Cáfolat: nem úgy volt a pozsonyi csatás film szakértője a feltüntetett néprajzkutató
A Magyarságkutató Intézet (MKI) gondozásában készült animációs film végén „elég pontatlanul jelent meg”, hogy annak egyik fő szakértője Mátéffy Attila lett volna – ezt maga az altajista nyelvész, néprajzkutató tudatja lapunkkal. A Válasz Online-nak küldött pontosításából kiderül: az MKI-produkcióban jelzett titulusa „nem felel meg a valóságnak”, csak egyes néprajzi kérdések kommentálására kérték fel, ráadásul már a kész filmmel szembesült bő egy hónappal a köztévés premier előtt.
×××
Ezúton szeretnék röviden reagálni A pozsonyi csata című animációs film kritikáiban a személyemet érintő megjegyzésekre. Sajnálatos módon a film végi stáblista során elég pontatlanul jelent meg, hogy a filmnek mindössze két szakértője lett volna, s ezek közül az egyik ráadásul én magam lettem volna. Ez a megnevezés megtisztelő ugyan, de ebben a formában nem felel meg a valóságnak. Az egyik internetes kritika szerzője azt írja, hogy Németországban élő néprajzos és turkológus vagyok, aki másik két személlyel együtt semmibe vettem volna a történelmi tényeket, ehelyett mítoszokra, hipotézisekre és téveszmékre építettem volna. A szerző nem tudhatta, hogy nem vettem részt a film koncepciójának a kialakításában, hiszen a filmvégi tömör „szakértő” titulus feltüntetése nem adott lehetőséget számára a valóság pontosabb megismerésére. Annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen a pontos szerepemmel, jelen írásban részletezem azt.
Az animációs film készüléséről 2020 novemberéig nem tudtam semmit, még az alkotóit sem ismertem. Ekkor kértek fel engem telefonon arra, hogy az akkor már három éve készülő filmben ellenőrizzem az elhangzó néprajzi adatokat. Még aznap megkaptam a mintegy ötven perces filmet emailben, amelyhez a kommentárjaimat, javaslataimat kellett fűznöm. Mivel végzettségemet tekintve néprajzkutató, turkológus, mongolista, altajista nyelvész vagyok, nem tartozott a feladataim közé, hogy a történeti adatokhoz hozzászóljak. Két helyen tettem kivételt, az Annales Iuvavenses Maximi (ún. Salzburgi Évkönyvek) adatát, miszerint a magyarok 881-ben Bécsnél harcoltak, illetve a korábbi történeti feljegyzéseket feldolgozó 11. századi Derbend-nâmeh adatát a 7. század eleji kaukázusi Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar erődítmények említését javasoltam történeti-földrajzi megfontolásból. Az animációs film vizuális ábrázolásaihoz, képi megvalósításához és a történeti adatokhoz kapcsolódóan azonban még olyan esetekben sem tettem megjegyzést, amikor amúgy ismereteim alapján tehettem volna.
Mivel eddigi pályafutásom során a néprajz tudományágán belül mindenekelőtt szövegfolklorisztikával (mondakutatás), kognitív antropológiával és vallásetnológiával foglalkoztam, nem pedig tárgyi néprajzzal és viselettörténettel, így nem tettem megjegyzéseket a filmben felbukkanó tárgyak és a viseletek vonatkozásában sem. Ezen szükséges információk alapján röviden szeretném leszögezni, hogy nem igaz az említett kritikában a fentiek során már említett azon állítás, miszerint semmibe vettem volna a történelmi tényeket, hiszen egyfelől nem is volt elsődleges feladatom a történeti adatokkal, állításokkal foglalkozni, ahol azonban mégis megtettem, ott mindkét esetben egy-egy történeti forrásra támaszkodtam.
A filmből annak 2020. november közepi állapota szerint a javaslataimra kikerültek bizonyos információk, mert azokkal nem értettem egyet. Ez nem jelenti azt, hogy minden, ami benne maradt, az én véleményemet tükrözné.
Ami a javaslatomra került a filmbe, az a következőképpen összegezhető. Turkológiai ismereteimre támaszkodva én javasoltam az alkotóknak, hogy kerüljön bele a filmbe, hogy a honfoglaló magyar törzsszövetség népességének egy része már a honfoglalást megelőzően ismerte és gyakorolta a mezőgazdaság egyes formáit, valamint a bor- és sörkészítést is. A magyar nyelv ótörök eredetű lexikai elemei alapján ezeket nagy biztonsággal a honfoglalást megelőző időszakhoz kapcsolhatjuk. A magyar nyelv mezőgazdasággal kapcsolatos szókincsében olyan névszók utalnak erre, mint az árpa, boglya (feltehetően ótörök eredetű), borsó, búza, dara, eke, gyom, sarló, szérű és tarló, s olyan igék, mint az arat- vagy a szór-. A borkészítésben az aszú, a bor és a szőlő névszók, valamint a szűr- ige, amely a szüret kifejezés igei bázisa is, míg a sörkészítésben a komló és a sör szavak. A fenti nyelvészeti adatok ismeretében javasoltam a filmkészítőknek, hogy a ’nomád’ helyett a ’félnomád’ jelzőt használják a honfoglalást megelőző magyar életforma megjelölésére.
Arra, hogy az általam leírtak végül milyen módon jelennek meg a filmben, nem volt ráhatásom. A hitvilágnak az eredetileg szintén nem az én munkám nyomán megalkotott leírására aztán az én javaslatomra került bele a narrációba a világfa vagy „égigérő fa” megemlítése (lásd Berze Nagy János és Diószegi Vilmos ezirányú kutatásait), továbbá a táltos (sámán) tevékenységéhez, valamint társadalmi funkcióihoz köthető egyes jelenségeknek a megemlítése. Azt is megjegyeztem, hogy a magyar törzsszövetség tagjai a 9. századi életterüknek köszönhetően minden bizonnyal megismerkedtek már olyan világvallásokkal, mint a buddhizmus, az iszlám, a kereszténység vagy a zsidó vallás (kazárok), de nem állítottam, hogy egységesen vagy akár többségben ezen világvallások bármelyikének a hívei lettek volna. A kereszténység szakszókincsének ótörök eredetű rétege (pl. bűn, bocsát-, búcsú, gyarló, gyón- stb.) is azt feltételezi, hogy a 9. századi magyarság körében szórványosan már jelen volt a kereszténység.
Ahogy írtam, a filmkritikák szerzői nem hibáztathatók amiatt, hogy a film végén a nevem előtt megjelenő „szakértő” megnevezés mibenlétét félreértették. Az általam a fentiekben leírtak nyomán már kikövetkeztethető, de a pontosság miatt ismételten nyomatékosítom, hogy a film címéül választott pozsonyi csata menetével, az alkotók forráshasználatával, történeti interpretációjával kapcsolatosan nem tettem semmilyen kritikai megjegyzést, amelyre végzettségem sem jogosított volna fel. A pozsonyi csata eseménysora, pontos helyszíne és történelmi jelentőségének a mérlegelése kívül esik a kutatásaim körén.
Végezetül még egy szót a felkérésről. Néprajzkutató, folklorista, altajista nyelvészként, ha felkérnek egy, a szakmám illetékességi körébe tartozó feladatra, akkor minden esetben mérlegelem azt, s ha elvállalom, igyekszem a szaktudásomnak megfelelően ellátni. Ez jelen esetben sem történt másképp; kaptam egy felkérést egy már gyakorlatilag kész filmben elhangzó néprajzi adatok ellenőrzésére, és ezt a felkérést elfogadtam. Mivel kutatóként korábban soha nem vettem részt animációs filmek munkafolyamataiban, így a mostani eset során a film bemutatója előtt nem gondoltam arra sem, miképpen fog a nevem a film végén megjelenni. Feladataimat azonban pontosabb lett volna „néprajzi tanácsadó” formában megjeleníteni. A jövőben jobban fogok majd ügyelni erre. Azt sem tudom, hogy az animációs film készítésének 2020 novembere előtti három évében kinek vagy kiknek voltak köszönhetők a filmben elhangzó néprajzi adatok és az egész néprajzi interpretáció, mivel a film végén csak az én nevemet tüntették fel. A 2020 novembere és a film december 21-i bemutatója közötti rövid idő nem adott lehetőséget arra, hogy a néprajzi adatok korrekciójában teljes, átfogó munkát végezhessek.
Bízom benne, hogy – magamat is beleértve – minden érintett tanult ebből az esetből, s a jövőbeli munkáikban a tudományágak eredményeinek, valamint a munkafolyamatoknak jobb és szakszerűbb összehangolására törekszenek majd.
Mátéffy Attila
Nyitókép: MKI Youtube
