„Nem Gyurcsány lesz a legnagyobb problémájuk” – Róna Dániel ellenzéki esélyekről, dilemmákról [HetiVálasz 56]
Ha reális esélyekkel akar ráfordulni a 2022-es választásra, az ellenzéknek – saját ígérete szerint – október 23-ig elő kell állnia az egységes választókerületi jelöltekkel és Orbán Viktor miniszterelnöki kihívójával. Ennek apropóján podcastunk, a HetiVálasz vendége ezúttal Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont vezetője (nem mellesleg: Karácsony Gergely volt és a Momentum jelenlegi tanácsadója). Van-e még baja egy DK-s szavazónak a Jobbikkal? Taszít-e kritikus tömeget Gyurcsány Ferenc, és Karácsony Gergely lesz-e végül a közös kormányfőjelölt? A politológust ehhez hasonló ellenzéki dilemmákról kérdezi Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
Megszületett-e az ellenzéki szavazó? Nemcsak a jobbikosra szavazó DK-s, hanem a DK-ra szavazó momentumos.
„Legkésőbb a 2018-as taktikai átszavazásokkal létrejött az ellenzéki szavazó, de már 2014-ben is jelen voltak. Az első mérföldkövet Karácsony Gergely tette le 2011-ben, amikor azt mondta, hogy a Jobbikkal is összeállhat a baloldal. Akkor ez még szélsőséges véleménynek számított az ellenzéken belül, ma már mainstream. (…) Már a Momentum szavazótábora is sokféle, mert ez már nem a 2018-as, 3 százalékos Momentum (…), a szavazói között pedig már megjelent az a korosztály, amelynek nem lehet gondja a többi ellenzéki párttal. (…) Nem a szavazó alkalmazkodott a politikai helyzethez, hanem fordítva: a szavazók hajtották ebbe bele a politikusokat. Azok a politikusok, akik ennek ellenállnak, azok teljesen marginalizálódtak.”
Mennyire taszíthatja a szavazókat Gyurcsány Ferenc?
„Biztos vannak, akiket zavar, de ez egy politika iránt érdeklődő értelmiségi gondolkodás kérdése: egy átlag szavazó kevesebbet gondolkodik erről (nem erről gondolkodik sokat). (…) Politikai szándék van – elsősorban a kormánymédiában – Gyurcsány szerepének felnagyítására; az ő szerepe tényleg jelentős, de az ellenzéki oldalon csak egy fontos szereplő a sok közül. A Fidesznek ez a kampánya egyre kevésbé lesz hatásos: 2022-ben – 13 évvel az után, hogy lemondott a miniszterelnökségről – egyre kevesebb szavazó lesz, aki azt mondja, hogy »jaj, ott van a Gyurcsány, akkor erre a listára nem szavazok«. (…) Aki korábban Gyurcsányt kritizálta, az vagy szintén marginalizálódott, vagy megváltoztatta a véleményét. Az ellenzéki kampánynak nem Gyurcsány lesz a legnagyobb problémája.”
Mire lesz elég, ha az ellenzéki jelöltek annyit állítanak, hogy „nem mi vagyunk Orbán Viktor jelöltjei”?
„Az már most is világos, hogy ez nagyon sok mindenre elég. Nem mintha nem számítana a szakpolitikai mondanivaló, de annyira polarizált a magyar társadalom – politikai értelemben is –, hogy ha az ellenzék egy jelöltet állít szembe Orbánnal, akkor is sok szavazatot kap az illető, ha nem jó jelölt. 2018-ban is láttuk – Budapesten és vidéken is –, hogy olyan jelöltek kaptak nagy szavazatarányt, akikről ezt előzetesen nem gondolták volna. (…) Azt, hogy ki a jó jelölt, nem a politológusok döntik el, hanem a választók.”
Előfordulhat-e, hogy a legismertebb és legnépszerűbb ellenzéki politikus, Karácsony Gergely, nem indul el a miniszterelnök-jelölti előválasztáson?
„Már biztos, hogy most is nagy rajta a nyomás (…), de a politikai realitás sok mindent elbír. Karácsony Gergelyre is jellemző az alapos mérlegelés, aztán akár a korábban gondolttal ellentétes döntés meghozatala. Nem zárom ki, hogy elindul (…), és nem érzem, hogy hátrányban lenne vidéken azért, mert budapesti főpolgármester – ez inkább előnyt ad neki, vidéken is.”
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar
