Összeomlóban az iskolai járványkezelés, pedig lenne megoldás teljes zár nélkül is
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vasárnap arra szólította fel a családokat, ne engedjék iskolába a gyerekeiket, mert a járványügyi védelmük nem biztosított. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn ugyan szigorított a kijárási korlátozáson, bezáratta az egyetemeket és a középiskolákat, de nyitva hagyta az általános iskolákat. Mi változik akkor? Remélhetőleg sok minden. Szeptemberben azt ígérték a szülőknek, hogy megvédik az iskolákat, és a járvány sújtotta intézményekben digitális oktatásra térnek át. A pedagógusok tesztelésével ez megkerülhetetlenné válik.
Hétszázhetven: ennyi 15 éven aluli gyermek fertőződött meg két hete igazoltan koronavírussal – jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos. Nem kellene ettől sokkot kapnunk, hiszen a lakosság 14,5 százaléka 15 év alatti a Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent 2019-es Demográfiai évkönyve szerint, az új koronavírusosoknak viszont alig négy százalékát teszi ki ez a korosztály. Csakhogy a világban máshol is nyugtalankodnak a szülők, ezért a tudósok sorozatban publikálnak iskolai fertőzési adatokat. Például a németek azt, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában kétmillió diák közül 853-nál mutatták ki a vírust. Hasonló arányokat találtak Schleswig-Holsteinben, Bajorországban, és Berlinben sem sokkal többet. Egyetlen szépséghibája az összevetésnek, hogy a németeknél a tanév kezdete óta, hazánkban viszont egyetlen hét alatt fertőződött meg ennyi gyerek.
Pedig a tanév ígéretesen indult, a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásokat dolgozott ki, amelyek nagyrészt illeszkedtek a nemzetközi trendekhez: 1,5 méteres távolságtartást javasoltak, a nagyobbaknál maszkviselést, a szaktantermi rendszer – az iskolán belüli vándorlás – feladását és a buborékelv bevezetését, vagyis azt, hogy a gyerekcsoportok ne keveredjenek egymással. Így egy esetleges fertőzés a buborékon belül marad, elég azt elpattintani és néhány gyereket karanténba zárni. Az elképzelésnek már akkor is volt legalább egy furcsasága, az iskolai zárlatok elrendelését az operatív törzs hatáskörébe rendelte, ami nagyjából olyan, mintha egy tüzérnek tüsszentés után a hadügyminisztertől kellene engedélyt kérni elcsöppenő orra megtörléséhez. A hivatalok pedig értettek a ki nem mondott szóból.
A Koronavírus.gov.hu először szeptember 21-én hozott nyilvánosságra adatokat az iskolai zárlatokról – akkor 177 osztályban rendeltek el digitális oktatást és összesen 15 teljes iskolában volt rendkívüli szünet vagy online tanítás. Most pénteken 78 osztály és 30 teljes iskola volt érintett. A szám dinamikusan nőtt, hol itt a gond? Olvasóink már megszokhatták, hogy a Válasz Online hetente összesíti a hivatalos fertőzési adatokat, eszerint a szeptember 21-ével kezdődő (39.) héten összesen hatezer új fertőzött volt az országban. A vasárnap záruló héten (45.) viszont több mint 30 ezer. A különbség ötszörös, így elvileg az iskolákban is ötszörös számokat kellene látnunk. Vagyis közel 800 osztályban és 75 iskolában kellett volna a zárlat valamilyen formáját alkalmazni, ám hétszáz osztály és 45 teljes iskola „hiányzik a kimutatásból”. Kevesebb osztálynál volt szünet, mint szeptemberben, és csak kétszeresére nőtt az érintett iskolák száma.
Nem azért, mintha a gyerekek nem hordoznák a vírust, és nem is azért, mintha a pedagógusok lennének Magyarország egyetlen ellenálló csoportja az újtípusú koronavírussal szemben.
Azért zártak be kevesebb osztályt, mert a tankerületek, a járványügyi központok és az operatív törzs nem tartják be a saját ajánlásukat. Mondhatjuk úgy is: politikaiként kezelnek egy tisztán szakmai kérdést.
A miniszterelnök a közhangulatra, a nemzeti konzultációs ívekre hivatkozva vélte úgy, hogy az iskolákat nyitva kell tartani. Most a közhangulat változását érzékeljük. Az ősz elején a többség nem tartotta veszélyesnek a koronavírust, mert ugyan sok beteg volt, de a tavaszihoz képest arányaiban kevesebb a kórházban ápolt és a végzetes eset. Az ország nem akar újra leállni, pedig az iskolák közül a nagyvárosiak már eleve védtelenebbek, nem tudták tartani az 1,5 méteres szabályt, hiszen a túltöltött iskolákban egymás nyakán ülnek a gyerekek. Így az MTK-szabályból (maszk, távolságtartás, karantén) a középső, a távolságtartás máris kiesett. Ahogy sok helyen a maszk is. A Szülői Hang nevű civilszervezet tízezer szülő által kitöltött online felmérése szerint az általános iskolák felső tagozatainak 74 százalékában, a gimnáziumoknak pedig 59 százalékában nem hordanak maszkot a gyerekek. Ez nem a kormány felelőssége, hanem a helyi közösségé. A tantestületek nem figyeltek a buborékelv érvényesülésére sem, a gimnáziumok 47 százalékában, a felső tagozatok 45 százalékában engedték keveredni az osztályközösségeket – maszk nélkül.
A harmadik fontos védekezési eszköz a karantén. Kivonulhat a teljes hadsereg fertőtleníteni a szünetben az osztálytermeket, ha nem zárják karanténba a fertőzötteket és a kontaktszemélyeket, az iskola mégis elfertőződik. A szkafanderes katonák jól mutatnak a sajtófotókon, és nem állítjuk, hogy nem fontos a fertőtlenítés, de a padok nyalogatásától azért könnyebb távol tartani az iskolai közösséget, mint a levegővételtől. És ez a vírus cseppfertőzéssel terjed, ha fertőzött van a közösségben, onnan a levegőbe is kerül a kórokozó. Kulcsfontosságú tehát a pedagógusok rendszeres átszűrése, akár a gyors és olcsó antigéntesztekkel. (Ha egy iskolai közösség fertőzött, akkor a tanárok is nagy valószínűséggel azok lesznek, ezért kezdik velük a tesztelést.)
Ugyan Orbán Viktor hétfőn bejelentette, hogy az általános iskolák egyelőre nyitva maradhatnak, mégis áttörés várható, mert egyben meghirdette a kormány eddigi legszélesebb tesztelési programját, a pedagógusok (és az egyészségügyiek) hetente történő tesztelését.
Pedig az előjelek nem voltak éppen biztatóak. A Fővárosi Önkormányzat Karácsony Gergely főpolgármester irányításával 100 ezer antigén gyorsteszt bevetésére készül. A népegészségügyi központ vasárnap válaszul közleményt adott ki Az antigén gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre címmel: „Az antigén tesztek ugyanis nem váltják ki a PCR-vizsgálatokat, és nem használhatóak tömeges, közösségi szűrésre sem, mivel azok szervezetében, akik tünetmentesek vagy még csak enyhe tüneteket produkálnak, csak kis mennyiségben van jelen a vírus, így az ő esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel fals negatív eredményt mutat majd” – tartalmazza a közlemény.
Müller Cecília fenntartásai ellenére Szlovákia és az Egyesült Királyság is antigén teszteket alkalmaz tömeges szűrésre. Szlovákiában eddig két hullámban több, mint ötmillió tesztet végeztek, vasárnap délig másfél millió vizsgálattal újabb tízezer fertőzöttet tudtak azonosítani. A szigetország pedig tíz napon belül Liverpool 10 év feletti lakosságát (és munkavállalóit) vizsgálja meg két alkalommal.
Az új antigén tesztek korlátai közismertek (sok a téves negatív eredmény), de az államok kényszerhelyzetben vannak, ahogy a népegészségügyi központ is. A drága, lassú, viszont megbízható PCR-tesztekkel akkor sem tudnák tesztelni az iskolákat, ha akarnák, mert erre – néhány ázsiai országon kívül – senki sem képes. Az őszi hullám harmadik hónapjában járunk, de a fizetős tesztekkel együtt is csak heti 125 ezer vizsgálatot tud Magyarország biztosítani az egész ország számára, miközben hazánkban több mint 140 ezer pedagógus dolgozik. Az antigén teszt által kínált lehetőséget tehát nem a PCR-hez kell mérni, hanem a semmihez.
A modell lényege, hogy nem egyéneket, hanem közösségeket tesztelnek. Ha a múlt század elején járnánk és egy falusi tanítónőről kellene kideríteni, megfertőződött-e, az antigén teszt valóban használhatatlan lenne. Ám ma már népesek a tantestületek, és
még a pontatlan gyorsteszt is alkalmas arra, hogy egy átfertőzött tanárit megkülönböztessen egy olyantól, ahol esetleg csak egy-két eset van.
