„Hasonlók a céljaink, mint a Fidesznek” – portré az új román szélsőjobbról
Romániában a semmiből berobbant új szélsőjobboldali párt, az AUR nem csak RMDSZ-ellenes mondatai miatt figyelemre méltó: zavaros ideológiájuk lényege a rendszer teljes tagadása. A kívülről bárdolatlan nyomulás mögött azonban módszeres munka van – bizonyos híresztelések szerint nem csak a párt részéről. Román politológussal, az AUR parlamenti képviselőjével és a párt vezetőinek célkeresztjébe gyakran bekerülő sepsiszentgyörgyi polgármesterrel rajzoltuk meg a román szélsőjobb portréját. Gyanítjuk ugyanis: a következő négy évben sokat hallunk róluk.
- Hitvallásunk négy pilléren alapul: család, haza, hit, szabadság.
- A házasság csak egy férfi és egy nő alkotta pár lehet.
- Ellenezzük az üldöztetést, amelynek a kereszténység az elmúlt évtizedekben tárgya lett.
- A politikai korrektség, a genderideológia és a multikulturalizmus mind a neomarxizmus álcázott ragálya.
- Konzervatív párt vagyunk, a nemzetek Európáját szeretnénk, nem föderális szuperállamot egyetlen fővárossal, kormánnyal, parlamenttel. Egy föderális szocialista birodalom olyan utópia, amelyben nem osztozunk. Nem hiszünk az Európai Egyesült Államokban.
- Nyíltan ellenezzük Európa idegen népességek általi kolonizációját.
Ha 2010 óta nem szoktak volna el a választási programírástól, a gyanútlan érdeklődő azt hihetné, a magyar kormánypártok 2022-es manifesztóját olvassa. Pedig e szavakat nem Budapesten, hanem 800 kilométerrel arrébb, 2020. január 24-én írták. A megelőző hónapban hivatalosan is bejegyzett Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor – AUR) jászvásári kongresszusán.
Néma kétharmad
Alig ocsúdtunk fel a szeptemberi önkormányzati választásokból – Marosvásárhely magyar reconquistájából vagy Temesvár német vezetésűvé válásából –, Romániában december 6-án megint szavaztak. Ezúttal a bukaresti parlament összetételéről, mégpedig az 1990 óta mért legalacsonyabb, 33 százalékos részvétellel. A választást a szociáldemokraták (PSD) nyerték 29 százalék körüli eredménnyel (Romániában a választópolgárnak két szavazata van, az egyikkel az alsó- a másikkal a felsőházi jelöltre ikszelhet, az eredmények ezért pár ezrelékkel eltérhetnek), de a kormányalakításhoz ez nem volt elég. A nemzeti liberális Klaus Iohannis államelnök ugyanis saját pártját, a PNL-t kérte fel kormányalakításra, a bő 25 százalékkal végzett alakulat pedig a progresszív-liberális USR-PLUS szövetséggel (bő 15 százalék), illetve az RMDSZ-szel (szűk 6 százalék) koalícióra lépve végül összehozta a többséget a képviselőházban (169/330) és a szenátusban (75/136).
December 6. óta azonban nem az új kormánnyal van tele a román és a nemzetközi média. Hanem az AUR-ral. A párt ugyanis úgy lett a negyedik legnagyobb parlamenti erő – a parlamenti mandátumok 10 százalékával –, hogy ősszel még nem mérték őket a közvélemény-kutatók, az önkormányzati választáson a 3176 polgármesteri posztból hármat (3) nyertek el – az egyfejű sasfészek a 7 ezer lakosú havasalföldi Amara városa.
