Libri után Rubicon: újabb fontos brand kerül MCC-közelbe
A Mandiner-főszerkesztő és MCC-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is. Az általa alapított, hétfő este bejelentett Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését. Közleményükben ígérik: pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozzák a magyar történelmet.
Új magyar történetkutató intézet alakult – jelentette be a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója hétfő este. Az általa vezetett lap online felületén megjelent összefoglaló szerint „az intézet célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban”. Hozzáteszi: „az Intézet példaképének tekinti Magyarország talán legjobb ismeretterjesztő folyóiratát, a Rubicont”.
Az idén 30 éves újság tényleg a legnépszerűbb, szakmai és olvasói körben is elismert fórum. Stabilan 15 ezer példány felett értékesítik, hasábjain a legjobb magyar történészek publikálnak. Kérdés, hogy a most bejelentett Rubicon Intézet hogyan viszonyul a laphoz. Szalai Zoltán közleménye „stratégiai szövetséget” említ, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szalai által idén januárban bejegyeztetett és egy személyben tulajdonolt Rubicon Intézet Nonprofit Kft. – a kozbeszerzes.hu-n olvasható adatok szerint –
70 millió forint nettó ajánlati áron megszerezte a nagyjából 2750 db cikkből álló Rubicon Tudástár felhasználási jogait. Ez a lap teljes archívumát jelenti: cikkek, tanulmányok, képek, térképek, ábrák. Ugyanakkor a Rubicon nyomtatott lap megjelentetésére továbbra is kizárólagosan a főszerkesztő, Rácz Árpád által önállóan képviselt RUBICON-HÁZ Kft. jogosult.
Rácz a megalakuló „think tank” társelnöke is lett, és a Válasz Online-nak azt mondja, a Rubicon Intézet és a lap lényegében azonos brand alatt működik.
Rácz Árpád kérdésünkre azt is elmondta, hogy az intézet teljes szakmai programját ő irányítja, és az ugyanolyan szellemiségben fog működni, mint az újságja. Példaként a magazin októberi, magyar szabadkőművességről szóló számát hozza: ebben a kormánykritikus írásait a HVG-nak adó Csunderlik Péter és a Szakály Sándor-vezette Veritas Intézetben dolgozó Ujváry Gábor is publikált.
Színes a Rubicon Intézet induló stábja is. Főigazgatója Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem volt tanszékvezetője. Az intézet munkatársa lett Szarka László történész, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja (aki korábban az Új Szó hasábjain bírálta az Országház mellett felépített központi Trianon-emlékművet), Gali Máté, a Veritas Intézet volt munkatársa, Tarján Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára (aki lapunkban publikált a Fidesz kurzusépítési kísérletéről), Sokcsevits Dénes történész és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.
Szalai Zoltán kérdésünkre azt mondja, nincs arról terv, hogy a Rubicon Intézetet bármilyen formában az MCC alá tagozzák, és az intézet nem tervez jogosultságot szerezni a lap kiadásában.
A Válasz Online beszélt több kutatóval, aki nem vállalta az átigazolást az új intézethez, vagy még hezitál a döntésben. Egyikük szerint ugyan a kormányközeli intézettulajdonos miatt a Rubiconból nem lesz kurzusműhely („az olvasótaszító lenne”), de az agendára-témakijelölésre biztosan hatással lesz, és alig burkoltnak tartja azt a szándékot is, hogy legyen agyelszívó-hatás a hagyományos intézetek – például az MTA-ról leválasztott Bölcsészettudományi Kutatóközpont – felé. „Aki a pénzt adja, annak nem az kell, hogy az itt dolgozók »irányba legyenek téve«. Hanem hogy egy vitathatatlanul jó brand a körön belülre kerüljön” – fogalmaz. Ha csak ezt a szempontot nézzük, hasonló történik, mint a Libri esetében: két héttel ezelőtti hír, hogy az MCC tárgyalásokat kezdett a Spéder Zoltán-tulajdonú Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, melynek eredményeként közvetve a Libri-Bookline Csoport kisebbségi tulajdonosa lehet.
Egy másik általunk megkérdezett történész szerint a Rubicon Intézetből lehet a „késsel-villával evő Magyarságkutató Intézet”. Vagyis a kormányholdudvarban is van elégedetlenség például a Kásler-féle „MAKI-val” szemben (melynek egyik munkatársa a napokban a Vasárnap.hu-n publikált írást Lázár Ervin ellen a meseháború nevű folyamat közepette, kiborítva ezzel a kormányhű közönség nagyobb részét is), így tényleg szükség van a régi, nehezen kikezdhető brandekre, mint a Rubicon.
A Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján fellelhető adatok szerint a Rubicon Intézet 300 millió forintot nyert el a Nemzeti Összetartozás Évéhez (köznyelvibben: Trianon-emlékév) tartozó tevékenységekre, nemzetpolitikai célú támogatásként. Úgy tűnik tehát, hogy ez lesz az intézetesített Rubicon „kezdőtőkéje”.