Akit pozitívnak mutat a gyorsteszt, arról tudható, hogy tényleg pozitív, a kollégái számára pedig jöhet a népegészségügy és a PCR, hogy az összes kontaktszemélyt – vagyis a teljes tantestületet és akár az egész iskolát végigtesztelje a legmegbízhatóbb módon. Orbán mai bejelentése azért áttörés, mert az egészségügyi dolgozókkal együtt heti szinten százezres nagyságrenddel növelné meg a tesztelek számát, jól irányzottan, a potenciális gócpontokat célba véve. A heti ismétléssel pedig a modern gyorstesztek hibáit is némileg korrigálva.
Ráadásul az utolsó pillanatban, mert most már a közvélemény is kezdi észlelni, hogy valóban járvány van, és immár komoly tétje van annak, amit a szülők jeleznek, csak az általuk ismert esetek tíz százalékában rendelték el időben a karantént a hatóságok.
Lapunk összesítette a hivatalos koronavírus-adatokat, eszerint a múlt héten az előző héthez képest 25 százalékkal több tesztet végeztek, 25 ezerrel több ember jutott vizsgálati lehetőséghez. A javulást az hozta, hogy orvostanhallgatókat is bevontak a műveletbe.
Immár négy hete növekszik a vizsgálatok száma, amíg október elején a tízezret sem érte el a napi PCR-tesztek átlagos száma, a múlt héten már 18 ezer volt ez az adat (a mentőknél használt és pozitív eredményt hozó antigéntesztekkel együtt).
A tesztelés másik fontos mutatója, hogy 100 vizsgálatból mennyi bizonyul pozitívnak, ez két hete átlagosan 19,9 volt, múlt héten pedig 24,4. A magas pozitivitási ráta annak a jele, hogy az enyhe tünetű fertőzöttek nagyobb része rejtve marad. Ezt érzékelik az iskolákban, és a többi munkahelyen is. A beazonosítatlan enyhe tünetű koronavírusosok néhány napon belül gyógyultnak hiszik magukat, visszatérnek a munkahelyükre, és nem egyszer a közös ebéd közben derül ki, hogy nincs ízérzékelésük vagy szaglásuk – ami a fertőzés jellemző tünete. Az a gyakorlat, ami ellen korábban a szülők nem emeltek szót, most már számukra is hajmeresztőnek tűnhet. A Szülői Hang tagsága jó néhány konkrét esetről is beszámolt, ezekből válogattunk öt idézetet:
- Vírusfertőzött tanár volt az iskolában, de semmiféle intézkedés nem történt, teljes titokban tartották az egész ügyet. (Pest megye)
- Egyre több a fertőzött gyerek az osztályban, de nem kerül az osztály karanténba; ha kérdezünk, kellemetlen helyzetbe kerülünk. (Budapest)
- A beteg gyerekek otthon maradnak, nem tesztelik őket, így fogalmunk sincs, az osztály érintett-e. (Pest megye)
- Gyermekem 2 hétig volt lázasan itthon, az iskola többször felhívott, nehogy merjünk teszteltetni, mert mi lesz az iskola jóhírével. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
- Elméletileg nem keveredhetnek osztályok, de a testnevelés óra a teremben van, ahol több osztály tartózkodik egyidőben. (Csongrád megye)
Ráadásnak idéznénk egy tanár gondolatait:
- A tanítványainktól kapjuk el a fertőzést, és most a szülők tőlünk féltik a gyerekeiket. Azt latolgatják, hogy nem engedik őket iskolába, nehogy megfertőzzük őket – mondja egy pedagógus, akinek közel húsz kollégája beteg, mégsem engedélyezték iskolájukban az alsó tagozat bezárását.
Megkérdeztük a Klebelsberg Központtól, ha az országban 770 15 év alatti új fertőzött volt a múlt héten az előzőhöz képest, hogyan lehetséges, hogy az iskolai zárlatok, digitális oktatásra való áttérés nem nő együtt a pozitívak számával? A kérdésünkre azt a választ kaptuk: „azok az iskolák, osztályok, ahol korábban digitális munkarendet vagy rendkívüli szünetet írtak elő, visszatérnek a hagyományos oktatásra, ahol pedig újonnan üti fel a fejét a járvány, ott megteszik a tanügyi intézkedéseket. Másrészt a fertőzéses esetek, valamint a járványügyi és a tanügyi intézkedések száma értelemszerűen nem azonos. Előfordulhat, hogy egy iskolában több tanulót érint a fertőzés egy osztályból, ilyenkor elsődlegesen az adott osztályra vonatkoznak a tanügyi döntések. Az is előfordul, hogy már jó ideje otthon lévő, osztálytársaival nem érintkező tanulónál igazodik be a fertőzés ténye, ilyenkor az iskolatársai nyugodtan járhatnak továbbra is az intézménybe. Ez különösen igaz most, a múlt heti őszi szünet után”.
Közben az országban harmadik hete emelkedik ötven százalékos mértékkel a fertőzöttek száma. Ahol 4 hete 100 fertőzött volt, ott 3 hete 150, két hete 225 és most már 337 – ez történik az országban, csak nem száz emberrel, hanem tízezrekkel. Budapesten még rosszabb a helyzet, itt a héten már 1,8-szoros volt a szorzó. Az immár 1382 napi új fertőzöttig jutó fővárosban talán nem is az a pedagógusteszt legforróbb kérdése, mi lesz a fals negatív eredményekkel, hanem az: kitart-e a főváros még két-három hétig, ha ilyen arányban nő az új esetek száma?
Pedig nem is itt a legrosszabb a helyzet, Győr-Moson-Sopronban és Tolnában két és félszereződött az új esetek száma. Somogyban 2,3-szoros, Pest megyében 2,1-szeres, Zalában 1,9-szeres a növekedés. A legalacsonyabb, 1,2-es értéket Csongrádban találtuk, ami ott így is 1200 új esetet jelentett egy hét alatt.
A baj nagy, és ezt már a közvélemény is érzékeli. A múlt héten 51 százalékkal nőtt a koronavírus miatt kórházban töltött napok száma, 41 százalékkal a lélegeztetőgépen töltött napoké, és 57 százalékkal többen haltak meg, mint egy héttel korábban. Immár a halottak és az oxigénterápiában részesültek között is vannak pedagógusok. Az iskolai közösségek megrettentek, ezért reagál a szülők szervezete és a szakszervezet is élesen a helyzetre.
Ám fontos, hogy megőrizzük a józanságunkat. Hatvanezer igazolt aktív fertőzött közül hatezer embert ápolnak kórházban, és 619 beteg halt meg a múlt héten. Sosem látott szám, de az esetek jelentős része enyhe tünetekkel jár – éppen ezért olyan alattomos a vírus.
A fertőzés miatt sem a szégyenérzet, sem a rettegés nem indokolt. Az óvatosság viszont igen.
A kormány pedig hétfőn elrendelte a középiskolák és a felsőoktatás átállítását digitális oktatásra, amivel a fertőzésnek leginkább kitett fiatal korosztályok védelmét biztosítja. Szülői Hang nem osztja a szakszervezet álláspontját arról, be kellene-e zárni az általános iskolákat is. „Nem tettük le egyértelműen a voksot – nyilatkozta lapunknak Miklós György, a közösség alapítója. – A kérdés megosztja a szülőket is. Ameddig lehet, jelenléti oktatást kell folytatni, és a hiányzóknak biztosítani, hogy digitálisan bekapcsolódhassanak a tanórákba” – fogalmazott, a szervezet pedig egész javaslatsort dolgozott ki a kormány számára.
Lenne éppen mit tenni, mivel vasárnap Magyarországon 82 ezer aktív fertőzött volt, és ebből csak 32 ezer számára rendeltek el karantént. Ötvenezer ember lóg a levegőben – nemcsak az iskolák, a többi munkahely is tanácstalan, mi a teendő ilyenkor. A pozitív leletűek gyakran hiába várják a rendőrség vagy a kormányhivatal hívását, a háziorvosokat pedig a fertőzött területeken különösen nehéz telefonon elérni. Így sokan nem tudják, ha szülőként koronavírusosak, akkor a gyerekeik (és a velük egy háztartásban élők) szoros kontaktnak minősülnek-e. Igen, tíz napig nem mehetnek sem óvodába, sem iskolába – akár megkapják az erről szóló határozatot, akár nem.
A Szülői Hang azt tapasztalja, egyelőre gyakoribb, hogy a szülők közadakozásból fizetik az önkéntes iskolai tesztelést – 17 százalékuk fizetett már ezért. Remélhetőleg többé nem lesz szükség erre. Azt viszont nem érzékelik, hogy szülők tömegesen tagadnák meg a gyerek iskolába engedését. Hetekre egyébként sem lehet otthon fogni a gyereket – hacsak nem krónikus beteg –, és nincs arra sem jogi lehetőség, hogy több száz tanuló önkéntes karanténba vonuljon, mert elfertőződött a tanári kar, csak éppen a hatóságok ezt nem veszik figyelembe. A kormányfő bejelentése ebben hozhat változást, az iskolai járványok láthatóbbá válhatnak, mivel a politika éppen most ütötte rá a pecsétet a szigorúbb járványügyi fellépésre.
Nyitókép: érkező diákok állnak sorban az írásbeli történelem érettségi vizsga előtt a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban 2020. május 6-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás
