A magyar média jövője az olvasók és hallgatók kezében van – Tóth Szabolcs Töhötöm sajtóról és propagandáról
„Nagy örömmel jelentjük, hogy 2021 márciusától lapunk stratégiai együttműködésre lép Az élet, meg minden podcasttal, Magyarország egyik legjobb online rádiójával. Továbbra is két, egymástól független csapatról és kiadóról van szó, külön kasszán és konyhapénzen (az együttműködés tehát az olvasói/hallgatói támogatási modellt nem érinti), viszont lesznek dolgok, amelyekben e »stratégiai együttműködés« során nagyon is kooperálunk majd: kölcsönös tartalomajánlók, olykor közös projektek, műsorok, kiadványok. Célunk, hogy egymást segítve építsük olvasói és hallgatói közösségeinket.” Ezekkel a szavakkal kedden jelentettük be, hogy stratégiai együttműködés kezdődik a Válasz Online és Az élet, meg minden között. Ennek apropóján hívtuk hetente jelentkező podcastunkba, a HetiVálaszba Tóth Szabolcs Töhötömöt, Az élet, meg minden házigazdáját. A nyomatott sajtó után miért nyergelt át podcastra, és miért 2-2,5 órásakra? Mit gondol a magyar sajtó helyzetéről, és miért fogott össze a Válasz Online-nal bő két év „sivatagba vonultság” után? Ezekről is kérdezi őt Borbás Barna és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
Miért pont – ilyen hosszúságú – podcastkészítésbe vágott bele, miután 2018-ban bezárták addigi munkahelyét, a Magyar Nemzetet?
„A médiában a hang az, ahol a leginkább képesek az emberek hosszabb, mélyebb tartalomra koncentrálni […] – leginkább itt lehet a hallgatóval egyedül maradni. (…) Meglepett, hogy Magyarországon ilyen gyorsan beütött a podcast-forradalom, aminek az elejét sikerült eltalálni. Láttam, mivel magam is hallgattam ilyeneket, hogy a hosszabb formátum működik – éppen azért, mert nem muszáj egyhuzamban meghallgatni. (…) Sok hallgatónak tetszik, hogy egy téma mélységében van feldolgozva.”
Látva Az élet, meg minden sikerét, hogyan tekint vissza 18 éves újságírói karrierjére?
„Ahogy írtam is: nem a kést akarom megforgatni volt kollégáim hátában, de rá kellett jönnöm, hogy a 18 évnyi újságírói munkában sok tévedés is volt. Rájöttem, hogy nekem ez az egyszemélyes üzemmód a megfelelő. Vannak az ember életében olyan dolgok, amikor csak sokára esik le, hogy azért nem érezted magad jól bizonyos dolgokban, mert nem mindig volt a személyiségednek megfelelő a környezet és a lehetőségek. Ez nem azt jelenti, hogy nem élveztem bizonyos dolgokat, de valószínűleg már 10 éve meg kellett volna hoznom egy olyan döntést, hogy másképp csináljam a dolgokat – és akkor mindenki jól járt volna.”
Hogy látja a magyar sajtó helyzetét, beleértve a közösségi finanszírozású médiumokat?
„[A média globális válságát ügyesen kihasználva] a hatalom közpénz-átirányítással létrehozott egy pártirányítású sajtógóliátot. Ennek a finanszírozása megoldott, a hatalomtól független médiumok számára viszont beszűkültek a lehetőségek. Ez nem egyenlőtlenség, hanem teljes abszurd. A hallgatói és olvasói támogatásokból élő sajtó az, amelyik ideig-óráig képes valamifajta ellensúlyt képezni ezzel a frontális támadással szemben. (…) Az egyre inkább állampártként viselkedő politikai konglomerátum bérbe vesz neveket, amikkel megjeleníthetik a központilag kiötlött kommunikációs üzeneteket. Semmi köze ennek az újságíráshoz. Óriási hibát követnek el azok, akik legitimálják ezt a gépezetet.”
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar
