédé viszont van is meg nincs is, mert ugyan fizikailag létezik, ráköltött a magyar állam több mint hatszáz millió forintot, viszont tb-finanszírozást már nem nyújt hozzá.
Mindez annál érthetetlenebb, mert a pályázat módosítása óta eltelt közel másfél év. Ennyi idő alatt és ennyi pénzből már minden technikai akadályt elháríthattak, és még csak azt sem lehet mondani, hogy politikai pártok, vagy kormányon belüli rivalizálás akadályozná a programot. Például, hogy az egyik minisztérium beruházott volna rá, a másik pedig nem volna hajlandó működtetni, hiszen ebben az esetben az Egészséges Budapest Program felügyelete és az egészségbiztosító is ugyanahhoz a tárcához tartozik: az Emmi-hez. Ugyanaz a miniszter bólintott rá a fejlesztésekre, akinek a tb-finanszírozásra is igent kellene mondania.
Mármint címében ugyanaz a miniszter. Személyében nem, hiszen most már nem Balog Zoltán, hanem Kásler Miklós a tárcavezető. Gyanakodhatnánk még sértődöttségre, hogy esetleg a miniszter megorrolt amiatt, mert az ő volt intézete, az onkológiai később kap PET-et, mint a Honvéd, de semmi alapunk nem lenne erre, hiszen az Egészséges Budapest Program részeként az onkológia csúcsintézménye egy még fejlettebb készülékhez, PET MR-hez jut. Nehéz tehát eldönteni, hogy a magyar egészségpolitika ügyetlenkedéséről van szó, vagy inkább arról, hogy valakik a magáncégek helyzetben tartásában érdekeltek. Az eredmény mindenesetre utóbbiaknak kedvez.
Közben a sokszázmilliós gép avul, avulgat, a kormány pedig konzultációt indított az orvosok között, s Pintér Sándor belügyminiszter egy külföldi céget bízott meg az egészségügyi rendszer átvilágításával. S ha már a kabinet az egészségügy működésének javítására készül, jelezzük: a Honvéd Kórház PET CT-je remek alkalom lenne erre. Elég lenne ehhez a kormánynak a saját maga által eldöntött, a mi befizetett adónkból támogatott fejlesztést az általa irányított egészségbiztosítóval befogadtatni és működtetni. A PET CT-t a Honvéd Kórház teherbejáratával szemben találják. Hatos épület, földszint.
Nyitókép: PET CT működés közben (Fotó: APHP ST-LOUIS-GARO/PHANIE)