Politikai shawarma
A sikerhez azonban nem csak a már idézett jelszavak kellettek. Az AUR mesterien lovagolta meg a járványhelyzet miatt megnövekedett társadalmi frusztrációt és a komplett politikum elleni haragot. Összefüggéseket így kár keresni a szólamaikban, azok a maszkviseléssel és az oltással kapcsolatos szkepszistől Románia és Moldova egyesüléséig terjednek. Ahogy Mădălin Hodor történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója fogalmazott: az AUR egy radikális politikai témákból álló shawarma. Hasonlóan vélekedik a Válasz Online által megkérdezett román politológus. Raluca Alexandrescu, a Bukaresti Egyetem oktatója szerint az AUR eklektikus politikai szereplő: „Részben a 2016-ban alakult Koalíció a családért elnevezésű egyházi hátterű civil szervezet újrafogalmazása, részben
populista válasz a gazdasági válság, a politikai korrupció és a politikai rendszer megtisztulásának kudarca, újabban pedig az egészségügyi krízis miatt kialakult elégedetlenségre. Vannak persze hagyományos szélsőjobboldali – antiszemita, idegengyűlölő – hangok is köztük, de inkább afféle »mindent bele« párt.”
×××
A „mindent bele”-érzést az AUR Temes megyei parlamenti képviselője, Ciprian-Titi Stoica szavaiból is érezni. Az újdonsült politikus készséggel állt a Válasz Online rendelkezésére.
– Miért csatlakozott az AUR-hez?
– Már az alapításnál jelen voltam. Szerettem volna az Egyesült Királyságban eltöltött 10 évem tapasztalatával hozzájárulni a romániai politikai establishment megváltoztatásához. Az AUR az elmúlt 31 év egyetlen olyan romániai pártja, amelynek világos politikai doktrínája és profi programja van Románia fejlődéséhez.
– Milyen egy tipikus AUR-szavazó – otthon és külföldön?
– Mindenhol ugyanolyan: törődik az országával, büszke az örökségére és a kultúrájára – én például a Bánátban, Temesváron nőttem fel, ahol különböző etnikumok egyazon ország polgáraiként békében élnek egymás mellett –, de elege van az establishment korrumpálódásából, amely az állam fejlődésére is kihatott az elmúlt 31 évben. Az AUR szavazói nemzeti-konzervatív körökből valók. Külföldön pedig azért szavaztak ránk ennyien, mert a felmérések szerint minden második külföldön dolgozó román hazatérne, ha az állam tisztes megélhetést és szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, infrastruktúra, stabil gazdaság) biztosítana.
– Valóban sokan szavaztak az AUR-ra a diaszpórában, miközben a párt EU-ellenes jelszavakat használ. Kissé ellentmondásos.
– Kategorikusan EU-pártiak vagyunk. Minden szempontból! Bizonyítékként ott van az a nagyszámú, külföldön élő románság, amely több országban – Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Egyesült Királyság – a második legnagyobb kisebbség. Románia nem értelmezhető Európa és az EU nélkül. Csak annyit kérünk, hogy egyenlőkként kezeljenek minket! Az EU-nak ugyanis az az alapja, hogy a tagállamoknak egyenlő jogaik, felelősségük és előnyeik vannak. Ennyit akarunk: a nemzetek Európáját, a nemzetek unióját. Dióhéjban:
hasonló doktrínánk és politikai céljaink vannak, mint a lengyel Jog és Igazságosságnak vagy mint a Fidesznek – bizonyos mértékig.
– Milyen változást hozhat az AUR az elég instabil romániai politikai életbe?
– Az elmúlt évtizedekben volt néhány párt, amely konzervatívnak mondta magát, de valójában baloldali doktrínák alapján működnek, a jobboldali szavazóknak így nem volt képviselete. Ellenzéki pártként a jövőre építhetünk: jószándékot és hozzáértő embereket szeretnénk a politikába és a közintézményekbe. Védjük a nemzeti érdekeinket és vonzó környezetet szeretnénk a romániai vállalkozások számára. Egyensúlyra törekszünk a politikai establishment és Románia állampolgárai között, függetlenül attól, hogy utóbbiak itthon vagy külföldön élnek-e.
