„Napi feladat lesz a túlélés a magyaroknak” – Mi történik (megint) Kárpátalján? [HetiVálasz 50]
50. adásával ismét itt a HetiVálasz, a Válasz Online podcastja. A 2017 ősze óta tartó magyar–ukrán ellenségeskedésekhez képest is új minőséget jelentettek a hét elején Kárpátaljáról érkezett hírek, amelyek szerint házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán. A szolgálat olyan tevékenységre keresett bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. Hogy jutott ilyen mélypontra a magyar–ukrán kapcsolat? Mi a percepció Kárpátalján, és mi Kijevben? Hogy tud a magyar állam bölcsen segíteni, ha tud, az ukrajnai magyar közösségen? Podcastunkban ezekre a kérdésekre is keressük a választ Fedinec Csilla, a – néhai MTA-féle – Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával. A kérdezők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból
Hogy jutottunk el a 2017 őszén elfogadott ukrán oktatási törvény magyar ellenzésétől – s emiatt a NATO–Ukrajna Bizottság összehívásának blokkolásától – odáig, hogy az ukrán titkosszolgálat magyar kisebbségi vezetőket vegzál?
„Mivel más eszközt nem sikerült találni (mint a NATO–Ukrajna Bizottság összehívásának blokkolása), megmaradtunk ennél, és úgy tűnt, Budapestnek nincs vesztenivalója. Az ukránok is elkezdtek így működni: »Keressük meg, hogy hol fáj (a magyaroknak)!« A két kormány között vannak a kárpátaljai magyarok, akiknek a túlélés napi feladattá fog válni, mert a korábbi kisebbségi panaszok nem mérhetők ahhoz, ami most történik.”
Miben más a mostani feszültség, mint az eddigiek?
„Kijevnek, úgy tűnik, mindegy, mi a politikai következmény. Ha ez így van, azzal átlépik a Rubicont, onnan pedig nincs visszafordulás. (…) Még túlságosan az elején vagyunk ahhoz, hogy megmondjuk, hogy a kijevi politikai vezetés mit gondol erről, de az biztos, hogy helyben, Kárpátalján a történtek megrendítették Zelenszkij elnök pártjának pozícióit. (…) De benne van a pakliban, hogy mindegy, mi ennek a politikai ára.”
Miért az ukrán nyelv kisebbségekre erőszakolásával látja jónak Kijev a nemzetépítést véghezvinni?
„Hatalmas történelmük és kultúrájuk van az ukránoknak. (…) Nem az a gond, hogy szeretnének egy olyan államot, ahol az emberek tudnak ukránul, hanem az, hogy ez miért úgy csinálják, ahogy velük szemben eljártak sok évszázadon keresztül. Miért így járnak el a kisebbségeikkel szemben? Ennyi bölcsességet már össze kellett volna szedni! Nem hiszem, hogy az oroszul beszélő kisebbség lenne az ukrán államiság ellensége (…), a Kijevvel szembeni illojalitás nem jellemző.”
Pontosan mi a problémájuk az ukrán vezetőknek a kárpátaljai magyarsággal?
„Azért van ekkora visszhangja a Kárpátalján történteknek, mert a magyarok politikai érdekérvényesítő képessége az országon belül mindig sokkal erősebb volt, mint ami a számarányukból következne. Ez azért is meglepő, mert a magyar közösségen belül nincs elég ember, aki képes lenne az ukrán politikai életben eligazodni vagy egy televíziós vitára elmenni. (…) Kijev folyamatosan azt sérelmezi, hogy a kárpátaljai magyarok folyamatosan Budapesttel beszélik meg a dolgaikat, vele viszont nem, vagy csak ellenkeznek.”
