Nem, a svéd modell nem győzött: megint belobbant a járvány, szigorításra készülnek
Néhány hete Anders Tegnell, a svéd járványi hatóság vezetője még diadalmasan jelentette ki, hogy a svéd modell sikeresebb az európainál, miután náluk nyoma sem volt a második hullámnak. A múlt héten azután belobbant a járvány: Stockholmban napi 4-500 körüli esetszámot jelentettek, és Tegnell most már arról beszél, néhány napon belül helyi korlátozások léphetnek életbe. Feje tetejére állt a világ: Európa enyhébb szabályokat hoz a tavaszhoz képest, a svédek meg szigorítanak? Megőrültek? Nem. Tanulnak egymástól.
Anders Tegnell nem a svéd Müller Cecília. A világon egyetlen járványügyi vezetőnek sincs akkora döntési szabadsága, mint neki. Általában a szakértő javaslatot tesz, a politikus pedig dönt. A svédeknél ez másként van. Tegnell javasol és Tegnell dönt. Nem az egészségügyi miniszter, nem a miniszterelnök, hanem egy politikától független szakértő hoz politikai súlyú döntéseket. Ha hibázik, nem mentik fel, a kormány akkor is mögötte áll. Ha bizonyíthatóan téved, és erre a rangos Karolinska Institutet (Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem) számos professzora is felhívja a figyelmet, Tegnell akkor is marad. Nemzeti intézmény. Boris Johnson brit miniszterelnök nem Stefan Löfven svéd kormányfővel tanácskozik arról, merre vigye tovább a brit szigeteken a járványkezelés ügyét. Tegnelltől kér tanácsot.
A magyar döntések másként születnek; a miniszterelnök kísérleti „laboratóriumként” tekint a gazdag, jól szervezett osztrák egészségügyre, és ő határoz arról, melyik elemet másoljunk le tőlük. A svédeknek saját „járványügyi laboratóriumuk” van, maguk találják ki, mit tegyenek. Módszereiket – az éppen aktuális esetszámoktól függően – hol ünnepli, hol ostorozza a világ. Két-három hete ünnepelte, mert akkor érte el náluk a járvány a mélypontját. Most viszont felhúzott szemöldökkel figyeli mindenki, mi következik, mert az ő számaik is romlanak.
Stockholm megyében (2,3 millió lakos) a múlt héten volt olyan nap, amikor ötszáz új esetet találtak. Miközben Tegnell néhány hete arról beszélt, hogy őket elkerülheti a második hullám, most bejelentette az emelkedést, vagyis vélhetően egy új hullám kezdetét.
Mi pedig sorra vesszük, a svéd modell mely pontjai buktak meg, és melyek váltak követendő példává. Ebből is, abból is van bőven. Még olyanok is akadnak, amelyekben a híresen laza svéd járványkezelés szigorúbb a jelenlegi magyarnál.
1. Az enyhe és tünetmentes eset nem eset
A svédek csak a tünetes esetekre koncentráltak, mert úgy gondolták, akinek nincs panasza, nem fertőzhet meg másokat. Ha a tünetek már elmúltak, csak két napot kell otthon maradni, a harmadikon már igazolt fertőzöttek is munkába állhatnak.
Valójában a legveszélyesebb vírushordozók éppen a tünetmentesek és a gyenge panaszokkal rendelkezők. Belőlük lesznek a szuperfertőzők, akik remekül vannak, jönnek-mennek, és közben szórják a vírust maguk körül. Egy enyhe eset a tünetek jelentkezésétől számított átlagosan nyolc napig adhatja tovább a kórokozót.
Tegnell óvatlansága az egyik oka annak, hogy a vírus Svédországban rengeteg helyen bejutott a leginkább védendő zárt közösségekbe, és megtizedelte az ott élő idős vagy beteg embereket.
Az első hullámban nálunk is hasonló történt, de más okokból. Bár Magyarországon hivatalosan szigorú karanténpolitika volt érvényben, ám ennek gyenge pontja, hogy az enyhe tünetűeknek (például a láztalanoknak) alig volt esélyük koronateszthez jutni. Így karanténba sem kerültek, a vírus pedig a dolgozók szervezetén keresztül bejuthatott a kórházakba és az idősotthonokba, mert a fertőzött maga sem tudta, hogy koronavírusos.
2. A vírus a fiatalokra nem veszélyes
Tegnell elmélete szerint a vírus ellen oltóanyag híján a nyájimmunitás, vagyis a lakosság legalább 60 százalékának átfertőződése segíthet. S mivel a fiatalok nagyobb arányban tünetmentesek, viszonylagos szabadságot engednek nekik, hiszen ennél kisebb kockázattal nem lehet immunitást szerezni. Amikor Európa bezárta a szórakozóhelyeit, és nálunk kijárási korlátozás volt érvényben, a svédek kávéházak, éttermek teraszain sütkéreztek.
Érdemes megnézni a képeket: nem az idősek, a fiatalok. Svédország nem tiltotta be a rendezvényeket, de 50 főben maximalizálta a létszámukat, és ezen nem enyhített, de nem is szigorított eddig, bármi történt az országban. Jelenleg Magyarországon 500 ember szórakozhat együtt – egy feltétellel: 23 órakor be kell zárni a szórakozóhelyet. A svéd szabály most tízszer szigorúbb a magyarnál.
A „fiatalos elmélet” buktatója, hogy a vírus ugyan jóval kevéssé veszélyes rájuk, mint az idősekre, de azért a svédeknek több harminc éven aluli halottjuk is volt, köztük egy kilenc évnél fiatalabb gyermek. (Magyarországnak eddig szerencsére egy sem.) Összesen 121 harminc év alatti svédet kezeltek intenzív osztályon. A legtöbb fertőzött pedig nem a fiatalok köréből, hanem az ötvenes korosztályból került ki: közel 700 ember volt életveszélyben és 164 halt meg közülük.
3. Nyájimmunitás
Tegnell tudatosan tartotta magasan a fertőzöttek számát, hogy ezt elérjék. Az elmélet lényege: ha 1000 ember közül 600 már átesett a fertőzésen, akkor ők egy ideig „védett személynek” minősülnek, nem fertőznek és nem fertőződhetnek. Így a maradéknak sokkal kisebb esélye lesz elkapni a vírust, mert zömmel olyanokkal találkozik majd, akik már immunisak. Ha pedig egy kórokozó nem tud tovább jutni és megfertőzni egy másik személyt, akkor az a fertőzési lánc megszakad, a vírus elpusztul. Így lassan az egész közösség immunissá válik.
Az elmélet gyengéje, hogy az enyhe tünetűeknél a szervezet gyakran nem termel elegendő mennyiségű ellenanyagot, így a fertőzött sem szerez védettséget. A svédek 91 ezer igazolt esettel közelébe sem jutottak a nyájimmunitásnak.
Április végéig még a leginkább fertőzött Stockholmban is csak a lakosság 7 százalékának volt elegendő mennyiségű ellenanyag a vérében egy újabb vírustámadás kivédéséhez. Később ez 17 százalékra nőtt, de mindkettő nagyon távol áll Tegnell eredeti céljától. Mostanában gyakran hangsúlyozza is, hogy a nyájimmunitás sosem szerepelt a tervei között. Ennek ellentmondani látszik, amikor felveti a kérdést: vajon az őszi hullámban mi fogja megvédeni a szomszédos Dánia fővárosát, Koppenhágát? A dánok ugyanis a fertőzések számát alacsonyan, a halálozást pedig svédországi ötödén tartották, így még sokkal messzebb lehetnek a nyájimmunitástól mint a svédek.
4. Aki beteg, maradjon otthon
Itthon is sokszor halljuk ezt, ám a svédek komoly ösztönzőt építettek be a rendszerükbe: megváltoztatták a táppénzes szabályaikat. Korábban is otthon gyógyulhattak egy hétig orvosi igazolás nélkül (mint nálunk eddig az iskolások). Az időszakot meghosszabbították, és a táppénz összege is magasabb náluk. Így érték el, hogy a vírusgazdák ne legyenek érdekeltek abban, hogy tünetekkel is bemenjenek a munkahelyükre. Nálunk ez hiányzik, a táppénz alacsony, a tesztelés lassú. Ez megnyújtja a karantén idejét, és növeli a családok anyagi terheit.
5. Nincs karantén
Említettük már, hogy Tegnell elmélete szerint a tünet nélküli pozitívak dolgozhatnak, a tünetesek pedig a panaszaik elmúlta után két nappal munkába állhatnak. Tíznapos karantén nincs, így bárki abban a helyzetben találhatja magát a munkahelyén, hogy egy szobában ül egy-két napja még köhögő koronavírusossal – maszk nélkül. A családtagokat sem zárják karanténba, még ajánlás sincs arra, hogy a szoros kontaktok önkéntes vállalásként otthon maradjanak. Tegnell tehát éppen a leghatásosabb járványügyi eszközről mondott le. Egy nemzetközi sajtótájékoztatón tett utalást arra, hogy családi korlátozások bevezetését fontolgatják, mert több európai országban ez hatásosnak bizonyult. Elképzelhető tehát, hogy valami változni fog.
Magyarország a szigorú karanténszabályok híve, de nem elég jól szervezett hozzá a járványügye. A tünetek jelentkezése és a tesztelés eredményének megérkezése között több nap telik el (akár öt-hat is), a kontaktok pedig eközben szabadon mozoghatnak – és fertőzhetnek.
6. Maszkellenesség
Svédországban nem teszik kötelezővé, nem is ajánlják a maszkot. Müller Cecília országos tisztifőorvos is így volt ezzel eleinte, a magyar hatóság álláspontja azóta változott. Tegnellé nem, ő nem hisz abban, hogy komplex problémákat egyszerű módon lehet megoldani. Svédországban ezért továbbra is kevesen védekeznek ezzel az egyszerű és hatásos eszközzel.
7. Nem korlátozzák az időseket
Legalábbis nem úgy, ahogy nálunk tették tavasszal (kijárási szabályok, vásárlási sáv). Országos kampányt hirdettek viszont, és megkérték őket, ne menjenek el otthonról, ne találkozzanak a rokonaikkal – a fő céljuk ugyanis az ő megvédésük volt. Ez lett Tegnell legfájóbb kudarca, mert éppen a legsérülékenyebb idős emberek, a szociális intézmények lakói haltak meg ezerszám. Több hiba okozta ezt a súlyos helyzetet. A fertőző egészségügyi és szociális dolgozókról már ejtettünk szót, emellett késve, csak áprilisban döntöttek a látogatási tilalomról, addig a hozzátartozók hozták-vitték a kórokozókat.
Tegnell nyáron megrendülten ismerte el a hibát, néhány hete viszont már mentegetőzött és azt mondta, az influenza volt az oka a magas svéd halálozásnak. Pontosabban annak a hiánya. Az elmúlt években ugyanis Svédországban nem volt súlyos influenzajárvány. Lényegében úgy fogalmazott: a halál azokat vitte el most koronavírus formájában, akiket az influenzavírus meghagyott.
Magyarországon nem volt magas a tavaszi hullám idején a fertőzöttek száma, de a halálozási arány ezen belül már igen. Részint azért, mert mindkét országban késve kezdték rendszeres teszteléssel védeni az időseket és a kórházi betegeket.
8. Covid-pass a gyógyultaknak
A fertőzésen már átesett és elegendő ellenanyaggal rendelkező svédek felmentés kapnak az idősotthoni látogatási tilalom alól. Tegnell szerint ezek az emberek hat hónapig védettek az újabb fertőzést ellen, ezért esetükben nincs szükség korlátozásra. Persze azért a világban előfordult már a sokmillió koronavírusos ember közül, hogy néhányan újrafertőződtek, ez azonban a svéd járványügy vezetőjét nem ingatja meg meggyőződésében.
9. Nyitva tartott iskolák
Miközben az első hullámban márciusban szinte egész Európa bezárta az iskoláit, a svédek csak a 16 éven felülieknél tértek át digitális oktatásra. Nyáron azután a fél világ a svéd modell tanulságait elemezte, és ezen felbátorodva engedte vissza a gyerekeket az osztálytermekbe.
Ám Tegnell tudja, hogy az iskolák nyitva tartásának csak az egyik kockázata az, hogy a gyerekek és a pedagógusok is megfertőződhetnek. A másik ennél jóval nagyobb: jelentősen megugrik a társadalmi kontaktusok száma, a vírus sokkal kedvezőbb körülmények között terjedhet. A mostani svéd esetszámok növekedését ő maga is az élet őszi újraindulásának tulajdonítja.