×××
Csakhogy az AUR képviselte eszmék Romániában egyáltalán nem számítanak újdonságnak: „Az elmúlt három évtized szélsőjobboldali pártjai több ideológiai keretrendszer eredményei: használják a Ceaușescu-rezsim nemzeti kommunizmusának örökségét, a 30-as évekből újjáélesztett nemzeti ortodoxiát és a kortárs, globális idegengyűlölő jelszavak helyi változatait. (A Nagy-Románia Pártot 2015-ös haláláig vezető Corneliu Vadim Tudor például Securitate-kollaboráns és Ceaușescu egyik kedvenc költője volt.) Az AUR olyan további összetevőkkel dolgozik, mint az életvédő vagy az LMBTQ-ellenes propaganda, amelyekkel 2018-ban, a család meghatározásáról szóló – érvénytelen – népszavazáskor már találkoztunk. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a román ortodox egyház néhány felsővezetőjének szerepét sem” – figyelmeztet Alexandrescu. Utóbbi olyannyira így van, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat mereven elutasító egyház gyakorlatilag az AUR szócsöve lett, a párt újdonsült szenátora, Diana Șoșoacă pedig azzal is szerzett magának országos hírnevet, hogy bíróságon képviselte Teodosie konstancai érseket, miután a vírusszkeptikus vallási méltóság jogilag akarta kikényszeríteni, hogy megtarthassanak egy Szent András-zarándoklatot. (Az akció sikertelen volt, de a zarándoklatot így is megtartották.)
A siker másik kulcsa az AUR hatékony mozgósítása és közösségimédia-kampánya volt. Persze az lenne a csoda, ha egy volt focihuligán pártja pont a mozgósításra ne lenne képes. A pártelnök, George Simion neve a 2000-es évek közepe óta ismert a hatóságok előtt: szurkolóknak szervezett nacionalista megmozdulásokat és ő volt az úzvölgyi temetőcsata egyik felbujtója. Saját meghatározása szerint vállalkozó-író-politikus, akinek 2020-ban még jövedelme sem volt. Bősz támogatója a román–moldáv egyesülésnek, emiatt jelenleg is ki van tiltva Moldovából.
„Kritizálta a kormányt az egészségügyi válság, a lezárások és a rendőri ellenőrzések miatt, óvatosan kacérkodott különböző konteókkal (persze nem annyira, hogy hibáztatni lehessen), a piacokat járta a lezárásokkor, a külföldi nagyvállalatok »rabszolgatartását« kritizálta. Vádolta a politikai osztályt, kijelentette, hogy ő az emberek – a mellőzött és kigúnyolt románok – oldalán áll: akik idegenek lettek a saját hazájukban, akiket külföldiek használnak ki, és akik Spanyolországban és Olaszországban végeznek megalázó munkákat” – írja róla elemzésében a nekünk is nyilatkozó politológus, Raluca Alexandrescu. Emellett olyan figurákat vett maga mellé, mint a sepsiszentgyörgyi feljelentő-provokátor Dan Tanasă, aki az AUR Maros megyei listavezetőjeként december óta ugyancsak parlamenti képviselő. (Tanasăt többször kerestük, de telefonhívásainkat egy idő után letiltotta.) A magyarságnak a választás másnapján Simion is törlesztett: azzal vágott vissza az AUR parlamentbe jutását szükségtelennek nevező Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, hogy a magyar pártnak nincs helye a törvényhozásban, és alkotmánymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy Romániában ne működhessenek pártok etnikai alapon.
×××
Ha Tanasă nem is, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, Antal Árpád válaszolt minden kérdésünkre.
– Milyen tapasztalatai vannak az AUR-ral?
– A párttal egyelőre semmilyen – a vezetőivel viszont annál több. Politikai karrieremet végigkísérte újdonsült Maros megyei képviselőjük, Dan Tanasă ténykedése. Rá mindig úgy tekintettünk, mint aki egy láthatatlan rendszer látható része. Soha nem gondoltuk róla, hogy magányos farkas lenne. Mindig jól meghatározott feladatokat látott el, és mindig egyértelmű volt számunkra, hogy mögötte egy egész rendszer van. George Simion, az AUR társelnöke is többször előfordult Sepsiszentgyörgyön. Fontos, hogy kontextusba helyezzük a dolgokat. A Ceaușescu által elindított folyamat, amely az erdélyi magyar városok etnikai arányának megváltoztatásáról szólt, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy között állt meg: Marosvásárhelyen sikerült megfordítani az etnikai arányokat, Sepsiszentgyörgyön azonban már nem. Ettől még az elmúlt 30 évben mindig „frontvárosnak” számítottak. Szentgyörgyre pedig praktikus okból jönnek ilyen gyakran ezek a mindenféle újfasiszta elveket képviselő emberek: mi vagyunk a legközelebb a Kárpátokon túli régiókhoz. Az elmúlt 30 évben mindig próbáltunk úgy viszonyulni hozzájuk, hogy a provokációkra nem válaszoltunk. Mindig azt mondtuk magunknak, egymásnak, hogy
tudjuk, kik ők, tudjuk, hogy miért jönnek, tudjuk, hogy az a céljuk, hogy a helyi románok és magyarok közti békés együttélést megzavarják.
Jönnek, ülnek egy órát, majd hazamennek. Mi azonban ott maradunk, szentgyörgyi románok és magyarok, és másnap reggel is együtt kell élnünk, együtt kell dolgoznunk. Éppen ezzel magyarázható az is, és ezt fontos elmondani, hogy a helyi románok általában nem vesznek részt az akcióikban.
– Jelenthet-e veszélyt az AUR megjelenése az erdélyi magyarság számára?
– Ez három dologtól függ. Egyrészt attól, hogy a nagy politikai pártok hogyan viszonyulnak majd az AUR-hoz. Amennyiben a nagy román politikai pártok elszigetelik az AUR-t és világossá teszik mindenki számára, hogy semmilyen szinten sem lehet semmiféle együttműködést elképzelni velük, akkor úgy gondolom, a történetnek egy része megoldódik. A másik kérdés viszont: hogyan fognak viszonyulni hozzájuk azok, akik létrehozták őket, az AUR-t? Mert az teljesen egyértelmű, és nálam tájékozottabb személyek állítják, hogy az AUR egy laboratóriumi képződmény, méghozzá romániai laboratóriumban hozták létre. Meglátjuk, hogy azoknak, akik megteremtették, milyen szándékai vannak ezzel a párttal, illetve, hogy az AUR önjáróvá válik-e, leválik-e azokról, akik létrehozták. A harmadik kérdés, hogy mi, erdélyi magyarok hogyan viszonyulunk hozzájuk. Az egyértelmű, hogy provokálni fognak, nekünk pedig mindig bölcsen, a saját érdekeinket szem előtt tartva kell viszonyulnunk hozzájuk. Arra kell törekednünk, hogy ne növeljük a népszerűségüket a románok körében, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ebből nehogy valamilyen etnikai konfliktus legyen.
– Minek köszönhető a párt sikeres választási szereplése?
– Nyilván részben azoknak, akik kitalálták őket, részben pedig a helyzetnek. Az egészségügyi és gazdasági válságban mindig könnyű megszólítani a kiábrándult, csalódott embereket. Az AUR minden és mindenki ellen határozza meg magát, sérelmekre, frusztrációkra alapozva szólítja meg az embereket. Jól használták a közösségi médiát és beférkőztek azokba a buborékokba, ahol ezek a „mindenellenes” emberek vannak: szurkolók, új legionáriusok, magyarellenesek, vírustagadók, oltásellenesek. S bár az ezekben a buborékokban élő emberek ki nem állhatják egymást, most mégis ugyanarra a politikai szervezetre szavaztak. Azt pedig most már mindenki látja, milyen figurák kerültek be a parlamentbe a párt színeiben.
– A pártvezér, George Simion nemrég arról beszélt, „szereti a magyar testvéreit”. Hisz neki?
– Vadim Tudor és az összes magyarfaló román politikus mindig elmondta: semmi baja nincs a magyarokkal. Szeretik a magyarokat, csupán az RMDSZ-szel van problémájuk. Ám ha a magyarok rájuk szavaznának, egyenesen imádnának is bennünket! És minél románabbak lesznek a magyarok, annál jobban fogják szeretni őket.
– Kell-e mostantól bármit másképp csinálnia az RMDSZ-nek?
– Igen. Úgy gondolom, hogy a koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ jó eredményeket ért el, jó embereket küldött a kormányba. Novák Ede nevesítése például nagyon erős üzenet a románság felé is, hiszen olyan sportoló, aki magyar, Székelyföldön él, de aki Románia színeiben szerzett érmeket és lett paralimpikon. Rendkívül fontosnak tartjuk a következő években a románok és a magyarok közötti előítélet falainak lebontását. Látni fogják a románok, hogy az RMDSZ miniszterei nemcsak a magyarok érdekében dolgoznak, hanem az ő érdekükben is. Látni fogják azt is, hogy mi értéket jelentünk Romániának. Ha az elmúlt száz évet nézzük: hány magyar sportoló szerzett érmet Romániának, hány magyar művész, hány magyar tudós ért el kiemelkedő eredményeket! Tennünk kell annak érdekében, hogy a románok többségének a véleménye jó irányba változzon meg a magyar közösségről. Sokszor elmondtuk, mert igaz, hogy mi magyarként akarunk a szülőföldünkön boldogulni, de ez nem jelenti azt, hogy bármit elvennénk Romániától vagy a románoktól. Versenyképes társadalom részeként modern Erdélyben, modern országban akarunk élni – így akarunk fejlődni, így akarunk megmaradni magyarként a szülőföldünkön.
×××
A magyar ügy ugyanakkor csak egy az AUR szimbolikus témái közül – puszta magyargyűlöletet Romániában sem jutalmaznak 10 százalékkal.
Nyugati szelek
A párt felemelkedésében kulcsszerep jutott a diaszpórának: módszeresen karolták fel őket (az általunk meginterjúvolt Ciprian-Titi Stoica egyáltalán nem mellékesen az AUR nagy-britanniai koordinátora). Bár a külföldön élő románok képviseletét mindössze négy képviselő és két szenátor jelenti a parlamentben, önmagában jelzésértékű, hogy az AUR második helyen végzett a többmilliós külföldi románság körében. És
nyilván nem a Nyugaton dolgozó értelmiségieket fogták meg, hanem a külföldön eleve, otthon pedig már lenézett vendégmunkásokat.
Akiknek a vírus miatti hazatérését maga Iohannis elnök is próbálta elkerülni, de a németországi spárgaszüretre igyekvő buszoknak a hatóságok valahogy mégis szabad utat biztosítottak. És akiknek most mindenhol bizonytalan az élete.
Románia nagy pártjai a következő években minden erejükkel azon lesznek, hogy az AUR-t meggyengítsék: a román pártpolitikától nem idegen a tömeges dezertálás, Simionék fegyelmezettségén is múlik majd, mennyire tudnak ennek ellenállni, és az establishment fellegvárában, a parlamentben establishment-ellenesek lenni.
Ha ez sikerül, a szélsőjobbnak tartós képviselete lesz Romániában. Ha nem, akkor egy újabb radikális párt tűnik el a süllyesztőben – de csak a párt. Az eszméi nem.
Nyitókép: George Simion egy AUR-menet élén. Forrás: Facebook
