Gyengül a vírus? Hétszer annyi a fertőzött, de sokkal kevesebb a súlyos eset
Vasárnap ezer fölötti új fertőzöttet találtak, ötször annyit, mint a tavaszi legnehezebb napon, az aktív esetek száma pedig már hétszerese a májusi csúcsnak. A kórházban ápoltaké és a tragikus eseteké arányaiban – szerencsére – mégis töredéke az akkorinak. Elgyengült vírus miatt rendel el fél Európa – köztük Magyarország – újabb szigorításokat? Összeállításunkban 5 tézist ismertetünk, mely magyarázhatja, miért kerülnek intenzívre és halnak meg kevesebben, miközben a vírus terjedése sosem volt még ilyen gyors.
Európa újabb korlátozásokat vezet be a legfertőzöttebb területein: Spanyolországban közel egymillió, az Egyesült Királyságban több mint tízmillió embert fenyegetnek korlátozások. A visegrádi négyek a hozzájuk később érkező tavaszi hullámot egy remekül időzített lezárással jól kezelték. Csehországban most olyan súlyos a helyzet, hogy már szükségállapot bevezetését is meglebegtették. Az egészségügyi miniszter lemondott, és egy járványügyi szakembert neveztek ki a helyére, miután az esetszámok augusztus eleje óta tartó masszív növekedését nemhogy megfékezni nem sikerült, de egyre gyorsuló ütemben romlanak az adatok. A heti duplázódásig szeptember közepén jutottak el, de nem volt megállás: akkor egy hét alatt jelentettek 3700 esetet, csütörtökön pedig egyetlen nap alatt több mint háromezer új fertőzöttet regisztráltak a tíz és félmilliós országban.
Közben az emberek a napi adatokat nézegetve azt látják, hogy a fertőzöttek száma ugyan az eget veri, de a kórházban ápoltaké, a lélegeztetetteké és a halottaké meg sem közelíti a tavaszi értékeket. Mintha ez nem is ugyanaz a vírus lenne. Miért lett enyhébb a hatása? És ha kevéssé veszélyes, miért kezdődött meg újra a lezárások időszaka Európa-szerte? Tényleg egy megszelídült vírusra nézünk úgy, mintha még mindig a tavaszi halálos kórokozó lenne, amely csak Svédországban akkor közel hatezer ember halálát okozta?
Nálunk tavasszal 17 volt a legmagasabb napi halálozás, ősszel a sokkal magasabb esetszámok ellenére 9 embernél többet eddig még nem veszítettünk. Tragikus veszteség, de ha a vírus ugyanolyan arányban lenne halálos, százakkal többeket kellene eltemetnünk.
Írásunkban négy szempontot vizsgálunk, ennek során az epidemiológusok által használt heti adatokkal számolunk, mert a napi számoknak a hétvégi kevesebb mintavétel miatt nagy a szórásuk. Eszerint az előző heti 3922 magyarországi új eset után vasárnapig 5681 fertőzöttet találtak. Ismét megdőlt az egy hét alatt regisztrált új esetek száma, a növekedés 45 százalékos. A mintavételeké 63 százalékkal ugrott meg az elmúlt héten: a két héttel ezelőtti 68 ezerről 111 ezerre. Ez nem kis növekedés, elsősorban az állami kapacitások (a járványügy, a kórházak és az egyetemek) egyenletesebb kihasználásának köszönhetően.
A közeljövőben újabb változásra számíthatunk, ugyanis 17 új ambuláns mintavételi helyet alakít ki a kormány, vagyis olyan tesztpontokat, amelyeket tünetmentes kontaktszemélyek kereshetnek fel. A magyar járványügyi rendszer észlelte, hogy nem tud lépést tartani a vírus terjedésével. Nemcsak a kiszűrt pozitívak száma emelkedik, hanem az is, hogy 100 mintavételnél átlagosan hány fertőzöttet találnak. Két hete ez a fontos, a tesztelési kapacitás elégtelenségét mutató adat 5,7 százalék volt, a múlt héten már 7,3. A növekedés durva, a vasárnapi rekord magas fertőzött szám is 9 százalékos találati aránnyal valósult meg.
Csak azért nincs több napi fertőzött, mert ennél többet nem tudunk tesztelni. Erre utal az is, hogy az új eljárási szabályok szerint a karantént már nem a pozitív teszteredmény ismeretében rendelik el, mert erre nagyon sokat kell várni. A háziorvos is hozhat tünettel rendelkező betegeinél (átmeneti) korlátozó intézkedéseket, amíg a tesztet elvégzik.
Rekorddöntő napok ezek, hétfőn már a 14 ezret is meghaladta a jelenleg fertőzöttek (aktív esetek) száma. Ugyanakkor 463 embert ápoltak kórházban, vagyis 3 százalékukat, pedig májusban még ezer fölött volt ez az érték, 2000 aktív esetből.
Ha ezt a két számot nézzük, világos, hogy most egészen más a helyzet, mint tavasszal: a vírus többeket fertőz meg, de kevesebbeket betegít és öl meg közülük. Mi magyarázhatja ezt, ha egyszer a vírus nem változtatta meg jelentősen a szerkezetét? Ahogy a Pécsi Tudományegyetem virológuscsoportja állítja, ugyan a „média szövevényes útvesztőiben” felvetődött az esetleges mutáns vírusok megjelenése (melyek nemcsak erősebbek, de gyengébbek is lehetnek), „erre semmiféle tudományos bizonyíték, sőt utalás sincs”.
Vegyük a tényeken alapuló lehetséges magyarázatokat!
1. Többet (és másokat) tesztelünk
Az első hullám során sokkal kevesebbet teszteltek, szinte csak a kórházba kerülő (vagy ott megfertőződő) betegeket és (utólag) a halottakat, ezért volt a vírusfertőzöttek között a súlyos és menthetetlen esetek aránya olyan magas.
Most viszont az enyhe eseteket is tömegével tárják fel, sőt a tünetmentes kontaktjaikat is, ezért nincs arányaiban annyi súlyos eset – hangzik az elmélet.
Igaz, hogy minden európai ország többet tesztel ma, mint akkor. Még a hozzánk képest rekorder Ausztria is csak 16 ezer embert tudott megvizsgálni egy hét alatt a járvány kezdetén, a szükséges 84 ezer helyett. (Az ECDC, az Európai Unió járványügyi ügynökségének adata a 37. hétről). Megfelel a tényeknek az is, hogy akkor sok országban csak a nagyon betegekre és halottakra volt elég a tesztkapacitás. Ma viszont – ha a háziorvosunk hajlandó rá – enyhe tüneteknél is elrendelik a tesztelést. Ám ez az elmélet nem magyarázza meg a különbségeket, mert ha az enyhe tüneteket szűrik, súlyosakat még inkább észre kell(ene) venniük. És most nem pusztán az arányok, de a tényszámok is alacsonyabbak.
Befolyásolhatná a helyzetet, ha a háziorvos a kockázatos életkorú betegeknek gyógyszereket írna fel, és az időben megkezdett kezelésnek köszönhetően nem kerülnének annyian kórházba és halnának meg. Nálunk azonban a fertőzöttek nagy része orvost csak akkor lát, amikor az állapota súlyosabbra fordul, és a mentő megérkezik vele a kórházba. Vagyis a „több teszt, kevesebb kórház” teória aligha magyarázza a helyzetet. Elmélet elvetve.
2. Több fiatal betegszik meg, az időseket nem éri el a járvány
Ennél a pontnál elnézést kell kérnem az olvasótól, mert Magyarországon nem hozzák nyilvánosságra a heti járványügyi jelentéseket, ezért hivatalos adatok híján arra támaszkodunk, ami nyilvánosan hozzáférhető. A tavaszi hullámról rendelkezünk egy pontos adatsorral Röst Gergelynek, a Szegedi Tudományegyetem matematikusprofesszorának és szerzőtársainak tanulmányából. A friss számokat viszont előadásokból kifotózott ábrákra kell alapoznunk.
Május 10-ig Magyarországon összesen 3284 fertőzöttet találtak, közöttük a 30 év alattiak aránya 8 százalék volt, és közülük senki sem halt meg. A megbetegedők csaknem fele, 47 százaléka viszont 65 éven felüli korosztályhoz tartozott, körükben megrendítően magas volt a halálozási adat: 24 százalék. A tavaszi hullámban elhunytak 89 százaléka 65 évnél idősebb volt.
A mostani helyzetről a legfrissebb korcsoportos bontású adatunk a 37. hétről van Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának egy előadásából. A helyzet azért is szemléletes, mert a szeptember 7-i héten többen betegedtek meg (3922), mint az egész tavaszi járványcsúcsig összesen (3284). Két hete a 25 éven aluliak aránya a fertőzöttek között mintegy 42 százalék volt. Vagyis a vírusgazdák fele a zéró halálozású körhöz tartozott. A 65 éven felülieké pedig 7 százalék körül alakult.
Ha most is a tavaszi halálozási arányokat követelné a vírus, akkor a 37. héten megbetegedők között 66 halálesettől kellene tartanunk. Ha viszont az életkori arány is olyan lenne, mint az év elején, akkor közel 450 embert veszítenénk el.
Hatalmas különbség: bizonyítja, hogy az életkor nagyon is árnyalja a képet. Csakhogy valami akkor sem stimmel, mert a 37. héten nem 66, hanem 13 idős ember halt meg.
3. Az időfaktor: a koronavírus nem rögtön öl
Minden veszteség nagy veszteség, de 13 embernél sokkal többen halnak meg egy influenzajárványban, és akkor senkinek sem jut eszébe lezárni a határokat vagy maszkviselésre kötelezni 6 évnél idősebb gyerekeket a buszon. Miért rettegnek most mégis a kormányok?
Van egy fontos faktor, amiről nem beszéltünk: az idő. A koronavírus nem olyan, mint a mozdony, a vele való frontális ütközés nem azonnali halált okoz. A fertőzés gyakran indul enyhe tünetekkel, azután a betegség nyolcadik-kilencedik napját követően súlyosbodik egyik pillanatról a másikra, amikor azt remélték, hogy a beteg már túl van rajta. A súlyos betegek heteket töltenek kórházban, nem ritka, hogy valaki akár négy hétig legyen lélegeztetőgépen. A brit egészségügy ezért a halálozási rátánál külön képez egy kategóriát a lezárt eseteknek, és azt nézi meg, hogy a fertőződés utáni 28 napon életben van-e a fertőzött.
A napi halálesetek számát ezért nem az aznapi új fertőzöttekéhez kell viszonyítani, hanem négy-öt héttel korábbiakhoz. Lehet, hogy a vírusfertőzés következményei mégiscsak hasonlítanak egy tehermozdonyra, legalábbis annyiban, hogy a folyamat nehezen indul és nehezen áll le – akár egy súlyos szerelvény. A vírus az augusztus 24-i (35.) héten lobbant be Magyarországon, akkor hirtelen háromszor annyi új esetet (806) jelentettek, de a halálozások száma nem mozdult. Sőt, még kevesebb fertőzött is halt meg, mint egy héttel korábban. Majd az esetszám tovább nőtt, az emberveszteség pedig egyre esett vissza. Ez a szám három héttel később indult felfelé: 7 majd 13 haláleset következett. A számok továbbra is alacsonyak maradtak, de a trend figyelmeztető: a múlt héten három és félszeresére ugrott ez az érték, immár 49-re.
A vírus gyengülése a kórházban ápoltak számánál is szembetűnő. Tavasszal előfordult, hogy egy nap alatt ezer ember volt kórházban, most sokkal több esetnél ennek töredéke. Hétfőn már 463 fertőzöttet ápoltak kórházban. Második hete emelkedik 80-90 százalékkal a lélegeztetőgépen levők száma is, így lassan eléri a napi negyvenet, legalább ennyien vannak életveszélyes állapotban. Ez fele a tavaszi legmagasabb értéknek (82), a növekedés üteme viszont nem sok jót ígér.
Nem magyar jelenség, egész Európában látszik, hogy a fertőzöttek napi esetszámát később követi a halálozás megugrása, de – egyelőre – az arány sokkal alacsonyabb, mint tavasszal volt.
Pedig például a franciáknál korábban kezdődött a második hullám, és előfordult már napi 50-es halálozási szám is, de mi az a tavaszi közel 1500-as napi csúcshoz viszonyítva – háromszor annyi esetből?
4. Kitanultuk a vírust, jobb a védekezés
Elemzésünkben eddig a tavaszi halálozási arányokkal számoltuk, de helyesen tettük? Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora folyamatosan ellátja a közvéleményt izgalmas adatokkal. Egyik diáján a június 21-e előtti és az azt követő megbetegedéseket vetette egybe. (Emlékszünk, az előző számsorok csak május elejéig rögzítették az adatokat, júniusig még sokat romlott a halálozás terén a helyzet.)
Június óta viszont az idősebbek között is csökkent az arány, a 80 év feletti fertőzötteknél nagyjából megfeleződött. Még nagyobb a visszaesés a 65-79 éveseknél, és az 50-54 éveseknél is hasonló trend figyelhető meg. A vírus mintha tényleg kevésbé lenne veszélyes. Az időseknél ezt részben magyarázhatja, hogy tavasszal nem egyszerűen ők betegedtek meg nagyobb arányban, de közülük is a legrosszabb állapotúak, az idősotthonokban és a kórházakban levők. Most viszont az otthonukban élő, tehát vélhetően aktívabbak fertőződnek meg.
Hasonló a helyzet a legtöbb európai államban, de nem mindenhol. A szlovákok tavasszal és most is sikeresen védik meg az időseket, a meglévő tesztkapacitásukat a legnagyobb veszélynek kitett csoportok tervszerű tesztelésére fordították. Az ötmilliós Szlovákia mintegy 6800 esetből 39 embert veszített el.
Persze az is lehet, hogy még túl kevés idő telt el az újabb durvulás óta, esetleg az orvosok hatásosabban tudják kezelni a súlyos eseteket, mert már van tapasztalatuk, és ezért halnak meg kevesebben.
| Miért a fiatalok között terjed? Az idősek nem változtattak sokat a saját viselkedésükön tavasz óta. Sok jel utal arra, hogy az első hullám alatti elszigeteltség után a tinik és a huszonévesek bepótolták az elmaradt találkozásokat, bulikat. A fiatalok egymás között biztonságban érezték magukat, mivel a covid tavasszal kimondottan az idősek betegsége volt, a vírus alig fertőzött meg fiatalokat. |
5. A nyár miatt halnak kevesebben
Végül röviden egy egészen egyszerű megfejtésről: nyáron egészségesebbek vagyunk, többet mozgunk, ez könnyebbé teszi a fertőzés átvészelését. Általános jelenség, hogy nyáron kevesebben halnak meg, az ingadozás az egyes hónapok között akár 2-3000 eset is lehet. És van még egy fontos tényező: nyáron több lehet az emberi szervezetben a D-vitamin is, mely egyes kutatások alapján kifejezetten segíti a szervezetet a koronavírus elleni védekezésben.
×××
Máshogy kell védekezni?
Ahogy fentebb már említettük, a kutatók álláspontja szerint a vírus szerkezete nem változott jelentősen, mégis meglepte a világot azzal, hogy bravúrosan alkalmazkodik a körülményekhez: kánikulai melegben, száraz levegőn is képes a gyors terjedésre. Megfékezni ugyanúgy lehet, mint tavasszal, erre példa a horvátok esete.
Horvátországban korábban lobbant be a járvány, mint nálunk. A horvátok gyors, főként helyi, a járványgócokra kiterjedő intézkedéseket hoztak (bárok, partik korlátozása, a személyzet kötelező tesztelése, iskolai maszkviselés, hivatali találkozások korlátozása, kórházak előtti mintavételi pontok nyitása, kontaktok gyors felkutatása) és egyelőre úgy látszik, visszafogták a vírus terjedését. (Bár Zágrábban és Split környékén még mindig sok az új eset.) Az augusztus 10-i héten még triplázódott az új fertőzöttek száma, három héttel később már csökkenő heti számokat jelentettek, és a tesztek pozitivitási aránya is jelentősen visszaesett (öt százalék alatti). A szlovákoknál is volt egy-egy kiugró napi esetszám, de helyi korlátozásokkal mintha ők is sikert érnének el.
Magyarország még nem ért ide, hosszú menetelésre számíthatunk, de azért már nálunk sem háromszorozódik hetente az új fertőzöttek száma, mint augusztus egy-egy hetében. Az emberek persze az újabb és újabb magasságokba emelkedő számokat figyelik, de a szakemberek azt számolgatják, milyen a gyorsulás üteme. A fővárosban a szeptember eleji triplázódás után a múlt héten 30 százalékkal nőtt az esetszám. Vélhetően ez nem valós érték, hiszen itt lényegében várólista van a tesztekre, és vasárnap még így is megnőtt a fővárosi rekord (413).
Vidéken, ahol az egészségügy jobban bírja a nyomást, a számok durva növekedést jeleznek, öt megyében is duplájára vagy még nagyobb arányban nőtt a fertőzöttek száma a múlt héten. Szabolcsban 2,6-szorosára emelkedett (286 új fertőzött), Vasban 2,3-szeresére (118), Csongrádban 2,2-szeresére (278), Komáromban duplájára (165), Győr-Moson-Sopronban 1,9-szeresre (309).
Messze még a járvány vége, ezért kulcsfontosságú lesz, hogyan viselkedik az új vírus sosem volt körülmények között. „Visszavadul”, ha lehűl az idő? Senki sem tudja. A szigorítások azt a célt szolgálják, hogy bevett intézkedések (maszk, távolságtartás, tesztelés, karantén) korlátozzák a terjedését. Európa nem forró őszre készül. Hidegre, ködösre. Az a vírus igazi közege.
Nyitókép: járókelők Lyonban 2020. szeptember 19-én. Fotó: AFP/Hans Lucas/Sebastien Rieussec
