„Orbánnak Dobrev Klára a lottóötös” – Márki-Zay és Fekete-Győr előválasztásról, elszámoltatásról
Vitára kértük fel az ellenzéki előválasztás két, miniszterelnök-jelöltségért induló szereplőjét. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és a Hódmezővásárhelyt (valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalmat) vezető Márki-Zay Péter végül nem estek egymásnak – a Zoomon rögzített beszélgetés alatt a tettlegességre mondjuk amúgy sem volt esély. Lényegi nézetkülönbség abban van, hogy Márki-Zay szerint egyáltalán nem áll jól az összefogás szénája, Fekete-Győr viszont jóval derűlátóbb. Utóbbi számára esély kínálkozott, hogy meggyőzze az egyéniben is induló Márki-Zayt a Momentumhoz való csatlakozásról, ő azonban nem élt a lehetőséggel. Elszámoltatás-ügyben viszont konkrétumot is megtudtunk tőle: szerinte a 74 ezer kormány-és köztisztviselő közül nagyjából 700 politikai végrehajtót, kevesebb mint egy százalékot kellene csak lecserélni ahhoz, hogy megtisztulhasson az ország.
– Az IDEA Intézet múlt heti felmérése szerint mindketten a sor végén kullognak a miniszterelnök-jelöltségért folytatott előválasztási harcban – bőven Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely mögött. Nagyon el vannak kenődve?
Márki-Zay Péter: Nyilván vidámabb lennék, ha nem ez lenne a sorrend, de már csak azért sem vagyok nagyon elkenődve, mert ugyanez az intézet két héttel a budapesti előválasztás előtt 18 százalékkal Karácsony Gergely fölé mérte Kálmán Olgát. A valóság meg ugye 12 százalék volt – Karácsony javára.
Fekete-Győr András: Köszönöm, én jól vagyok. Három hete jelentkeztem be az előválasztási megmérettetésbe, azóta bemutattam az Új Rendszerváltás Tervét a felelősségre vonás céljairól és irányairól, valamint egy európai, polgári Magyarország felépítéséről, majd bemutattuk az Új Magyarország Tervet is: az Orbán-rendszer nyugati alternatíváját. Fél év van még hátra az előválasztás lezárultáig. Várom a versenyt a pozícióból, amelyben vagyok. Izgalmas lesz.
Márki-Zay: András, nehogy úgy fordítsd le, amit mondtam, hogy alapjaiban utasítom el a felmérést. Egy vonatkozását viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni: a DK finanszírozását mögötte. Nem vitatom, hogy Karácsony Gergely vagy Jakab Péter jelenleg népszerűbb az ellenzéki szavazók körében, mint én, vagy mondjuk te. Dobrev Klára első helyezésének vonatkozásában azonban úgy érzem, nem tekinthető megbízhatónak ez a kutatás.
Fekete-Győr: A választókhoz hasonlóan nehezen igazodom el a közvélemény-kutatók eredményei között. Az EP-választáson 5 százalékra mérték a Momentumot, aztán 10 százalékot értünk el. Én mindenekelőtt a választási eredményeknek hiszek. Így van ez az előválasztás esetében is.
– Kemény meccs lesz? Eljön majd a pillanat, amikor Fekete-Győr András csak „vidéki gyerekverőként” hivatkozik Márki-Zay Péterre, utóbbi meg „nyeretlen kétévesként” a Momentum elnökére?
Fekete-Győr: Biztosan lesznek köztünk érdemi viták, ami azért nagyon fontos, mert az előválasztásnak a fő tétje mégiscsak az, hogy milyen Magyarországot akarunk majd közösen építeni az Orbán-rendszer után. Abszolút másodlagos, ki lesz, aki az összellenzéki csapatokat vezeti majd.
Nagyon bízom abban, hogy a miniszterelnök-jelöltek mindegyike konkrét programban teszi majd közzé az elképzeléseit – hozzánk hasonlóan. Az „Orbán, takarodj!” ezúttal már nagyon kevés lesz.
Márki-Zay: Azért nekem ebből a szempontból speciális helyzetem van. Igyekszem képviselni a civileket, de párt nincs mögöttem. Minden ellenzéki párt elképzeléseiben vannak egyébként rokonszenves elemek, de kritikára érdemesek is – a Párbeszédében ilyen az alapjövedelem, a DK-éban a minden országban eltérő európai minimálbér…
– A Momentuméban mi nem tetszik?
Márki-Zay: Például a négynapos munkahét. Nem hiszem, hogy ebben a kampányban ilyen, 2030-ra meg 2035-re kitűzendő célokat kellene megfogalmazni. Filozófiailag sem értek egyet az elképzeléssel. Andrásék elszámoltatási terve, oktatási programja viszont rokonszenves. Olyan mindenesetre biztosan nem lesz, a versengés hevében sem, hogy én személyeskedve nyeretlen kétévesezni kezdjem Andrást.
– Viszont nincs saját programja.
Márki-Zay: Természetesen vannak célkitűzéseim, amelyeket persze fellengzős lenne kormányprogramnak hívni, ugyanis a közös miniszterelnök-jelöltnek így is, úgy is arra kell vállalkoznia, hogy a hat párt összefésült programját megvalósítja. Alapelveim vannak: ilyen például, hogy legyen valódi elszámoltatás – ebben például csak a Momentumot érzem kellően eltökéltnek.
Fekete-Győr: Tavaly nyár óta alkotmány-, cég- és nemzetközi jogászokkal, valamint közgazdászokkal dolgozunk ezen. Korrupcióellenes ügyészséget kell létrehoznunk, nyomozati hatáskörrel. Az ügyészségből a bíróság kikényszerítheti a vádemelést – ez feles többséggel elérhető. Európai típusú, békés, kiszámítható polgári demokráciát szeretnénk. Mészárost és társait jogállami eszközökkel igenis el lehet számoltatni – és csak úgy szabad.
– Az elszámoltatást mindenki mindig megígérte, soha senki nem csinálta.
Fekete-Győr: Hogy Keller László megbukott az elszámoltató szerepében anno, az annak volt köszönhető, hogy lepaktált egymással a két oldal. Ez azonban a múlt. Én nem a múlt embere vagyok, hanem a jelené és a jövőé.
Márki-Zay: Jogállami eszközökkel kell elszámoltatni, persze, csakhogy azok az ellenzéki pártok, amelyek szerint ma jogállam van Magyarországon, valójában nem akarnak elszámoltatást. Aki azt gondolja, hogy a fideszes kétharmad által örökre bebetonozott Médiatanácsot a helyén kell hagyni, hogy aztán továbbra is csak fideszes rádiók kapjanak frekvenciát, hogy továbbra is betiltsák a digitális rádiózást, az nem akar rendszerváltást. Aki nem gondolja, hogy Polt Pétert azonnal le kell váltani, az nem akar tiszta közéletet. Épp ő az egyik akadálya ennek ugyanis. Aki azt hiszi, hogy a Fidesz által kinevezett pártkatona főbírók bármilyen jogállami normát követnek majd, az iszonyatos tévedésben van.
Aki elfogadja kiinduló pontnak mindazt, amit Orbán felépített, az eleve lemond arról, hogy Magyarország jogállam legyen.
A most legutóbb az egyetemi kuratóriumokba élethosszig betett kádereket sem lehet a helyükön hagyni – azért vannak ott, hogy ellophassák az uniós támogatásokat, meg ideológiával traktálják az ifjúságot. Akik segítségével a leggusztustalanabb módon kisajátították a közvagyont és a közhatalmat, azoknak nem lehet maradása.
Fekete-Győr: Csak nagyon nem mindegy, hogy ha megnyerjük a választást, kétharmaddal nyerünk-e vagy egyszerű többséggel. Ha utóbbival, akkor jogállami keretek között csak úgy nem tudod eltávolítani a parlament által megválasztott tisztségviselőket. Ez a helyzet. Erre is lesznek azonban megoldási javaslataink. Ami a magyaroktól ellopott vagyon sorsát illeti, az már feles többséggel is orvosolható: megválasztásom esetén ezért fogunk kivetni kastélyadót, kaszinóadót, magánrepülő-adót és jachtadót – elsősosorban ezek azok a vagyontárgyak, amelyeket a tisztességes többség pénzéből megvett magának a fideszes elit.
– Aztán jön az alkotmánybíróság és elkaszálja a politikai alapon kivetett adót.
Fekete-Győr: Az alkotmánybíróságnak ehhez semmi köze. Nem diszkriminatív adóról, hanem vagyoni jellegű adónemről van szó. Minden magánrepülő-tulajdonosra vonatkozna. Jogvégzett ember vagyok, nem is hihetek másban, mint a jogállamban, azonban Péternek igaza van abban, hogy személyi változások is kellenek majd. Ez viszont nem érint tömegeket. 74 ezer köztisztviselő és kormánytisztviselő van ma Magyarországon. Közülük nagyjából 700 politikai végrehajtót kell lecserélni ahhoz, hogy megtisztulhasson az ország. Kevesebb, mint egy százalékot. Mindenki más felszabadultan és szakmai integritásának megfelelően dolgozhat majd tovább az új Magyarország felépítésén.
– Tehát azokkal a pártokkal összefogva akar most tisztességes elszámoltatást és közpénzkezelést, amelyek – épp az imént mondta – lemutyizták korábban ennek elszabotálását.
Fekete-Győr: Épp ezért van előválasztás! Menjenek majd el minél többen és szavazzanak rám, mert nemcsak konkrét elképzeléseim, de változás iránti elszánt akarat is van bennem! Vagy Márki-Zay Péterre! Olyan emberre, aki nem égette meg magát ilyen mutyikban soha. Azért a miniszterelnöknek mégiscsak kiemelt szerepe lesz a kormányzás elveinek és céljainakalakításában.
Márki-Zay: Ezzel egyetértek, de – bár a Fidesznél ettől elszoktunk – a miniszterelnök is ki van szolgáltatva az őt jelölő pártoknak. Azaz a helyi előválasztások is nagyon fontosak lesznek.
– Ha már itt tartunk: tényleg elvárja Fekete-Győr András, hogy Márki-Zay Péter beüljön valamelyik pártfrakcióba, holott nem akar?
Fekete-Győr: Ez még nyitott kérdés. A miniszterelnök-jelöltnek alapesetben nem kell pártot választania, de Péter egyéniben is indul Lázár János ellen, és nem tehetünk akkora szívességet a Fidesznek, hogy ne pártjelöltként induljon – a töredékszavazatok ugyanis elvesznének. Fegyelmezett és stabil kormányzást szeretnénk. Annak pedig alapvető feltétele, hogy a hat szövetséges pártból valamelyiknek a frakciójába beüljenek a parlamentbe jutó kormányváltó képviselők. A hat párt természetesen tovább is bővülhet még, ha megjelenik olyan szereplő a porondon, amely mérhető támogatottsággal bír.
Márki-Zay: Nem állítom, hogy repes a szívem ettől a megoldástól, de végül elfogadtam. A választási finanszírozás, a töredékszavazatok problémája szükségszerűvé teszi, hogy pártot válasszanak a civil jelöltek is. Csakhogy van ennél nagyobb gond: hogy az ellenzéki pártok máris a vereségre készülnek. Amikor a frakcióalapításokról és az azzal járó forrásokról gondolkodnak, mintha készpénznek vennék, hogy a választás után is ugyanezek a szabályok maradnak majd érvényben. Azaz: hogy a Fidesz nyer.
Fekete-Győr: Ez ránk biztosan nem igaz. Mi győzelemre készülünk. Közösen erre minden esélyünk meg is van: a hatpárti ellenzék ma már előzi a Fideszt minden kutatásban. Ma már mi, a változást akaró emberek vagyunk a többség. Aki ebben a környezetben vereségre készül, annak elment az esze. Vagy nem tud olvasni a számokból.
Márki-Zay: Egyiket sem érzem találónak magamra, de András, azért ezt a többség-szólamot jóval halkabban fújnám. Egyelőre a közvélemény-kutatások valóban azt jelzik, hogy az összellenzéki lista 2-3 százalékos előnyben van. Csakhogy 2014-ben az ellenzéki pártok összesen több mint nyolc százalékot vertek a Fideszre, amelynek viszont 44 százalékos eredménnyel így is kétharmada lett a parlamentben. A választás tehát nemhogy nem a közvélemény-kutatásokon, de még csak nem is a listás szavazáson dől el. Hanem a körzetekben.
Az lesz a kulcs, hogy milyen jelöltek indulnak a billegő, ügynevezett csatatér-körzetekben. Egyelőre a körzetekben a Fidesznek iszonyatos előnye van.
Fekete-Győr: Arra reagáltam a kedvező számokkal, hogy vereségre készülünk-e. Amúgy persze: a választókerületekben kell földcsuszamlás-szerű győzelmet aratnunk. Akkor még kétharmadunk is lehet. Örömteli, hogy civilek is elindulnak az egyéni versenyekben, még Budapesten is, de kompromisszumra mindenképp szükség van. Mi is meghoztuk a magunk áldozatait az összefogás érdekében – olyanokkal is együttműködünk, akikkel lényegi vitáink szoktak lenni. Civil oldalról is meghozható a szükséges áldozat.
– Győzze meg most és itt Márki-Zay Pétert, hogy a Momentum-frakcióba üljön majd be!
Fekete-Győr: Nem fogom itt agitálni!
Márki-Zay: Nem lenne pedig nehéz dolgod.
– Ha még őt sem tudja, hogy győzi meg a választókat?
Fekete-Győr: Nem dolgom meggyőzni Pétert. Majd eldönti, melyik pártot jelöli meg. A kormányváltás lehetősége szempontjából az a fontos, hogy közösen elfogadtuk: szükség van arra, hogy valakihez csatlakozzanak a civilek. Ennyivel én bőven megelégszem.
– Szóval hova fog beülni?
Márki-Zay: A Momentum ellen sincs kifogásom, a Jobbik is szóba jöhet, de a Párbeszéd is.
– De hát az szinte nincs!
Márki-Zay: Éppen azért. Mivel kicsi az ismertsége, az elutasítottsága is a legkisebb. Magyarul: senki nem utálja őket. Ez azért előny. Persze baloldali párt, ezért távolabb áll tőlem, mint a centrista Momentum és a jobboldali-populista Jobbik. Utóbbival szemben viszont éppen az lehet a kifogás – noha vannak közös pontok –, hogy a múltjuk árnyéka olykor-olykor még mindig rávetül a logójukra. A DK és az MSZP választása pedig nehezen lenne összehangolható a politikai identitásommal.
– Önök meg bírják még különböztetni a Jobbikot az MSZP-től, a DK-tól?
Márki-Zay: Tény, hogy Jakab Péter a DK-sok körében is nagyon népszerű. Az sem látszik egyelőre, hogy a Fideszből kiábrándult jobboldaliakat meg tudja-e szólítani.
Fekete-Győr: Remélem, a Jobbik, a DK és az MSZP miniszterelnök-jelöltjei is világos, konkrét programot tesznek majd közzé. Azzal egyrészt vitába lehet majd szállni, másrészt látszik majd az is, van-e érdemi különbség közöttük.
– Pálinkás Józsefékkel biztosan nem lenne gond Márki-Zay Péter számára politikai identitás szempontjából. Csakhogy őket még a startvonalhoz sem engedik. Miért?
Fekete-Győr: Dehogynem engedjük! Én magam is leültem velük többször, el is fognak szerencsére indulni az előválasztáson. Az, hogy az Új Világ Néppárt még nem mutatott fel szavazóbázist, másik kérdés. A jelenleg hatpárti összefogáslista úgy bővíthető, ha valaki szavazóbázist tud építeni.
Márki-Zay: Ami érthető elvárás, ezt elismerem én is, de azért az sem meglepő, hogy ezen az újvilágosok kicsit megbántódtak. A mi mozgalmunk, a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyébként több jelültjüket fogja ajánlani az előválasztáson.
– Ha Dobrev Klára nyeri az első fordulót, önök beállnak majd ellenében a másodikként vagy harmadikként végzett jelölt mögé?
Márki-Zay: Persze. Azért vagyok versenyben, mert úgy gondolom, hogy nem az ellenzéki előválasztás a cél, hanem az, hogy megtaláljuk az embert, aki le tudja győzni Orbán Viktort. Bármikor visszalépek egy ilyen jelölt javára – bár ma még mindig úgy látom, hogy én tudnám legjobban elvégezni ezt a feladatot. Azt is megígérhetem: bárki lesz végül az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje október 23-án, azt aztán már teljes mellszélességgel támogatni fogom.
– Miért is ön a legesélyesebb Orbán Viktor legyőzésére?
Márki-Zay: Mert mint említettem, szerintem egyáltalán nem áll jól az ellenzék. Hódmezővásárhelyet vezetem, a városom pedig az ország kicsiben. Az ország ugyanis nem egyenlő Budapesttel. Nálunk erőtlenek voltak az ellenzéki pártok, vidéken ez jellemző. A Fidesznek volt 9-10 ezer szavazója, az összes ellenzéki pártnak összesen 6 ezer. Én azért tudtam nyerni, mert a Fideszből kiábrándult jobboldali, katolikus, nagycsaládos vagyok. A baloldali ellenzék jobb híján elfogadott, mert annyira utálták a Fideszt, annyira szerettek volna már megszabadulni a korrupciótól és a megfélemlítéstől, ezen túl rengetegen, akik soha nem szavaztak egyetlen ellenzéki pártra sem, rám behúzták az ikszet. A 6 ezer ellenzéki pártokra leadott szavazathoz képest én 13 és fél ezret kaptam. Márpedig országosan sem látom azt a potenciált egyetlen pártjelöltben sem – elnézést, András! –, hogy akár csak az összes ellenzéki pártszavazót meg tudja szólítani. Dobrev Klára még az elkötelezetten ellenzéki szavazótábornak is csak a hatvanegy százalékát tudná. Ő Orbán Viktor számára a lottóötös.
– Az?
Fekete-Győr: Orbánék vadul és unalmasan Gyurcsányoznak. Az ő felesége pedig Dobrev Klára. Ezek tények. Amelyekből
valóban nem nehéz levonni a következtetést, hogy a Fidesz annak örülne, ha Dobrev Klára lenne a kihívó. De hosszú még az út az előválasztásokig.
– Ön miért jobb jelölt Márki-Zay Péternél?
Fekete-Győr: Harminc év után tömegek érzik, hogy eljött a változás szele. Hogy végre tisztakezű, hazájukat őszintén szerető, új emberekre van szükség a politikában. A Momentumban sokan vagyunk ilyenek, ráadásul pontosan tudjuk, mit és hogyan szeretnénk. Én a nyugati Magyarországban hiszek. Abban, hogy a dualizmus korszaka után ismét nyílik felfejlődési lehetőség számunkra. Hiszek az euró bevezetésében, a finn típusú oktatásban, a rugalmas nyugdíjrendszerben és a négynapos munkahét lehetőségében. Ezek megvalósításáért a legvégsőkig elmegyek – az előválasztás csak az első lépés ezen az úton.
– Miért nem lesz két forduló a 106 egyéni helyen? Így az első helyezett lesz a képviselőjelölt. Mondjuk egy DK-s, aki kap 28 százalékot. A Jobbik és a Momentum jelöltje együtt viszont 53-at. Hogyan is lesz legitim és stabil az eredmény?
Márki-Zay: Nehezen. Teljesen jogos a felvetés. Tartok tőle, hogy lesz egy-két körzet, ahol egy fordulóval nem lehet kiválasztani a fideszes ellenfél legyőzésére legalkalmasabb jelöltet. Ha egy jelölt 50 százalék fölött teljesít, akkor nyilván nincs szükség második fordulóra, de hogy milyen esetben van, azt szerintem még nyitva hagyhatnánk. De ezt a kérdést a hat párt döntötte el.
Fekete-Győr: A pártközi egyeztetéseken emlékeim szerint az erőforrás hiánya volt a fő érv amellett, hogy a helyi előválasztás egyfordulós legyen. A Momentum egy fő célja mindenesetre az volt, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztásnak legyen két fordulója. Ez meg is valósult, ahogy a 17 évesek szavazási lehetősége is. Azért pedig továbbra is küzdünk, hogy online is lehessen voksolni, hiszen az a 600 ezer honfitársunk, aki Münchenben, Brightonban vagy Párizsban él, szintén szeretne részt venni ezen. Attól pedig nem tartok, hogy a helyi előválasztásokon olyan jelöltek mellett döntenek majd a választók, akik mellé ne tudna odaállni a teljes ellenzék. Ha egy-két helyen mégis lenne probléma, azt pedig lesz még lehetőségünk kezelni az országgyűlési választásig.
– És ha végül az egész előválasztást elmossa a vírus?
Márki-Zay: Ha a kormányon múlik, így lesz. Egyes ellenzéki pártok is örülnének persze ennek a forgatókönyvnek.
– Mert?
Márki-Zay: Mert vannak pártok, amelyek tárgyalóasztalnál több helyet tudnának kiharcolni maguknak, mint az előválasztáson. Mivel utóbbin civilek is indulnak, akik a pártok közötti egyezkedésben nyilván nem vennének részt, az asztalka mellett az ő helyeikre is lehetne pályázni ráadásul. A kormány pedig azért nem akar előválasztást, mert ezzel a módszerrel egyrészt ki tudjuk választani a legjobb jelölteket, másrészt így ősszel még a legmegrögzöttebb Fidesz-szavazóhoz is el fog jutni a híre annak, hogy lám-lám, van itt egy elég rokonszenves ellenzéki jelölt, egészen támogatható pontok vannak a programjában. Hogy ezek építeni akarnak, nem rombolni. Hogy nem akarnak migránsokat behozni, megtartanák a kerítést is, sőt még az ügynökaktákat is nyilvánosságra hoznák és az Európai Ügyészséghez is csatlakoznának, megszüntetnék a közpénzlopást.
Fekete-Győr: Lesz ősszel előválasztás. Augusztus 20. után el fog indulni, október 23-ig pedig meglesz Orbán Viktor kihívója. A felpörgő oltásokkal a legpesszimistább becslések szerint is javulni fog a járványhelyzet júniusra. Legkésőbb júliusra.
– Járványügyben nem mindig lát jól a jövőbe. Még nemrég is nyitásért kampányoltak. A dühöngő harmadik hullám közepette gyakorol most némi önkritikát?
Fekete-Győr: Észszerű nyitásról beszéltünk február elején, ebből azt ma is tartjuk, hogy a boltok 19 óra helyett 21 órakor zárjanak be, ne hét előtt tíz perccel tömörüljön mindenki, valamint a kijárási korlátozásokat is elég lenne 22 órától érvényesíteni. Minden egyéb észszerű nyitási javaslatunkat visszavontuk az események tükrében – azok majd a harmadik hullám után lesznek újra aktuálisak. Ha én lennék a miniszterelnök, az embereket partnerként kezelve minden járványügyi információt tisztán és világosan megosztanék velük. Most káoszkormányzás zajlik, ráadásul sosem tudhatjuk, mi, mikor, és pontosan miért történik. Ezen változtatni kell!
Márki-Zay: Én ebben megértőbb vagyok. Nyilván ostobaság volt például a vásárlási sáv, de aztán csak kivezették, ráadásul az sem csak Orbán ostobasága volt – nyugati országokban is volt ilyen. A legtöbb intézkedésről elmondható ugyanez. Mindenki próbálkozik, kapkod. Világszerte.
Ahogy az élet minden területén, járványügyben is igyekszem tartózkodni a szélsőségektől.
Amikor az volt az irány, hogy mindenki zárkózzon be, azt mondtam a vásárhelyieknek: nyugodtan menjenek ki a pusztába vagy a Tisza-gátra sétálni egyet, ne legyenek depressziósak. Amikor mindenki nyitást követelt, akkor meg azt mondtam, ezzel azért óvatosan, nagy még a fertőzésveszély. Magában a kormányzati járványkezelésben jó elemeket is látok, de polgármesterként a bőrömön érzem, hogy még ezt az ügyet is arra használják, hogy lopjanak és a saját hatalmukat betonozzák be. Ezt a betont jövőre márpedig fel kell törni.
Fekete-Győr: Fel. A célunk Péterrel és a többi jelölttel ugyanaz, és bár a miniszterelnök-jelöltségért nyilvánosan versengeni fogunk október végéig, mindannyian teszünk azért, hogy felelős és tisztességes új kormánya legyen Magyarországnak. Ha életre hívunk egy elsöprő demokratikus mozgalmat előválasztás címén, sikerülni fog kormányt váltani.
Nyitókép-illusztráció: Vörös Szabolcs