10. Teszt, teszt, teszt
A svédek kezdettől sokat teszteltek. Amikor júliusban az esetszámokon látszott egy kis hullám, azonnal megduplázták a vizsgálatok számát. Ekkor ugyanis három százalék fölé nőtt a pozitivitási mutató, amely jelzi: száz teszttel hány fertőzöttet találtak. Tegnell legfontosabb mérőeszköze került veszélybe, nem látta volna pontosan a járványhelyzetet. A pozitivitási arányt 1-1,5 százalékra nyomták le, és akkor még sikerült levinni az esetszámot.
Magyarországon szeptember első hetében ez a szám 5,4 százalékos volt, és azóta is folyamatosan növekszik. Eleinte a laborvizsgálatok száma is emelkedett, mégpedig jelentősen: az augusztus végi heti 18 ezerről 78 ezerre. A múlt héten azonban megállt a növekedés, az országban öt százalékkal kevesebbet teszteltek, mint egy héttel korábban. Közben hat százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma, ami reménykeltő eredmény lenne, hiszen egy héttel korábban még országosan 30 százalékos volt a bővülés.
Óvatosságra int azonban, hogy közben a tesztek pozitivitási aránya még magasabb lett: 7,3 százalékról 8,5 százalékra emelkedett. Ez már vörös tartomány, azt jelzi, hogy a fertőzöttek nehezen jutnak teszthez.
Budapesten 22 százalékkal esett vissza az új esetek száma az egy héttel korábbihoz képest. Nem tudni, hogy valódi-e a csökkenés, mivel az új eljárásrend miatt a szoros kontaktokat már nem tesztelik rendszerszerűen, ezért ők fertőzöttként sem mindig jelennek meg a statisztikában. Emellett leginkább a fővárosi tesztek számát befolyásolhatta, hogy a kormány a vizsgálatok árát 19 500 forintban maximálta, és ezért több magánklinika felhagyott a tömeges teszteléssel. (Svédországban a tesztekről is közölnek területi adatokat, nálunk ezeket nem hozzák nyilvánosságra.) Összevetésül: a svédek két hete 140 ezer tesztet végeztek, mi akkor 78 ezerig jutva állítottuk be a saját országos csúcsunkat.
+1. Nincs „húzd meg, ereszd meg”-járványkezelés
Az európai országok eleinte szigorítottak, majd nyár elején lazítottak, most pedig újra kemény intézkedéseket hoznak. Svédország nem követte a példájukat, soha nem zárta le a határait, és még mindig az áprilisi szabályok vannak érvényben, amelyeket hat hónapra hoztak, és október elején járnak le. Egész nyáron tilos volt az idősotthonok lakóit látogatni, a rendezvények résztvevőinek korlátozása akkor is érvényben volt, amikor a világ éppen a svéd járványkezelési csodáról beszélt.
Ám könnyen lehet, hogy új időszámítás kezdődik, mivel csütörtökön Tegnell már úgy fogalmazott: „Lassan, de biztosan rossz irányba haladnak a dolgok Svédországban, még akkor is, ha a helyzet nem súlyos, mint Európa más részein.” Stockholmban és környékén korlátozásokat készítenek elő, amelyeket néhány nap múlva jelentenek be. Első lépésként arra kérték a cégeket, ha lehet, oldják meg, hogy otthonról dolgozzanak az emberek, és lehetőleg ne használják a tömegközlekedési eszközöket. Ez Svédország, itt a hatóságok kérése (majdnem) parancs.
×××
Jól látszik, hogy az elmúlt hónapokban a rendhagyó svéd és az európai szabályok hatottak egymásra. Tegnell is belátott néhányat a tévedései közül, a többi ország is átvett egy-két elemet abból, amiben ő volt sikeresebb. Merthogy, amint láttuk, a helyzet nem egyértelmű. Nem a szabad svédek és a tiltogató többiek egymás elleni meccse ez, hanem különböző stratégiák kipróbálása egy (még mindig) alig ismert vírus elleni küzdelemben. Az eredmény is sok, kényszerűen rögtönzött döntés következménye. Az olyan kérdéseknek tehát, hogy megdicsőült- vagy megbukott-e a svéd modell, csak ebből a szempontból van értelmük. És még akkor is visszakérdezhetünk: jó, de melyik pillanatban?
Nyitókép: Anders Tegnellt ábrázoló poszter egy stockholmi étterem bejáratánál 2020. május 10-én. Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand
