Az európai vakcinaunió véget ért, indul a vakcinaháború
Közel két hónap után Magyarországon ismét növekszik az új fertőzöttek száma, miközben a gazdaság egyre nehezebben viseli a korlátozásokat. Orbán Viktor a szokásos módon szállt be az egyre élesedő európai vakcinaháborúba: Magyarország keleti óriásokkal üzletel és keményen bírálja Brüsszelt. Holott Európa nagyhatalmai, különösen a németek nagyvonalúsága nélkül nemhogy 220 ezer magyart, de talán még egyet sem oltottak volna be. Az unió tényleg késve szerződött a nagy vakcinagyártókkal, London és Brüsszel csatáját élezni azonban hiba, mert ennek vesztesei az európai kis államok lehetnek. Már most látszik, hogy Németország véget vet az európai vakcinauniónak, a brit utat követi, és nekiáll egyedül bevásárolni 2022-re.
Európa nagyhatalmai ezekben a hetekben szembesülnek vele, mekkora árat fizetnek az uniós vakcinaszövetségért. A brüsszeli döntés lényege az volt, hogy Németország vagy Franciaország nem saját maga szerződik le a gyártókkal, ahogy azt a britek tették, hanem az európai nemzetek együtt rendelik meg a szükséges oltóanyagot. Németország egyedül is erős vevő lenne a globális piacon, a kisebb, gyengébb országok azonban aligha tudtak volna 10-20 potenciális gyártóval milliós tételekre leszerződni. Magyarország a szövetség egyik nyertese: január végére lényegében sikerült az oltásra jelentkező egészségügyi dolgozókat átoltanunk, mégpedig a világ eddigi leghatásosabb koronavírus elleni vakcináival, a Pfizerrel és a Modernával. Emellett a legnagyobb szociális intézményeinket is védeni tudjuk. Viszont a lakosság tömeges oltása az akadozó nyugati szállítmányok miatt még hosszú hónapokig elhúzódhat.
Németország is ugyanott tart a lakosságarányos oltások terén, mint Magyarország, holott saját oltóanyaggyártással rendelkezik. (Az első Európában engedélyezett vakcina előállításában a Pfizer partnere a BioNTech német cég.) A franciák helyzete más: saját nemzeti gyógyszergyáruk, a Sanofi vakcinafejlesztési ötlete elvetélni látszik. (A Sanofi történelmi megegyezéssel a nagy rivális Pfizer oltóanyagának gyártására szerződött, idén 100 millió adagot szállítanak belőle.)
A nagy európai vakcinauniót a britek fúrták meg, akik még a brexit és az európai hatósági engedély kiadása előtt saját nemzeti hatóságuk felhatalmazása alapján oltani kezdtek előbb a Pfizer, majd az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca (AZ) közös fejlesztésű oltóanyagával. Emellett hónapokkal korábban leszerződtek egész sor gyártóval, anyagi támogatást adtak a kutatáshoz és támogatták új oltóanyaggyár építését is. Utóbbiakat az unió is megtehette volna, mert Európa vakcina-nagyhatalom, a nagy amerikai központú multik számára is megkerülhetetlen szereplő. A multinacionális gyárak 11 európai államban vannak jelen, a világcégek közel 30 üzemet működtetnek itt. A vakcinatérképen – egyedül az új tagállamok közül – Magyarország is jelen van a gödöllői vakcinaüzem révén. (Pechünkre koronavírus ellen bevethető technológiával a GSK üzeme nem rendelkezik.)
A brit különutas politika a saját szempontjából sikeresnek látszik: amíg az Egyesült Királyság lakosságának 11 százaléka kapta már meg a védőoltás első adagját, addig a szolidaritásra és szabálykövetésre építő Németországban csak két százalék.
A britek azonnal oltani kezdtek, ahogy az amerikai hatóság december elején kijelentette, hogy a Pfizer klinikai vizsgálati eredményében szereplő számok reálisak. Az oxfordi vakcinánál még ennyit sem vártak, saját nemzeti engedélyt adtak. Az oxfordi lényegében brit terméknek minősül, mivel az egyik partner a patinás egyetem, és az AstraZeneca is több gyártóüzemmel rendelkezik a szigetországban.
A németek minden oltóanyagnál bevárták az európai engedélyt, de ezt hiba lenne tutyimutyiságnak beállítani. Jó okuk van rá. A koronavírus különösen hat az emberi szervezetre, sok szervet tud megbetegíteni és hosszú távú hatásai is ijesztőek lehetnek. A tudomány nem tud választ adni arra, miért kerül egy 40 éves egészséges ember lélegeztetőgépre a fertőzés miatt, és miért esik egy száz éven felüli krónikus beteg aggastyán tünet nélkül túl rajta. A szigorú és alapos hatósági vizsgálatra tehát nagy szükség van.
Az unió kivárta az európai gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, és azon bőszültek fel, amikor kiderült, ezután sem indulnak meg az oltópontok felé a tömeges vakcinaszállítmányok. A Pfizer gyárbővítésre, az AZ pedig gyártási nehézségekre hivatkozva korlátozza az uniós megrendelések teljesítését. A britek viszont ugyanolyan lendülettel haladhatnak tovább, sőt, már nem pusztán 70 éven felüli lakosságuk február végi átoltását tűzték ki célul, de márciusra az 50 évesek védelmével is végezni szeretnének. Boris Johnson brit miniszterelnök úgy jár-kel, intézkedik, mintha ellenséges inváziót verne vissza a szigetország ellen. Csak éppen most nem a brit légvédelmet kellene bevetnie, hanem vakcinákat a vírus ellen. Oltanak templomban, sportcsarnokban, kórházban, és tehetik, mert van mivel.
Közben Németországba – és az unió többi országába – alig csordogálnak a szállítmányok. A múlt hét különösen idegesen telt. Az AstraZeneca francia vezérigazgatója éles hangú vitába bonyolódott az unió vezetőivel, közölve, hogy kevesebb ampullát tudnak küldeni a tervezetnél, a brit szállítmányokat viszont időben útnak indítják. Válaszul az európai gyógyszerhatóság ellenőrzést tartott a gyár európai gyártóhelyén. Két német bulvárlap – amelyeknek a farmakovigilancia, vagyis az oltási biztonság nem tartozik a fő érdeklődési körébe – véletlenül egyszerre értesült arról, hogy az AstraZeneca oltóanyagának harmadik fázisú klinikai vizsgálata túl kevés adatot tartalmaz a 65 éven felülieknél tapasztalható hatékonyságról. A britek szinte kizárólag ezt a korosztályt oltják, ezrek halálát és a teljes politikai elit bukását okozná, ha kiderülne, hogy a vakcina mégsem védi meg őket.
A vakcinaháború kitörése akkor fenyegetett leginkább, amikor az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen belengette: exportkorlátozást vezetnek be a Pfizer és az AstraZeneca vakcináira, így akadályozva a briteknek szánt szállítmányok útnak indulását. A korlátozást Észak-Írországra is kiterjesztenék, ezért az uniós tagállam Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között határellenőrzést kellett volna bevezetni. Bár ebben az unió gyorsan visszakozott, pénteken este már olyan éles volt a helyzet, hogy von der Leyen és Boris Johnson brit miniszterelnök többször is telefonon egyeztetett a kérdésről, és talán nem is a legszelídebb hangon. Sokatmondó volt, hogy az unió nem hozta nyilvánosságra a gyártókkal kötött szerződéseinek a szállítások ütemezéséről szóló részét, ami arra utal, hogy ez az adu hiányzik Brüsszel kezéből.
A brit lapok szerint a két vezető végül megegyezett, az uniónak le kellett nyelnie azt a békát, hogy London előbb kap oltóanyagot és Johnson továbbra is uniós „vakcinafiaskóról” beszél. Von der Leyen vasárnap este szerény eredményt volt kénytelen sikerként eladni a német közszolgálati televíziónak. A bizottság elnöke azt közölte, hogy a gyár a korábbi terveihez képest 30 százalékkal, kilencmillió adaggal többet szállít az Európai Uniónak, vagyis március végéig 40 milliót. Ez szép szám ahhoz képest hogy Pascal Soriot vezérigazgató március végéig havi 17 millió vakcina szállításáról beszélt a la Repubblica című olasz lapnak, ha viszont a korábbi számokat nézzük, az új egyezség éppen 50 százalékkal kevesebb az eredetileg tervezett 80 milliónál.
Magyarország lakosságarányosan így is csaknem 1,6 millió vakcinára számíthat március végéig csak az oxfordiból. Nem kevés, de az európai politika kénytelen a britekhez mérni magát, és a szigetországban csak vasárnap 600 ezer embert oltottak be, új rekordot döntve.
Az uniós gyógyszerhatóság pénteken adta meg az oxfordi vakcinának az engedélyt a 18 éven felüli teljes populáció oltására, közben viszont immár nem a bulvárlapok, hanem a német nemzeti hatóság, a tekintélyes Robert Koch Institut oltási bizottsága (STIKO) jelentette be, hogy nem ajánlja az oltóanyag alkalmazását 65 évnél idősebbeknek. Az oxfordi oltóanyagról megjelent publikációk valóban nem túl részletgazdagok az idősekkel kapcsolatban, de a laikus nem érti, hogy akkor most melyik hatóságnak van igaza. A németnek vagy az európainak? A német nyugdíjas nem kaphatja, a francia és a magyar igen? Ugyanaz a dokumentáció hogyan értelmezhető így vagy úgy, mintha egy szimfonikus költemény vagy egy szimbolista vers lenne?
A vakcinaháborúba Magyarország is beszállt, a magyar kormány a britek példáját követve még az unió előtt engedélyeztette az oxfordi vakcinát.
Valójában persze az engedélyezés az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) feladata lenne, ám a jogszabályokat úgy módosították, hogy ez formalitássá vált. Emellett az OGYÉI a napokban a kínai és az orosz oltóanyagnak is zöld lámpát adott.
Az új szabály szerint Magyarország minden olyan védőoltást engedélyez, amellyel legalább egymillió embert már beoltottak. A kínai vakcinát az OGYÉI honlapján lévő gyógyszerregiszterben nem találtuk meg, az orosz Szputnyik V szakmai dokumentációjából sem látszik semmi egy közleményen kívül: „bő kéthónapos értékelői munkát és a gyártóhely megtekintését követően engedélyezte az oltóanyag veszélyhelyzeti behozatalát és alkalmazását. A magyar kormány összesen 3,5 millió ember oltására elegendő orosz és kínai vakcina behozatalára kötött megállapodást, bár egyelőre még egyikkel sem olthatnak, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) még vizsgálja az ampullák gyártási tételeit saját laboratóriumában”.
Az engedélyezés nagy felelősség, szabályait egy szörnyű tragédia, a Contergan történetének hatására szigorították. A készítmény a várandós nők reggeli émelygését csillapította, és későn derült ki, hogy olyan magzati rendellenességet okoz, amivel még sosem találkozott a világ. Magyarország nem volt érintett, mivel a szocialista blokk részeként 1962-ben nem ért el hozzánk a készítmény, viszont csaknem 50 országban sorra születtek a végtaghiányos gyermekek. Kivéve az Egyesült Államokat, ahol a Frances Oldham Kelsey, az amerikai gyógyszerhatóság elnöke nem találta elég megalapozottnak a biztonsági vizsgálatokat, és sorozatban visszadobta a gyógyszer engedélyezési kérelmét.
A farmakológusnő ezzel a tettével írta be magát az orvostörténetbe, nemzeti hősként ünnepelték és a történtek hatására a nyugati világban újragondolták a hatósági engedélyek kiadását. A szigornak köszönhetően évtizedek teltek el hasonló botrány nélkül annak ellenére, hogy közben az alapanyaggyártást jelentős részét olyan államokba szervezték ki, amelyek ipara nem éppen technológiai fegyelméről híres.
A vakcinaháború az engedélyezések bevált gyakorlatát veszélyezteti. Alighanem sosem történt még meg, hogy egy uniós ország piacán – nálunk – megjelenő kínai és az orosz oltóanyaggal úgy kezdtek harmadik fázisú vizsgálatokat, hogy közben már tömegesen oltották saját lakosságukat.
A britek idáig nem merészkedtek. Bevárták a klinikai vizsgálati eredményeket. Az oxfordi hatóanyagnak azonban úgy tűnik, amerikai engedélye egy ideig még nem lesz, mert hibáztak a klinikai vizsgálatoknál: az önkéntesek egy részének fele annyi oltóanyagot adtak, mint a tervekben szerepelt. Jelenleg is 30 ezer fős vizsgálat folyik az Egyesül Államokban, hogy a gyártó minden követelménynek megfeleljen.
A politika korábban elképzelhetetlen nyomást gyakorol a hatóságokra.
Magyarország lényegében félreállítja a saját gyógyszerhatóságát és jogszabályban kötelezi engedély kiadására unión kívüli gyártók számára.
A kormány persze megoldást szeretne találni az egyre élesedő gazdasági problémákra, és az oltásoktól reméli, hogy minél előbb újraindulhasson az élet. A Magyar Orvosi Kamara határozottan kéri, hogy az OGYÉI „a továbbiakban is csak a gyógyszerbiztonsági szabályokat transzparensen követve, az Európai Gyógyszerügynökség szabályainak is megfelelő bevizsgálás után engedélyezze a készítmények forgalomba hozatalát annak érdekében, hogy azokat orvoskollégáink is jó lelkiismerettel, szakmai meggyőződéssel ajánlhassák és adhassák be”.
A politika mindenhol türelmetlen, mert a közvéleménnyel nehéz elfogadtatni, hogy a koronavírus ugyan szerencsére nem olyan halálos, mint tavaly tavasszal gondolták, viszont jóval fertőzőbb. Az a korábbi remény már biztosan nem teljesül a vírus növekvő fertőzőképessége miatt, hogy a népesség hatvan százalékának oltásával nyájimmunitás teremthető. Anthony Fauci, az amerikai járványügy nagy tekintélyű vezetője szerint ennek eléréséhez akár 90 százalékos átoltottságra is szükség lehet. A szám sokkoló, különösen Magyarországról nézve, ahol a lakosságnak eddig alig több mint 20 százaléka szeretné beoltatni magát.
Nem segít az sem, hogy amíg az első két oltóanyag 94-95 százalékos hatékonyságú, a harmadik nyugati engedélyt kapó oxfordi csak 62 százalékos arányban előzi meg a tünetek kialakulását. A nagy áttörésként várt belga Janssen (a Johnson&Johnson amerikai multi leányvállalata) pénteken nyilvánosságra hozott harmadik fázisú vizsgálatának eredménye még szerényebb, ugyan 72 százalékos hatékonysággal előzte meg a súlyos eseteket az Egyesült Államokban, de Latin-Amerikában már csak 66 százalékkal, Dél-Afrikában pedig 57 százalékkal – vagyis a mutánsvírusok ellen kevéssé véd. Emellett a Janssen adatai csak a súlyos esetek kivédésére vonatkoznak, tehát az oltás sokkal kevéssé hatásos, mint a Pfizer és a Moderna vakcinája, amely az enyhe eseteket is több mint 90 százalékban megelőzi.
A világ azért is várta a Janssen megoldását, mert ez az első egyetlen szúrással védelmet adó oltóanyag, amely legalább három hónapig normál hűtőszekrényben is tárolható, ideális a háziorvosi rendelőkbe való telepítésre. A vakcina értékelését az európai hatóság már december elején megkezdte, így optimális esetben ez az oltóanyag is hamarosan engedélyt kaphat.
A háziorvosoknál a héten megkezdődik az oltásra regisztráltak behívása, egyelőre úgy, hogy a Moderna oltóanyagából kap egy-egy ampullát a háziorvos, és azt tíz idős, krónikus betegeknek kell felajánlania. Praxisonként hat páciens pedig a kórházi oltópontokon kaphatja meg a Pfizer vakcináját.
Bár Nyugat-Európa (mi is odatartozunk oltásügyileg) az Egyesült Államok után a világ második legátoltottabb térsége, a lakosság oltásbarát része gyorsítana. Jó okkal, mert a legfrissebb adatok alapján
a két hónapja tartó kijárási korlátozás ellenére megtörni látszik az új fertőzöttek számának hét hete tartó csökkenése.
A Válasz Online az operatív törzs napi adatainak összesítése után azt találta, a vasárnap zárult negyedik naptári héten az országban három százalékkal magasabb volt az új esetek előfordulási aránya, mint egy héttel korábban. Összesen 12 megyét találtunk, ahol növekedett az esetszám. Budapesten is 17 százalékkal több új fertőzött volt, mint egy héttel korábban.
Szerepe lehet ebben annak is, hogy a múlt héten 23 százalékkal több, 122 ezer vizsgálatot végeztek, és talán emiatt tártak fel több fertőzést. Van azonban két másik vészjósló adat is. Egyrészt megtört a lélegeztetőgépen levők számának csökkenése: vasárnap 268-an, egy héttel korábban 254-en szorultak ilyen segítségre. Másrészt az angol mutáns miatt fokozottan kell ügyelni a gyerekközösségekre, mert az új változat a gyerekeknél is gyakrabban okoz tüneteket. Ismét nőni kezdett a járvány miatt ideiglenesen bezárt vagy digitális tanrendre áttérő intézmények száma: pénteken 39-et számoltunk össze, egy héttel korábban 24-et.
Az egész világ abban reménykedik, hogy a vakcina hozhatja a megváltást, és Magyarország – amely egyszerre kap keletit és nyugatit – rövidesen nagyot léphet előre az európai oltási sorrendben. Aligha szerzünk így barátokat: a nagy európai államok vezetői már a britek példáját is nehezen élik meg. A németek bejelentették: 2022-re már most megkezdik a vakcinavásárlást, ami azt jelezheti, hogy jövőre önállóan vásárolják meg az oltóanyagukat, nem veszik a kisebb országokat a vállukra.
A vakcinaunió véget ér. Indul a vakcinaháború.
Nyitókép: Thiago Ribeiro / AGIF via AFP
